Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 5. SZEGED 5 • Válságkezelés a Népművészeti Egyesületnél Szolgálati karambol Már csak finomításra szorul a Dél-alföldi Nép­művészeti Egyesület ve­zetősége által kidolgo­zott válságkezelő straté­gia. A koncepció szerint 5 millió 826 ezer forint­tal csökkentik az eredeti költségvetés kiadásait, és így az idén minden előírt köztartozását, és egyéb adósságát ren­dezheti az egyesület. „Saját fizetésemből is ha­vi húszezer forintot ajánlot­tam fel az egyesület számá­ra" - mondta Jetiinek Márta, az anyagi gondokkal küsz­ködő Dél-alföldi Népművé­szeti Egyesület ügyvezetője a szombati, rendkívüli köz­gyűlést követően összehí­vott, tegnapi sajtótájékozta­tóján. Jelűnek Mártától azt is megtudtuk, az egyesületnek ebben az esztendőben 4 mil­lió 328 ezer forintnyi terve­zett kiadása van, s ebben 602 ezer forintos köztartozás is szerepel. A fennálló tarto­zásokat a válságkezelő stra­tégia ütemezése nyomán még az idén kifizetik - ígér­te. Az egyesület mintegy 1500 dollárnyi támogatást, és megrendelési ígéreteket kapott Ohióból, de magán­személyek is adakoztak a gazdasági gondok enyhítésé­re, sőt, az oktatók felajánlot­ták azt is, december 31-ig ingyen dolgoznak. Mind­emellett az egyesület többek között munkahelyek meg­szüntetésével próbálja kigaz­dálkodni a hiányt, s összesen 5 millió 826 ezer forinttal csökkentették az eredetileg tervezett költségvetést. Az adósságokból az elmúlt há­rom hétben 1.2 millió forin­tot már ki is fizettek. Jellinek Márta tegnap megjelent cikkünkre reagál­va elmondta, bár valóban felmerült a Kecelre költözés lehetősége, ám ez csak vész­helyzetben jelentene kiutat, hiszen így elvesztenék a 2,7 milliós városi, és megyei ön­kormányzati támogatást. Ugyanakkor rosszindulatú­nak nevezte állításunkat, mely szerint szolgálati autó­jával a fia karambolozott, majd közvetlenül e kijelenté­se után elismerte, valóban a fia törte össze a kocsit, aki éppen az egyesület ügyében járt el, és vétlenül szenvedett balesetet. A nehéz gazdasági helyzetben pedig azért volt szükség autócserére, mert a hároméves Suzuki ára éppen ebben a korban esett volna sokat. Az ügyvezető végezetül hangsúlyozta, tudja, hogy az önkormányzat nem adhat több pénzt, de reményei sze­rint szeptember 30-án, a tá­mogatások elosztásakor leg­alább a jelenlegi összeget, azaz 1,2 millió forint kész­pénzt kapnak, és az alkotó­házat is a jelenlegi 300 ezer forintos éves bérleti díjért használhatják. Kéri Bf>»*shós Kulturális fesztivál Munkatársunktól Negyedik alkalommal ren­dezi meg a JATE az őszi kul­turális fesztivált, amely első­sorban az egyetem öntevé­keny csoportjai számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. A rendezvénysorozatot hivata­losan október 4-én nyitják n»eg, de már ezen a héten szerveznek olyan programo­kat, amelyek a fesztiválhoz kapcsolódnak. A Collegium Musicum orgonahangverse­nyek keretében Jakab Hedvig orgonaművész koncertjét hallgathatják meg ma 19 óra­kor az alsóvárosi ferences templomban. Tóbiás Klára szobrász- és tűzzománcmű­vész, valamint Garzó Gabri­ella keramikus alkotásaiból nyílik kiállítás a Victor Hugó utcai P. Galériában szerdán 18 órakor. A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola reklámgrafikai al­kotókörének munkáiból lát­hatnak válogatást csütörtökön 19 órától az Impala Házban. Szegedi diákok sikere Bankösztöndíj a tehetségért Munkatársunktál A Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. több éve támogatja azokat a te­hetséges gyermekeket és fiatalokat, akiket nehéz anyagi körülményeik egyébként megakadá­lyoznának tudásuk töké­letesítésében. A támoga­tottak között az idén is szerepeltek szegedi gye­rkek. A bank a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal karöltve négy támogatási Programot működtet, ilyen az ösztöndíj-támogatás - mely 'lyenkor, tanév elején aktuá­lis az egyszeri tanszertá­mogatás, a gyermekétkezteté­si projekt és a karácsonyi gyermekgála. Az MKB har­madik éve hirdeti meg ösz­töndíj-pályázatát minden °lyan városban, ahol a pénz­mtézet fiókot üzemeltet. Az 'dei tanév kezdetekor orszá­gosan összesen 6 millió forint értékben, 50 általános iskolás gyermek kapott ilyen jellegű támogatást, a díjazottak kö­zött három szegedi kisdiák is szerepel. Az idei tanévre szó­lóan Fórizs Botond, Klem­báczki Krisztina és Apró Me­linda érdemelte ki a havi tízezer forintos bankösztöndí­jat, amit tankönyvek vásárlá­sára, különórák látogatására, tanfolyamok finanszírozására fordíthatnak a tanulók. A pénzintézet egyébként hosszú távra elkötelezte ma­gát a tehetségek mellett ­mondta Sárköziné Sebők Györgyi, az MKB szegedi fi­ókjának igazgatóhelyettese. A bank ugyanis vállalta, hogy ezen tehetséges diáko­kat mindaddig - akár az egyetem befejezéséig - támo­gatja, míg a pályázatban megjelölt 4,5-es tanulmányi átlagukat tartják, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a vá­rosi és az országos versenye­ken, s kedvezőtlen szociális körülmények között élnek. • Tízéves az integráló pedagógia Kecskéstelep stresszmentes iskolája Lassan tízéves lesz a vá­ros legna­gyobb ha­gyományú beintegrá­lási pedagógiai program­ja a kecskéstepei Fekete István Altalános Iskolá­ban, ahol a környék gye­rekei mellett a különböző fokon fogyatékos vagy sérült gyerekeket szakpe­dagógusi segítséggel a rendes órákon oktatják. Kecskéstelep nem öreg­szik: a megállapítás nemcsak képletesen értendő, hiszen a környéken mindenfelé új há­zakkal találkozik a látogató. Ennélfogva a környék iskolá­ja sem csak átvészelte az egy­mást követő takarékoskodási hullámokat, hanem tovább tudta folytatni a kilencvenes évek elején elkezdett prog­ramját, mely a fogyatékos, de az oktatásba integrálható gye­rekekkel való foglalkozásból áll. Ha nem lett volna helyben igény az iskolára, ez a prog­ram sem élte volna meg az évtizedet. Szil Elemérné igaz­gató szerint valószínűleg Sze­ged legnyugodtabb iskolájába jár, aki ide eljön, a 25 fős tan­testület legnagyobb bánata, hogy nagyon nehéz a karban­tartásra és felújításra való pénzt előteremteni, valamint a sportpálya talaját a fagyöke­rek tönkretették, ám az Ifjúsá­gi és Sportminisztérium idén nyán pályázati keretéből nem jutott a rendbetételre. Az iskolába elsősorban kecskéstelepi gyerekek jár­nak, de sok szülő Szeged más körzeteiből is idehozza a gye­rekét, valamint persze Mi­hálytelekről és Röszkéről is van tanítvány, ami nem is csoda, hiszen az intézmény Szegeden egyike a legszeren­csésebb fekvésűeknek. A kecskéstelepieknek közel van, a városból érkezők pedig ké­résévé sem találhatnak szebb és nyugodtabb környezetben lévő iskolát maguknak, vala­mint természetesen a Fekete Tóthné Kovács Éva tanítónő a Fekete István Általános Iskola elsőseivel. (Fotó: Schmidt Andrea) István Általános Iskolában fo­lyik a város legnagyobb ha­gyományú integráló oktatása is. Ahogyan a pedagógusok itt fogalmaznak: a gyerek még nem kell „idegroncs" legyen attól, hogy iskolába jár, és ez a szabály határozza meg az oktatás menetét is. Csengetés nincs, hanem amikor reggel a gyerekek bejönnek, a nap be­szélgetéssel indul és a szóba kerülő témát a tantárgyak szempontjából a nap folya­mán közösen feldolgozzák. Ehhez hozzátartoznak az ol­vasás, rajz, technika, ének, fo­galmazás, egyszóval az összes tantárgy elemei. Egy tízórai szünet kivételével, mindenki önállóan kimehet, ha elfárad, s a rendszerrel a gyerekek a felsőbb osztályokban sem él­nek vissza. Déltől két órán ke­resztül szabad sáv van, ame­lyet mozgással és egyéb fog­lalkozásokkal töltenek ki a gyerekek, délután pedig a dél­előtt tanultak megerősítése, az ismétlés folyik. Az igazgató­nő szerint az egész oktatás nem kísérlet, hanem csak a hagyományos képzésen ala­pul, azzal a különbséggel, hogy másképp - az iskolai stresszhatásoktól menteseb­ben - szervezik meg. Egy fej­lettebb és gazdagabb világban valószínűleg a Fekete István Általános Iskola lenne az egyik legkeresettebb elemi is­kola Szegeden, hiszen csak a legelnagyoltabb felmérés sze­rint is évfolyamonként sokkal több fejlődésében valamikép­pen gátolt gyerek jár a város­ban iskolába, mint ahány iga­zi szakpedagógusi segítséget kap. Ez a szülők felelőssége is, akik sokszor tájékozatla­nok és nem tudják, hogy a Fe­kete István Általános Iskola az ehhez hasonló felzárkózta­tó és beintegráló tevékenység­hez kap támogatást az önkor­mányzattól (sokszor azzal a kellemetlen mellékkövetkez­ménnyel, hogy a fináncelvű hivatalnokok tekintete a fo­gyatékos gyerekekre szánt fo­rintokon akad meg először). Az iskolában szeretnék, ha tíz év után valóban hagyománya lenne a beintegrálásnak. Ter­mészetesen nemcsak az integ­rálható gyerekekkel foglal­koznak, hanem azokkal is, akik halmozottan fogyatéko­sak, jelenleg tíz ilyen gyerek ven. Velük szakképzett kon­duktorok, gyógypedagógusok - jelenleg Bulik Hajnalka és Balogh Krisztina - foglalkoz­nak külön, és az iskola autó­busza háztól az iskoláig, dél­után pedig az iskolától hazáig szállítja őket. Az osztályokra az a jellemző, hogy két-három valamilyen módon sérült gye­rek jár mindegyikbe, nekik szintén külön pedagógus se­gít. A hallássérülteknek pél­dául Vakula Lászlóné, aki szurdopedagógusként a város egyetlen „utazó pedagógusa", bár az igény szerint valószí­nűleg több szakember is el­kelne ezen a területen, melyre csak az utóbbi néhány évben éppen az „utazó pedagógus" irányított figyelmet. Szil Elemérné igazgatónő szerint a normál oktatás és az integrált oktatás egységes egészet alkot, és amikor két­három évvel ezelőtt kérdőíve­ken a véleményükről faggat­ták a kecskéstelepi szülőket, a közvélekedés azt mutatta, hogy a szülők nemcsak elfo­gadják az integráló képzést, hanem az egészséges gyere­kek szempontjából is hasz­nosnak tartják azt, mondván, gyerekeik megtanulják, ho­gyan kell a gyengébbel, az elesettebbel bánni. Panek József Akárcsak tavaly, ebben az évben is önálló kötetben jelen­tette meg a Csongrád megyei szaknévsort a Magyar Telefon­könyvkiadó Társaság (MTT). Korábban - amint arra bizonyá­ra emlékeznek az előfizetők - a telefonkönyvvel egybekötve ta­láltuk az Arany Oldalak néven ismert szakmai regisztert. Minderről Tóth Károly, a Déltáv Rt. ügyfélszolgálati iro­dájának osztályvezetője tájé­• Telefonkönyv: decemberben Csongrád megye Arany Oldalai koztatta lapunkat. A szakmai telefonkönyvet a Meló-Depó munkatársai kézbesítik az elő­fizetőknek. A terjesztés a na­pokban indul, s várhatóan há­rom hétig tart. Akit a „könyv­futár" nem talál otthon, a Me­ló-Depó irodájában (Szeged, Vitéz u. 12.), illetve a Déltáv Rt. ügyfélszolgálati irodájában veheti át a megyei szaknévsort. Az idei telefonkönyv meg­jelenésére még várnunk kell egy kicsit. A tervek szerint de­cember második felére készül el a Csongrád megyei előfize­tők névsorát közlő kötet. Az adatok rendszerezése, frissítése javában folyik. Az információ­gyűjtést október 15-én lezárják - addig viszont még lehetséges módosítani az új telefonkönyv­be szánt adatokat • „Mély a Tiszának a széle' Irodalmi pályázat - diákoknak Munkatársunktól A Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára „Mély a Tiszának a széle" cím­mel négyfordulós pá­lyázatot hirdetett 10-14 éves gyerekeknek Tóth Béla József Attila-díjas sze­gedi író 75. születésnapja tiszteletére. A feladatmegoldásokat egyének vagy maximum 3 fős csoportok adhatják be. A pá­lyázat akkor érvényes, ha mind a négy feladatsort ugyanaz a személy vagy csoport küldi be. Beküldési határidő: fordulón­ként folyamatosan vagy pedig egyszerre, legkésőbb október 11-éig. Eredményhirdetés: ok­tóber 21-én 15 órakor a Somo­gyi-könyvtárban. A pályázato­kat is a könyvtár címére (6720, Szeged, Dóm tér 1-4.), Ménesi Lajosné nevére, vagy a gyer­mekkönyvtárba kell eljuttatni. • A 3. forduló feladatsorát az alábbiakban közöljük. „Szegedet örökkön ölében hurcolászta a Tisza. Tehette. Erős, dolgos folyó. Félmillió éve fáradhatatlan munkálkodó. Partjain máig viruló több száz olyan települést cipel, amit ő lehelt életre." A fenti gondolat A szegedi nagyárvíz képes­könyve c. könyv kezdő sorai, amelyet Tóth Béla írt és szer­kesztett. A következő három feladatot ebből a könyvből me­rítettük lyukas hálónkon, ami­ből oly sok minden kénytelen volt kihullani. 1. „Híres és nevezetes érint­kezési pont a szegedieknél a ­Tiszára járás -, mert ide nem csak vízért jönnek a leányok..." írja Kovács János néprajzkuta­tó 1901-ben. Hogy miért is mennek még a leányok a part­ra, azt megtalálhatod a Víz előtti város c. fejezetben. 2. A partjaira vetődött em­bert mindenekelőtt halával kí­nálta meg a Tisza. Hermán Ot­tó egyik szakmunkája szerint 1890-ben még három tucat hal­féle élt a Tiszában. A Víz előtti város c. fejezetben 34 halféle neve található meg ebből az időből! Melyek ezek? Plusz pontot ér egy jó halászlé re­cept! 3. A Tisza eletében igen hűes tűzveszélynek ismeri a történe­lem az alábbi évszámokat: 1616, 1830, 1852,1879, 1970. Melyik évszámhoz kapcsolódik, hogy a veszély elmúltával gátvédelem indult a Tiszán? A választ a Vá­ros a vízben c. fejezetben találod. Az utolsó kérdés a mesék, mon­dák világába visz bennünket. A Túszához is száz meg száz legen­da fűződik, ebből az egyik az ör­vény keletkezéséről szól. 4. Mi történne, ha a Tisza egyik fele fölfelé folyna, míg a másik fele lefelé? A Mély a Ti­szának a széle c. könyvben talá­lod meg a választ, a 7. számú mesében. Oktatófilm - Jaj, komám, nehéz időnek nézünk elébe! - Ezt honnan veszed? - A bolti áraknál már nem csak bruttó meg nettó ár van, hanem be­jött egy új árforma, és ez az első része az árnak. - Milyen első rész? - Te nem tudod? Most vetítik a mozikban az oktatófilmet. Sötét idők jönnek, ha bejön ez az árrész. Lesz az árnak nyaka is. - És hogy hívják ezt az árrészt, ha már ilyen sötéten fested le? - Baljós árnyak. P. Sz. Környezetvédők tábora Szatymazon Munkatársunktól A középiskolás korú fiatalok környezetvédel­mi tudatának formálása céljából háromnapos tá­bort szervezett Szatyma­zon a Független Ifjúság elnevezésű civil szerve­zet. A hasznos információkat és szórakozást nyújtó tábor­ban elsősorban az ország ke­leti feléből tíz iskola mint­egy száz tanulója vett részt. A diákok előadásokat hall­gathattak a hagyományos környezetvédelmi témák mellett a fenntartható fejlő­désről, a fogyasztói társada­lom környezetpusztításáról. ÁZ clőaciók közöli vöiiák többek között a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Parkok képviselői. A tábor fővédnöke dr. Kávássy Sándor, a környe­zetvédelmi minisztérium po­litikai államtitkára, védnökei pedig dr. Tamás Károly, a földművelésügyi és vidék­fejlesztési minisztérium köz­igazgatási államtitkára és Gyapjas József, az Alsó-Ti­sza Vidéki Környezetvédel­mi Felügyelőség igazgatója voltak. A diákok szombaton a Fehér-tó környékére látogat­tak, ahol délután - csapatok­ba szerveződve - vetélkedőn tették próbára tudásukat. A verseny célja az volt, hogy a fiatalok megtanulják a ter­mészetes környezet megőr­zésének fontosságát. A ve­télkedőn harmadik helyezést ért el a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium csapata, másodikak lettek a Makói József Attila Gimnázium ta­nulói. Az első helyért járó trófeát a Szegedi Tömörkény István Gimnázium diákjai nyerték meg. A díjakat Ká­,vássy Sándor politikai ál­lamtitkár adta át. A SZAB hírei Munkatársunktól Óvodai egészségpedagó­gia címmel rendeznek ta­nácskozást szeptember 29­én, szerdán tfz órától a Sze­gedi Akadémiai Bizottság székházában. Ezen a napon délután négy órakor a SZO­TE Baráti Kör emeritus cso­portja körében Ványai Éva alpolgármester tart előadást az önkormányzat egyete­mekkel való kapcsolata to­vábbfejlesztésének lehető­ségeiről. Hatodik alkalom­mal tartják az analitikai és környezeti problémákat elemző szimpóziumot szep­tember 30-án délelőtt kilenc órától.

Next

/
Thumbnails
Contents