Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1999. OKT. 13. MA AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) a következő szakköröket indít­ja: hétfői napokon kerámia, keddenként színjátszó, szerdán textil és kelmefestő, csütörtö­kön - kéthetenként - önisme­reti foglalkozás, és szintén csü­törtöki napokon klasszikus ba­lettól indít 6-tól 12 éves gyer­mekek számára. A SZEGEDI KENDER­GYÁRBAN (Londoni krt.) 14 órakor: A népmesék és a csil­lagos ég. Ménesi Lajosné előadása nyugdíjas könyvtáro­soknak, 19 órakor Röszkén író-olvasó találkozó Takács Tiborral. A DÉL-ALFÖLDI BIBILI­OTÉKA KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgl. 14.) 16 órakor „A szabadtéri múltja, jelene, jövője(?)„." címmel beszélge­tés dr. Nikolényi Istvánnal. Be­szélgető partner: dr. Kovács Miklósné. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓ­ZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 432-474) 16-tól 18 óráig az óvódás gyer­mekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai tanács­adást tart. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR I. emeleti lapozgatójában 17 órakor kamarakoncert lesz szegedi szerzők műveiből. Á FAGYÖNGY-KLUB­BAN (Gogol u. 23., tel.: 426­670) 18 órai kezdettel a karak­temumerológiáról tart előadást Ódry né Ari. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Kortárs Galéria) 18 óra­kor „Hogyan változtassak szakmát?" címmel születésna­pi beszélgetés Molnár Zsuzsa díszlettervezővel. Vendég: Mi­ra János díszlettervező. Ház­igazda: Bodolay Géza rendező. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órakor a kiskertek növény­védelméhez javasolt növény­védő szerekről tart előadást Mathiász Tivadar, területi kép­viselő. A RÓKUSI RK. PLÉBÁ­NIATEMPLOMBAN 19 óra­kor Enyedi Pál orgonaestje. Közreműködik: Felletár Me­linda hárfán. JÓTÉKONYSÁGI HANG­VERSENYT rendeznek 19 órakor a Bálint Sándor Mű­velődési Házban (Temesvári krt. 42!) Szemenyei Hajnalka segítésére. Közreműködnek: Nagy Gabriella és Gerzsenyi Csaba (ének), valamint Batki László (zongora). A műsorban musical és operettrészletek, va­lamint slágerek hangzanak el. Az est teljes bevételét a beteg gyermek gyógykezelésére for­dítják. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Ár­boc u. 1-3.) 15 órától hímző szak­kör, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órától kosárfonó szakkör. Holnap: 15.30-tól faze­kas szakkör felnőtteknek. Kübekházi újság Munkatársunktól Új szerkesztésben, tartal­masabb, a község életéről szóló cikkekkel jelent meg Kübekháza önkormányzatá­nak kiadványa, a Kübeki há­ziolvasmány. A megújított kéthavi lapban Boldog Krisz­tina polgármester, felelős ki­adó köszönti a községbeli ol­vasót, szó van benne az utcák és a szemétszállítás kor­szerűsítéséről, a helyi iskolá­ról, illetve sportéletről, vala­mint a kübeki történelemről, végül pedig a községbeliek a lap által maguk választhatnak elmert Kübekházának! 75 éve Bánáti bokréta Hogy milyen a közigaz­gatás a Magyarországtól el­szakított délvidéken, mennyire boldog már az a felszabadított nép, arról száraz tudósításokban van alkalmunk beszámolni. Például Szabadka város közigazgatása már hónapok óta úgyszólván teljesen szünetel a tisztviselők sze­mélyében mindennap beáll­ható változás következté­ben, ugyanis nem tartják érdemesnek a közgyűlés összehívását. Jugoszláviá­ban nem adnak engedélyt állandó magyar színházi előadásokra, mert ezek veszélyeztetik a magyar műkedvelők létérdekét. Az egészségügyi minisztérium még áprilisban nyugdíjazta a vajdasági községi orvo­sok nagy részét, eddig azonban egyikük sem ka­pott egy fillémyi nyugdíjat sem. (1924) 50 éve A szétszakított A bonni külön állam megalakulása egyenes kö­vetkezménye annak a po­litikának, amelyet a nyu­gati imperialista államok évek óta folytatnak, lábbal tiporják a potsdami egyez­ményben adott ígéreteket, megtagadják a béke­szerződés megkötését, megakadályozták a köz­ponti közigazgatási szer­Németország vek alakítását és a szer­ződések egész sorozatával szétszakították Németor­szág egységét. A nyugati övezetek ma külföldi és belföldi militaristák gya­korlótere, s a bonni külön államban arra törekednek, hogy a német népet im­már harmadszor az impe­rializmus végzetes útjára tereljék. (1949) 25 éve Rangodét játszik a SZEOL Rákoscsabán kerül sor­ra a labdarógó NB II ran­gadója a jelenlegi első he­lyezett SZEOL és a máso­dik helyen álló Volán csa­patai között. Legutoljára az 1971-72-es bajnokság­ban találkozott a két egy­üttes, mindkétszer a SZE­OL győzött. Remélhetőleg most is így lesz, annak el­lenére, hogy a szegedi kék-fehérek játéka leg­utóbbi MNK-mérkőzésen nem volt meggyőző. Most nagy a fogadkozás a játé­kosok körében, egyön­tetűen vallják, hogy feled­tetni akarják a múltkori kisiklást. Semmiképpen nem szeretnének lekerülni a táblázat éléről. (1974) Új plébános a Szent György téren Felsöváros újra minorita lett Felsöváros új plébánosa, Tóth Alajos évtizedek óta az első minorita atya Szegeden. (Fotó: Miskolczi Róbert) A nyugalomba vonuló Kovács Mihály piarista házfónök helyett Tóth Alajos minorita atya sze­mélyében új plébánosa van Felsövárosnak. A pi­aristák költözése után a minorita rend visszavette az 1784-ben Lechner Vencel által tervezett régi műemlék kolostor épüle­tét is, és ha létrejön a megállapodás, az épület­ben egy időre nevelőott­hon lesz. Tóth Alajos eddigi papi szolgálatát Miskolcon és kör­nyékén végezte, miként mesé­li, gyermekkorától kötődik a minoritákhoz, de csak jóval később - a politikai állapotok miatt - titokban lépett be a rendbe. Az olaszul jól beszélő új plébános még nem dolgo­zott Szegeden, de miskolci szolgálata alatt úgy a ne­velómunkában, mint a szoci­Munkatársunktól „Belefulladunk? Minden­napi szemétségek" - címmel nyílik kiállítás a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. Zöld Pont irodájában (Szeged, Ste­fánia 6.). Á budapesti bemuta­tó után Szegedre érkező ván­ális tevékenységben jártas lett. - A rendszerváltozás után 1991-ben a piarista rend visszakapta a kollégiumát, és az iskolájukat is újra be akar­ták indítani, csakhogy a város az épületük ügyét akkor még nem tudta megoldani, így a két rend között megállapodás született. A piaristák lényegé­ben kölcsönkérték a volt mi­norita kolostort, amíg az új is­kolaépületük felépül. Miután ez a nyáron megtörtént, az épület visszakerült a minorita rend tulajdonába, másrészről pedig Kovács Mihály plébá­nos úr nyolcvanadik életévét tölti és szeretett volna nyuga­lomba vonulni, így került sze­mélyemben minorita plébános Felsővárosra. - Mire hasznosítják a volt kolostort? Iskolának elég szűk volt... - Ehhez egyelőre csak kör­vonalazódnak a tervek. A dorkiállítás rendezői a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület (Csemete) és a Hulladék Munkaszövetség (Humusz). rendtartomány elképzelése szerint szerződés jönne létre a város és a minoriták között, hogy meghatározott időre az Árpád nevelőotthon feladatai­ból átvegyünk. Ez azt jelente­né, hogy az önkormányzat fenntartásával, de a minoriták segítségével mintegy hatvan gyerek nevelése történne a rendháznak abban a részében, amelyet mi úgysem haszná­lunk még. A terv persze azon is múlik, hogy a város szűkös anyagi lehetőségeibe befér-e a fenntartás. - Mi a minorita rend leg­fontosabb küldetése a mo­dern világban? - Elsősorban a lelkipászto­ri küldetés, ezért is vállalunk plébániák ellátását szerte az országban. Emellett a nevelést említeném. Miskolcon példá­ul a rendszerváltozás után elsőként hoztuk létre a ma is működő katolikus fiúkollégiu­mot, végül komoly feladatunk A kiállítás október 14-én, csü­törtökön délelőtt 10 órakor nyílik, s október 17-éig (va­sárnapig), mindennap 10-16 óráig tekinthető meg. Nem a szegénygondozás is. Az em­lített fiúkollégiumnak például saját konyhája volt, és a meg­maradó ételből szegényeknek, hajléktalanoknak tudtunk ét­keztetést biztosítani. Eredeti­leg ötven személyre kaptunk engedélyt, de ma már leg­alább százan étkeznek ott. És ha a szociális tevékenységről beszélünk, ne felejtsük el, hogy mi is ferencesek va­gyunk és küldetésünk a szegé­nyek felkarolása. - Mennyire sikerült meg­ismerkednie a felsővárosi plébániával? - Még csak nagyon kevés­sé, hiszen alig egy hete köl­töztem Szegedre, így hát egyelőre csak „tapogatózom" az új helyemen. A híveknek azonban biztosan nem lesz meglepetés, hogy minorita plébánosuk van, hiszen hosz­szabb ideje szó van a vissza­költözésünkről. Panek József szokványos fotóanyag fogad­ja a látogatókat: valódi hulla­dékkal találkozhatunk a kiállí­tó teremben - mindazzal a szeméttel, amelyet mindenna­pi tevékenységünk „mellék­termékeként" fölhalmozunk magunk körül. Szemétkiállítás MA JUHÁSZ MIKLÓS, a 3-as választókerület képviselője (Felsőváros) képviselője 16 és 17 óra között fogadóórát tart a Kemes utcai óvodában. DR. VÁNYAI ÉVA alpol­gármester, a 18-as választókerü­let (Belváros) képviselője fog­adóórát tart 15.30 és 16.30 kö­zött az Ügyfélszolgálaton (Szé­chenyi tér 11.). DR. BÁLINT JÁNOS, a szo­cialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra közöli ingyenes jogi ta­nácsadást tart Szegeden a Szilá­gyi u. 2. 11/204. alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁLA­TI FOGADÓÓRÁT lart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tag­ságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvi­lágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. HOLNAP DR. TÍMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25-ös választó­kerület (Tápé) képviselője fog­adóórái tart 14-16 óráig között a tápéi ügyfélszolgálaton (Hon­foglalás utca), melyen felvilágo­sítást ad a Horgony-, Csobánka­és Madarász utca közötti terüle­ten kijelölésre került hat építési telek értékesítésének feltétele­iről. Vendég: dr. Takács László ügyvéd. Az egymás mellett élésről, a másik elvise­lésének nehézségeiről szólt az én megközelíté­semben annak a három asszonynak a története, akik úgy érzik, a zaj és a búz fogságába kény­szerültek. Az asszonyok meséjéből és az elém tárt dokumentumokból kirajzolódó kép összeg­zéseként írtam: rossz szomszédság, török átok. Ami azt is jelenti, a panaszkodót is tart­hatják rossz szomszéd­nak. A nevek és konkrétumok mellőzésével írt, szeptember 9-én megjelent soraim ­szándékaim ellenére - bán­tottak. Találva érezte magát három férfi. Ketten levélben írták meg sérelmeiket. „Ki kinek a támadója? Avagy támadás három nő ellen." Ezt a címet adta Tóthpözsi Imre az írásának. „...A három hölgy nem tud­juk milyen iratokat mutatott Az érem másik és harmadik oldala Az ellenségeskedés ellenségei be az újságírónak, de az igazgatási s a jegyzői iroda által kiküldött határozatot, ha elolvasta volna, abban megtalálna az engedélyektől az állattartási feltételekig mindent. Valótlan, hogy az engedélyezettnél több állatot tartunk, hogy bűz van. A probléma visszanyúl a férj haláláig. Ugyanis azt követően mi három éven ke­resztül csináltuk a kertjüket, fizetség nélkül. Eltakarítot­tuk a lomokat, télen eldobál­tuk a havat, felszórtuk a jár­dát. De 1997 tavaszán na­gyon sok munkánk volt, ezért közöltük velük, nem tudjuk tovább csinálni a ker­tet. Eleinte láttuk, hogy ez gond nekik, de sajnos akkor sem tudtuk tovább vállalni, dolgoztunk, illetve dolgo­zunk mindketten. Ettől aztán 1997 nyarán már meg is je­lent ellenünk az első felje­lentés a környezetvédelmi hivatalnál (füstölés, lom égetés). Majd követte a pol­gárőrség, belvárosi ren­dőrség, polgármesteri hiva­tal, végül az újságban közölt cikk. Ezek után a szomszéd mit tehet? A bosszúállás nem a mi egyéniségünk, de ezek után megtesszük a szükséges in­tézkedést. A többi szomszéd minden megerőltetés nélkül aláírta állattartási kérelmünket. Ha bűz lett volna, akkor ők is jelezték volna már. (A lakó­társakkal és közvetlen szomszédokkal miért nincs gondunk, hiszen a szél irá­nya miatt minden szag arra megy, tehát valótlan az állí­tás...) Ezek után nem a szomszédok azok, akik a gondokat, problémákat sza­porítják, hanem éppen a hölgyek... A jószomszédság számunkra a legfontosabb, amelyért mindent megte­szünk. Viszonzásként ezt kérnénk a hölgyektől is, ak­kor vissza fog állni a jó­szomszédság." Az állatok tartásáról szó­ló közgyűlési rendeletben foglaltak alapján 1998-ban hozott polgármesteri határo­zat megtiltotta Tóthpözsi úr­nak az állattartást, többek között azért, mert a város­nak abban az övezetében ha­szonállat nem tartható. E ha­tározat ellen, méltányossá­got kérve, fellebbezett, mel­lékelte a szomszédok két­harmadának hozzájáruló nyilatkozatát. A szakhatóság az állattartás higiéniás kö­rülményeinek szigorú betar­tását írta elő. Erre a polgár­mesteri határozatot a köz­gyűlés idén júliusban meg­változtatta, s a szakhatóság által előírtak betartásával 1999 végéig engedélyezte 4 sertés és 15 baromfi fölne­velését. A városrész önkormány­zati képviselője, Katona Gyula kérte, hogy rögzítsük: a hölgyek által elmondottak­kal ellentétben „én nem jár­tam ki senkinek semmit", a fogadóórán jelentkező állat­tartó választópolgárt „az ál­talános igazgatási irodára irányítottam", ahol kivizs­gálhatják kérését. „A szom­szédok vitás ügyében nem tanúsítottam semmilyen el­kötelezettséget." A hölgyek történetében szereplő másik szomszéd fia, Újszászi Ákos leveléből idézüpk: „Esetleg a tűzifa felvágását szolgáló fűrész hangját hallhatta, „vasfűrész vijjogása' nem sérthette a fülét. A „vassal kontárkodó szomszéd' - állíthatom - jó szakember. A patkányok, ha sétálnak - amit nem hiszem, hogy látott - még nem abból következik, hogy mi ott la­kunk. Patkány mindenütt van, és ki lehet és ki is lehet irtani. Nem igaz, hogy a „szomszédember" reggeltől estig járatja a fűrészt, mert ideje sincs rá. Beteg felesé­gére kell mosni, főzni, taka­rítani, bevásárolni.... A fá­radt olaj füstöl, a fűrész vij­jog. nem furcsa, hogy sem­mi se jó a „hölgyeknek'?... Nem igaz, hogy az apám, vagy közülünk bárki nyom­dafestéket nem tűrő szava­kat használt, mint ahogy a „mindent kijáró' ügyvéd sem létezik. Nem tudom, milyen fotókat látott ön, de azok hitelessége meg­kérdőjelezhető, a hangfelvé­teleké ugyanúgy. Tessék mondani, ki bosszantja a másikat, ki ellenségeske­dik?" Ú. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents