Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 21. HAZAI TÜKÖR 7 A régiókról szóló hazai döntés halogatása gondot okoz az uniós kapcsokban, de a lakosságnak is •*• véli Balogh András. (Fotó: Karnok Csaba) TEKA akciós mosogató, egy medencés, csepegtetös, 800x440 (szifonnal) 8.-990Mosogató csaptelep akció: MOFÉMEuro 3.730 Trend 12.260 KLUDI Standard 4.160 Logo 12.600 Objekta 17.000 ARMAL Hidra 14.200 —flria. 16.900 Regionalitás/ mindenek felett A dorozsmai romkút mellett Milyen az uniós logika? Gazból épült a kerítés Ápolási eszközöket kap a vakok otthona Adományok az Életfától Tavaly novemberben alakult meg, és azóta számos kórház illetve egészségügyi intézmény munkáját segítette adományaival az Életfa a Gyökerektől a Fényig Alapítvány. Az idén, mintegy húszmillió forint értékben támogatják elsősorban a kórházak krónikus belgyógyászati osztályait, és a vakokat és látássérülteket gondozó intézményeket, közöttük a Szegedi Vakok Otthonát is. Tegnap Lázár Sándorné, a Szegedi Vakok Otthonának igazgatónője és Majsai Anlalné, a budapesti székhelyű Életfa Gyökerektől a Fényig alapítvány munkatársa egyeztetett, milyen ápolási segédeszközökre lenne szükség a 140 beteget gondozó intézményben. Az alapítvány ugyanis felajánlotta, idei, húszmillió forintos támogatási keretéből az intézet munkáját is segíti. így a Csongrád Megyei Önkormányzat, és saját alapítványa mellett a vakok otthona az Életfa támogatására is számíthat. Ahogyan azt Majsai Antalnétól megtudtuk, az alapítvány létrejötte óta számos egészségügyi intézményt támogatott, elsősorban a kórházak krónikus belgyógyászati osztályait, azaz az „elfekvőket", és a látássérülteket, vakokat gondozó intézményeket. A Szegedi Vakok Otthona közel másfélszáz betege között halmozottan sérültek, vakok és gyengénlátók, illetve gyógyíthatatlan, idős betegek élnek. Lázár Sándorné szerint fontos, hogy ezek az emberek a létfenntartásukhoz szükséges ellátáson kívül lehetőséget kapjanak arra is, hogy emberhez méltó 'körülmények között tölthessék napjaikat. Ebben lehet az intézmény segítségére az alapítvány. Az adományozók tervei szerint november 25-én, a va*kok otthonában adják át a nagy értékű orvosi műszereket, ápolási és gondozási eszközöket a Gyulai Pándy Kálmán Kórház, és a Kecskeméti Városi Kórház geriátriai osztályainak is. Kéri Barnabás Algyői megemlékezés Munkatársunktól Október 22-én, pénteken 17.30-tól az algyői faluházban megemlékeznek 1956ról. A Móra Ferenc Népszínház tagjai értékeléseket és verseket olvasnak fel a forradalomról, majd Orosz Zoltán harmonikás és Ursu Gábor gitáros lép fel. Másnap, szombaton a 9 órás ünnepi szentmise után a falu elöljárói megkoszorúzzák az Országzászlót. Deszki citerások Munkatársunktól Az idén ünnepli 25 éves fennállását a deszki népdalkör és citerazenekar. Ebből az alkalomból október 23án, szombaton délután 4 órakor a faluházban műsort adnak. A rendezvényen a deszkiek mellett fellépnek mórahalmi, szegedi, dombegyházi, kübekházi és kakucsi népdalkörök is. Jó idő esetén 15.30-tól fúvós térzene vátja a műsorra érkezőket a faluház előtt. Dorozsmai Napié Munkatársunktól Megjelent az Új Dorozsmai Napló legfrissebb száma. A lap részletet közöl 150 évvel ezelőtti spanyol és kubai napilapokból, melyek az 1848-49-es magyar szabadságharcról írnak. A dorozsmai polgármester lakossági fórumot tartott szeptember végén. A Napló beszámol az ott elhangzottakról és közli a hozzászólásokat is. Az idén ünnepli a 25 éves fennállását a Jerney iskola, ebből az alkalomból interjút készítettek Lázár Zoltán igazgatóval. A Napló ezenkívül ír még a helyi kábeltévés változásokról, a polgárőrség közgyűléséről és a művelődési ház októberi programjairól. Mérahalmi uszodaavatás Munkatársunktól Mórahalmon holnap, pénteken ünnepi megemlékezést tartanak az 1956-os forradalom tiszteletére. A rendezvénysorozat délután 4 órakor a városi uszoda átadásával kezdődik, melyen dr. Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára is részt vesz. Utána a helyi fúvószenekar végigvonul a Felszabadulás utcán, majd a központi parkban megkoszorúzzák az emlékművet. A megemlékezés a sportcsarnokban folytatódik, ott a helyi fúvósok mellett makói, kisteleki és a horvátországi Lovranból érkező zenészek adnak koncertet. Öttömösi falugyűlés Munkatársunktól Ma, csütörtökön este 6 órától falugyűlésre várják az érdeklődőket az öttömösi művelődési házba. Elsőként Mészáros János, a helyi takarékszövetkezet elnöke ismerteti a pénzintézet eddigi munkáját. Bata Ferenc polgármester pedig az önkormányzat feladatait, tevékenységi körét és intézményeinek működéséről beszél. A két előadás után a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel a témákkal kapcsolatban. Továbbképzést szervez a polgármesteri hivatalokban dolgozóknak a megyei önkormányzat az Európai Unióról, Tegnap ötödik alkalommal találkoztak az érdeklődők. A megyeházán a regionalizmus és a Phare CBC projektek kerültek terítékre, az algyői Faluházban pedig Magyarország csatlakozásának legidőszerűbb kérdései. Az aktualitásokról előadó dr. Balogh Andrással, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatójával, az MTA Nemzetközi Politológiai Tanulmányok Bizottságának elnökével mi arról beszélgettük, hazánk uniós tagsága hogyan változtatja meg az egyes ember, illetve a dél-alföldi régió életét. - Magyarország unióhoz való csatlakozása nem a politikai elit belső ügye hangsúlyozzák sokan. A mai, nagyon is megosztott társadalmunkra hogyan hat uniós tagságunk? - A csatlakozás a kisembereket jobban érinti, mint a nagyvállalkozókat. Egyes társadalmi csoportok, például a multinacionális cégek alkalmazottai tulajdonképpen már belül vannak az EU-n. Ugyanis az itteni „managerek" életvitele, általános szociológiai helyzete nem különbözik jelentősen a már uniós országokban dolgozókétól. De azt is látni kell, hogy más csoportok, illetve régiók helyzete „balkáni állapotokat" idéz. - A csatlakozás végső dátumától függetlenül 2002-re mi készen állunk arra, hogy belépjünk az EU kapuján - jelentette ki többször is a miniszterelnök. Addigra felkészült lesz az ország teljes lakossága is? - A közvéleményben az uniós tagság támogatottsága megcsappant az utóbbi időben. Ez egyfajta érettség jele is. Felkészültségünk minőségéről megoszlanak a vélemények. Például a vidéket érintő problémák közül az agrárszféra átalakítása és a regionalitás terén nincs EU-konform magatartás. Ennek oka, hogy az uniós követelmények sem mindig egyértelműek, illetve hazai átalakulás üteme sem megfelelő, nem lazul a centralizáltság. - Egy-egy megye, több megye, megyehatáron átnyúló kistérségek. Ilyen régiókoncepciók forognak a különböző tanácskozásokon. - Az EU-nak nincs határozott instrukciója arról, mekkora legyen egy régió. A régiókról szóló hazai döntés halogatása gondot okoz az uniós kapcsok megtalálásakor, de itthon, a lakosságnak is. Mert az állampolgár érti, hogy megyei keretek között kell mozognia, ha például a földhivatallal vagy a bírósággal kerül kapcsolatba, de azt nem, hogy a források megszerzése regionális alapon történik. - Az „elmaradott vidék" Budapesttel szemben az EU-ban találhat szövetségest? Ezt reméli például egy országgyűlési képviselő. - Katasztrofálisan rossz gondolat szembeállítani Budapesttel a vidéket! Az országot egységben kell nézni. Az uniónak az az ország lehet partnere, amelyik fejlett. Az unió szövetségére az a terület számíthat, amelyik bebizonyítja magáról, hogy alkalmazkodni tudó, fejlődésre képes. - Ezen a Magyarországon belül milyenek a dél-alfóldi régió esélyei? - Ez a térség képes a fejlődésre! Mivel itt van Szeged, egy olyan város, mely az európai kulturális örökség része - például a maga tervezettségével, kulturális életével, egyetemével, szellemi bázisával a régiónak adott a központja. Elkerülhetetlen, hogy az ország elkötelezze magát a regionalizmus mellett. Ha ez megtörténik, akkor viszont a kormányzati túlsúlyt csökkenteni kell, mert csak így kaphatnak kellő súlyt a régiók. - Hogyan készülhet az uniós tagságra például egy alföldi gazda? - Az uniós információk már hozzáférhetők. A termelőnek érdemes máris tanulmányoznia az uniós piaci viszonyokat, a jogszabályokat, a pénzügyi és támogatási lehetőségeket. Ha pedig kiderül számára mondjuk, hogy ott a vegyszermentes termékeket keresik, mozdulnia kell a bioirányba. Az EU működésének logikáját meg kell értenünk. Újszászi Ilona Játékos kedvű kisdiákok napokig bújócskázhatnának ebben a gazerdóben. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szeged egyik dorozsmai kapujában évek óta pusztul egy félig kész benzinkút. Környékét pedig ember nagyságú gaz lepte el. Hogy a sokmilliós értéket képviselő épület sorsa mi lesz, nem sikerült kideríteni, de a gazt hamarosan lekaszálják - ígéri Thurzó Ferenc önkormányzati képviselő. Sok baj érheti az országutak vándorát. Ám attól aligha kell rettegnie a Kiskunhalas felől Szegedre betérőnek, hogy Dorozsma határában hanyatt fog esni a szemkápráztató gyönyörűségtől. Sokkal inkább attól kell tartania, hogy ha pár héten belül nem jelennek meg a környéken szorgos, kaszákkal, kapákkal fölfegyverkezett munkások (vagy nem takarítja ki jégveréses Egy napra időgépbe ülhetett az ember, amely visszaszállította az 1848/49-es évekbe. Igaz, csak akkor, ha részt vett tegnap azon a tudományos tanácskozáson, melyet a József Attila Tudományegyetemen szervezett a szegedi német kisebbségi önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Az összejövetel A németek az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban címet viselte. A szervezők minden terühófúvással Téltábornok serege a környéket...) az út menti gaz állít barikádot. Még pedig annak a romtanyának környékén, ami egykor, úgy a 90-es évek elején benzinkút-építkezéseként indult, majd pedig, immár négy-öt éve csempéitől is megfosztott falaival, gazerdő mögött nyújtózkodó oszlopaival köszönti városunk vendégeit. - Nem tudom elképzelni, mi akadálya lehet annak, hogy ezt a környéket rendbe tegye valaki. Hiszen ennek a félig kész, vagy mondjam úgy, félig már lepusztult épületnek is csak van gazdája, hát kényszerítse a város egy kis gaztépésre - ajánlgatta a megoldást dorozsmai látogatásunk során egy közelben poroszkáló úr. Hogy mekkora az igazság mondandójában, ugye, nem is kell különösebben elemezni. letre kiterjedő figyelemmel állították össze az előadások témáját, ily módon a hallgatók (zömmel történelem-szakos egyetemisták és a múlt század e szakaszával foglalkozó történészek) pontos keresztmetszetét ismerhették meg az akkori történéseknek. Alapvetően két vonulata volt a tegnapi előadás-sorozatnak: az egyik a kor társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális helyzetével foglalkozott, a No, de ki lehet a tulajdonosa ennek a kis birtoknak? - kezdtem nyomozásban a gazerdő ürügyén. S közel egy tucat telefonbeszélgetés lebonyolítása után megtudtam, hogy aki elkezdte ezt az építkezést, már régen eladta a félkész kútját. Beszélhettem romkút-ügyben önkormányzati kirendeltségvezetővel, káefté-vezetővel, banktisztviselővel, majd szép lassan csak eljutottam egy részvénytársaság nevéig. De hiába próbálkoztam legalább telefonon érdeklődni a gaztenger közepén horgonyzó épület ügyében, a megadott mobilszámon bizony senki nem jelentkezett. - Tulajdonos tehát van, vagy mégsem? - merültem el a nagy tanácstalanságban. Majd azon gondolkodtam, megvárjuk-e mi, szegediek, amíg ebben a dorozsmai gazmásik a szabadságharc katonai tevékenységét ecsetelte. Egyed Akos, romániai magyar professzor, az erdélyi szászok 1948/49-es politikai törekvéseiről tartott érdekes, lebilincselő előadást, melyben azt bizonyította, hogy eleink is foglalkoztak az autonómia kérdésével. Jelesül, a szászok autonómiájáról tett említést a neves tudós, s kifejezésre jutatta véleményét arról is, hogy az önrendelkezés erdőben megkezdik az első amerikai dzsungelháborús akciófilm forgatását, vagy annál egy fél perccel hamarabb csak lesz jelentkező gyomirtásra. Nos, jó hírrel szolgálhatok. Thurzó Ferenc, a romépülettel büszkélkedhető körzet önkormányzati képviselője előbb ugyan azzal fogadott, hogy magántulajdonú terület megtisztítást az önkormányzat nem vállalhatja magára. Ám pár nappal később már új információval szolgált: mégiscsak megrendeli a dorozsmai önkormányzati kirendeltség a Környezetgazdálkodási Kht.tól a terület út felőli szélének kitakarítást, s a számlát anajd elküldetik a tulajdonosnak. Tehát, ha minden a tervek szerint halad, pár nap múlva már lekaszált útpadka mellett suhanhatnak az autók. B. Z. nem volt idegen már a múlt században sem. Ma viszont egyesek úgy félnek tőle, mint az ördög a szentelt víztől! Előadásokat hallhattunk még a német légióról, a német tábori lelkészekről, a német honvédek szerepéről az említett eseményekben, valamint a hős - német származású - tábornokok, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly jelentőségéről a forradalmi történésekben. A konferencia előadói voltak Erdődy Gábor, Csikány Tamás, Hermann Róbert, Boda Gábor, Pelyach István és Zakar Péter. K. F. Németek a magyar szabadságharcban