Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 14. HAZAI TÜKÖR 7 És az áldozatokon ki segít? Iroda a megyeházán Szeptember 30-án adták át a megyei ön­kormányzat épületében azt az áldozatvédelmi irodát, amelyet a rend­őrség működtet az Eu­rópai Áldozatvédelmi Fórum elveivel össz­hangban. Az iroda egyelőre nem vonzza az áldozatokat. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon évek óta különös figyelmet fordítanak a gyermekekkel szemben elkövetett bűncse­lekmények áldozataira, il­letve azokra a nőkre, akik ellen nemi erőszakot követ­tek el. A rendőrség ugyanis ezt a két csoportot látta fo­kozottan veszélyeztetettnek, számukra sokkal nehezebb, vagy akár lehetetlen egy­égy ellenük elkövetett bűn­cselekmény feldolgozása. A szakemberek úgy ítélték meg, rendkívül fontos az, hogy a sértettek azonnal felvegyék a kapcsolatot pszichológus szakemberrel, és amennyire csak lehet, megnyugtatóan rendeződ­jön az ügyük. Ez pedig nem kizárólag az eredményes rendőrségi eljárást jelenti, hanem a sértett lelki gondo­zását is. A belügyminiszter utasí­tására idén a fővárosban lét­rehoztak egy áldozatvédel­mi irodát, s ez a lépés ösz­tönözte a Csongrád megyei rendőri vezetést arra, hogy helyben is működtessenek egy ilyen jellegű részben ta­nácsadással, részben lelki gondozással foglalkozó iro­dát. A kezdeményezés cél­jait az Európai Aldozatvé­delmi Fórum elveivel össz­hangban határozták meg: biztosítani kell a bűncselek­mények áldozatainak min­dazokat a jogi lehetősége­ket, amelyek az emberi jo­gok garanciájaként az elkö­vetőket megilleti. Az alap­elvek között szerepel az is, hogy a bűncselekmények anyagi és emocionális hatá­sait az elkövetéstől számí­tott legrövidebb időn belül ellensúlyozni kell, hogy az áldozat a lehető legkeve­sebb hátrányt viselje el. Az irodában egyelőre a megyei főkapitányság bűn­megelőzési osztályának munkatársai várják a pana­szosokat, akik eddig alig él­tek a lehetőséggel. Szilágyi­né Bay Lujza őrnagy, az osztály vezetője elmondta, hogy az áldozatvédelem ter­mészetesen nem egy iroda megnyitásával kezdődik, s nem is ebben teljesedik ki. Ez egy lehetőség arra, hogy a sértettek kulturált körül­mények között elmondhas­sák a panaszukat és a szak­emberek megfelelő felvilá­gosítással szolgáljanak. So­kan ugyanis egyáltalán nin­csenek tisztában a lehetősé­geikkel, nem tudják, hogy milyen ügyben hová fordul­janak, melyik szervtől, in­tézménytől mit kérjenek, hiszen gyakran még a hét­köznapi életben járatosak­nak is nehéz a kusza jog­rendszerünkben kiigazodni. Annak érdekében, hogy ne a rendőrségre menjenek az ügyfelek, a megyeháza hatodik emeletén, a 610-es szobában alakították ki az áldozatvédelmi irodát, ahol hétköznaponként 9 és 12 óra között várják az érdek­lődőket. Az irodát telefonon az 566-089-es számon lehet elérni, de a bűnmegelőzési szakemberek a 421-325-ös számon is várják a híváso­kat. Arató László Pert nyertek, mégsem gyógyíthatnak Kisteleken Jogtalan volt az elbocsátás Dr. Ashaber Wanna: Ha a körülmények engedik, mindenképpen visszamegyünk Kistelekre gyógyítani. (Fotó: Karnok Csaba) Az idén, egészen ponto­san március 31-én szüntet­ték meg dr. Ashaber Wan­na sebészorvos, és felesé­ge, dr. Bialoskurski Kata­lin munkaviszonyát Kiste­leken, az Egyesitett Egész­ségügyi Intézményben. A döntést az intézmény ve­zetői többek között azzal indokolták, hogy a házas­pár nem lépett be az újon­nan megalakított közhasz­nú társaságba. Ashaberék keresete nyomán a szege­di bíróság megállapította, az orvos házaspár elbo­csátása jogszerűtlen volt. Ám úgy tűnik, egyelőre betegeiknek még várniuk kell rájuk, hiszen az intéz­mény vezetői megfelleb­bezték az elsőfokú ítéletet. Dr. Ashaber Wanna több, mint egy évtizede gyógyított Kisteleken. Munkáját felesé­gével együtt közmegelégedés­re végezte, amelyre bizony­ság, hogy több száz kisteleki és környékbeli polgár írta alá azt az ívet, amelyen orvosaik mellett tesznek hitet. Ashaberéknek azonban mégis menniük kellett a kis­városból. A házaspár vállalko­zóként ténykedett a Kisteleki Egyesített Egészségügyi In­tézményben, amely az idén ja­nuártól közhasznú társaság formájában működik. Az in­tézmény vezetője, dr. Vígh József szerint a házaspár nem akart tagként belépni a kht.­ba, mert az vállalkozásuk megszűnéséhez vezetett vol­na. Ezért korábbi vállalkozói szerződésüket írták alá újra. Ezt azonban a kht. vezetője, Vígh József nem fogadta el, ezért március 31-én megszün­tette a két orvos munkaviszo­nyát. Ashaberék pedig bíró­sághoz fordultak. A bíróság Ashaberéknek adott igazat, és munkaviszo­nyuk felmondását jogtalan­nak, és igy érvénytelennek minősttette. Ugyanakkor az alperest, azaz a kht. a fenti megállapítás tűrésére kötelez­te, magyarul: Ashaberéket vissza kell helyezniük állásuk­ba. „Mindenképpen visszame­gyünk Kistelekre, ha a lehető­ségek engedik, hiszen a bíró­ság nem csak mellettünk, ha­nem az értünk kiálló 1600 be­teg érdekei mellett is döntött. Bár a per célja elsősorban a becsületünk helyreállítása volt. Úgy érzem, erkölcsileg mindenképpen győzelmet arattunk. Ugyanakkor anyagi kártalanításunkról semmikép­pen nem mondunk le" - fogal­mazott dr. Ashaber Wanna ar­ra utalva, hogy tudomása sze­rint már betöltötték állásukat, ráadásul ők maguk is prakti­zálnak Szegeden. Mindenek­előtt azonban szeretnének hozzájutni elmaradt járandó­ságukhoz, amelynek kifizeté­sét egy május 17-én kelt leve­lében dr. Vígh József ahhoz kötötte, hogy a házaspár eláll­jon pertől. A kht. igazgatója kérdé­sünkre elmondta: természete­sen megfellebbezik az első fo­kon eljáró bíróság ítéletét, így szó sem lehet arról, hogy As­haberék a közeli jövőben újra Kisteleken dolgozhassanak. Ugyanakkor leszögezte: az or­vos pár semmiféle anyagi kö­veteléssel nem élhet a továb­biakban sem. Kéri Barnabás Dísznövényt Kórogyra, Szentlászlóra! Munkatársunktól Szegedi, szőregi és kör­nyékbeli vállalkozók eddigi fe­lajánlása alapján a részben fe­lépített horvátországi Kórogy és Szentlászló magyar közsé­gek parkosítására dísznövé­nyeket - rózsákat és fákat ­szállítanak november 10—15-e között a szomszéd országba. Ujabb felajánlásokat a Szőregi Dísznövény Áfésznél lehet le­adni. Bővebb felvilágosítás a 06-30-9898-254-es, illetve a 62/431-030-as telefonszámon kapható. Hírharang Munkatársunktól Megjelent a Szeged-kle­belsbergtelepi Polgári Kör lap­jának, a Hírharangnak a 6. szá­ma. A városrész lakói a nagy kultúrpolitikus és szűkebb la­kókörzetük patrónusa és név­adója emlékére október 15-én 12 órától tartják meg a hagyo­mányos klebelsbergtelepi em­lékünnepséget, amelyen az egykori miniszter munkássága előtt tisztelegnek halálának kö­zeli évfordulója kapcsán. Gyengülés Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 148,80 pontos csökke­néssel 6655,82 ponton zárt szerdán. A keddi záróértéké­hez képest ez 2,18 százalékos gyengülés. A vezető részvé­nyek a TVK kivételével gyen­gültek szerdán a keddi záró­árakhoz viszonyítva. Ellopták a disznóit, pisztolyt vett Fegyverkeznek az idősebbek Sokan önvédelmi célból, biztonságérzetük növelésére vásárolnak fegyvert. (Fotó: Nagy László) Ma Ma­gyarorszá­gon min­den tizen­nyolcadik életévét betöltött ember tarthat fegyvert, ha arra engedélyt kap a rendőr­hatóságtól. Sokan önvé­delmi célból, biztonságér­zetük növelésére, mások munkájuk vagy hobbijuk miatt vásárolnak gáz-, ri­asztó- vadász- vagy ma­roklőfegyvert. Abba most ne menjünk bele, hogy kik és hányan tar­tanak ma az országban illegálisan fegyvert. Ma­radjunk a legális útnál. Ahhoz, hogy az ember tör­vényes úton fegyverhez jus­son, először is meg kell sze­reznie a fegyvervizsga-bizo­nyftványt. A székesfehérvári Karrier-Plus Kft. már több mint négy esztendeje szervez az ország egész területén fegyvertanfolyamot, amelyen a fentebb említett dokumen­tumot lehet megszerezni. A 3+1 napos kurzus tizenötezer forintba kerül. Ezért a pénzért hat kategóriában - gáz- és ri­asztófegyver, maroklőfegy­ver, golyós és sörétes vadász­fegyver, fegyverkereskede­lem és lövészetvezető - teheti le vizsgáit az érdeklődő. Ér­demes mind a hatban startol­ni, ugyanis egyért is ugyan­annyit kell fizetni. A cég egyébként jövő hét közepén éppen Szegeden indítja el tanfolyamát, ahol rendőrségi szakemberek magyarázzák majd el a fegyvertartás csín­ját-bínját. Az elméleti és gya­korlati foglalkozások után Budapesten vagy Székesfe­hérvárott vizsgáznak le a hallgatók. A bizonyítvány megszerzése azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy az ember rögtön stukkert vagy flintát kaphat a kezébe. Gáz- és riasztófegy­vert kaphat és kap is. Az éles lőfegyverek esetében azon­ban a fegyverviselési enge­dély odaítéléséről a rendőrha­tóság dönt az egészségügyi­pszichológiai alkalmassági vizsga, illetve a kérelem alap­ján. A cég vezetője, Borka Árpád szerint leggyakrabban életveszélyes fenyegetésre vagy lakásbetörésre való hi­vatkozással kérnek engedélyt. A kft. által minap megtar­tott tájékoztatón és beiratko­záson vegyesen voltak nők és férfiak, idősebbek és fiata­labbak. Egy 40 év körüli hölgy például két okból kifo­lyólag jelentkezett a tanfo­lyamra: az olcsósága és prak­tikussága miatt. Mint mond­ta, nem áll tőle messze a fegyver, hiszen az MHSZ időszakban C-kategóriás lö­vész volt, Így aztán tudja, melyik végén kell a puskát megfogni. A tanfolyam árat is kedvezőnek tartotta más, számítógépes vagy nyelvi kurzusokhoz képest, amelyek negyven-hatvanezer forintnál kezdődnek. A hasznosságról csak annyit árult el, hogy ha pályát kell változtatnia, akkor még vagyonőrnek is el tudja képzelni magát, amely mun­ka végzéséhez kötelező a fegyvervizsga-bizonyítvány. A 25 év körüli férfi szintén a kurzus kedvező árát hangsú­lyozta. majd elmondta, hogy neki a vadászattal kapcsola­tosan vannak távolabbi ter­vei. Borka Árpádtól megtud­tuk, hogy mostanában keve­sebben jelentkeznek a tanfo­lyamokra, de nem azért, mert az emberek elégedettek a közbiztonsággal, hanem mert kevesebb a pénzük. A kurzu­sok iránt elsősorban az idő­sebb korosztály érdeklődik, a fiatalabbak általában csak akkor jönnek, ha vagyonőrök szeretnének lenni. A cégve­zető mesélt egy Makó kör­nyéki faluban éldegélő bácsi­káról, aki 93 éves korában szerezte meg a fegyvervizs­ga-bizonyítványt, s vásárolt magának gázpisztolyt. Az idősebbek, a tanyán élők ön­védelmi célból, biztonságér­zetük növelése miatt szerzik meg a dokumentumot és vesznek gáz- illetve riasztó­fegyvert. Egy mezőhegyesi asszony például azt követően fegyverkezett fel, hogy hat markos férfi fényes nappal fizetés nélkül vitte el disznó­it. A bűnözők agresszívekké váltak. Idős embereket ölnek meg néhány ezer forintért. A fegyvertartók tisztában van­nak azzal: lehet, hogy soha­sem sütik el a pisztolyt, ám úgy gondolják, ha fegyverük van, nem annyira kiszolgál­tatottak, s nagyobb eséllyel élnek túl egy erőszakos tá­madást. Szabó C. Szilárd Pro és kontra A fegyvertartók és a fegyvertartást ellenzők fó­rumán a következő véle­mények olvashatóak egye­bek mellett a világhálón. Pro: Én inkább az erős rendőrségben bízva sze­retném magam biztonság­ban tudni, éjszaka sétál­gatni, és nem egy stukker cipelésével. Kontra: Nem lehet minden pillanatban mögötted a rendőr, aki megvéd. Pro: Ha a civilek erőszakosabban védik meg magukat, a bűnözök még erőszakosabban fog­nak támadni. Kontra: A civilek nem erőszakosab­ban, hanem hatásosabban védik meg magukat. Pro: Az önvédelmi fegyverek egy ideig talán elrettente­nek, de csak addig, amíg a legpitibb bűnözők is fel nem fegyverkeznek. Kont­ra: Egy szilveszter éjsza­kán rakétavetővel (!) lőt­tek egy fővárosi diszkóra. Kell ennél erőszakosabb bűnöző!? Pro: Kerülöm az olyan helyeket, ahol kényes szituáció alakulhat ki, és elő kellene vennem a fegyveremet. Olyannyi­ra kerülöm, hogy nincs is szükségem fegyverre. Kontra: A szituáció is el­kerül? Az önvédelem nem arról szól, hogy ellenséget keresünk magunknak, hanem védekezünk, ha az ránk talál.

Next

/
Thumbnails
Contents