Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-26 / 249. szám

KEDD, 1999. OKT. 26. HELYI TÜKÖR 7 itt és most ,or 0 O0OOCM 0OOOÜ. r fp Panasonic C • 54 900 Ff .62 000 FT A Westel 900 Dual GSM készülékekből egyedülálló választékot kínál. Kedvére válogathat. Egy márkás DUAL mobilhoz hozzájuthat már akár bruttó 11 900 Ft-ért**. Leteszi és viheti Biztos tehet benne, hogy nemcsak készüléke, hanem a Westel 900 folyamatosan fejlesztett hálózata is időben készen áll majd az 1800 MHz-en való kommunikációra. A Kapcsolat bármely hullámhosszon elérhető tesz a megszokott módon. Közel háromnegyed milüó előfizetőnknek így ezután is minden készülék és hívás egyértelmű bizonyíték: a jövő már kézzelfogható. WESTEL 900 mintabolt Szaged. Fakateus u. 25. taL 06^2/421-575,06-30/900-9008 Hlvataloa MXMMink: 06-301930-5330, 04-30/930-5361: 06-30/930-5342 Ofotért: Hófrnezávésártiety. Andrássy u. 5-7 > Westcom GSM Kit: Szagad. Feketesas u. íj Szeged. Roosevelt tér 5. • Szeged. Kossuth L sgt. 10-12. • Fish Telecom, iiMkluly. Andrássy üti parkoló • BektroH KII Szentes. József A u. 6/b. • CBongrád. F Puszta Sándor Makó. Szegedi út 2. • Eco-Phone Kit Hódmezővásárhely. Szí Kovács J. u. 20 • Kiru-Fon Kit. Szeged. Jósika ü l • Mórahatom. István király 0 Sári-Phone Bt, Szeged. Szeged Nagyáruház • West-Szeg 98 Bt Szeged Mikszáth K. u Szeged Rókusi krt. 42-44 (Tescol • Mobilvilág Bt Csongrád F0 Ut 40 BBK Hungary É Kistelek. Kossuth u. 30. HUiUrtrMhMBa k amíg * ktoW let Az Su, Hviatf AI*FMMX24IW* UrtmMrHlW t. 2A.1375 R luk l«eamUita«K»nénv unu* Monefc* 1230 <t»h • Wtaa teo tatáraiba hasas - dtum.wi». as-mo .16900 FT i Nokia 3210/SL* .39 000 FT fitSSiIsS Sfi j iíö® RAM MMNIL OFOT£RT OÓOOFL Európa vagy függetlenség? Munkatársunktól Régiók, nemzetek, Európa cfmmel kezdődött kétnapos nemzetközi konferencia a József Attila Tudományegyetem Európa-tanulmányok ktízpontja és a francia angersi egyetem rendezésében. A francia nyelvű előadássorozatot Csernus Sándor, a párizsi Magyar Intézet igazgatója és Jacques-Guy Petit angersi egyetemi tanár nyitotta meg. A konferencia első napján az állam szuverenitásáról és a regionalizmusról, mint két egymást kiegészítő és sokat vitatott fogalomról esett a legtöbb szó. Az előadások felvetették annak problémáját, hogy az európai integráció elvesz-e az egyes államok függetlenségéből. Altalános vélemény szerint a világméretű globalizáció körülményei között az európai egységesülés az egyetlen lehetőség, amellyel az egyes államok nemzeti érdekeiket érvényesíthetik. Igaz, ehhez a nemzeti szuverenitás korábbi szerepét a „megosztott szuverenitás" vette át, amelyben az állam bizonyos jogait átruházza a közös európai szervezetekre. A tanárképző főiskolán Tanügyi továbbképzés Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tegnap kezdődött el és szombatig tart az a továbbképző tanfolyam, amelyet a romániai magyar tanügyi vezetőknek - iskolaigazgatóknak és tanfelügyelőknek - szervezett a JGYTF Magyar Nyelvi Tanszéke. Nagy János főiskolai tanártól megtudtuk: a román külügy- és tanügy-minisztérium, valamint a magyar külügy-, illetve oktatási minisztérium korábban megállapodott abban, hogy az államközi szerződés alapján a romániai magyar tanügyi vezetőknek évente egy alkalommal egyhetes továbbképzést rendez Magyarországon. A kurzusra egyébként mindkét ország oktatási minisztériumából érkeztek vendégek. A rendezvényen különböző előadások hangoznak el. Ma délelőtt 9 órától Varga István főiskolai tanár „Másként neveljünk-e az új évezred küszöbén" cfmmel, Ormándi János főiskolai tanár pedig „Másképp tanítsunk-e az új évezred küszöbén?" címmel tart előadást. A tanfolyamon szó lesz még a számítástechnikáról, a szövegértésről és szövegalkotásról, az iskolai anyanyelv és a társadalom kapcsolatáról, valamint a nyelvi teljesítmény méréséről. Az előadók között található többek között Petőfi Sándor János és Péntek János egyetemi tanár, valamint Benkes Zsuzsanna, a nyelvtudomány kandidátusa. Lévai István Széna tér, 1956 (2.) Október 25. A Horváth-kertbe érve találkoztunk barátaimmal. Volt miről beszámolnunk egymásnak, hogy ki mit látott, merre járt. Ámuldozva hallgattuk egymás élményeit. Kalifa nevű barátom állt elő az ötlettel: - Menjünk le a Széna térre, nézzük meg a többieket, mit csinálnak ott! Elindultunk, körülbelül ezer méterre volt onnan. Ahogy ballagtunk,' egy katonaruhás, fegyveres férfi szólt ránk. - Hová mentek, srácok? - A Széna térre - válaszoltuk egyszerre. - Na, jó, elkísérlek benneteket - mondta pardont nem tűrő hangon és csatlakozott hozzánk. A térre érve jött velünk szembe egy bőrkabátos, géppisztolyos férfi. Szokatlanul nagy bajuszt viselt. Kísérőnk közölte vele, ezek a srácok a Horváth-kertből jöttek, mihez kezdjen velünk, kérdezte. A nagybajuszos ember Szabó bácsi volt. Akkor még nem gondoltam, hogy ez a katonás, kemény ember milyen Hódmezővásárhely (MTI) A Csongrád Megyei Bíróság hétfőn jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a hódmezővásárhelyi közgyűlés Rapcsák András polgármester ellen március 4-én indított fegyelmi vizsgálatának határozatát, s megszüntette az azóta tartó, polgármesteri állásából való felfüggesztését. A fegyelmi eljárást közpénzek magáncélú használanagy hatással lesz az életemre. (Források szerint Szabó Jánost, az akkor 59 esztendős buszsofőrt bácsizták a Széna téri fiatalok, de még az idősebbek is. Az egyszerű, tisztességes, tanulatlan, ám jó szerevező készséggel megáldott ember nagy népszerűségnek örvendett a forradalmárok körében. A szerkesztő.) Megkérdezte tőlünk van-e fegyverünk. Szinte egyszerre vágtuk rá, hogy nincsen. Hamar kiderült, hogy közülünk mindössze ketten tudnak bánni a fegyverrel, mivel már voltak katonák. Őket Szabó bácsi elküldte addigi kísérőnkkel, minket pedig magával vitt. A Széna tér egyik épületéhez mentünk. Önkéntelenül is igyekeztünk azonos ritmusban lépni. A lépcsőn lejutottunk a pincébe. Ott már több fiatal várakozott, ők már megkapták a fegyverüket. Éppen gyakorolták a tár töltését, a kézigránát kibiztosítását, dobását. Mi is csatlakoztunk hozzájuk. Egészen hajnalig gyakoroltuk a fegyverismereteket. Afféle gyorstalpaló kiképzésben részesültünk. Szabó bácsiék hasznos tanácsokkal láttak el bennünket. Elmondták mire ügyeljünk az utcai harcnál, hogyan kell egymást biztosítani. Itt sikerült megtudnom, hogyan kell készíteni és használni a Molotov-koktélt, mire jó az ammóniák, stb. Ez utóbbiakat azért tartom fontosnak, mert szeretném eloszlatni azt a tévhitet, amit a kommunista rendszerben állítottak: azt sulykolták, hogy a Széna téri parancsnokok, akiknek zöme diplomával rendelkezett, katonailag is képzett volt, szóval ezek az emberek nem óvták, nem védték azokat, akikkel együtt harcoltak. Ez nem igaz! Igenis óvták, képezték a fiatalokat, az egyetemistákat, a harcoló nőket. Az más kérdés, hogy az események gyors pergése miatt mindenre kevés idő jutott. Az emlftett rágalmak egyébként a vészbíróságokon hangzottak el. Parancsnokaink olyan emberek voltak, akik bármikor odaadták volna életüket, ha annak árán akár egy szabadságharcost is meg tudnak menteni. Ha nem ilyenek lettek volna, akkor nem is tudták volna összefogni, irányítani a csapatokat. Persze, a jó szándék és a kiképzés a világ egyik legképzettebb hadseregével és az Államvédelmi Hatósággal (ÁVH) szemben kevés volt. Viszont éppen a reménytelenség, az ávósok aljaskodása tette elszánttá a szabadságharcosokat, akik a végsőkig képesek voltak ellenállni. Inkább meghaltak, de nem hátráltak. Könyvemmel szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar nép tiszta képet kapjon a Széna téren történt eseményekről. Sokan úgy írtak az '56-os eseményekről, hogy a fegyverropogást az óvóhelyen hallgatták végig. Jómagam tényleg harcoltam, láttam meghalni fiatal társaimat. Úgy érzem, ezzel a beszámolóval tartozom azoknak a bajtársaimnak is, akik hősi halált haltak, akiket kivégeztek, megaláztak, börtönbe zártak. dálkodása, valamint sorozatos becsületsértő megnyilvánulásai miatt, kijelentette: az a fegyelmi bizottság már nem működik, ezért nincs vizsgálat sem. Túri József alpolgármester viszont azt közölte, hogy a bizottság létezik és dolgozik; a polgármester felfüggesztése pedig a közgyűlés döntése értelmében a második fegyelmi eljárás lezárásáig tart. Jogerős ítélet Rapcsák-ügyben ta miatt indította tavasszal a közgyűlés, arra hivatkozva, hogy Rapcsák András névnapi vacsoráját részben önkormányzati pénzből fizette ki. Rapcsák András elmondta, hogy miután a bíróság visszahelyezte állásába, a héten megpróbálja elfoglalni hivatalát. Azzal kapcsolatban, hogy a közgyűlés májusban újabb fegyelmit indított ellene, egyebek között az önkormányzat szabálytalan gazMessze még a „tág világ"? Röghöz kötött magyarok Sokunk szemnyitogató olvasmánya volt a nyolcvanas évek elején az Azon túl ott a tág világ című könyv, melynek Bánlaky Pál szociológus az egyik szerzője. A szociológus, aki a települések belső világát kutatja és a helyi közösségekkel foglalkozik, a szociális intézmények szakdolgozóinak Hétszínvirág című, a minap Szegeden megrendezett regionális konferenciájának munkájában vett részt. Most arról kérdeztük a szociológust, hogyan változik a helyi társadalom. - A rendszerváltozás hogyan alakította át a magyarországi települések arculatát? - A pozitívumok között az első, hogy létrejött az önkormányzati rendszer, a települések megkapták a jogot, hogy saját belső ügyeiket fölső beleszólás nélkül intézhessék. Ugyanakkor pénzügyi és gazdasági függésük erőteljes a központi költségvetéstől. Az önkormányzati rendszer, a település helyi politikájának és társadalmának önvezérlő folyamatai feltételezik a civil társadalom fejlettségét. E szempontból is ellentmondásos kép alakult ki az országban. Egyes helyeken nagyon intenzív, belső társadalmi mozgás indult meg vagy teljesedett ki, máshol viszont a polgárok csak lakók a településen. - Mi ennek az oka? A legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmek közötti különbség '89-ben két és félszeres, míg ma több mint nyolcszoros - idézte a statisztikát Bánlaky Pál. (Fotó: Miskolczi Róbert) - A számos ok közül kiemelem a hagyomány szerepét. A másik jelentős tényező: a személyiség. Ott van mozgás, ahol él néhány olyan ember, aki tekintélyével, kisugárzásával és aktivitásával, azaz a saját személyiségének erejével vinni tudja ezeket a társadalmi folyamatokat. Kulcskérdés, hogy egy településen vannak-e a helyi nyilvánosságnak fórumai, amelyek segítségével közvélemény tud kialakulni. - Fölülről be lehet-e avatkozni, például a teleházak, a civil házak rendszerével, közösségfejlesztők segítségével? - Beavatkozni nem lehet, csak indukálni a folyamatokat. Jó, ha vannak teleházak, civil házak, de csak akkor jelentenek ösztönzést, ha e formákra kialakult már a belső szükséglet. A közösségfejlesztés: szakma. A közösségfejlesztő különböző módszerekkel, bonyolult és hosszú program eredményeként próbálja meg kiváltani, gyorsítani az önszerveződést. - Az utóbbi időszakban az öngyilkosságok száma csökkent, de nőtt a depressziósoké. A hely, ahol élünk, mennyire határozza meg közérzetünket? - Az utóbbi tíz év folyamatainak mentális földolgozása nagyon megterhelő. A pártállami időszakban az emberek „rászocializálódtak" az egyenlőség-eszményre. Az elmúlt években viszont a társadalmi különbségek ugrásszerűen megnőttek: a TÁRKI adatai szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmek közötti különbség '89-ben két és félszeres, míg ma több mint nyolcszoros! Ha léteznek helyi közösségek, akkor azok megkönnyítik a helyzet elviselését és megemésztését, hiszen az egyén problémáival nincs egyedül, nincs beszorítva a magány világába. - Az országon belül nincs vándorlás a jobb életkörülményeket ígérő településekre. Változott-e az egyén viszonya a lakóhelyéhez? - A területi mobilitás azért pici, mert röghöz kötöttek vagyunk. A depressziós térségből való elmozdulást szinte lehetetlenné teszi az ingatlan árak közötti különbség. A mobilitásnak az is gátja, hogy tizedannyi lakás épül, mint tíz évvel ezelőtt. Az pedig mentális tényező, hogy ha az ember bajba került, mert például munkanélküli, akkor ragaszkodik valami biztos ponthoz, ami sok esetben a település, ahol ismerik, ahol ő is otthon érzi magát. Ugyanakkor sok településen jó élni, ezért maradnak ott az emberek. - Az ország jövőképe azonositódik az Európai Unióhoz való csatlakozással. E váltás hogyan hat vissza a települések belső életére? Előttünk a „tág világ"? - Kényszerpályán vagyunk. A feltételek közé tar- . tozik például, hogy régiókban kell gondolkodni, de ezt mentálisan földolgozni nem tudjuk. Az uniós munkahelyek csak kevesek, például a nyelvet ismerők számára nyílnak meg. Az unión belül, de annak perifériájára marad Magyarország. E helyzet változását a jelenlegi aktív generációk már nem élhetik meg. Tehát az a bizonyos „tág világ" messze, Európa centrumában van. Újssászi Ilona