Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

SZOMBAT, 1999. OKT. 9. BELFÖLD 3 Özséb engesztelő nővérei hírek Tegnap felszentelték a Magyarok Nagyasszonya Engesztelő Kolostorát Erdőkertesen. A pálos rend női ágához tartozó szerzetesek, Boldog Özséb engesztelő nővérei öt éve kezdték meg a kolostor építését. A képen: Mária Margit, a rendház főnöke fogadta Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspököt. (MTI Telefotó: Gyurkó Péter) Fidesz kontra ÉS jegyzet Történelemírók Tjrazánk uniós csatlakozásra készülődése óta sok sike­Lí res, s legalább annyi sikertelen eszmecseréről hallott a hírektől edzett polgár. Ezért az átlagmagyar talán nem is kapta föl a fejét, mikor tudomására hozták, Szegeden most éppen arról tanácskoznak két napon át, mi a helyi önkor­mányzatok szerepe a stabilitási egyezmény végrehajtásában. Holott Szegeden történelmi jelentőségű lépést tett az unió, a magyar diplomácia. Az unió - a magyar diplomácia erőteljes ösztönzésére - a Tisza partján tette meg azt az első lépést, amely a stabilitási egyezményben rögzített elvek és elképzelések megvalósulá­sához vezethet. Az unió közös kül- és biztonságpolitikájá­nak működőképességéről a jugoszláviai kudarc alapján mondott ítéletet a világ közvéleménye. Keveset tesz és későn - jellemezték az uniót. Ezt az sem ellensúlyozta, hogy tető alá hozták a délkelet-európai stabilitási egyezményt, mert az tettek nélkül írott malaszt marad. A cselekvést sürgetni ne­künk, magyaroknak, többszörösen is érdekünk. A magyar külügyérek ezért hívták egy, a jugoszláviai határhoz közeli városba, ültették a szegedi városháza dísztermébe az uniós országok diplomatáit, biztonságpolitikai szakembereit és a szerbiai ellenzék uralta települések vezetőit - néhány nap­pal a valós döntéshozás, azaz az uniós újjáépítési kerékasz­tal, valamint a külügyminiszterek tanácsának ülése előtt. Igaz, nem tudni pontosan, mi mindenről esett szó a zárt ajtók mögött, de föltételezhető, hogy a módszerről, melyet alkalmazva múlt idővé tehető a Milosevics-rendszer. S e praktikák között a Szegeden megszületett közalapítvány na­gyon is hatékony lehet. Tjiszen mi, rendszerváltó magyarok tapasztalatból tud­L± juk, egyetlen, pénzzel jól föltöltött, az ellenzéket tá­mogató alapítvány demokráciát fwl(hat). Ez az, mikor egy települési önkormányzat történelmet ír. KERINGŐ TETŐCSERÉP 1 0% kedvezménnyel! MODUL RAU Szeged, Csongrádi sgt. 31. Tel.: 491-022. MlWVVb W Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 466-092. A nisi polgármester köszöni Szegednek Szerbia változást óhajt Zorán Zsivkovics: Közös a jövőnk - Európában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Református támogatás Budapest (MTI) A katolikus egyházhoz ha­sonlóan a Magyarországi Re­formátus Egyház is támogatja azt a képviselői javaslatot, amely szerint nyilvánítsák mindenszentek napját, no­vember l-jét munkaszüneti nappá - derült ki Csorna Áron zsinati szóvivő nyilatkozatá­ból. Az új munkaszüneti nap bevezetését 2000-től Fideszes honatyák kezdeményezték a kormány által is támogatott önálló indítványukban. Postai beruházás Gyula (MTI) Várhatóan a jövó év végé­re készül el a gyulai postahi­vatal új épülete, amely a Dél­Alföld legnagyobb - majd­nem félmilliárd forintos - ez­redfordulós postai beruházá­sa. A Magyar Posta 4,1 milli­árd forintot költ az egy év múlva már próbaüzemelésre kész, 1200 hivatalt átfogó új számítógépes feldolgozó és távközlési rendszerének kiala­kítására. A három dél-alföldi megyében - Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban ­kétezerben harminc nagy for­galmú hivatalba telepít a sze­gedi postaigazgatóság a felvé­teli munkát segítő elektroni­kai rendszert, amely számító­gépes kapcsolatban lesz az or­szág többi postájával, feldol­gozási és szállítási központja­ival. E harmincból kilenc lesz békési. Szarvasbógés Salgótarján (MTI) A szokásosnál jó két héttel előbb, szeptember végére be­fejeződött a szarvasbógés a Nógrád megyei erdőkben. Nemcsak gyors, hanem kife­jezetten békés is volt az idei szarvasbógés s ez a vadászok számára a legkevésbé sem öröm. Az előző évekhez vi­szonyítva kétharmadára, mintegy 1000-1200 egyedre csappant szarvasállományon belül is elsősorban a bikák száma gyérült meg. M'fl annak vallja magát. Illyés Gyula böl­csességét el­fogadva, el­sajátítva és aszerint élve, nem kerülhetem el a következő napok egyik legnagyobb vitatémáját. A rövidesen megnyíló Frankfurti Könyvvásáron ha­zánk lesz a díszvendég, sze­replésünk mottója: „Magyar­ország - határok nélkül". A művelődési értelemben ér­tendő „Budapest városállam" azonban rátelepedett a hat­árok nélküli Magyarországra, s elég egyoldalú kép sikeredett ebből a szabadfogású akció­ból Hogyan történhetett meg, hogy a magyar irodalmat fel­vonultató seregszemléből „ki­maradt" például Németh László és Márai Sándor, Nagy László és Baka István? Felté­telezésem szerint az annyiszor hangoztatott „szakmaiság" hi­ánya miatt - ugyanis az írók szövetsége, mint tisztánlátók testülete, labdába sem rúgha­tott. A legvehemensebb kriti­kus, Csurka István az alábbi­ak szerint fogalmaz az általa „Magyarország pofátlanul"­nak nevezett kiállításról: Budapest (MTI) Első fokon sajtópert nyert pénteken a Fidesz az Élet és Irodalom című hetilappal szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ítélet helyreigazításra kötelezte az újságot az au­gusztus 20-i számában meg­jelent Fiúk a bányában című riport bizonyos állításai kap­csán. Ezek szerint ugyanis a legnagyobb kormánypárt több cége szerepet vállalt a Munkatársunktól Október 1-től számos pont­jában változik a szociális tör­vény. Új ellátási formák lép­nek életbe, módosulnak a le­hetőségek igénybevételének módjai, stb. A Szociális és Családügyi Minisztérium szak­emberei országszerte, így Csongrád megyében is elő­adás-sorozatokon ismerteti a törvény újdonságait. Megyénk­ben a békéscsabai székhelyű Stroke Pozitív Kft. működteté­„Mert a magyar irodalom, mint olyan, arcátlanul meg­van hamisítva. A kép, amelyet ez az összeállítás a jelenkori magyar irodalomról alkot, tel­jességgel hamis." Az előzmé­nyek miatt. „Merthogy egy­egy mű lefordítása hosszabb időt vesz igénybe, a kiváloga­tást és a megrendelést már az előző kormány elkezdte. Fo­dor Gábor és Magyar Bálint." Helyben vagyunk. E szélsőséges vélemény után a mundér becsületét Há­mori József, a nemzeti kultu­rális örökség minisztere kel­lett hogy megvédje. Kijelentette, hogy az idei Frankfurti Könyvvásár le­hetőséget kínál Magyaror­szágnak arra, hogy kultúráját az egész világnak bemutassa. A „Magyarország - határok nélkül" mottó pedig egyrészt a magyar államhatárokon túl élő és alkotó írók, költők, másrészt olyan magyar írók bemutatását jelzi, akik nem magyarul írva érik el olvasó­közönségüket - mondta. Hámori egyebek között ki­fejtette, hogy a frankfurti ma­gyar program tartalmáról vita kormányfő családjának pri­vatizációs tranzakcióiban és gazdasági terjeszkedésében. A felek közötti vita a tárgyaláson elsősorban akö­rül bontakozott ki, hogy va­jon a „Fidesz-cég" kifejezés csak a párt tulajdonában lévő vállalkozásra használ­ható-e, avagy a párttal, egyes vezető tisztségvi­selőivel kapcsolatba hozható társaságokra is. Az egyelőre nem jogerős se alatt álló PHARE Regioná­lis Forrásközpont szervezi a törvény változásairól tájékoz­tató programokat. Október 11-13. között, a szegedi Megyeházán, a Csong­rád megyei települések jegyzői, a szociális intézmé­nyek vezetői, a civil szerveze­tek és intézmények fenntartói, illetve képviselői ismerkedhet­nek meg a szociális törvény módosításának részleteivel. A rendeletek változásairól folyt két „irodalmi irányzat" között. A maga részéről ör­vendetesnek nevezte, hogy több évtizednyi diktatúra után végre lehetőség adódott nyil­vános vitákra az irodalom kapcsán. Azt azonban sajná­latosnak tartja, hogy ebben a vitában olyan hangokat is le­hetett hallani, amelyeket a ki­rekesztés stratégiája jellem­zett. Azt akarták elérni, hogy ellenfeleik eltűnjenek a vásári programból Mi ezt elutasítot­tuk. A mi alatt az új kormány­zatot kell érteni Azon felvetés kapcsán, va­jon a tavalyi kormányváltozás után változott-e a frankfurti bemutatkozás tartalmi kon­cepciója, Hámori miniszter kifejtette: a Horn-kormány idején a súlypont a Németor­szágban jól ismert, ott szinte „hazainak" számító írók be­mutatása volt. Szó sem volt a teljes irodalmi spektrumról, csupán annak egyes szeleteit tartották szem előtt. Mi, már­mint az új kormányzat ezeket a szeleteket továbbra is érté­kesnek tartjuk, ám a bemuta­tót kiterjesztettük a teljes pa­lettára. ítélet indoklása szerint ha­sonló kérdésben már szüle­tett elmarasztaló ítélet, a Népszava című napilap ha­sábjain 1994-ben közölt cikksorozat kapcsán. A Fővárosi Bíróság akkorJetL szögezte, hogy a tulajdonlás kérdésében precíz, félreért­hetetlen megfogalmazásra van szükség. Ebben a szoros értelmezésben pedig a Fi­desznek egyetlen cég, a FI­CO Kft. van a tulajdonában. szóló előadás-sorozatot októ­ber 11-én (hétfőn) délelőtt 10 órakor dr. Botka László, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke nyitja meg. A három­napos megbeszélésen többek között szó esik a szociális ellá­tásról, a fogyatékosok jogairól, a bentlakásos intézmények működéséről, az önkormány­zatok fenntartási feladatairól. A konferencia résztvevői szer­dán megtekinthetik a csongrádi módszertani intézményt is. Mind a Fodor Gábor-Ma­gyar Bálint féle csapat, mind Hámori József kiszemeltjei lecövekeltek Budapest város­állam mellett. Amennyiben igaz, hogy a számlát a ma­gyar költségvetés állja, meg­kérdezhetjük: a Balatonról, a németek kedvenc pannóniai helyéről valaki is letilthatta az Eötvös Józseftől Bertha Bulcsúig terjedő irodalmi vo­nulat szerepeltetését egy összeállításban? Továbbra a „vidéki hazabeszélés" jegyé­ben számon kérhetjük nagy­városaink, a Szeged, Debre­cen, Miskolc, Pécs és Kecske­mét irodalmi folyóiratai ger­jesztette szellemi pezsgés jel­zését, hiányolhatjuk Eszter­gom, Székesfehérvár, Eger és Ópusztaszer irodalmi bemu­tatását legalább egy kiad­ványban... Budapest városállam ráte­nyerel mindennapjainkra, s ezt egy ilyen, nemzeti jel­legűnek kikiáltott könyvkiál­Utáson sem rejti véka alá... A nemzet szíve igényt tart arra, hogy a testrészekről minden további nélkül megfeledkez­hessen. A magyar történelem és irodalom újra találkozott ­most azonban hagyománya­ink mellőzésével. Pataki Sándor Démász-terv Békéscsaba (MTI) Békés megyében október elsejétől már a két, a békéscsa­bai és az orosházi áramszolgál­tatási kirendeltséghez tartozó 160 ezer fogyasztó mérőóráját nem havonta, hanem háromha­vonta olvassák le, de ezt, a szolgáltatást korszerűsítő meg­oldást a Dél-Alföld másik két megyéjében a következőkben fokozatosan bevezetik - hang­zott el pénteken Békéscsabán a Fiume Szállóban a Démász Rt. sajtótájékoztatóján. Szerbia egyik legna­gyobb városának, a Sze­ged méretű Nisnek ellen­zéki polgármestere van. Zorán Zsivkovics, fiatal, dinamikus egyéniség, aki nem rejti véka alá a véle­ményét. Éppen ezért az „otthoni" rezsim nem is kedveli igazán, ahol csak lehet akadályozza elkép­zeléseit. Nis elsó embere a szegedi összejövetelen exkluzív interjút adott la­punknak. - Zsivkovics úr, ön nem először vesz részt a szerbiai városok ellenzéki polgár­mestereinek magyarorszá­gi tanácskozásain. Milyen tapasztalatokat szerzett a szegedi konferencián? - A Tisza-parti városban is­mét meggyőződhettünk arról, hogy a nemzetközi közösség keresi velünk a kapcsolatot, segíteni akar rajtunk. Azt jelzi továbbá, hogy a demokratikus Szerbiával kíván párbeszédet folytatni. - Hogyan értékeli Magyar­ország szerepét ebben a tö­rekvésben? - Szomszédos országok va­gyunk, mindkettőnk óhaja a béke, a stabilitás ebben a tér­ségben. Véleményem szerint a helyszín meghatározása is azt jelzi, hogy Magyarország fon­tos szerepet vállal a rendezési tervekben, s erre minden felté­tele adott: földrajzi közelsége, infrastruktúrája, demokratikus intézményrendszere. - Ön az egyik legnagyobb szerbiai város polgármeste­re. A jelek szerint a nagy­városok szenvedik meg leg­inkább a telet... - Ha nem kapunk konkrét segítséget, ha az energetikai létesítményeinket - a fűtést, az áram- és vízellátást - nem si­kerül rendbe hoznunk, akkor egy borzalmas, jégkorszaknak is nevezhető időszak áll előttünk - mondotta a szerbiai város polgármestere és keserű mosoly jelent meg az arcán. ­Ezrek és ezrek fagyoskodnak majd a szerbiai lakásokban, áram és víz nélkül lesznek kénytelenek átvészelni az előttünk álló fagyos napokat. Katasztrófa előtt áll a Milose­vics-rezsim által sanyargatott ország. - Ha már erről tett emlí­tést: meddig maradhat még „talpon" ez a szerb veze­tés? - A fűtésnek és a Milose­vics-diktatúrának most nem sok köze van egymáshoz! Az már más kérdés, hogy ez az ál­lapot az ő országlása alatt jött létre. A mi feladatunk, hogy „elősegítsük" ennek a bűnös hatalomnak a mielőbbi távozá­sát. - Milyen ennek a való­színűsége? - Nagy. A szerb nép a vál­tozást akaija, elege van Milo­sevicsből és a holdudvarából is. Milosevics egyelőre még szilárdan tartja magát, de ha a szabad városok ellenzéki poli­tikusai és a választópolgárok össze fognak, akkor hamaro­san a történelem szemétdomb­jára kerülhet ez a rezsim. - Szeged egyik bázisa an­nak a politikának, amelyet nem csak Magyarország, hanem a nemzetközi kö­zösség képvisel a demokra­tikus Jugoszlávia megte­remtése érdekében. Ön ho­gyan vélekedik erről? - A helyszín módfelett fon­tos. Szeged szerepe nagyon felértékelődött, hiszen a határ mentén fekszik, s közvetlen szomszédságában igen labilis a politikai élet. Nyilván szeret­né, ha egy olyan országgal volna határos, amelyre rá le­hetne ragasztani a demokrati­kus, baráti, európai jelzőt. Di­cséretes, hogy a magyar kül­politika felismeri ezt, s azt a körülményt is, hogy nekünk közös a jövőnk Európában. Ráadásul az önök országa ha­táros a balkáni régióval, amely csak akkor kerülhet be a nagy európai családba, ha minden vonatkozásban stabilizálódik mondotta lapunknak adott nyi­latkozatában Zorán Zsivko­vics, Nis polgármestere. Kisimre Ferenc A szociális törvényről Magyarnak lenni (14,) Budapest városállam

Next

/
Thumbnails
Contents