Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 21. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Szabó C. Szilárd újságíró munkatársunkkal oszt­hatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon­számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olva­sóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hir­detésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. A bérlő dolga. Az újszege­di toronyházban lakó Tóthné arról panaszkodott a minap, hogy már három hete folydo­gál a csapja, de a hibát nem hajlandóak elhárítani az ÉKF Kft. szakemberei. Szöllősi Bé­la, az ÉKF Kft. beruházási és műszaki igazgatója a panaszra reagálva elmondta: a csorgó csap megjavítása nem az ÉKF dolga, ők csak akkor intézked­nek, ha a falban lévő vezeté­kekkel van probléma. Jogos vagy jogtalan? Gye­nes Judit arról mesélt a tegnapi Csörögben, hogy az l-es villa­moson jogtalanul büntették meg. Olvasónk elmondása sze­rint a jegyét azért nem tudta kezelni, mivel a lyukasztóba valaki pénzérmét dugott. Szél­pál Gábor, az SZKT marketing főmunkatársa lapunknak el­mondta: az ellenőr felszállás­kor próbajeggyel ellenőrizte a lyukasztókat, amelyekkel ak­kor még nem volfprobléma. Ennek ellenére vizsgálják az ügyet, s kérik, hogy panaszo­sunk keresse fel az SZKT Kö­zönségkapcsolatok Irodáját. Márka, dollár. Kovács Gé­záné a belvárosban lakik. Nap mint nap végigsétál a Kárász utcán, ahol rendszeresen meg­szólítják a valutázók. „Márka, dollár" - mondják félhangosan és kísérik métereken keresztül. Olvasónk szerint a Klauzál tér vagy a Kölcsey utca és a Ká­rász utca kereszteződése így gyakran a Balkánt juttatja eszébe. Kutyabaj. A Kossuth La­jos sugárút és a Pozsonyi Ignác utca sarkán továbbra is három kutya támadja meg rendszere­sen a békés járókelőket - tele­fonált egy neve elhallgatását kérő, közelben lakó hölgy. A hétvégén például szemtanúja volt, amikor egy embert összemartak a fékezhetetlen ál­latok. Néhány héttel ezelőtt pe­dig a kiérkező rendőrök intéz­kedtek, hogy az egyik kutyát elszállítsák, de a másik kettőt nem sikerült befogniuk. „Óva­tosan sétáljanak azok, akiknek azon a környéken akad dol­guk!" - tanácsolja olvasónk. Haragudni azonban nem a ku­tyákra kell, hanem a közelben lakó tulajdonosaikra, akik rendszeresen ütik-verik állatai­kat. Szeretet nélkül pedig ku­tyát sem lehet nevelni. czm-T • Az Alvónál. vCsak teleolvasom az üres oldalakat" Az októberi Tiszafái Sokféle olvasnivalót kínál a szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj októ­beri száma, amely „A Ti­sza-parton mit keresek?" című portrésorozatban ezúttal kollégánkkal, Podmaniczky Szilárddal közöl interjút. Kovács András Ferenc „Op­helio Barbaro búcsúzik" és „A mintajambus egyre drámaibb" című verseivel indul az októbe­ri Tiszatáj. Egy másik erdélyi költő, Lászlóffy Aladár két köl­teménye is helyet kapott a lap­ban, valamint ő a diákmelléklet kiválasztottja is: „Mit látsz Lászlóffy Aladár asztalán?" címmel Széles Klára irodalom­történész írt tanulmányt. A líra­válogatásban Szöllősi Zoltán, Pintér Lajos, Marno János, Dobozi Eszter és Silay Ferenc versei szerepelnek még. A pró­zakínálatot Gángoly Attila no­vellája, a „Lázár átka", Hász Róbert „Végvár az időben" cí­mű regényének részlete és Podmaniczky Szilárd „Elvete­mült naplók (hu.)" című írása jelenti. „A Tisza-parton mit ke­resek?" portrésorozatban is Podmaniczky Szilárd szerepel, a vele készült interjú címe: „Csak teleolvasom az üres ol­dalakat". Monostori Imre könyvét. Az „Új Forrás vonzá­sában"-! elemezve Vekerdi László, a Tiszatáj nemrégiben a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztjével kitünte­tett főmunkatársa emlékezik meg a folyóirat 30 évéről. A „Honnan jövünk? Mik va­gyunk? Hová megyünk?" soro­zatban Trogmayer Ottó „Em­bermértékű idő (avagy A táv­cső melyik végén nézzük ma­gunkat?)" és Kibédi Varga Aron „A multikulturalitás felé" című esszéje jelent meg. Az Örökség rovatban „Egy ma­gyar Faust (Molnár, Kepler, Tőzsér)" címmel Kovács Sán­dor Iván, „Még egyszer: Illyés és a Tiszatáj (Harminc levele Annus Józsefhez)" címmel Pé­ter László közöl tanulmányt. Három kötetről olvashatunk recenziót a Kritika rovatban: Oravecz Imre: Halászóember című könyvét Kulcsár-Szabó Zoltán, Demény Péter: Bo­lyongás című kötetét Sántha Attila, Bori Imre munkáját, A jugoszláviai magyar irodalom történetét Gerold László elemzi. A lap közli Bíró Zol­tán laudációjának teljes szö­vegét, amelynek rövidített változata június 19-én az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban hangzott el, amikor a Tiszatáj szer­kesztői átvehették a folyóirat­nak ítélt Magyar Örökség-dí­jat. Az októberi számot Ber­náth Csaba grafikái illuszt­rálják. H. Zs. Szilágyi Sándor könyvbemutatója Kiosztották a városi ösztöndíjakat Kiváló hallgatók fóruma Kriston Adrienn átveszi a város ösztöndíját Bartha László polgármestertől és Benyik György főtanácsostól. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól A Sík Sándor könyvesbolt és a szegedi Szabadelvű Klub vendége október 21-én 16.30 órakor Szilágyi Sándor, az „A Hétfői Szabadegyetem és a III/III." című könyv szerző­je. A közelmúltban megjelent kötetről Bálint Péter beszél­get a szerzővel. Munkatársunktól Kihirdették a szegedi önkormányzat által alapí­tott városi ösztöndíjban részesülő egyetemi és fő­iskolai hallgatók nevét tegnap délben a városhá­za dísztermében. A Bartha László polgármester kez­deményezésére létreho­zott ösztöndíjban a legki­válóbb tanulmányi ered­ményt elért diákok része­sülnek. Idén ötvenen nyer­tek egy évre szóló, havi tíz­ezer forintos támogatást. Ötven szegedi egyetemista és főiskolás vehette át Szeged városának önkormányzata által idén alapított ösztöndíjat, amellyel a kiemelkedő ered­ményeket elért hallgatókat kí­vánják támogatni. A tanulmá­nyi átlag mellett az elbírálásnál a tudományos, a művészeti és a sport diákköri munka is sze­repet játszott. Az ösztöndíjat dr. Bartha László polgármester kezdeményezésére alapították, nem titkoltan azzal a szándék­kal is, hogy Szegedhez kap­csolják az itt végzett egyetemi és főiskolai hallgatókat. Az ösztöndíjat négyszázhu­szonketten pályázták meg. Az egyes karokról beérkező pályá­zatok közül a karok létszám­arányának megfelelően válasz­tották ki a nyerteseket, akik egy éven keresztül havi tízezer forintos támogatásban része­sülnek. Az ösztöndíjakát a vá­ros vezetése nevében dr. Bartha László polgármester és dr. Benyik György, Universitas és egyházügyi főtanácsos adta át a szegedi felsőoktatási intéz­mények vezetőinek és hallga­tói képviselőjének jelenlété­ben. Bartha László kijelentette, hogy jövőre szeretnék százra emelni a városi ösztöndíjban részesülő hallgatók számát. A városi ösztöndíj idei nyertesei: Antal Tamás Róbert, Árgilám Viktor Sándor, Bajcsi Dóra, Balázs Katalin, Balogh Zsuzsanna, Bánhalmi András, Békefi Lilla, Benkő Anita, Biczók Diána, Biri Mihály, Bogdánffy Ágnes, Bogdánffy Péter, Bujdosó Hajnalka, Csa­tári Márta, Flórián Ildikó, Ger­csó Krisztián, Herédi Szabó Krisztina, Horváth Brigitta, Horváth Szatmár, Kokavecz János, Komár Krisztián Márk, Kriston Adrienn, Lajkó Orso­lya, László Éva, Lenti Laura, Mizsák Barbara, Molnár Tí­mea, Nagy Gergely, Nagy Nó­ra, Németh Anikó, Németh Ist­ván, Nyíri Zoltán, Pap Ildikó Katalin, Pap József, Papfalvi Gábor, Radács Marianna, Schirm Anita, Szabó Csilla, Szabó Csilla, Szabó Dávid, Szász Hajnalka, Tímár Ádám, Toókos Ferenc, Varga Emese, Varga Renáta, Varga Szidónia, Verók Attila, Vincze Mónika, Zagyi Boglárka, Zubreczki Ju­dit. Munkatársunktól A Magyar Gazda elneve­zésű rendezvénysorozatot idén áprilisban, Nyíregyhá­zán indította útjára a Szféra Kft.-vei karöltve a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Békéscsaba, Pécs, Zalaegerszeg és Szé­kesfehérvár után október 29­Keresik a legjobb gazdát magyar én Szeged, illetve Csongrád megye következik a sorban. A tervek szerint ezen a na­pon, a Szegedi Ifjúsági Ház­ban szakkiállítással egybekö­tött előadássorozatot szervez­nek, melynek vezető szónoka dr. Torgyán József miniszter lesz. A szervezők szeretnék, ha a falugazdászok javaslatai alapján meghívott ötszázöt­ven gazda megismerkedhetne az EU csatlakozás feltételei­vel. Holnapi lapunkban kö­zöljük azt a szavazócédulát, amelyen a polgárok adhatják le voksaikat az arra érdemes gazdákra. A csomagolóipar trükkjei Kukabúvár a szeméttengerben Nemrégiben a szegedi­ek is láthatták a Hulladék Munkaszövetség (Hu­musz) vándorkiállítását, amely fogyasztási és sze­metelés! szokásaink kö­vetkezményeire hívta föl a figyelmet. Pencz Leven­tével, a kiállítás egyik rendezőjével a megnyitó után beszélgettünk. - Ön a Humusz aktivistá­jaként mutatkozott be. Mit jelent ez a megjelölés? - Vegyészmérnök vagyok, polgári szolgálatos katonaidő­met töltöm a Hulladék Mun­kaszövetségnél. A Humusz társadalmi, vagy ha úgy tet­szik: nonprofit környezetvédő szervezet, amelynek (amint nevéből is kitetszik) egyik fontos munkaterülete a hulla­dékgazdálkodás. De érdeklő­dünk általános környezetvé­delmi kérdések iránt is. Szö­vetségünknek tizennyolc tagja van az országban: a Csemete (vagyis a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület) is közéjük tartozik. - Játékos elemekkel teli­tűzdelt kiállításuk arra hívja föl a figyelmet, hogy a reklámok hatására egyre többet vásárolunk, aztán elborít bennünket az üres dobozok és palackok ten­gere. Mit tehet mindezek ellen a Humusz? - Úgy gondoljuk, megfele­lő életkorban elkezdett kör­nyezeti nevelés idővel meg­hozza gyümölcsét. Hívásra „házhoz megyünk": munka­társaink iskolai órákon tanít­ják meg a gyerekeknek, hogy egyszerű fortélyokkal milyen jelentősen csökkenthetik a mindennapok során termelődő háztartási hulladékot. - Mondana egy példát? - Ha nem pillepalackos, hanem visszaváltható üvegbe töltött üdítőitalt vásárolunk, akkor mintegy negyven (!) környezetszennyező műanyag flaskával kevesebb kerül a szemétdombra, vagy a levegőt mérgező hulladékégetőbe. Egy üvegpalack ugyanis átla­gosan negyvenszer tölthető új­ra. A Humusz egyik közel­múltbeli sikere éppen itt em­líthető: elértük, hogy a készü­lő hulladéktörvény tervezeté­be fölvegyék a betétdíjas rendszer visszaállítását. - Mit szólnak ehhez az el­dobható dobozok és palac­kok gyártói? - Bizonyára nem örülnek... Ez annál inkább érthető, mert a csomagolóipar már igen erősen bevette magát Magyarországon. Nézzünk körül a boltok polca­in: túlcsomagolt, figyelemfolhí­vó színekkel elkápráztató áruk tömkelegével bombáznak ben­nünket. A reklámok még ahhoz is kedvet csinálnak, amire pe­dig valójában semmi szüksé­günk. A fogyasztás után meg­maradó hulladékkal, köztük a csomagolóanyagokkal viszont nem törődnek. A legnagyobb szemetelők éppen a gyártók, akik ráadásul szeretik önmagu­kat „környezetbarát" színben föltüntetni, mert ezzel is köze­lebb férkőznek fogyasztóik szí­véhez. Aztán kiderül, hogy az újrahasznosíthatőnak nevezett doboz egyenesen a szemét­dombra kerül... - Szegeden éppen a közel­múltban készült el a hulla­dékválogató-mü, amely a tervek szerint az egész régi­ót ellátja majd. - Ez annál inkább örvende­tes, mert az ország települései­nek elsöprő többségén még mindig a hulladéklerakás jár­ja... A szeméttelepek sok hely­ütt megtelnek, ráadásul a hazai lerakóknak csupán egyharmada felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. - Mi segíthetné a környe­zetkímélő hulladékgazdál­kodás elterjedését? - A kormány ösztönözhetné az önkormányzatokat a szelek­tív hulladékgyűjtés bevezetésé­re. Németországban például magasabb elszállítási díjat fizet az, aki nem szétválogatott, ha­nem vegyes szemetet tesz ki a háza elé. - A vándorkiállításon a Hu­musz folyóiratát, a Kukabú­várt is kézbe vehették az ér­deklődők. Mit ajánl a leg­utóbbi szám tartalmából? - Fogyasztóvédelmi mellék­letünket: az élelmiszer-adalé­koktól a génpancsoláson át a tisztességtelen reklámokig sok­féle témáról írunk. Nyilas Péter Az ünnep tiszteletére Munkatársunktól Szeged Megyei Jo­gú Város Önkor­mányzata kéri a la­kosságot, valamint a városi középületek, in­tézmények és gazdasá­gi társaságok vezetőit, hogy az 1956-os forra­dalom és szabadság­harc 43., illetve a köz­társaság kikiáltásának 10. évfordulója tiszte­letére lobogózzák fel ingatlanjaikat a nem­zeti ünnepen. 1 OOO év Európában Munkatársunktól A magyar millennium megünneplésére hirdet ver­senyt „1000 év Európában" címmel 13 és 18 év közötti, magyarországi és határon túli magyar fiatalok részére a Matthias Rex Társaság. A háromfordulós, 2000 júliu­sában véget érő vetélkedőn változatos, a szellemi ké­pességeket és a kreativitást próbára tevő feladatokkal várják a négyfős csapato­kat. A harmadik fordulóba jutó csapatokat a versenyt lezáró többnapos fesztivá­lon látják vendégül, a dön­tőbe jutó csapatok emlékér­meket és értékes könyveket, CD-ket kapnak, az első he­lyezett csapatok pedig két­hetes táborozást nyerhetnek el. A versenyben legjobban szereplő iskola intézményi fődíja: Győrfi Sándor szob­rászművész márvány-bronz reliefje. Jelentkezni október 30-áig a következő címen lehet: Matthias Rex Társas­ág, 5000 Szolnok, Gőzhajó u. 8. Telefon, fax: 56/422-332. Tájképek Munkatársunktól Tegnapi számunkban tévesen jelent meg a Ná­nay Szilamér képzőmű­vész tájképeiből rendezett kiállítás dátuma. A tárlatot október 21-én 17 órakor a Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. klubhelyiségében (Bocs­kai út 8/B) nyitja meg Pavlovics Miklós, közre­működik: Pavlovics Dávid (gitár, zongora), ifj. Nánay Szilámét (hegedű, gitár) és Nánay Barnabás (klari­nét). NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁLLALAT SZEGEDI MUNKAHELYRE KERES KONTROLÉÉRT. LEENDŐ KOLLÉGÁNK IDEÁLIS ESETBÉN DINAMIKUS, JÓ KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGŰ, FELSŐFOKÚ PÉNZÜGYI­SZÁMVITELI VÉGZETTSÉGGEL, LEGALÁBB 3 ÉVES, GAZDASÁGI TERÜLETEN SZERZETT SZAKMAI TAPASZTALATTAL, MEGBÍZHATÓ FELHASZNÁLÓI SZINTŰ SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEKKEL RENDELKEZIK. AZ IDEGEN­NYELV-TUDÁST ÉS A VEZETŐI GYAKORLATOT ELŐNYKÉNT ÉRTÉKELJÜK. KÉZZEL ÍROTT, FÉNYKÉPES ÖNÉLETRAJZÁT AZ ALÁBBI CÍMRE VÁRJUK: 1592 BUDAPEST, PF. 457 A BORÍTÉKRA KÉRJÜK RÁÍRNI: „KONTROLLER".

Next

/
Thumbnails
Contents