Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-07 / 208. szám

6 A HELYZET KEDD, 1999. SZEPT. 7. Aki egy kicsit is job­ban ismeri Makkosház és Tarjántelep határvidé­két, pontosan tudja: ott találtatik egy bizonyos Fodor-kert. Sokkal in­kább hangulatos kis ut­cácskái, mintsem nagy területe miatt olyan ked­ves ez a magánházas la­kónegyed az itt élőknek. De vajon milyen sors vár e panelok közé zárt kis kertvárosra? - kérdez­tük sétánk során Tóth Andrást, a körzet város­házi képviselőjét. Eperjesi, Bártfai, Iglói, Lőcsei, Késmárki... Ugye, nem járok messze az igaz­ságtól, ha azt mondom: az igencsak nagy helyismerettel rendelkező szegedi taxiso­kon kívül kevés olyan ember él a Tisza partján, aki azon­nal megtalálná Szeged térké­pén ezeket az utcákat. No, de ezért ne magunkat hibáz­tassuk. Ugyanis a felvidéki települések nevét viselő ut­cácskák bizony nagyon el­bújtak a világ szeme, no meg a főútvonalak elől. Er­refelé nem járnak autóbu­szok (egynémelyikbe talán be se férne ilyen nagy jármű...), villamos se robog át rajtuk, vidáman csilingel­ve. S legfeljebb akkor veri föl nagyobb zsivaj e békés, a XX. század harmadik, ne­gyedik évtizedének hangula­tát idéző környéket, amikor a körtöltés túloldaláról, tud­ják, ahol bizonyos Regős Bendegúzból indul haza késő este a mulatós kedvű if­júság. Új házak épülnek Ha valaki még mindig nem tudná, hova is hívjuk vendégségbe e riporttal, ve­zesse végig ujját Szeged tér­képén Tarjántelep felől ha­ladva Makkosház irányában. S lám, már rá is bukkan Fo­dor-kertre, a panelok közé szorított kicsinyke kertvá­rosra. Ha pedig szépet is akar látni, ajánlhatom, sétál­ja körbe családjával cikkünk teni a baktói kiskertesek nyaralóikat. S mivel arrafelé egyre komolyabb építkezé­sek zajlanak, joggal panasz­kodnak a Fodor-kertiek a túl nagy forgalomra, s az ezzel együtt járó zajra. A megol­dás csak egy újabb átvezető út lehetne, de hogy hogyan, hol és miből építse meg a város, még igencsak sok fej­törést okozhat. No, persze, addig is vál­tozni fog a Tölgyes utca. Tóth András szerint az sem elképzelhetetlen, hogy ebben a széles utcában egy sport­központ épüljön fel. - Tudok olyan vállalko­zóról, aki új teniszpályákat szeretne létesíteni Szegeden. Nagyon bízom abban, hogy megtetszik neki ez a teriilet, s akkor a mélygarázsok szomszédságában akár pat­toghatna is a labda - mondta a képviselő úr. Majd pedig már a játszóterekről beszélt. - Két olyan pályázat is el­bírálásra vár az Ifjúsági és Sportminisztériumban, amelynek pénzeiből képvi­selői körzetében épülne új, korszerű játékokkal fölsze­relt s a tervek szerint bekerí­tett, éjszakára be is zárható játszótér. Az egyikkel a Gás­pár Zoltán utca lenne gazda­gabb, a másik pedig éppen ide, a Tölgyes utcába épülne föl - mutatott Tóth András egy üres telekre. Gondolom, olvasva e Fo­dor-kertről szól riportot, né­hány olvasónk most az kérdi élete párjától: mégis mi len­ne, apus, ha mi is oda köl­töznénk? Nos, ennek semmi akadálya nincs. Mint sétánk során megtudtuk: eladó ház akad mindig. Hogy mennyi­be kerül manapság a Fodor­kerti boldogság? Volt, aki azt mondta: ő már látott olyan ingatlant is, amelyiket 4 millióért vettek meg pár hónapja. Aztán hallottunk 6­7 milliós adás-vételi kínálat­ról is. Hogy ez túl drága len­ne? Bevallom, ez ügyben a Fodor-kertre néző panelok­ban élőket nem kérdeztem meg... Bátyi Zoltán • A Tátra térről költöznek a villanyoszlopok Fodor-kert nyugalma A panelhegyek mögött szép magánházak díszítik az utcákat. (Fotó: Schmidt Andrea) elolvasása után Szeged e hangulatos városnegyedét. Már persze ha kíváncsi arra, hogyan is élnek ott az embe­rek, ahol kakas kukorékol az udvarban, s a kert végében már egy tízemeletes panel­ház nyújtózkodik. De félreértés ne essék: Fodor-kert nem egy múltunk értékeit felvonultató skanzen a körtöltésen belül, hanem nagyon is élő, formálódó vá­rosrész. Az egyik utcasarkon ugyan még a húszas-harmin­cas évek építészeti stílusát idéző, kerekített sarkú épület mellett beszélgetnek a gye­reket sétáltató kismamák, ám pár méterrel arrébb már emeletes, a mai kor ízlését tükröző élénkszínű, emeletes ház elé kanyarodik az autó. A Fodor-kertiek nagy örö­mére rossz útviszonyok ezt a kanyarodást nem is akadá­lyozzák, ugyanis a legtöbb utcában olyan sima az asz­falt, hogy néhány belvárosi utca (említsem talán a Köl­cseyt..?) bizony megirigyel­hetné. - Sajnos azért még nem minden Fodor-kertben élő mondhatja el, hogy kiadós esőzés után is száraz lábbal tud begyalogolni mondjuk a József Attila sugárúti villa­mos megállótól házának ka­pujáig - jegyezhettem föl Tóth Andrásnak, Fodor-kert önkormányzati képviselőjé­nek szavait, amikor az el­múlt héten, egy szép, napsü­téses délelőttön megkezdtük Fodor-kerti barangolásunkat. Tóth úr elmondta: joggal pa­naszolhatják több utcában is, hogy náluk ősztől tavaszig leginkább a sár az úr, de ez az állapot már nem tart soká­ig. Ugyanis ebben a szép kertvárosban nem csak a helybéliek csinosítgatják há­zaikat, kertjeiket, hanem az önkormányzat is sok milliót fordít hamarosan arra, hogy még komfortosabb legyen Fodor-kert. Csatornák után aszfalt Egészen pontosan 23 mil­liós beruházás szerepel a tervek között. E pénz fel­használásának eredménye­ként három utca is csatorná­val lesz gazdagabb. Utána pedig már jöhetnek az út­építő munkások, és a föld helyére aszfalt kerül. - A türelmetlenebb Fo­dor-kerti polgárok már most sürgetnék a szilárd burkolatú utat, de azt azért mindenki beláthatja, hogy amíg nincs csatorna a felszín alatt, fö­lösleges pénzkidobás lenne akár még kohósalakkal is terhelni az utat - mondta Tóth András. S hogy mikorra várhatják a Fodor-kertiek a csatorna­építőket? Az építkezés nap­ra pontos dátumával termé­szetesen nem szolgálhatott a fiatal szenátor, de azt el­mondta: reményei szerint jövő év végére már nem for­dulhat olyan elő, hogy a rossz út, a sáros kátyúk mi­att csak a sarokig szállítsa utasát az autó. Tóth András szólt arról is, hogy a Fodor-kert szépítését szolgáló program keretében nem csak csatorna- és útépí­tésre költenek el a közel­jövőben milliókat. Elkészült például e lakókörzet köz­pontjának, a Tátra térnek rendezési terve is. Hamaro­san eltűnnek innen a fölösle­ges villanyoszlopok, az elavult játékszerek, s helyü­kön új, díszburkolatú kis utak kanyarognak, amelyek­re esténként díszes kandelá­berekből zuhog a fény. Az anyukák pedig fajátékokkal fölszerelt játszótérre hozhat­ják majd ide kicsinyeiket. - A Tátra téri rekonstruk­ció teljes költsége elérheti a 10 millió forintot is, de mos­tanság éppen azon dolgo­zom, hogy sikerüljön némi árkedvezményben meg­egyeznem a Démásszal az elektromos szerelvények át­helyezése ügyében. Ugyanis, ha ennek a részfeladatnak kiadásait tudnánk csökkente­ni, akár már néhány hónapon belül megkezdődhetnének itt is a munkák. Akkor pedig 2000 végére már egy olyan Tátra térrel lenne gazdagabb Fodor-kert, amelyet a kör­nyező lakótelepek polgárai is minden bizonnyal szíve­sen fölkeresnek majd - hall­gattam Tóth András terveit. S már el is értük Fodor-kert egyik legfontosabb útját, a Tölgyes utcát. Teherautók zajában Bár kirándulásunk dél­előttjén túl sok sétálóval itt nem találkoztunk, azt azért megállapíthattuk, hogy igen­csak forgalmas vidék ez. - A baktói kiskertek felé siet ez a sok teherautó - ma­gyarázta a gázolajfüstös lát­képet Tóth szenátor. - Saj­nos jelenleg ezen az egyet­len úton, vagyis az Agyagos utcán és a Lomnici utcán át a Tölgyes utcai töltésfeljárót használva tudják megközell­csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat ezen a héten N. Rácz Judit­tal oszthatják meg. Újságíró munka­társunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fogadja hívásaikat a 06-209­432-663-as rádiótelefon-számon. El­veszett és talált tárgyakat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetés­felvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (in­gyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Dobozos tej. Kardosné felháborodva számolt be arról, hogy három doboz tartós tej - szavatossági időn belül - romlott volt. Telefonálónk ugyanis be­tegsége miatt másokkal vásároltat, és mindig több napra. Szúnyogok. Olvasónk elismeréssel szólt arról az erőfeszítésről, amellyel a város, a Környezetgazdál­kodási Kht. és az irtásban közreműködő pilóta hoz­zájárult a kellemetlen vér­szívók számának csökken­téséhez. Szetáv. Többen kifogá­solták, félve a szolgáltatás árának folyamatos emel­kedésétől is, hogy Szeged közgyűlése figyelmen kí­vül hagyta a 4321 lakos által aláírt kérelmet, amely a cég önkormányzati kéz­ben tartását szorgalmazta. Véleményük szerint leg­alább méltányosságból - a nyilvánosság biztosítása mellett - körültekintőbb döntést kellett volna hoz­ni. Útfeltöltés. Kovács Ist­ván Baktóban szerette vol­na - néhány kerttulajdo­nos társával közösen - fel­tölteni az autókkal nehe­zen járható utat, de nem sikerült salakot vásárolni­uk. Mint megtudtuk, a tör­melék eladói helyesen jár­tak el. Az érintetteknek először a Szegedi Város­gondnokságon kell jelezni a szándékukat, ahol szak­mai segítséget, illetve en­gedélyt kapnak a munka elvégzéséhez. USnSHSSrnn Városi gyermekkórus • Kecelen a népművészeti alkotóház? Válaszúton az egyesület A régió egyik legsike­resebb nonprofit szerve­zete, a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület komoly anyagi gondok­kal küzd, ezért e hónap végéig el kell döntenie, hogyan folytatja tovább működését. Jellinek Márta, az egyesület ügyvezető igazgatója tegnap az Árboc utcai alkotóházban megtar­tott sajtótájékoztatón bejelentette: végső eset­ben az is előfordulhat, hogy Kecelre költöznek. A Dél-Alföldi Népművé­szeti Egyesület jelenleg kö­rülbelül 3 millió forintnyi ki­fizetetlen számlával rendel­kezik, és jelentős az az összeg is - adó és társada­lombiztosítási járulék -, amit a jövő év elején kell rendezniük. A nemzetközi­leg is elismert egyesület már évek óta anyagi gondokkal küzd. Az Árboc utcai alkotó­házat 1993-ban bocsátotta rendelkezésükre az önkor­mányzat, akkor a megyei és a városi közgyűlés évi 1,5­1,5 millió forintos támoga­tást szavazott meg számuk­ra, ami az első években még jelentős fejlődést biztosított. Csakhogy ez az összeg azóta nem változott, miközben a költségek az infláció és a megnövekedett feladatok miatt jelentősen emelkedtek. Az egyesület igyekezett a saját bevételeit növelni, így mára az önkormányzati tá­mogatások a 26 millió forin­tos éves költségvetésének alig 15 százalékát biztosít­ják, a többi pénzt pályáza­tokból, szponzori támogatás­ból, oktatásból és kereske­delmi tevékenységből terem­tik elő. Idei költségvetésük elké­szítésekor már tavaly ősszel látszott, hogy nyolcmillió forintos hiánnyal kell szá­molniuk. Jellinek Márta ügyvezető igazgató segítsé­get kérve ezt már akkor je­lezte a megyei és a városi közgyűlésnek, ám a rossz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok érthetően elsősorban saját intézmény­rendszerük működtetését tartják feladatuknak, így nem vállalhatták az egyesü­letnek nyújtott támogatás növelését. Felmerült az in­tézményesítés lehetősége is, ám ez Jellinek Márta szerint nem volt megalapozott, hi­szen jelentősen több pénzt akkor sem tudott volna adni a város. Márpedig az intéz­ményesítésnek csak akkor lenne értelme, ha az egyesü­let cserébe anyagi biztonsá­got kapna, azaz költségveté­sének legalább 50-60 száza­lékát az önkormányzat bizto­sítaná. A pénzügyi krízisből most két kivezető út kínál­kozik. A modellértékű népművészeti alkotóház to­vábbi működtetéséhez ado­mányokat is köszönettel fo­gadnak, de igyekeznek part­neri kapcsolatot kialakítani a szegedi cégekkel, szerveze­tekkel, szeretnék rávenni őket, hogy megrendelések­kel és előleg fizetésével nyújtsanak segítséget abban, hogy az évből hátra lévő né­hány hónapot átvészeljék. Az egyesület egyedi gyer­tyák, kerámiák, szőttesek, ballagótarisznyák, merített papíráruk, bőr- és faáruk ké­szítését, kézműves-foglalko­zások rendezését vállalná. Jellinek Márta úgy véli, a több mint kétszáz tagot tö­mörítő civil szervezet és a sok ezer látogatót fogadó al­kotóház ugyanúgy megér­demli a szegediek támogatá­sát, mint egy focicsapat. Ha szeptember végéig nem sike­rülne támogatókat találni, az egyesület közgyűlése kény­szerűségből akár úgy is dönthet, hogy elfogadja Pin­tér Józsefnek, a Pintér Művek tulajdonosának aján­latát, és Kecelre költözik. H. Zs. • Munkatársunktól A Szegedi Nemzeti Szín­ház és a Pro Musica Alapfokú Művészeti és Zeneiskola vá­rosi gyermekkórust szervez a szegedi iskolák tanulóiból. Mivel a színház számos olyan produkciót tervez a jövőben, amelyekben elengedhetetle­nek a gyermekszereplők, va­lamint Szeged koncertéleté­ben is szükség van gyermek­kórusra, a Pro Musica zeneis­kola kezdeményezését pártfo­gásába vette Oberfrank Péter a színház zeneigazgatója és Gyüdi Sándor a szimfoniku­sok igazgató-karnagya, a szín­ház karigazgatója is. A gyer­mekkórus vezetőkarnagya Fagler Erika lesz, aki olyan kórust szeretne létrehozni, amely magas színvonalon képviseli a magyar kóruskul­túrát, részt vesz hazai és kül­földi versenyeken, vendégsze­repléseken és emellett igény szerint közreműködik a szín­házi, filharmóniai és egyéb produkciókban. A gyermek­kórusba olyan muzikális, kot­tát ismerő és szép hangú 8-15 éves szegedi diákok jelentke­zését várják, akik elég ambíci­ót éreznek önmagukban ah­hoz, hogy vállalják a színházi próbákat és az esti előadáso­kat. A felvételi meghallgatás helye és időpontja: Szegedi Nemzeti Színház karterme, szeptember 10-e (péntek) 14­18 óra. 1999. szeptember 8-to! újra várjuk Önöket. Tekintse meg az üzletünk előtti DIVATBEMUTATÓINKAT: 1999. szeptember 10-én, pénteken, 15 órakor és 1999. szeptember 11-én, szombaton, 11 órakor. Kedvező AKCIÓKKAL vcujuk vásárlóinkat!

Next

/
Thumbnails
Contents