Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-19 / 244. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 1999. OKT. 19. MA AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) a következő szakköröket indítják: hétfői napokon kerámia, keddenként színjátszó, szerdán textil és kelmefestő, csütörtökön - kéthetenként önismereti foglalkozás, és szintén csütörtöki napokon klasszikus balett 6-tól 12 éves gyermekek számára. Jelentkezés és bővebb információ: 9-től 19 óráig a 441-154es telefonszámon. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN (Kálvin tér 6.) 9-től 12 óráig mini-ovi 2-3 évesek részére, 15től társastánc felsősöknek és középiskolásoknak, 16-tól fogvédelmi tanácsadás, vezeti: dr. Dancsik Zoltán, és társastánc alsósoknak, I 7-től gyermektorna óvodásoknak, 18-tól musical szakkör 7 éves kortól (felső korhatár nincs), és szintén 18 órától a Biokultúra Egyesület szegedi csoportja rendezésében beszélgetés dr. Kozma B. László kutató, molekuláris biológussal a génmanipulációról. AZ ALGYŐI KÖNYVTÁRBAN 10 órakor író-olvasó találkozó Marék Veronikával. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Vörösmarty u. 3.) 10 órakor a Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében tájékoztató fórum keretében a szerzői jogokkal és a műsorok engedélyeztetésével összefügő információkról, jogszabályi kötelezettségekről tartanak előadást. Előadók: a Szerzői Jogvédő Iroda műsorengedélyeztetési főosztályának vezetője és munkatársai. A SOMOGYI-KÖNYVTÁRBAN 16 órától filmes önképzőkör. Bemutatásra kerül: Jégmezők lovagja (1938). A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZEGEDI CSOPORTJÁNÁL (Újszeged, Gondviselés Házban, Csanádi u. 9.) 16 órakor kedvezmény, juttatás, segély, gondozás, gondoskodás, mindenről, amit az időskorúaknak egészségügyi és szociális támogatásáról tudni kell előadást tartanak. Előadó: Majláthné Lippai Éva, Szeged város önkormányzatának irodavezetője. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZBAN (Hotel Forrás sörözője) 18 órakor diaporáma vetítéssel egybekötött előadást tartanak a hun-magyar konyhaművészetről. Vendég: dr. Cey-Bert Rqfcert Gyula a Gasztronómiái Világszövetség elnöke. Házigazda: Munz Károly. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) 16.30-tól fazekas szakkör gyerekeknek. Holnap: 15 órától himző szakkör, 15.30-tól fazekas szakkör felnőteknek, 16 órától kosárfonó szakkör. Konyhaművészet Munkatársunktól A hun és a magyar konyhaművészetről rendez diaporáma-vetítéssel egybekötött beszélgetést ma 18 órától a Forrás Hotel sörözőjében a Közéleti Kávéház. Munz Károly vendége dr. Cey-Bert Róbert Gyula, a Gasztronómiai Világszövetség elnöke lesz. A nagyváradi főiskola egyetemmé alakult Álmokat váltott valóra Október elsején jött létre Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem, amely korábban Sulyok István Református Főiskolaként működött. A Romániában nemrég elfogadott felsőoktatási törvény lehetővé teszi az Erdélyben élő magyarság számára, hogy saját anyanyelvén tanuljon. A nagyváradi egyetem rektorával, dr. Kovács Bélával arról beszélgettünk, milyen változások zajlanak a román felsőoktatásban, és hogy milyen szerepet játszik az átalakulásban a Partiumi Keresztény Egyelem. - Létszámát és képzési kínálatát tekintve mekkora intézmény a nagyváradi egyetem? - Négy egyetemi szakra és két főiskolai karra jelenleg hatszázötven hallgató jut. Mivel egy néhány hetes fiatal egyetemről van szó, nyilván időre van szükség ahhoz, hogy növeljük hallgatói létszámunkat. Mindenesetre az összes férőhelyünk betelt, és egész jó verseny alakult ki a többi romániai egyetemmel. Nálunk lényegében csak magyar képzés folyik, ugyanakkor nyitottak vagyunk mind vallási, mind nyelvi szempontból. Ha nem magyar anyanyelvű fiatal jelentkezik az egyetemre, ugyanakkor a követelményeknek megfelel, szívesen látjuk hallgatóink között. A nagyváradi egyetem azonban alapvetően egy olyan űrt töltött be, olyan álmot váltott valóra, amelyre már régKovács Béla, a nagyváradi egyetem rektora: „Nálunk csak magyar képzés folyik, de nyitottak vagyunk mind vallási, mind nyelvi szempontból." (Fotó: Miskolczi Róbert) óta vágyott a Partiumban élő magyarság. - Biztosítottak a megfelelő körülmények az oktatáshoz és a tanuláshoz Nagyváradon? - A tanteremhiány megoldásában jelentős szerepet játszott, hogy szeptember elsejétől birtokba vehettük azt a püspöki palotát, amelyet a Királyhágói Református Egyház kapott vissza. Anyagi szempontból nagy segítséget, ugyanakkor kihívást is jelent az a kétmilliárd forint, amelyet a magyar állam ajánlott fel augusztusban Erdély számára, és amelynek egy részét a nagyváradi egyetem kapja meg, hiszen ilyen óriási pénzzel még soha nem gazdálkodtunk. - Milyen változások várhatók a román felsőoktatásban? - A román felsőoktatásban szinte ugyanazok a reformok mennek végbe, mint Magyarországon, hiszen mindkét ország próbál megfelelni az európai követelményeknek, és felzárkózni a nyugat-európai államok mögé. A román felsőoktatásban mostanában szintén az integráció, a kreditrendszer bevezetése került előtérbe. - Az utóbbi időben sokat lehet hallani egy hárompillérű erdélyi egyetemről, amelynek az egyik központja Nagyvárad lenne. - Ha létrejönne egy magánegyetem a történelmi egyházak támogatásával, a három pillért Székelyföld, Kolozsvár és a Partium alkotná. Nagyvárad Kolozsvárhoz és a Székelyföldhöz képest előnyösebb helyzetben van, mi ugyanis hamarabb átgondoltuk a tennivalókat, és elkezdtük a megvalósítást. - Ha létrejön a hárompillérű egyetem, szakosodnak-e az egyes központok? - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tizenegy fős felsőoktatási tanácsának a jövőben az is feladata lesz, hogy figyeljen arra, nehogy megduplázódjanak a képzések. A cél az, hogy ne egypiás rovására, hanem mindenki a maga szakterületét fejlesztve próbáljon előbbre jutni. Békafi Anett MA A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) jogi tanácsadási lart 14-15 óráig dr. Kopasz Rudolf ügyvéd. G1LA Ferenc, a 24-es válaszlókerülel (Bakló, Petőfitelep) képviselője fogadóórát lart 17 órától Nádas presszóban (Tölgyfa u.). TÓTH ANDRÁS, a 19-es választókerület (Felsőváros, Fodor-kert) képviselője lakossági fórumot tart 18 órától a Deák Ferenc Gimnáziumban. Téma: Fodor-kert csatornázása. Vendénapló ge dr. Nóvák Gyula, a Vízügyi Beruházási Kft. ügyvezető igazgatója. MUNKAÜGYI és általános jogsegélyszolgálat 17-18 óráig a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) Csongrád megyei irodájában (Temesvári krt. 42., tel./fax: 432-578). Fogadóórát tart dr. Szabó Emese ügyvéd. HOLNAP JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged. Kálvária sgt. I4.J 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdű István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők. pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. 11/204. alatt. Telefon: 62/420-259. A MUNKÁSPÁRT újszegedi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fó fasor 9.). KALMÁR FERENC, a 23-as választókerület (Öreg-Rókus) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Rókus I. Sz. Általános Iskolában (Kossuth L. sgt 37.). 75 éve A pincérek helyzete A Szeged már nem egyszer ismertette a kávéházi és éttermi pincérek lehetetlenül rossz helyzetét. A pincérek a közelmúltban erőteljes akciót indítottak a borravalórendszer eltörlése ügyében, illetve a százalékos részesedés mellett. A pincérek mozgalma, noha az ipartestület és az iparkamara is felkarolta az igaz ügyüket, kudarcot szenvedett a kávésok és a vendéglősök magatartása miatt. Az ipari foglalkozások munkásai között talán a pincérek helyzete a legkétségbeejtőbb, a pincérek legújabban ismét megpróbálják. hogy a vendéglősöket más belátásra bírják, s ha ez nem sikerül, nincs kizárva a pincérek sztrájkja. (1924) 50 éve Fjodor Tolbwchin A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának közleménye adta hírül tegnap, hogy meghalt Fjodor Tolbuchin elvtárs, a Szovjetunió marsallja. Ezt a nevet nemcsak a Szovjetunió népei ismerik, hanem ismeri a világ minden szabadságra vágyó, szabadságén harcoló és szabadságot kapott népe is. (1949) 25 éve átadták a biológiai tanszéket Három évvel ezelőtt alakú épületkomplexum helyezték el a József Attila Tudományegyetem biológiai tanszéki épületegyüttesének alapkövét Újszegeden, a Közép fasorban. Az építők akkor vállalták, hogy Szeged felszabulásának harmincadik évfordulójára átadják az Y első szárnyát. A nyolcvanégy millió forint költséggel létrehozott, NDK gyártmányú laboratóriumi felszerelésekkel, műszerparkkal berendezett húszezer légköbméteres épületben négy tanszék kapott helyett. (1974) Biotechnológiai tanácskozás Munkatársunktál Nemzetközi biotechnológiai tanácskozásnak ad otthont a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. hétfőtől csütörtökig. A több mint harminc előadást felölelő tudományos konferencián a növény-biotechnológiában elteijedt mezőgazdaságilag fontos gének használatáról beszélnek a szakemberek. Tegnap kezdődött az a négy napos nemzetközi biotechnológiai tanácskozás, amelyet a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. szervezett a „NATO a békéért" program keretében. A „Mezőgazdaságilag fontos gének használata a növénybiotechnológiában" című munkaértekezlet főszervezője az amerikai Cornell Egyetem nemzetközi mezőgazdasági programja. Az egyetem programjának célja az, hogy elősegítse a nyíltságon és nemzetközi együttműködésen alapuló tudományos stílus érvényesülését, illetve hogy a térség kutatói közös tudományos projektek kidolgozására jelentkezzenek. A tanácskozáson Magyarország mellett részt vesz Lengyelország, Szlovákia és az Egyesült Államok is. A környező országokból Csehország, Szlovénia, Bulgária és Románia egy-egy megfigyelővel képviselteti magát a rendezvényen. Ole Nyeng az Information című dán napilap munkatársa. Csaknem egy évtizede járja a kelet- és közép-kelet-európai országokat. A tájékoztatásról, a privatizációról és arról gyűjt anyagot, hogy az állam beleszól-e a független média munkájába? Nyeng úr Szege'den a polgármesteri hivatalban találkozott dr. Ványai Éva alpolgármesterrel, elbeszélgetett a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, s látogatást tett a Délmagyarország szerkesztőségében is. Az Information című koppenhágai napilap 30 ezres példányszámú, kulturális, politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozik, főleg az értelmiségi réteg olvassa. Ole Nyeng a tíz évvel ezelőtti kelet-európai rendszerváltozások után kialakult társadalmi helyzetet tanulmányozza, ezen belül is a tájékoztatás kérdéskörét. - Mely országok képezték eddigi „vizsgálódásának" tárgyát? - kérdezem a megfelelő hangnemben tájékoztatnak... Működik még a cenzúra. - Magyarországról milyen véleményt alkotott? - Először 1983-ban jöttem Magyarországra, akkor még turistaként. Ázóta sokszor jártam önöknél, s kézzel fogható változást látok: alig különbözik Magyarország a nyugatiaktól, hiszen az emberek alkalmazkodó képessége, a változásokat kívánó társadalom építő ereje látszik már az utcán is. Az épületek, a környezet, az emberek öltözködése, a reklámok megjelenése, egyaránt tanúskodik az említettekről. A tájékoztatásban ugyancsak ezt látom: a privatizáció utáni szabad információ-áramlást, a teljes sajtószabadságot. - Szegeddel mennyire sikerült megismerkednie? Ole Nyeng elmosolyodik. Egy napja van a Tisza-parton, még nem sokat láthatott. - Ha minden olyan szép, mint a Belváros, a Széchenyi tér, meg a Tisza-part, akkor Szeged Európa egyik legszebb városa - mondotta a dán fővárosból érkezett kollégánk. Kisimr* Ferenc Magyarország élenjár a tájékoztatásban koppenhágai kollégától, aki első ízben látogatott Szegedre. - Lengyelországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Szlovákiában, Romániában, a kis-Jugoszláviában jártain. Ez utóbbiban Montenegrót és Vajdaságot kerestem fel. - A NATO-bombázások előtt, vagy után? - Közvetlenül utána. Éppen ezért tapasztalataim is „frissek". Arra a következtetésre jutottam, hogy Montenegróban a tájékoztatás az európai útra tért, egyre demokratikusabb, Szókimondó, ami a központi jugoszláv hatalomnak természetesen nem tetszik. Amikor ott jártam, a Monitor című magazint hatalmas összegű, 800 ezer német márka pénzbüntetéssel sújtotta a belgrádi bíróság, mert állítólag valótlanságokat állított Milosevics elnökről. A montenegróiak azonban nem hajlandók fizetni... Ole Nyeng: - Szeg - Milyen tapasztalatokat szerzett az említett országokat járva? - Úgy látom, Lengyelországban, Magyarországon a legerősebb az a törekvés, d igazi európai város. (Foi hogy az újság független legyen. Ezzel ellenkező helyzetet találtam például Fehéroroszországban, ahoknagyon kevés a független tájékoztatási eszköz, mert a legtöbbet i: Miskolczi Róbert) még mindig a központi hatalom „uralja". A kiadókat itt is, mint Jugoszláviában, pénzbüntetéssel és börtönnel fenyegetik, ha nem az állami apparátus véleményének