Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

^Q CSÜTÖRTÖK, 1999. SZEPT. 30. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 9 Az kap támogatást> akit regisztráltak Az információ százezreket hoz A kormányzat rendelkezése alapján ez évben az agrárágazatban - új intézményként - bevezették a mezőgazdasági termelés és a termelök regisztrációját. Ennek lényege, hogy létrejöjjön egy információs rendszer működtetését biztosító adatbázis, amely éves időtávban pontos ismereteket nyújt a kormányzatnak, a minisztériumnak a termelési folyamatokról és a termelőkről. A termelőknek minden évben ki kell tölteniük egy olyan adatlapot, amely tartalmazza a legfontosabb termelési, gazdálkodási adatokat. A termelőkben tehát joggal merülhet fel a kérdés, miért van erre szükség, netán megint egy újabb kötelező adminisztráció, amivel a minisztérium megterheli a gazdálkodókat? Erre válaszként nagyon leegyszerűsítve a dolgokat azt lehet mondani, valamit támogatás útján úgy lehet szabályozni, ha a minisztérium ismeri a gazdálkodók termelési eredményeit, elgondolásait. Alapvetően fontos, hogy megfelelő ismeretek alapján szülessenek meg a kormányzati, minisztériumi ágazati döntések. Fontos követelmény az is, hogy a minisztérium" a termelők által közölt adatokból megfelelő következtetéseket levonva olyan termékek termelését támogassa, amelyekre a piacnak szüksége van, vagy olyan fejlesztésekhez nyújtson támogatásokat, amelyek a versenyképes termeléshez szükségesek. Közismert, hogy az agrárágazatban szinte folyamatosan piaci zavarok vannak, általában a többlettermelés, illetve a kínálati többlet miatt. Ami persze összefügg sok egyéb körülménnyel is, mint például a fogyasztás csökkenésével, vagy azzal, hogy világtendencia a többlettermelés és emiatt általában csökkennek az exportlehetőségek. Megváltoztak a fogyasztási szokások is. Ezekből következően a kormányzatnak is, a termelőknek is folyamatosan alkalmazkodniuk ktfll a megváltozott körülményekhez. A kormányzat a támogatásokon keresztül igyekszik a szerkezetváltást segíteni, a termelőket ösztönözni. A termelési regisztráció ehhez fontos kiindulópont és alap arra is, hogy a támogatás - vagy a nem támogatás - hatására a termelók hogyan változtatnak a korábbi termelésükön. Aki csak állatot tart, vagy csak „hagyományos" módon hagyományos termékek termelésére képes, ott előbb-utóbb probléma lesz a gazdálkodással, az ilyen terméket nehezen, vagy egyáltalán nem tudja majd értékesíteni. A regisztrációt tehát minden évben meg kell ismételni. hogy a változásokat a kormányzat figyelemmel kísérhesse és azoknak megfelelő döntéseket hozhasson. Mindezekből úgy gondolom, világos, hogy a regisztráció kölcsönös érdekeken nyugszik, a termelők adatai alapján, a termelők érdekeinek messzemenő figyelembe vételével született központi döntések felelnek meg minden mezőgazdasági szereplő számára. A regisztrációnak négy feltétele van: 1. egy hektárnál nagyobb külterületi szántóterületen gazdálkodjon (szóló-gyümölcs esetén 500 négyzetméter), 2. állattartással foglalkozzon, 3. az összes bevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel élje el az 50 százalékot (ennek a szabálynak az a célja, hogy mezőgazdasági támogatáshoz mezőgazdasági termelő jusson hozzá), 4. legalább 250 ezer forint árbevételt éljen el (1-5 hektáron gazdálkodó esetében 50 ezer forint hektáronként). Úgy gondoljuk, ezeket a feltételeket a következő évtől meg kell változtatni, például az 50 százalékos árbevételt el nem érő is regisztráltathassa magát, mert a regisztráció lényege a teljes körűség. Majd a támogatási rendeletben szabályozzuk, hogy aki ezt nem éri el, bizonyos támogatásokhoz ne juthasson hozzá. Továbbá kibővül a regisztrációs lap és szerepel majd rajta a gép és az épület állomány számbavétele is. A gazdálkodóknak nagyon kell figyelniük az előírt határidőt. Idén május 31 -ig lehetett a regisztrációs adatlapokat a megyei földművelésügyi hivatalokhoz benyújtani. Valószínűleg így lesz ez a jövő évben is. Miért fontos ez? Mert csak azok a termelők igényelhetnek támogatást, akik regisztráltatták magukat. Ez évben sok olyan termelő volt, aki azért maradt ki a támogatásból, mert későn nyújtotta be a regisztrációs lapját. Sok termelő arra hivatkozik, hogy nem ismeri a jogszabályokat, mert neki a földön, vagy az állatok körül van dolga. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs eredménye annak a sok munkának, ha több ezer, több százezer forint támogatástól azért esik el valaki, mert nem ismeri az igénylések határidejét. Ma már •csak „ésszel", mindenre odafigyeléssel, a rendeletek, a szaksajtó soron követésével lehet eredményesen gazdálkodni. Ezért fontos a falugazdászokkal, esetleg szaktanácsadókkal folyamatos kapcsolatot tartani, tőlük tájékozódni, hogy ismeret hiányában a támogatásoktól a termelók ne essenek el. Forgó Imre FVM A vetésváltás haszna és korlátai A fekete ugar drága mulatság Előadások Munkatársunktól A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ rendezésében Szentesen, október 11-én Az EU csatlakozás feltételei, a mezőgazdasági termelőket érintő szabályozók, október 25-én Az új típusú szövetkezetek a beszerzés, feldolgozás, értékesítés területén címmel tartanak előadásokat. Pitvaroson, a Művelődési Házban október 19-én az EU csatlakozás feltételeiről, október 26-án az új típusú szövetkezetekről lesznek tájékoztatók. A napraforgó kiváló elóvetemény. (fotó: Gyenes Kálmán) A vetésváltást a növénytermesztés sikere szempontjából alapvető tényezőnek kell tekintenünk. A termés nagyságát és a termény minőségét ugyanis a növények sorrendje jelentősen befolyásolja, hiszen egymáshoz láncszerűen kapcsolódó feltételeket határoz meg a talajmüvelés módját, a vetés idejét, a tápanyagellátást és a növényvédelmet illetően. Kevés olyan növényünk van, amely vetésváltás nélkül több éven át sikerrel termeszthető lenne. A csapadékosabb Dunántúlon ilyen a kukorica, vagy a Homokhátságon a rozs. Termesztett növényeink többsége azonban nem tűri a monokultúrás gazdálkodást. Régi aranyszabály, hogy a napraforgó és a cukorrépa 4 éven belül nem kerülhet talajba önmaga után. A legjobb elővetemények általában a kalászosok. Nem véletlen tehát, hogy a hazai szántón a búza kulcsszerepet tölt be. A kiváló búza előveteményekkel azonban általában az a probléma, hogy piaci, illetve munkaszervezési okok miatt korlátozott a vetésterületük (pillangósok, keresztes virágúak, olajlen, burgonya, hagyma, paradicsom). A legjobb búza elővetemények azzal, hogy korán betakart thatóak, lehetővé teszik: a vetésre legkedvezőbb 2-3 hét (október 5-25.) idejére kiváló minőségű, beéreu, ülepedett magágy álljon rendelkezésre. A novemberi vetések átlagosan, közel 1 tonnával kisebb termést eredményeznek hektáronként, mint az október közepiek. A légköri nitrogén megkötésére képes pillangós virágú növények jelentős műtrágyaköltség megtakarítást tesznek lehetővé. A borsó egyike azon kevés búza előveteménynek, amely után eredményesen végezhetünk forgatás nélküli talajművelést, ami energiaköltségmegtakarításban jelentkezik. Napjainkban azonban hiába tudja a termelő, hogy a borsó után következő évben 50-70 százalékkal alacsonyabb műtrágyaköltséggel 20-30 százalékkal több búzát takaríthatna be. Az állatállomány csökkenése és a konzervipar nehézségei jelentősen korlátozzák a borsótermesztés mai piaci lehetőségeit. A vetésszerkezetben nagyobb területet elfoglaló kukorica és napraforgó általában akkor érheti el a közepes búza elóvetemény minősítést, ha szeptember 20-ig betakarítják. Ma szigorúbban kell ezt megfogalmaznunk, mint 10-15 évvel korábban. Miért is? A borsó kapcsán felsorolt pozitívumokat tipikusan ellenpontozza a két nagy elóvetemény: a kukorica és a napraforgó. Nagy kukoricatermést követően nagy befektetésekre van szükség. Ha a borsót „tápanyag-feltöltő" növénynek neveztük a vetésforgóban, akkor a kukoricát „tápanyag-kimerítőnek" kell elismernünk. Ráadásul a kukorica szármaradvány, a fuzáriumos betegségek „melegágya". Kukorica elóvetemény után tehát nem lehet büntetlenül takarékoskodni a műtrágyával, másrészt nem hagyható el a szármaradvány leszántása. Búzatábláink tavaszi fuzáriumos tőpusztulása és a kalászok fertőződése ott a legnagyobb mértékű, ahol egyszerűsített tárcsás talajelőkészítéssel vetnek kukorica után. A napraforgó, mint búza elóvetemény jobban vizsgázott az utóbbi években, mint a kukorica. Nem csak azért, mert korábban betakarítható, de egyrészt szerényebb tápanyagigényű, kevésbé „meríti ki" a talajt, másrészt a visszahagyott szártömege kórtanilag veszélytelenebb is, mint a kukoricáé. Ugyanakkor a napraforgó után gyomirtási többletköltséggel kell számolnunk, máskülönben vetéseinkben éveken át, mint gyomnövényként jelenik meg. A növényvédelem költségeit tekintve talán a legdrágább a búza önmaga utáni termesztése. A búza utáni búza nagy területeken előfordul, mert nincs más termőhelyi alternatíva, mint például a szélsőségesen kötött talajokon. A fekete ugar alkalmazását a vetésforgóban területpihentetésnek is nevezik. Különösen száraz viszonyok között és nagy kötöttségű, úgynevezett „perc-talajokon" a búza termőképességére és a minőségére egyaránt jótékony hatású. A fekete ugaron termelt búzának legnagyobb az acélossága, sikértartalma és az ezerszemtömege. Költségét azonban a termelők nem képesek viselni. Mindenképpen a búza extenzív, önmaga utáni termesztése biztosltja a legrosszabb jövedelem-pozíciót. Egyrészt a gyökér és tarlómaradványok bomlásakor a csírázást és a korai növényfejlődést gátló anyagok keletkeznek, másrészt a felszaporodó gomba- és állati kártevők csökkentik a termést, rontják a malom- és sütőipari tulajdonságokat. Az elővetemények tehát rendkívül erős és sokrétű hatást gyakorolnak a búza termésére, a termesztés költségeinek színvonalára és szerkezetére. Dr. Petrácxi István Mihály Gabonatermesztési Kutató Kht. Csávázás Az öszi kalászosok csávázásával kapcsolatban 1999. augusztus 27én szakmai napot rendezett gazdálkodók számára a Hód-Mezőgazda Rt. a kútvölgyi vetömagüzemben. Az őszibúzafajta ajánlatával kapcsolatban elhangzott: a bőtermő és kiváló minőséget produkáló fajták intenzív termesztési körülményeket igényelnek. A jelenlegi helyzetben a szélsőségeket jobban tűrő búzafajták termesztése indokolt. A saját előállítású vetőmag használata a gazdálkodók számára azonnali haszonnal kecsegtet (a vetőmag ára 2,5-3-szorosa a megtermelt búza átvételi árának). Ez a csalóka előny azonban gyorsan veszteségbe csaphat át a termesztés folyamán és az átvételkor jelentkező gondok miatt. A csávázással kapcsolatban két kérdés szokott felmerülni az emberekben: vajon elhagyható-e ez a költséges művelet, illetve ha mellette döntenek, melyik szert válasszák. Az első kérdésre a válasz: öngyilkosság kihagyni. Csávázatlan vetőmag esetében nem szabályozható a tőszám, a növényvédelmi problémák idejekorán jelentkeznek, már elfelejtett betegségek jelennek meg (kőüszög), a növények élete lerövidül, ami a termés mennyiségét és minőségét egyaránt csorbítja. A másik kérdés már bonyolultabb. A kísérleti eredményeket elemezve sokan a csávázószerek csírázásra, tőszámra, fejlettségre és végül a terméseredményre gyakorolt hatását tartják döntőnek. Ezek a mutatók azonban sok tényezőtől függnek, ezért változóak és nem bizonyíthatóak. Kutatók állítják, hogy ma két-három igazán fontos szempont létezik: 1. A csávázószer formuláció fizikai-kémiai tulajdonságai, 2. fajlagos költsége (Ft/vetómag tonna), 3. a csávázószer biológiai hatékonysága. Több éves országos vizsgálatok bizonyítják, hogy mind gazdaságossági, mind hatékonysági szempontból az elsők között van a BIOSILD BD. A gazdaoldalt szerkesztette: Fekete Klára TEVÉKENYSÉGEK: 1. Szántóföldi növénytermesztés 2. Kertészeti növénytermesztés 3. Szőlészet, Borászat 4. Takarmánygazdálkodás, tartósítás, tárolás 5. Gy epgazdálkodás 6. Öntözéses gazdálkodás SZAKTANACSADOINEVJEGYZEKLISTA 7. Állattenyésztés 8. Kisállattenyésztés 9. Növényvédelem, Tápanyag-gazdálkodás 10. Erdőgazdálkodás 11. Műszaki technika 12. Biotermelés 13. Falusi vendéglátás 14. Vadgazdálkodás 15. Halászat 16. Állati eredetű termékek feldolgozása 27. Növényi eredetű termékek feldolgozása 18. Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás 19. Italgyártás (szesz, szeszesital, bor, sör. üdítőital l 20. Dohánytermékek 21. Egyéb élelmiszeripari tevékenység 22. Egyéb mezőgazdasagi tevékenység NÉV LAKCÍM TELEFON TEVÉKENYSÉGKÓDOK ROBT. 6800 Hódmezővásárhely. Nyizsny ai u 11. 62/245-174 1 TAUROFARM BT. 6765 Csengelc, Tanya 490. 62/341-488 4,7.22 GABONATERMESZTÉSI KHT 6726 Szeged. Alsókikötő sor 9 62/435-235 1 HUSZÁR LAJOS 6800 Hódmezővásárhely, Balassa u. 18/a 62/2464)14 4,7.14 TÓTH MIHÁLY DR. 6729 Szeged, Udvardi u. 8. 30/439-479 2332 PATAKI PÉTER 6640 Csongrád, Liliom u.l 63/383-753 9 DATE MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u.15. 62/246-466 4,5,7.8.9,11,12,13,14,16,22 ÉMC ÉLELMISZER MINŐSÉG CENTRUM KFT. 6724 Szeged, Öthalom u. 14. 62/324-429 16.17.18.21.22 AGRO-QUELLE KFT. 6722 Szeged, Mérei u.6/b H/17 62/481-160 14> BARTHA JÁNOS KERTÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 6600 Szentes. Kosuth u 45. 63/312-355 2332 SZALAY JÁNOS DR. 6800 Hódmezővásárhely. Mikszáth K. u.24 62/246-554 22 AGRO TEAM BT. 6722 Szeged. Kálvária sgt 14. 20/345-543 1,43,6,73.9,11,12,13,17,22 AGRÁR-CONSOLIUM MG SZAKTANÁCSADÓ BT. 6723 Szeged, Tabán u. 8. H/4. 62/422-747 133,433,73,9,10,11,1232 LEHOCZKY JÁNOS DR. 6635 Szegvár, Kórógy u. 79/c 30/9453-764 7 PETŐ SÁNDOR 6647 Csanytelek. Szent László u. 79/c 63/478-598 9 OKSZ1 KFT. 6725 Szegni, Bécsi krt 8-16. D/B 62/320-023 13 MAGRÁRIUS KFT. 6600 Szentes, Veres P. u. 9/1 13,6 TISZA-MAROSSZÖGI VÍZGAZD. TÁRSULÁS 6800 Hódmezővásárhely, Móricz Zs. u.l7. 62/342-033 1,6,11,22 MOLNÁR SÁNDOR 6800 Hódmezővásárhely.Teleki u.31. 62/244-369 4,7,8,1431 MÓRITZ MIKLÓS 6722 Szeged. Nemes-Takács u. 3-7/b 16 MG SZAKSZOLGÁLTATÓ KFT. 6723 Szeged. Szent László u.8/a 62/427-370 1,4,7,9,1132 FACKELMANN ISTVÁN 6723 Szeged, Eperjesi sor 17. 62/483-301 1,7,14 KOCSIS JÓZSEF 6723 Szeged, Hont Ferenc u. 22/a 62/487-334 11,1832 ADÓNET PLUSSZ BT. 6771 Szeged, Bánya u. 3. 62/4064)09 7 KÉE ÉLELMISZERIPARI FŐISKOLAI KAR 6724 Szeged. Mars tér 7. 62/456-000 11,16,17,18.193132 MAKRA LÁSZLÓNÉ DR. 6800 Hódmezővásárhely. Liget sor 22. 62/246-995 22 TOMA GERGELY 6758 Röszke. ILkörzet 156 62/273-379 7.4 POLNER FRIGYESNÉ 6783Ásotthalom. I.ker 18. 62/291-417 1032 LÓCZI JÁNOS DR. 6600 Szentes, Móra F. u. 9/2 63/321-796 2,9 HÉJJÁ ISTVÁN 6800 Hódmezővásárhely, Munkácsy M. u. 2. 62/241-706 1.9 NAGY JÓZSEF 6635 Szegvár Petőfi u. 16. 60/485-244 2,12 GÉCZI LAJOS MIHÁLY 6792 Zsombó, Gárdonyi G. u. 32. 23 DÓCZI ISTVÁN 6900 Makó, Petőfi u. 18/a 62/216-292 1,2,9,12 KOMOLY TAMÁS 6800 Hódmezővásárhely. Somogy i B. u. 78. 62/248-459 14 GYÖMBÉR LÁSZLÓ 6726 Szeged, Mária u 18. 62/437-355 23 FUTÓ TAMÁS 6723 Szeged, Vajda u. 24/b 62/330-765 1332 HEGEDŰS ANTAL DR. 6771 Szeged, Makai u.98. 62/406-210 232 PÁSZTOR KÁLMÁN 6800 Hódmezővásárhely, Ferenc u. 24. 22