Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

SZERDA, 1999. OKT. 20. BELFÖLD 3 Heves szócsata a Parlamentben Kövér: alattomos és gyáva.. n jegyzet Zsugáznak? A MIÉP vezérszónokának költségvetési javaslatot el­utasító szavai szépen megvilágítják azt a terepet, ahol Csurkáék zsugáznak. A parlamenti folyamatos bot­ránypolitizálás közepette a figyelmét balról jobbra vagy jobbról balra fordítgató állampolgár könnyen kapja föl­felé a fejét, amikor az elégedetlenségének valaki hangot ad. Ezt használják ki a szélsőjobbról. Rájátszanak. Azt a látszatot keltik, mintha a többiek által művelt nagy civa­kodásban csakis ők nem feledkeztek volna el a „moneta­rista terror" szenvedő alanyairól, az „igaz magyarokról". Régen rossz nekünk, ha mégis többen vannak ebben az országban - mint hisszük - az olyan emberek, akik még mindig átverhetők a demagógiának ezzel az átlátszó trükkjéveL Most a Demszkyt beszennyezni próbáló botrány kap­csán Csurka megerősítést kapott a konzervatív oldalról, egyenesen a második embertől. Kövér titokminiszter úr­tól. Csurka István egyenes ember - mondta tegnap Kövér miniszter. Dehogyis kétes erkölcsű kártyás, pláne nem csaló! Hanem olyan, aki kiteríti az asztalra a lapjait. Vagy a listáit. A frankfurti könyvvásárra például a „libe­rál-homoszexuális-hermafrodita-kozmopolita" írók listá­ját alkotta meg és teregette ki oly gátlástalanul, hogy csak úgy égett miatta az arcunk Európa előtt! A kor­mányzó hatalom második embere nem pirul az ilyes lis­ták miatt, hanem Demszky ellenében szorosan Csurka mellé zár. Kísértetiesen MIÉP-es logikájú okfejtésében egy szóba hozott magáncég „bűnei" között nem felejti el megemlíteni, hogy az illető cég izraeli résztulajdonban van. jtMit írunk? 1999-et? - kérdezhetjük döbbenten. ÍYJL A magyar országgyűlés az, ahol alacsonyan száll­nak a gyűlölködés szavai? De akkor ez már nem holmi könnyed politikai kártya­játék. Hanem elvakult, veszélyes hazardlrozás. A bőrünk­re megy! tUch MODUL BAU Tel.: 491-022. Tel.: 466-092. 30% engedménnyel, hitellehetőséggel! Solt, Dávid és a jogállam Budapest (MTI) Jogállamban megengedhe­tetlen lépéseket tett Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter az­zal, ahogy kedden megjelent nyilatkozataiban (a Kovács Mihály-ügy - a szerk.) a bírói függetlenség és az igazságszol­gáltatás szervezeti kérdéseivel foglalkozott - közölte Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke keddi, rendkí­vüli sajtótájékoztatóján Buda­pesten. Az elnök jogállamban ugyancsak megengedhetetlen­nek tartotta, hogy az igazság­ügy-miniszter személyében is támadta őt. mint a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács ve­zetőjét. Az igazságügy-minisz­ter keddi nyilatkozataira utalva Solt Pál kijelentette: a bírói függetlenség nem paraván, amellyel bizonyos ügyeket el­fedünk, hanem az alkotmány­ban rögzített rendelkezés. Az európai bírói charta egyik megfogalmazójaként pedig na­gyon jól tudja, mi a bírói füg­getlenség, ebben a kérdésben tehát nem szorul rá arra, hogy Dávid Ibolya kioktassa. Egy konkrét bírósági ügy kapcsán Solt Pál leszögezte: amíg az igazságügy-miniszter asszonynak nincs bizonyítéka arra, hogy valamilyen politikai vagy más egyéb okból késle­kedés történt, ezt a nagyon sú­lyos vádat vissza kell utasíta­nia. Molnár Róbert és a súlyos lelki kérdés Leszavazták Várhegyi Attilát Új feladatok a büntetés-végrehajtás előtt Ámokfutás után 15 évvel Bökönyi vezérőrnagy szerint az eltávozások engedélyezésekor körültekintőbben kell eljárniuk. (Fotó: Nagy László) Egri hösök Eger (MTI) Egyperces néma felállással emlékezett meg az egri hő­sökről a várostrom diadalmas befejezésének 447. évforduló­ján a hevesi megyeszékhely közgyűlése. Hangsúlyozták: a Dobó István vezette várvédők teljesítményének egyik legna­gyobb értéke, hogy 26 évvel a mohácsi tragédia és 11 évvel Buda eleste után lélekben is képesek voltak ellenállni a hódító nagyhatalomnak, ezzel örök példát mutattak a nemzet számára. Az egri várat 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ali és Ahmed pasa egyesí­tett serege. A Dobó István ve­zette védők kitartásán megtört az óriási túlerő: a törökök ok­tóber 18-án feladták az ostro­mot és elvonultak a falak alól. Új felüljáró Győr (MTI) A budapest-hegyeshalmi vasútvonal felett átívelő új fe­lüljáró gyorsítja meg a közle­kedést Győrött; a napokban helyezték forgalomba a város régi és új ipari negyedét összekötő ötnyílású közúti hi­dat és a hozzá vezető útsza­kaszt. A beruházás mintegy félmilliárd forintba került, a költségeket fele-fele arányban a MÁV Rt. és a győri önkor­mányzat finanszírozta. Félszáz lakás Esztergom (MTI) Ujabb, 46 lakást, 6 üzletet, valamint raktárakat magában foglaló felújított épülettömböt adták át kedden Esztergom kertvárosi városrészében, a volt szovjet laktanya terüle­tén. Csaknem félszáz család költözött a napokban, illetve költözhet rövidesen ezáltal új lakásba Esztergomban. A vevők többsége szociálpoliti­kai kedvezménnyel jutott első otthonához. A lakások 39-től 72 négyzetméteresek, s köz­ponti fűtésük földgázzal működik. Értékes adomány Szolnok (MTI) Hatvanmillió forint értékű festmény kollekciót adomá­nyozott a szolnoki Damjanich Múzeumnak Szepesházy Kál­mán 80 éves nyugalmazott geológus. A művek alkotói: Csontváry Kosztka Tivadar, Aba-Novák Vilmos, Pleidell János, Zmeták Ernő és Kunt Ernő. A múzeum a gondok el­lenére gyarapodott a közel­múltban, például Barcsay Jenő Mednyánszky-gyűjtemé­nyével. A múzeumban meg­nyílt a Szolnoki Képtár, a munkák a szolnoki művészte­lep múltjáról s jelenéről szól­nak a közönséghez. Ombudsman Bács-Kiskunban Kecskemét (MTI) November 24. és 26. kö­zött Bács-Kiskun megyébe „települ" az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosá­nak hivatala. Külföldi pél­dák nyomán már az ombuds­mani intézmény felállítása­kor, 1995-ben felvetődött, hogy a fővároson kívül élő állampolgároknak is meg kell adni a közvetlen jogor­voslati lehetőséget. Gönczöl Katalin és általános helyette­se, Polt Péter, a hivatal mun­katársainak kíséretében ed­dig nyolc megyében tett többnapos látogatást és tar­tott fogadóórákat. Tizenöt évvel ezelőtt három börtönőr esett ál­dozatul Richter Richárd el­ítélt ámokfutásának az Alföldi Bútorgyárban. Az eseményre emlékezve tegnap a mártírok emlék­táblájánál koszorút helye­zett el a börtön vezetése társaságában Bökönyi István vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Or­szágos Parancsnokságá­nak vezetője és dr. So­mogyvári István államtit­kár. A két szakembert a büntetés-végrehajtás problémáiról kérdeztük. Nemrégiben súlyos bűncse­lekményt követett el egy olyan elítélt, akit eltávozásra engedtek el a Szegedi Fegy­ház és Börtönből. Ez ügyben fegyelmi vizsgálatot indított a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azzal a céllal, hogy megállapítsák az esetle­ges felelősséget. Bökönyi Ist­ván vezérőrnagy elmondta, hogy a szegedi intézmény há­rom beosztottja érintett ebben az ügyben, a vizsgálat pedig várhatóan egy hónapon belül ér véget. Bökönyi István nem kívánt találgatásokba bocsát­kozni, így a várható szankci­ókról sem beszélt bővebben, mondván, ezt a cselekmény súlyosságának a foka dönti el, s a lehetséges büntetést pedig jogszabályok rögzítik. Az összehasonlítás kedvéért: 1993 óta mintegy nyolcvane­zer esetben kapott elítélt eltá­vozásra lehetőséget, s össze­sen hatvannyolc bűncselek­mény történt ezek során. A bv első embere me­gerősítette, hogy terveznek Budapest (MTI) Tizenegy szegedi Szé­chenyi-díjas akadémikus nevében Solymosi Fri­gyes professzor nyílt le­velet adott át Lezsák Sándornak (MDF), az Or­szággyűlés Oktatási Bi­zottságának elnökének kedden Budapesten. A dokumentum szerint a tizenegy akadémikus azt kéri az Országgyűlés tagjaitól, hogy - pártállásuktól függet­lenül - kezdeményezzék a költségvetés előirányzatainak módosítását és biztosítsák a tudományos kutatás legalap­vetőbb gondjainak enyhítésé­hez feltétlenül szükséges 2,5­Budapest (MTI) Heves politikai szó­csatát váltottak ki Kövér László polgári nemzet­biztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter kedd reggeli kijelentései, amelyekben Mátrai Márta fideszes képviselő napirend előtti felszóla­lására reagálva élesen bírálta Demszky Gábor főpolgármestert, illetve az SZDSZ más vezetőit és a szocialistákat. Az Országgyűlés keddi ülésén Mátrai Márta kifogá­solta, hogy Demszky Gá­bor főpolgármester és az SZDSZ prominens képvi­selői ..rágalomhadjáratot in­dítottak" a polgári koalíció,­egykori és mai kormányta­gok, valamint a nemzetbiz­szigorításokat az eltávozások engedélyezésekor. Ez várható­an abban áll majd, hogy körül­tekintőbben vizsgálják meg az elítélt személyiségét. Igaz, mindez a nagy visszhangot ki­váltó esetben is így történt: környezettanulmányt végez­tek, megkeresték a helyi ön­kormányzatot, sőt, még az el­ítélt feleségét is megkérdez­ték, hogy hajlandó-e akárcsak egy napra is befogadni a fér­jét, s mindenhonnan kielégítő választ kaptak. Az elítélt azonban elkövette azt a hibát, hogy az első útja a kocsmába vezetett, s ennek jelentős sze­3,5 milliárd forintos többle­tösszeget. Az akadémikusok által kért összeg elsősorban az MTA költségvetésében sze­replő intézetek és egyetemi kutatóhelyek alapellátásának szinten tartását szolgálná, elősegítené az elfogadott OT­KA pályázatok támogatását, és javítana a kutatók megszé­gyenítően rossz életkörülmé­nyein. - Köztudott, hogy a köve­tendő gazdag országok fej­lettségében, polgáraik magas tonsági szolgálatok ellen, ahelyett, hogy tisztáznák a Magyar Fórum állítását, mi­szerint „Demszky Gábor 1976-ban önként jelentke­zett besúgónak". Kövér László válaszában az SZDSZ-es politikusok el­járását alattomos és gyáva magatartásnak minősítette. - Lelkiismeretfurdalást éreznek remélem azért is, mert 1994-ben kormányra léptek olyanokkal, akiket jo­gi értelemben csak azért nem lehet hazaárulónak minősíteni, mert ez a bűncselekményi kategória azóta elévült - fogalmazott a tárca nélküli miniszter. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője Kövér László napirend előtti válaszára rea­gálva leszögezte: „Egy­szerűen már képtelenség. repe volt a bűncselekmény el­követésében. A büntetés-végrehajtás a fenti példaértékű eseten túl is számos akut problémával küzd. A jogalkotásnak „kö­szönhetően" immáron tényle­gesen is kiszabható életfogy­tiglani szabadságvesztés, sőt, az első, nem jogerősen „téf'­re ítélt férfi már meg is érke­zett a Csillagba. Kérdés, hogy a büntetés-végrehajtás fel van­e készülve ezen elítéltek foga­dására. hiszen - s ez Richter Richárd három emberéletet követő, 15 évvel ezelőtti ámokfutásának évfordulóján életszínvonalában a kutatás­fejlesztés (K+F) bőkezű tá­mogatásának döntő szerepe van - írják levelükben az akadémikusok. Példaként említik, hogy Finnország, Írország, Korea - versenyképességük megtar­tása érdekében - ma is külö­nös figyelmet szentelnek en­nek a területnek: a GDP-nek 2,5-3,5 százalékát fordítják a K+F támogatására. A Széchenyi-díjas akadé­mikusok emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon alap­amit a Fidesz a parlament­ben művel. Ez mindenfajta folyamattal, ami eddig jelle­mezte a magyar demokráci­át, ellentétes." Megjegyezte: csak egy kérdés vetődhet fel. hogy va­jon Gógl Árpád minisztert hippokratészi esküje nem kötelezi-e arra, hogy keze­lésben részesítse miniszter­társát. Kovács László szocialista frakcióvezető kijelentette: Kövér László azt az MSZP-t minősítette hazaárulónak, amelyre a tavalyi választáso­kon is több mint 2 millióan szavaztak és amelyet széles körű nemzetközi megbecsü­lés övez többek között az EU-tagállamok többségét kormányzó szocialista, szo­ciáldemokrata pártok köré­ben is. különös aktualitást kap ­ezeknek az elítélteknek már valóban semmi sem szent, őket nem lehet semmilyen büntetéssel fenyegetni. Dr. Somogyvári István, az Igaz­ságügyi Minisztérium köz­igazgatási államtitkára szerint ezeket a személyeket különle­ges biztonsági intézkedések­kel őrzik majd, de nem ele­gendő a fokozott biztonság, hanem vigyázni kell az elítél­tek emberi mivoltára, méltósá­gára is. Ehhez pedig újabb belső intézkedések szüksége­sek. Arató László vetően más a helyzet. A kuta­tás a GDP-nek világviszony­latban is alacsony, mindössze 0,7-0,9 százalékából részese­dik. Hozzátették: ezért különö­sen fontos a több párt által is megfogalmazott országépttő program - nevezetesen, hogy a kutatás, fejlesztés támogatá­sa 2002-ig étje el a GDP 1,5 százalékát - megvalósuljon. A levélírók szerint a parla­menthez benyújtott 2000. évi költségvetés ezen a területen a következő évben érdemle­ges változást nem jelez, így kérdésessé válik az ígéret tel­jesíthetősége, és a kutatás le­gégetőbb gondjai sem oldód­hatnak meg. A törvényhozás a vezér­szónoklatokkal folytatta a jövő évi költségvetésről szó­ló előterjesztés általános vi­táját. A Fidesz és a kisgazda­párt támogatásáról biztosí­totta a 2000. évi büdzséről szóló javaslatot, míg az MSZP alternatív előteijesz­tést nyújt be. Az SZDSZ és a MIÉP ve­zérszónoka elutasította a költségvetési törvényjavasla­tot, addig az MDF képvi­selője, módosításokkal ugyan, de elfogadhatónak nevezte az előteijesztést. Az országgyűlés a kora esti órákban elfogadta az Ál­lami Számvevőszék 1997. évi tevékenységéről szóló je­lentést. majd az adótörvé­nyekhez benyújtott módosító javaslatokról szavazott. Budapest (MTI) Az Országgyűlés kedden 29 igen és 42 nem szavazat mellett. 163 tartózkodással nem fogadta el Várhegyi At­tilának, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma államtitkárának válaszát Molnár Róbert kisgazda képviselőnek a Hit Gyüleke­zetét érintő interpellációjára. Molnár Róbert azt firtat­ta: kívánja-e módosítani a kormány a vallásszabadság­ról szóló törvényt annak ér­dekében. hogy vallási tevé­kenységet ténylegesen nem folytató csoportok ne alapít­hassanak egyházat. A kormánypárti honatya nem fogadta el az államtit­kár válaszát, aki jelezte: vár­hatóan a jövő év elejére ké­szül el a törvény módosítá­sának koncepciója. - Jelen pillanatban egy nagyon súlyos lelki kér­désről van szó, és úgy gon­dolom, hogy ebben az ügy­ben késlekedések történtek - fogalmazott Molnár Ró­bert. Kutatás és fejlesztés Nyílt levél Szegedről

Next

/
Thumbnails
Contents