Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-25 / 224. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1999. SZEPT. 25. Nemzetközi gitárfesztivál Szegeden Képünkön: a gitárfesztivál főszervezője, Pavlovits Dávid és a Meszlényi László által vezényelt Musica Parlante muzsikál a nyitóesten. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól Csütörtökön kezdődött a Bartók Béla Művelődési Központban az I. Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál. Ma, szombaton Bozóki Andrea (gitár) és Szécsi Edit (ének) mellett Ivan Nyikolajevszkij magnyito­gorszki gitárművész lép színpadra. Nyikolajevszkij már igen komoly nevet szerzett magának a nemzet­közi pódiumokon, s most klasszikus szerzők művei mellett egyik saját darabját, egy keringőt is eljátszik majd. Vasárnap Pusztai Antal, az egyik legtehetségesebb hazai fiatal gitáros játszik először. Bravúros techniká­ját Paco de Luciájéhoz is hasonlították már. Reperto­árjában J. S. Bach és J. Rodrigo művei mellett egy saját darabot is előad. Liszt I. Mefisztó-keringőjét is el­játssza majd a gitárfesztivál zárókoncertjén Eri Naka­mura, a fiatal tokiói zongo­rista. Egyre többen olvasnak bennünket Túl vagyunk a kétszázezren 300 ezer © CL o> a © n CB -<B CB o Z X ff (0 :5 Cl z 2 © X ff Cl •© Z Z o U) 2 CL E o co CB c £ Cl (0 ns CB N Munkatársunktól A Sonda Ipsos legfris­sebb felmérése szerint to­vább erősödött két lapunk ­a Délmágyarország és a Délvilág - népszerűsége. Míg fél évvel ezelőtt a jel­képes dobogó negyedik fo­kán álltunk, most egy he­lyet előreléptünk a megyei lapok rangsorában. A „két­százezresek" klubjában az évek óta listavezető Kisal­föld után a Kelet-Magyar­ország következik, majd 205 ezres olvasottsággal mi. Sőt, az előttünk álló nyíregyházi megjelenésű lap is mindössze ezer olva­sóval körözött le bennün­ket. Ők azonban időközben újabb lapot vásároltak ma­guknak, s ezzel is növelték olvasóik számát. A felmé­résből azonban az is egyér­telműen kiderül, hogy to­vábbra is bírjuk olvasóink bizalmát. MTV 1, 16.20: 1100 év Európa közepén jyayer Zsolt író, az ötvenkét részesre ter­IJ vezeti filmsorozat szerkesztője Fiúmé­ban járva döbbent rá arra, s mondta ki, hogy a múlt kastélyának van a legtöbb bejárata. Biztosan ezért is ajánlják az alkotók „szüle­inknek és gyermekeinknek" azt a ma kezdődő, nagyszabású és a témához méltóan érzékeny sorozatot, hiszen a múlt kastélyá­ban ott vagyunk mind. Ott vagyunk a rövid három esztendő alatt megőszült Isonzó fo­lyónál, a doberdói temető lövészárokban, meg a kávéillatú Abbáziában is, ahol annyi szép mondatunk született Jókai vagy Ady száján. Az 1100 év Európa közepén című film a Magyar Televízió legutóbbi néhány évének legnagyobb vállalkozása, talán korábbi bűneinek és hibáinak gyónása is, mivel így, üyen hangsúllyal a bevallandó és megisme­rendő magyar múlttal még nem foglalkoztak. Bayer szerint a történelemtanárok ott hi­báznak, amikor elhiszik azt a marxista vagy pozitivista sztereotípiát, hogy a história tudo­mányába nem illeszthető be a „mi lett volna ha" logikája. Ő ugyanis úgy véli, hogy e kér­dés puszta fölvetése már gondolkozni tanít, mert mi lett volna, ha győz Dózsa György, ha nem hal meg Petőfi Segesvárnál, vagy ha va­lóban segít a szenvtelen Nyugat 1956 novem­berében. Mindnek van realitása, s mind segít belehelyezkedni egy elképzelhető világba, ahonnan úgy nézhet körül az éber álmodozó, mint a legendákba áttelepült történelmi sze­replők. rtsorok írója vonzónak tartja ezt a „törté­£L nelmietlen" gondolkodást, sőt példamu­tatónak a korszakos vállalkozást. Aki majd bekapcsolja ma délután a tévé egyet, s engedi beleborzongani lelkét abba a jóba, amit a ké­pek, a szöveg és a zene csodálatos harmóniá­ja illeszt össze, az nem lesz boldogtalan esté­re. De talán még holnapra sem. Dlusztus Imre Szegeden egymilliárddal kevesebb szja marad Fizessenek a gazdag városok? A városházán lázasan számolnak, kalkulálnak a közgazdasági iroda munkatársai azóta, hogy nyilvánosságra került a kormány szán­déka: jövőre a helyben beszedett személyi jöve­delemadó szabadon fel­használható része 15­ról 5 százalékra csök­ken. A hét elején Balato­naligán központi „fejtá­gítón" vettek részt az iroda vezetői, ám még mindig sok a homályos pont a számítgatások­ban. Az szja-bevételek 40 szá­zalékát, országosan mintegy 240 milliárd forintot jövőre is visszakapnak az önkor­mányzatok, ám ennek szaba­don felhasználható része 15 százalék helyett mindössze 5 lesz. A cél az, hogy az szja központosított hányadából emeljék az önkormányzati intézmények fenntartásához szükséges normatívákat, vagyis ezekre a célokra ne kelljen más forrásból állami pénzeket átcsoportosítani. Leegyszerűsítve a kérdést: a dolgok úgy állnak, hogy az szja-bevételeket a költségve­tés újraosztja, oly módon, hogy az elmaradottabb tele­püléseknek több jusson. A gazdag önkormányza­tok fizessenek a szegényeb­beknek! - ez az alapelv áll a kormányzati szándékok mö­gött. Ebben a logikában Sze­ged gazdag városnak számít, hiszen 27 milliárd forintos költségvetésből gazdálko­dik. Ám mindezt másképp látja a városlakó, s sziszegni kezd a polgármesteri hivatal alkalmazottja is. Dobó Etelka, a közgazda­sági iroda helyettes vezetője lapunk kérdéseire válaszol­va elmondta: 1990-ben még a teljes, Szegeden beszedett szja-bevételt itt lehetett fel­használni. Azóta az összeg folyamatosan csökkent: az szja „helyben maradó" há­nyada 1996-ban már csak 25 százalék volt, 1997-ben 22, 1998-ban 20, idén pedig 15­re csökkent. Ebből a 15 szá­zalékos részből a tavalyi költségvetési törvényben előírtak szerint 1,9 százalé­kot kötelezően tartalékolni kellett. Nemrégiben megér­kezett az értesítés, hogy ezt az összeget, a 161 millió fo­rintot elvonják, aminek tük­rében viszont a 15 százalék már nem 15, hanem 13,1 százalék. Idén az úgynevezett 15 százalék Szeged esetében 1,4 milliárd forintot tett ki. Ha ez az összeg automatiku­san, az szja-terhek emelke­dése miatt 20 százalékkal nőne, 2000-ben 1,7 milliárd­dal lehetne számolni. Ehe­lyett úgy néz ki, csak 600 millió marad, így a kiesés 1,1 milliárd forint. A kormány úgy számol­hogy a központi költségve­tésből származó források a településeknél általában 8 százalékkal nőnek. De csak általában, ez az arány Sze­geden 4-5 százalék lesz, hi­szen a költségvetés a kiste­lepüléseket preferálná. A kormány azzal is kalkulált­hogy az önkormányzatok helyiadó-bevételei 20 száza­léknál nagyobb mértékben emelkednek, vagyis a hiány­zó forrásokat elő lehet te­remteni. A városházán dol­gozó szakemberek szerint ez utólag igazolja azt ® közgyűlési döntést, misze­rint indokolt volt az építmé­nyadót bevezetni. Máskü­lönben nem lennének oly®11 források, amelyekkel a ki­esést kompenzálni lehetne­A fokozatos „központosí­tást" 1996-ban még ellensú­lyozta a közel 2 milliárdos privatizációs bevétel, majd 1997-98-ban a felvett fej­lesztési hitelcsomag. Már® viszont teljesen beszűkültek a lehetőségek. Fekete Klór" Munkatársunktól Az évezred óriásszendvi­csét készítik el szombaton dé­lelőtt 10 órától az Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Em­lékparkban. A rendkívüli lát­ványosságot ígérő, egész na­Óriásszendvics pos programon 2000 méter hosszú, a korszerű táplálkozás minden igényét kielégítő. Fló­ra margarinnal megkent, illet­ve különböző zöldségfélékkel' dúsított szendvicset csodál­hatják meg a jelenlévők­Emellett találkozhatnak majd Savanya Norbert, kilencsze­res búvárúszó világbajnokkal­valamint Bibarc Tünde ma­gyar bajnok tomásznővel is­INTERFRUCT Tff? Cash&Carry ••••• SZEGED wzmmmms Egyúttal mindenre futja! Inierfruct Cash&Carry raktáráruházlánc kedvező akciós árakkal várja vásárlóit Szegeden a Fonógyári út 8. szám alatti Ajánlatunk október 1-ig érvényes. Nyitva tartás: ffK 7-19 éréig, Szombat: 7-13 éréig Coca-Cola Milka Alpesi csokoládék Eper, Joghurt, Mazsolás-mogyorós, Milkinis, Tejszínes Kinder tojás Arany ASZOK Rama margarin poharas 250 g Letti habtejszín sí

Next

/
Thumbnails
Contents