Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

PÉNTEK, 1999. OKT. 1. A HELYZET 11 a jog asztala Az öröklési szerződés Olvasóink gyakran megfogalmazott kíván­ságának eleget téve, októbertől ismét rend­szeressé tesszük lapunk hasábjain a jogi rova­tot. Ennek gazdája, ifj. dr. Könczöl László he­tente vállalkozik arra, hogy egy-egy érdeke­sebb témáról tájékozta­tást adjon, illetve - a rendelkezésére bocsá­tott adatok, informáci­ók alapján, a terjedelmi korlátokat betartva ­olvasói levelekre rea­gáljon. Címünk: Délma­gyarország szerkesztő­sége, 6740 Szeged, Ste­fánia 10. A borítékra ír­ják rá: „A jog asztala". Első alkalommal egy minden bizonnyal sokakat érdeklő témáról, az öröklési szerződés kötelező tartalmi elemeiről lesz szó. Az öröklési szerződés­ben az egyik fél az örökha­gyó, a másik fél az eltartó, az úgynevezett szerződéses örökös. Az örökhagyó csak egy személy lehet. Ez alól egyedül akkor van kivétel, ha a házastársak mint örök­hagyók kötnek harmadik személlyel (ugyanabba az okiratba foglalt) öröklési szerződést. Az eltartók szá­mát viszont törvény nem korlátozza, tehát többen, közösen is kötelezhetik ma­gukat az örökhagyó eltartá­sára, illetőleg részére életjá­radék fizetésére. Ebben az esetben az eltartók rendsze­rint egyetemleges kötele­zettséget vállalnak. Az öröklési szerződés­nek az örökhagyó oldaláról egyetlen kötelező eleme van, hogy a másik felet - az eltartót - örökössé nevezze. Az esetek nagy részében ez úgy történik, hogy az örök­hagyó az egész hagyatékát az eltartónak juttatja. Elő­fordulhat az is, hogy az örökhagyó nem az egész hagyatékot, hanem csak an­nak meghatározott hánya­dát, vagy a hagyaték részét képező, egy vagy több va­gyontárgyat juttat az örö­kösnek. Természetesen az eltartónak a hagyatéki ter­hek viselésében is osztoznia kell. Az eltartó vagy adott esetben eltartók kötelesek az örökhagyó tartására, vagy részére életjáradék fi­zetésére. A tartás „megfele­lő" tartást jelent, amely ki­teljed gondozásra, ápolásra, gyógyításra, gyógyíttatásra és az illető eltemettetésére is. Az életjáradék-fizetési kötelezettség pedig egy meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatását jelenti. Fon­tos követelmény, hogy a szerződéses örökös (eltartó) rendelkezzen rendszeres jö­vedelemmel, amelyből biz­tosítani tudja az örökhagyó tartását, ápolását. Azért kö­telező ismérv ez, mert amennyiben a szerződéses örökös saját jövedelemből nem tudja az örökhagyó tar­tását biztosítani, és csak an­nak gondozását látja el, az öröklési szerződés nem lesz érvényes. A kötelezően írásos öröklési szerződésből ki kell tűnnie az öröklési szer­ződés minőségének, vala­mint kelte helyének és ide­jének is. Az öröklési szer­ződést csak az örökhagyó által értett nyelven lehet megfogalmazni, saját kezű­leg kell az örökhagyónak aláírnia két tanú jelenlété­ben, vagy ha esetleg már korábban aláírta az okiratot, aláírását két tanú előtt ma­gáénak kell elismernie. Amennyiben az öröklési szerződés több külön lapból áll, csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folya­matos sorszámozással, to­vábbá az örökhagyó és a ta­núk is minden lapját aláír­ták. Korlátozottan cselekvő­képes személy öröklési szerződésének érvényessé­géhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámha­tóság jóváhagyása is szük­séges (Ptk. 656. §). Ifj. dr. Könczöl László Vámosok ügyei Munkatársunktól A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Pa­rancsnokságának munkatársai a múlt héten összesen 87 esetben járt el deviza-és vámszabálysér­tés, csempészet, adó és tb-csa­lás bűncselekménye miatt, kö­zel 5 millió forint értékben. A vámszabálysértési ügyek kapcsán a hivatalok munkatár­sai 757 karton cigarettát, 108 liter tiszta szeszt, 1200 darab szemöldökcsipeszt, 2000 gar­nitúra hajcsatot, 40 darab szempillaspirált és 210 garnitú­ra női fehérneműt foglaltak le. A 28 esetben kiszabott és be­szedett pénzbírság 312 000 fo­rint. Rendőrségi feljelentés alap­ján folytat nyomozást a szegedi vámnyomozó hivatal F. J. ma­gyar állampolgár ellen, akit közúti ellenőrzés kapcsán vizs­gáltak. mert az általa vezetett Nissan kisteherautót személy­szállításra tették alkalmassá. Erre azonban a vámkezeléstől számított 5 éven belül nem volt engedélye, és az illető az átala­kítást követően a vám és egyéb köztartozások különbözetét nem fizette meg. A battonyai vámosok P. B. román állam­polgár ellen indítottak eljárást, mert kocsija csomagterében egy dobozban 166 darab szá­mítógép chippet és 62 egység­csomagnyi más számítógép-al­katrészt találtak, melyet a hatá­rátlépő „elfelejtett" bejelenteni. Elfelejtett álom Munkatársunktól A budapesti Bolygó Kul­tusz Modell társulata mutatja be „Elfelejtett álom" című produkcióját október l-jén 20.30 órakor az Alterra - Kor­társ Előadóművészeti Központ sorozatának keretében a régi zsinagógában. Az „Elfelejtett álom" hivatásos színészek kí­sérleti előadása, amellyel el­nyerték az V. Alternatív Szemle kategóriadíját. A dara­bot Marc von Henning írta és rendezte, szereplők: Horváth Zsuzsa, Puskás Tivadar, He­vér Gábor, Major Melinda és Kardos Róbert. Szeged régióközpont a környezetvédelemben „Válogató" a sándorfalvi úton A Környezetgazdálko­dási Kht. sándorfalvi úti központi hulladéklerakó telepén tegnap, csütörtö­kön délelőtt új válogató­müvet avattak. Pepó Pál környezetvédelmi mi­niszter indította el azt a gépsort, amely Magyar­ország első önkormány­zati tulajdonban lévő vá­logatóművében mini­mum hétfelé szortírozza a továbbhasznosításra alkalmas hulladékot. Amennyiben jövőre a kht., Szeged és a kör­nyező települések önkor­mányzatai közösen to­vábbi összegekhez jut­nak az ISPA-pályázaton, a város a környezetvé­delem régióközpontja le­het. Pepó Pál környezetvédel­mi miniszter megnyitó beszé­dében elmondta: ma Magyar­országon létezik környezet­védelmi stratégia, amelynek egyik prioritása a képződött hulladék csökkentése. Ilyen célokra 58 milliárd forint áll a tárca rendelkezésére. Az országban évente 4 millió tonna hulladék keletkezik ­ennek pedig 35-50 százaléka újrahasznosítható. A minisz­ter kijelentette, két év mun­kájával elkészült a hulladék­gazdálkodási törvény, amely még az év végén a parlament elé kerül. A jelenlegi helyzet nem túl rózsás: a 2700 hulla­déklerakó 30 százaléka felel meg az európai normáknak. A beruházásokhoz nélkülöz­hetetlen az állami hozzájáru­lás - példa erre a szegedi vá­logatómű, amelynek 220 mil­lió forintos költségvetéséből 55 százalékot a Központi Környezetvédelmi Alap adott. Bartha László, Szeged polgármestere kifejtette: az európai felzárkózási program legfontosabb területe a kör­nyezetvédelem, az uniós csatlakozás feltétele pedig ennek felgyorsítása. Ebben Belépés csak a szalag átvágása után. Balról Szabó Ferenc, jobbról Pepá Pál, a háttérben Bartha László. (Fotó: Miskolczi Róbert) Saifókap€solat Az egyik országos lap tudósítója Pepó Pál miniszter­től azt kérdezte a válogatómű átadását követő sajtótájé­koztatón, meg lehet-e nevezni azon cégeket és magánsze­mélyeket, akiknek az érdekeit sérti, ha nyilvánosságra kerülnek az Aradi Csaba ellen folytatott vizsgálat anya­gai. Mielőtt a miniszter válaszolhatott volna, Bartha László polgármester magához ragadta a szót és a követ­kezőket mondta: „A mai napnak a témája a hulladékgaz­dálkodási üzem átadása. Szeretnék arra kérni minden sajtóképviselőt, én, Szeged város polgármestere, hogy ezzel a témával foglalkozzon. Más téma nem téma. " A miniszter azért válaszolt... Szeged, mint a dél-alföldi ré­gió természetes központja, vezető szerepet kíván vállal­ni. A város vezetése elköte­lezte magát a környezetvé­delmi infrastruktúra fejleszté­se mellett, főleg a szennyvíz­kezelési és hulladékgazdál­kodási programokat kívánja erősíteni. A cél egy regioná­lis hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely­nek keretében a térség 20-30 településével együttműködve öt éven belül szeretnének megoldást találni a legfonto­sabb problémákra. Az össze­fogás egyrészt csökkentheti a költségeket, másrészt köny­nyebben lehet hozzájutni a pályázati pénzekhez. A polgármester kifejtette, a Környezetgazdálkodási Kht. olyan programot készí­tett elő, amelyben Szeged és 23 környező település számá­ra hozhat megoldást. A 2000­ben induló uniós támogatási rendszer, az ISPA első köré­be a szegedi szennyvíztisztító beruházással együtt bekerül ez a mintegy 3 milliárd forint nagyságrendű fejlesztés is. Bartha László végezetül megköszönte az alkotók és ar kivitelezők, a M-U-T Hungá­ria, valamint az Avermann­Horváth Kft. munkáját. Szabó Ferenc, a Környe­zetgazdálkodási Kht. ügyve­zető igazgatója arról beszélt, a hulladékgazdálkodási prog­ramnak egy fontos szakasza zárult le a válogatómű átadá­sával. Öt éve alapította az ön­kormányzat a kht.-t, majd 1995-ben elindult a regioná­lis hulladékgazdálkodási fej­lesztési terv, 1997-ben városi környezetvédelmi program született. Megalakult az Al­földi Hulladékhasznosító Konzorcium, s ennek tagja­ként Szeged megkapta azt a 130 millió forintot, amely hozzájárult a válogatómű fel­építéséhez, és amelyből hul­ladékudvarok és -szigetek lé­tesültek, valamint elkezdő­dött a szelektív hulladékgyűj­tés. A válogatómű évi 15 ezer tonna hasznosítható hul­ladékot tud elkülöníteni. A következőkben - remélhető­en az ISPA-pénzekből ­majd szigetelni kell a jelenle­gi „depót", létre kell hozni egy regionális komposztáló, s egy építési és bontási hulla­dék-feldolgozó telepet. Fekete Klára Az építményadó beval­lási határideje tegnap járt le. Az új adónem bevezeté­sét már régóta fontolgatta a szegedi önkormányzat, amelyből az idei évben 75 millió forint bevételre szá­mít. A Kisosz, valamint a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara több javaslattal állt elő az ügy­ben, köztük azzal, hogy a város csak 2000. január elsejétől vezesse be az építményadót. A szegedi közgyűlés szep­tember 3-i ülésén határozott az építményadó bevezetésé­ről. Úgy döntöttek akkor a képviselők, hogy az épít­ményadót csak a nem lakás célú ingatlanokra vetik ki. Az adó mértékét négyzetméteren­ként száz forintban határozták meg. A közgyűlési vitában többen aggályosnak tartották úgy az adó bevezetését, illetve a rendelet elfogadását, hogy sem a Földhivatalnál, sem pe­dig a KSH-nál nem állnak rendelkezésre a tervezést kel­lően alátámasztó, megbízható adatok. Ennek ellenére a kép­viselők megszavazták, hogy már ebben az évben vessen ki a város építményadót a nem lakás célú ingatlanokra, gyár­épületekre, irodákra, üzem­csarnokokra, műhelyekre, üdülőkre, garázsokra. Zombory Pál, a polgár­mesteri hivatal közgazdasági A, kamara elégedetlen Építmények adója Dorozsmai úti anziksz. Az építményadó leginkább a nagy területen üzemelő cégeket terheli. (Fotó: Miskolczi Róbert) iroda adóosztályának vezetője elismerte: az előkészítés fo­lyamán valóban komoly gon­dot jelentett az, hogy nem le­hetett más forrásból pontos adathoz jutni. így aztán az építményadó vonatkozásában azoknak küldték ki az adóbe­vallási ívet, akik valamilyen vállalkozást folytatnak, illetve akik szerepelnek az önkor­mányzat gépjármű-nyilván­tartásában. A hivatal 38 ezer adóbevallást postázott, amelyből szeptember 30-ig több mint 20 ezer érkezett vissza. Aki egyébként a meg­adott határidőig nem nyújtotta be az építményadó-bevallá­sát, annak mulasztási bírságot kell fizetnie, amelynek a mér­téke attól függ, hogy mennyit késik az illető. Zombory Pál elmondta: a beérkezett adóbe­vallások alapján az adóható­ság határozatot készít október hónapban, amelyben megáll­apítják a fizetendő összeget és a fizetés határidejét. Az építményadóból egyébiránt 75 millió forint bevételre szá­mít az önkormányzat. S hogy kik lesznek a leg­nagyobb adófizetők? Nos, nem a kisvállalkozók, hanem azok a nagyobb cégek és vál­lalkozások, amelyek több száz, több ezer, esetenként több tízezer négyzetméteren működnek. Az osztályvezető hangsúlyozta: a huszonegy megyei jogú városból már ti­zenkilencben jóval korábban bevezették ezt az adónemet. A nem lakás céljára szolgáló építmények adója más váro­sokban átlagosan évente 200­500 forint négyzetméteren­ként. De akadnak olyan váro­sok - például Salgótarján, Bé­késcsaba, Eger, Veszprém vagy Szombathely -, ahol ennél is magasabb építmény­adót szednek. A csökkenő központi támogatás miatt lép­nie kellett a városnak - hang­súlyozta Zombory Pál. Martonosi István, a Kisosz elnöke, a CSMKIK alelnöke lapunknak elmondta: mind a kisiparosok érdekeit képvise­lő szervezet, mind pedig a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara különbö­ző javaslatokat tett le az ön­kormányzat asztalára, ám azokat a város nem vette fi­gyelembe a döntés meghoza­talánál. Ezek után döntött úgy a kamara megyei elnöksége, hogy létrehoz egy öttagú tár­gyaló delegációt. Martonosi­tól megtudtuk, hogy a bizott­ság tagjai szeptember köze­pén már tárgyaltak építmény­adó ügyben Tímár László gazdasági alpolgármesterrel, s október második felében újra asztalhoz ülnek. A bizottság javaslatai között szerepel egyebek mellett, hogy a város csak 2000. január elsejétől vezesse be az építményadót, ugyanis annak október elsejei bevezetése „borítja" a cégek üzleti terveit. A javaslatok között szerepel még, hogy az önkormányzat — más váro­sokhoz hasonlóan - jelöljön ki övezeteket, szektorokat, amelyekben más és más len­ne az adó mértéke. A kamara azt is szeretné elérni, hogy a város különálló egységként kezelje az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási szférát, illetve azt, hogy pél­dául a nagy gyártelepeken le­hetőleg csak a működő rész után kelljen adót fizetni. Sz. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents