Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 14. KAPCSOLATOK 3 röviden Rekordösszeget „nyert" a DARFT a Dél-Alföldnek Tízmilliárd egy régióért Nógrádi Zoltán a DARFT elnöke (középen) a homokháti térség fejlesztéséhez is remél pénzt. (Fotó: Miskolczi Róbert) (m\ jegyzet Az árokásók igazsága A ki nem dolgozik, ne is egyék! - tartja a közmondás, amely többé-kevésbé manapság is megállja a he­lyét. Az ugyan igaz, hogy össznépi konszenzussal hülyé­nek szokás nézni, aki nyolc-tíz órát gürcöl a munkahe­lyén; nálunk most az a menő, aki anélkül viszi sokra, hogy a kisujját mozdítaná valamilyen társadalmilag hasznos tevékenység érdekében. Másfelől viszont azok, akik mégiscsak gürcölnek reggeltől estig a minimálbé­rért, gyakran nem nézik jó szemmel, hogy állás nélküli embertársaik - úgymond a semmiért - majdnem ugyanannyi segélyt kapnak, mint az ő nyolc-tíz órára szóló fizetésük. Az új munkanélküli támogatási koncep­ció e tekintetben megfelel annak, amit a józan ész és az igazságérzet diktál. Az új rendszer lényege, hogy kilenc hónapra csök­ken az eredetileg másfél, majd egy évig folyósított mun­kanélkülijáradék. (Ha csak átképzésre be nem iratko­zik közben az állás nélkül maradt egyén.) Ennek letelte után az önkormányzattól lehet segélyt kérni, ám egyben el kell fogadni a felajánlott közmunkát. Ez elvben rendben is van: puszta segélyezéssel sem az egyén, sem a társadalom szempontjából nem szüntethető meg a probléma. Megoldást csak az átképzés és az újbóli munkába állás jelenthet. Kérdés viszont, hogy az elmé­let hogyan működik majd a gyakorlatban. A legproblémásabbnak az önkormányzati közmunka tűnik. A szabály ugyanis az, hogy legfeljebb „egy szinttel" kényszeríthető eredeti végzettsége alá a segé­lyért folyamodó állásnélküli. Ez személyiségi, ember­és munkajogi viták végeláthatatlan sorozatát indíthatja el, és nem világos, ki és milyen alapon dönt majd arról, hány szinttel alacsonyabb rendű feladat az árokásás mondjuk a rakodásnál. Az önkormányzatoknak aligha van apparátusuk és kapacitásuk erre a feladatra. Ha csak fel nem vesznek közhasznú munkásokat erre is. UjLCZJ-r ^yjJLr n tlKjt^ Orbán Viktor a rádióban Bírálta Pepót Mahart­kényszer Budapest (MTI) A Magyar Hajózási Rt. (Mahart) az idén több mint egymilliárd forint bevételtől esik el a Duna déli szakaszá­nak hajózhatatlansága miatt - mondta Szalma Botond, a Mahart Rt. vezérigazgatója. A vezérigazgató hangsú­lyozta: a bevételkiesést fő­ként a költségek csökkenté­sével próbálják ellensúlyoz­ni. Eddig már végrehajtottak egy jelentős létszámleépí­tést, elbocsátottak 120 főt, az összlétszám 15 százalé­kát. Báthory Múzeum Nyírbátor (MTI) A millenniumra felújítják a nyírbátori Báthory István Múzeumot. A teljes belső és külső korszerűsítésre mint­egy 30 millió forintot fordí­tanak. Az intézményfenntar­tó megyei önkormányzat 5 millió, míg - pályázat útján - a térségi területfejlesztési tanács 28 millió forint támo­gatással járult a költségek­hez. Az újraavatással egy időben tervezik megnyitni A magyar határőrség története című állandó kiállítást, melynek anyagát a helyi ha­tárőr igazgatóságtól tartós letétre kapja meg a közgyűj­teményi intézmény. Milliárdos beruházás Várgesztes (MTI) Újabb jelentős, mintegy egymilliárd forint értékű be­ruházás kezdődött meg az alig 500 lakosú Komárom­Esztergom megyei Várgesz­tes község határában. A hol­land tulajdonban lévő villa­parkban megépítik a köz­ponti épületet, s az eddigi 125 pihenőház mellé további 25-öt húznak fel. A központi épület multifunkcionális lesz. Kialakítanak benne ­egyebek mellett - egy 300 személyes konferenciater­met, több sportpályát, vala­mint egy fedett fürdőkomp­lexumot trópusi növények­kel és pezsgőfürdővel. Vesztegetés? Mátészalka (MTI) Egy mátészalkai orvosnő ellen indított eljárást a rend­őrség. Az asszonyt - akinek nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra - azzal gya­núsítják. hogy anyagi ellen­szolgáltatásért olyan szemé­lyek munkaképesség-csökke­nését állapította meg. akik ar­ra meglévő betegségük alap­ján nem voltak jogosultak. A vizsgálat szerint rovására negyvennyolc rendbeli vesz­tegetési bűntett írható: ellene őrizetbe vétele mellett foly­tatja az eljárást a rendőrség. Zselici támogatás Kaposvár (MTI) A zselici kistelepülések fejlődését akaija a támogatni a Kaposváron megalakult Zselic-Somogy Kht. céljai közt szerepel a munkahely­teremtés, az agrárágazat pro­filváltásának segítése, az idegenforgalmi fejlesztések támogatása, a települések népességmegtartó erejének növelése. Gyógynövény-fel­dolgozót terveznek Szenná­ban. s az alapanyagot is helyben termesztenék. Miké­ben a burgonya-feldolgozót építene a társulás. _ Az el­oRQHb múlt hó­^ 1 rom esz­Iph jfSt? tendöben a Dél-Al­föld Icima­|| radt a ré­™ ' ^ giós fej­lesztésre szánt Phare-tá­mogatásokból. Az idén azonban rekordösszeg vándorol a térségbe: a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács (DARFT) Brüsszelbe benyújtott pá­lyázata tízmilliárd forin­tot hozott. A három évre elosztott pályázati pén­zért Nógrádi Zoltán el­nök szerint sokat kellett lobbyzni, ám megérte. Ekkora összeg még soha nem áramlott a dél-alföl­di régióba. Jövöre már a helyi intézményeknek és vállalkozóknak is lehet pályázni a kimagasló összegű támogatásra. - A négy évvel ezelőtt született területfejlesztési tör­vény új ágazatot honosított meg, ennek alapján jött létre az ehhez szükséges intéz­ményrendszer, és egy új fo­galom. a régió is gyökeret vert a gazdasági gondolko­dásmódban - mondja Nógrá­di Zoltán. - Milyen szerepet játszik Magyarország terve­zett európai uniós csatla­kozása jegyében már 1996-ban megkezdődött a magyar-román határ­térség fejlesztésének elő­készítése. A Phare - a CBC-projektek sorában ­elsőként éppen az ezzel kapcsolatos koncepciója­vaslatot hagyta jóvá. Ta­valy novemberben került sor a projekt pályáztatá­sára, míg a győztes kon­zorciummal ez év áprili­sában kötött szerződést a Phare. Természetesen a magyar programmal pár­huzamosan - szintén uni­ós támogatással - Romá­niában is hasonló munka folyik. Hazánk uniós tagságának egyik feltétele a határ menti térségek európai színvonalra ebben a folyamatban a DARFT? - A szervezés mellett egyik legfontosabb tevékeny­ségünk a forrásszerzés. Utol­jára 1996-ban sikerült közel 4 millió eurót és 142 millió fo­rintot pályáztatnunk. Az ezt követő három évben a ma­gyar kormány nem tette le a szükséges hazai forrásokat a Phare-pénzek mellé* így rendre kimaradtunk ebből a lehetőségből. A most megítélt támogatásért három évig dol­goztunk. - Hogyan sikerült elérni­ük az utóbbi öt év legna­gyobb régiós sikerét? - Egy tanulmány kimutat­ta, hogy egy főre vetítve a dél-alföldi területre jutott ed­dig a legkevesebb térségfej­lesztési támogatás. Ennek oka a sokáig hiányos érdekérvé­nyesítés volt. Az elmúlt há­rom évben éppen ezért arra helyzetük a hangsúlyt, hogy felkészítsük a térséget a for­rások befogadására. A Phare 2000 program elnyeréséhez több országgyűlési képviselő és szakmai szervezet fogott össze, s politikai kapcsolata­inkat is megmozgattuk. A lobbizás végül eredménnyel járt, be tudtuk bizonyítani, hogy ez a régió az egyik leg­felkészültebb a támogatások befogadására, stabil és meg­történő fejlesztése, amelyhez a Phare CBC-program keretében az unió is segítséget nyújt. A magyar megyék pedig - a ter­vek szerint -. mintegy 2,5-2.5 millió forinttal járulnának hoz­zá a költségekhez. A folyamat­ban lévő munka részleteiről dr. Frank Józsefet, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük, ugyanis e hónapban készül el a koncepció és a programvázlat, amelyet a me­gyei képviselő-testületnek is véleményeznie kell. Megyénk elsőként Romániával közösen részesült e támogatásban, amelynek eredményeként nyí­lik lehetőség tükörprojektek készítésére a határ mindkét ol­dalán - tudtuk meg dr. Frank Józseftől. A szakemberek a születő dokumentumban gyűj­tik össze a négy magyar megye eddigi határ menti tevékenysé­gét, legyen az a Phare CBC-től felelő intézményrendszer ga­rantálja, hogy a brüsszeli pénzek jó helyre kerülnek. - Mire kérték pályázati anyagukban ezt a nem kis összeget? - Elsősorban ipari szerke­zetátalakításra, a kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztésé­re. A programban többek kö­zött kiemelt szerepet szánunk az intézményrendszerek fej­lesztésének, az intelligens ré­gió megteremtésének, az in­formációs rendszerek erősíté­sének, az ipari infrastruktúra javításának, a háttérkapacitá­sok növelésének és a beruhá­zás-ösztönzésnek. Alapel­vünk az is, hogy minden fil­lért úgy költsünk el, hogy a gazdaság versenyképességé­nek javítása mellett az itt élő lakosság életminőségét is emeljük vele. - Kik és hogyan részesül­hetnek majd a Phare-tá­mogatásból? - A program, mint a neve is mutatja 2000-ben indul. Három éven át körülbelül évi 3 milliárd forintra lehet pá­lyázni. Mai információnk szerint a rendszer programfi­nanszírozás formájában mű­ködik majd. Az egész progra­mot a DARFT menedzseli, azaz a sok apró pályázat he­lyett egy projektet adunk be végül a brüsszeli központba. támogatott, vagy attól függet­len. Az előkészítő munkában éppen ezért külön figyelemmel kísérik a gazdasági és civil szervezetek, egyesületek, ön­kormányzatok. intézmények román kapcsolatait. A megyei önkormányzat a fejlődést, az együttműködést szolgáló újabb javaslatokat is szívesen fogad, hangsúlyozta az elnök. A me­gye határon átnyúló tevékeny­ségének prioritásait ugyanis csak ezek alapján tudják reáli­san megfogalmazni. A készülő dokumentumról tudni kell azt is, hogy az abban rögzített célok nem jelentik a négy megye területfejlesztési koncepciójának felülvizsgála­tát vagy kiegészítését, csak e közigazgatási egységek hatá­ron átnyúló tevékenységének szintetizálását, programba ren­dezését. Mindez persze nem csupán a magyar partnerek Először a jövő év elején hir­detjük majd meg a pályáza­tot. - Mi lesz a tízmilliárd sor­sa? Egy-két nagyszabású vállalkozást vagy több ap­ró ötletet finanszíroznak majd? - Nem szeretnénk ezt a pénzt szétforgácsolni. Alapel­vünk, hogy azt a programot támogatjuk, amelyiknek mi­nél nagyobb térségre és popu­lációra lesz pozitív hatása. De az sem lenne jó, ha csak egy­két programra voksolnánk, mert akkor több kistérséget is kizárnánk a lehetőségből. - Ön egy személyben a DARFT elnöke és Móra­halom első embere. A tíz­milliárdból mennyire szá­mít, mint polgármester? - Természetesen mi is pá­lyázni fogunk, elsősorban az ipari parkot szeretnénk erősí­teni. Az az elképzelésem, hogy a homokháti térség fej­lesztésére adunk majd be pá­lyázatot. Más településeknek is azt tanácsolnám, fogjanak össze. Eddig mindig úgy mű­ködtek a dolgok, hogy mlg a pénzt meg kellett szerezni egység volt, az elosztásnál vi­szont már megjelent a széthú­zás. Jó lenne, ha most min­denki a régió fejlődését tarta­ná szem előtt. Rafai Gábor konszenzusán, hanem a román és a magyar fél közös érdekein is alapszik. Ez teszi lehetővé, hogy e térség támogatást kap­hasson az Európai Unió erre a célra biztosított pénzalapjaiból. Dr. Frank József arra is rámu­tatott, hogy a koncepció és a program készítésére kiírt pá­lyázat győztese, a budapesti TERRA Stúdió Kft., valamint az LCH Európai Stratégiák Kft. külföldi - francia, olasz és portugál - szakértőket is bevon a munkába, valamint figyelem­mel van a román ikerprojekttel való összhang biztosítására. Az egyeztetésekben természe­tesen fontos szerepet játszanak a megyei közgyűlések, a me­gyék területfejlesztési tanácsai, a Magyar-Román Együttmű­ködési Vegyesbizottság, vala­mint a lakosságot képviselő szervezetek. N. Rács Judit Budapest (MTI) Orbán Viktor minisz­terelnök szomorúnak tartja a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója ellen egy névtelen beje­lentés alapján indított, megalapozatlannak bi­zonyult eljárást. - Tarthatatlan, hogy ha valaki bekiabál valamit a szomszédja ablakán, az egész államigazgatás fellép­jen vele szemben - fejtette ki a kormányfő a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. Közölte: elvátja Pepó Pál környezetvédelmi miniszter­től, hogy személyesen is te­gye meg a lépéseket a meg­vádolt Aradi Csaba becsüle­tének helyreállítása érdeké­ben. Orbán Viktor beszámoló­ja szerint a kormányzatban folynak műhelymunkák a személyiségi jogvédelem megerősítése érdekében. - Nálunk boldogabb or­szágokban annak, aki ilyen megalapozatlanul indít eljá­rást - vagy ír újságcikket ­komoly kártérítési kötele­Budapest (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001. febru­ár elsejétől 3 héten keresz­tül népszámlálást tart, melynek során az adatgyűj­tést mintegy 40 ezer össze­író és 10 ezer felülvizsgáló végzi - közölte Soós Lő­rinc. a KSH elnökhelyettese szerdán Budapesten sajtótá­jékoztatón. A sajtótájékoztatón be­zettséggel kell szembenéznie -jelentette ki. A siófoki és székesfehér­vári időközi választásokról szólva a miniszterelnök kifej­tette: jobban örült volna a magasabb részvételnek, egy bizonyos fokig viszont termé­szetesnek tartja, hogy az első szabad választás utáni tizedik évben egy időközi választás nem foglalkoztatja túlságosan az embereket. A munkanélküliek támo­gatásának új, a keddi kor­mányülésen véglegesített koncepciója kapcsán a kor­mányfő úgy fogalmazott: a munkanélküli-járadék idejé­nek korlátozása és a segélye­zés közmunkához kötése azoknak lesz hátrányos, akik­nek nincs szándékukban elhe­lyezkedni. hanem feketemun­kából vagy a többi állampol­gár által fizetett segélyből akarnak élni. 4 A miniszterelnök beszá­molt arról is, hogy a kormány változtatni kíván a gyermek­nevelési támogatás rendsze­rén, a jövőben az önkormány­zatoknak meg kellene vizs­gálniuk az ellátást igénylők tényleges vagyoni helyzetét. mutatták a Magyar Statiszti­kai Évkönyv 1998 című ki­adványt, s bejelentették, hogy 2000 áprilisában általá­nos mezőgazdasági össze­írást végez a KSH. A KSH 1999 augusztusa és 2000 szeptembere között életmód-időmérleg címen adatgyűjtést végez a magyar társadalom időfelhasználásá­nak és életkörülményeinek bemutatására. A magyar-román határtérség fejlesztése Fogadják az új ötleteket Népszámlálás 2001-ben

Next

/
Thumbnails
Contents