Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. SZEPT. 24. kommentár A megbékélés szobra özhelynek tűnő megállapítás, de igaz: a jó hírt 1\ mindig szívesen olvassa az ember. Mert ugyebár az utóbbi időben nemigen „kényeztetett" bennünket sem a honi, sem a nagyvilág történéseiről szóló hírin­vázió. Bankbotrány, (értelmetlen) politikai kötélhúzás, reménytelen pénztelenség itthon, földrengések, hurri­kánok, ártatlan emberéleteket követelő háborúk, me­nekültek áradata - határainkon túl. Ezért vesszük most reményteli örömmel az aradi Szabadság-emlékmű sorsáról szóló híradásokat. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf alkotta törté­nelmi szoborcsoport egyik legnagyobb hatású remek­mű volt képzőművészetünk történetében, s az aradi ti­zenhármak emléke előtt tisztelgett. Túlélte a Trianont is, „csak" 1926-ban bontották le, addig Arad főterén hirdette a magyar szabadságharc bátor vezetőinek di­csőségét. Akkor, mint az idő tájt a trianoni diktátumok által megvont magyar határon kívül mindenütt, ideoló­giai és politikai megfontolásoktól vezérelve, el kellett tüntetni minden olyan köztéri szobrot, emlékművet, esetleg építményt, amely az „új tulajdonost" az ezer­éves magyar történelem egy-egy szeletére emlékeztette. Most új időknek új szelei fújnak. Az aradi katonai laktanya udvarán és a helyi múzeumban eddig őr­zött(?) szobordarabokat restaurálják, s belátható időn belül - román történelmi vonatkozású szoborcsoporttal együtt - a helyi önkormányzat által kijelölt helyen, fel­állítják őket. Minderről magas szintű politikai megbe­szélések folytak és folynak ma is. A közelmúltban Or­bán Viktor miniszterelnök és Dávid Ibolya igazságügy­miniszter is tárgyalt román hivatali kollégájával a vér­tanúk emlékművének további sorsáról. Nem véletlen ez, hiszen az immáron NATO-tag Magyarország, oly' sokszor hangsúlyozta, hogy szomszédját is szeretné eb­ben a szervezetben látni. Ezt a gesztust mindenképpen honorálni kell, s erre egy ilyen alkalom, mint a közel­gő október 6-a, több, mint megfelelő. A magyar és a román miniszterelnök ekkor közös alapkőletétellel jelzi majd a munkálatok szimbolikus kezdetét. A szomszédos országgal való további együttműködést illetően: reményt keltő esemény lesz Aradon, októ­ber 6-án. A megbékélés szobrát kezdik építeni. Miután, ismereteink szerint, a várost nem Funar-típusú polgár­mester irányítja, feltehető, hogy hamarosan tiszteleg­hetünk is e történelmi emlékmű előtt... Aradon, egyelőre a rendházban Felállítják a Szabadság emlékművet Arad, Bukarest (MTI) Romániában csütörtö­kön érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy az aradi vár katonai raktárában tárolt Sza­badság emlékművet ad­ják át az aradi minorita rendháznak. Zala György és Huszár Adolf hányatott sorsú alko­tását a tervek szerint az Ara­don kialakításra kerülő ro­mán-magyar történelmi megbékélési emlékparkban állítják majd ismét fel. A román kormány szep­tember 3-án fogadott el ha­tározatot a szoborcsoport darabjainak átadásáról, s ez a határozat csütörtökön megjelent a román Hivata­los Közlönyben. Ennek alapján a rendház és a ro­mán védelmi minisztérium jegyzékben állapodik meg az átadás technikai részlete­iről. - Az aradi minorita rend­házban már felkészültek a szoborcsoport darabjainak fogadására - közölte csü­törtökön Csergő Ervin atya, rendházfőnök. A tervek szerint aradi mi­norita rendház belső udvará­ban lévő templom falánál helyezik majd el átmeneti­leg a darabokat. Csergő atya tudomása szerint a két kor­mány között olyan megál­lapodás született, hogy a szoborcsoport a helyreállí­tást követően - miután vég­ső helyére kerül - lesz majd látható a nagyközönség szár mára. A román védelmi minisz­tériumban az MTI érdeklő­désére csütörtökön azt a vá­laszt adták, hogy egyelőre az érvénybe lépett kormány­határozat végrehajtási utasí­tását várják. Az emlékparkról folytat majd megbeszéléseket pén­teken Aradon Dávid Ibolya magyar igazságügy-minisz­ter a helyi vezetőkkel. Az emlékpark kialakítá­sának terve a magyar igaz­ságügyi miniszter és román kollégája, Valeriu Stoica korábbi kétoldalú megbe­szélésein körvonalazódott, majd Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román mi­niszterelnök július végén tartott marosvásárhelyi ta­lálkozóján született meg az elvi megállapodás. Az előzetes tervek szerint a két miniszterelnök október 6-án, a magyar forradalom és szabadságharc vértanú tá­bornokai kivégzésének 150. évfordulóján tartandó meg­emlékezések alkalmából ta­lálkozik ismét egymással Aradon. Nemzetközi erők Kelet-Timoron Vége az öldöklésnek? A nemzetközi békeerö egyik ausztrál katonája két ártalmatlanná tett indonézbarát milicistára felügyel Diliben. (MTI Telefotó/AP/Charles Dharapak) Dzsakarta, Dili, Genf (MTI) Indonézia csütörtökön föloldotta a rendkívüli állapotot Kelet-Timoron, ahol péntektől vagy szombattól már a nem­zetközi eró (Interfet) ve­szi át a rendfenntartás feladatait - jelentette be Muladi igazságügy-mi­niszter. Rendeletében Jusuf Habi­bie indonéz elnök azzal in­dokolta a szeptember 7-én életbe léptetett statárium föl­oldását, hogy az apró sziget­félen , javul a helyzet" a füg­getlenségellenes milíciák tombolása után. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön Genfben nemzetközi vizs­gálóbizottság létrehozására kérte a tagállamokat, hogy bíróság elé állítsák azokat, akik Kelet-Timoron meg­sértették az emberi jogokat. Mary Robinson az Em­beri Jogi Bizottság rendkí­vüli ülésének megnyitóján szólalt föl, Jósé Ramos­Horta Nobel-békedíjas ke­let-timori függetlenségi harcos jelenlétében. „Információink szerint a különböző milíciák szélső­séges erőszakot alkalmaz­tak, amelyben a biztonsági erők egyes elemeinek is ré­sze volt" - jelezte Robinson asszony, aki szerint „ezek a durva emberijog-sértések Kelet-Timor egész területét és lakosságát érintették". A főbiztos nyolcféle jog­sértést sorolt föl: a közrend és a joguralom megbontása, válogatás nélküli öldöklés, erőszakos kitelepítés, em­berek eltüntetése, otthonuk­ból való elűzése, nők meg­erőszakolása, fosztogatás és gyújtogatás, a tömegtájé­koztató eszközök tudósítói­nak kiutasítása, munkájuk végzésének gátolása és erő­szak célpontjává tétele. Robinson hangsúlyozta: Indonéziának az ENSZ-szel való együttműködése kulcs­fontosságú valamennyi ke­let-timori lakos emberi jo­gainak védelme szempont­jából - a szigetfél jövőjéről május 5-én New Yorkban aláírt indonéz-portugál megállapodás teljes alkal­mazásáig hátra lévő időben. Az 53 tagú ENSZ-bizott­ság valószínűleg pénteken fejezi be a kelet-timori helyzetnek szentelt rendkí­vüli ülését határozathoza­tallal. Az ülést Portugália kezdeményezte, amely sze­rint a kelet-timori módsze­res üldözés csakis „etnikai tisztogatásnak" minősíthe­tő. UNESCO-díjos Duna televízió Párizs (MTI) A Duna televíziót színvo­nalas szakmai, kulturális és tömegtájékoztatási tevé­kenységének elismerésekép­pen CAMERA-díjjal tüntette ki az UNESCO keretében működő Audiovizuális Ta­nács, mely ezúttal először nem egyetlen produkciót, hanem egy televízió tevé­kenységének egészét minő­sítette világszínvonalúnak. A magas kitüntetést Sára Sándor, a Duna TV elnöke vette át csütörtök este az UNESCO párizsi palotájá­ban, ahol az ünnepségen je­len volt Federico Mayor, az ENSZ nevelési, kulturális és tudományos szervezetének főigazgatója, Pataki Pál nagykövet, az UNESCO vb főtitkára, a szervezet, vala­mint a francia kulturális élet számos képviselője. Hasonló díjat tavaly a ja­pán NHK tévétársaság, előt­te pedig a mexikói Canal 22 kapta. Jugoszláv hadgyakorlat Koszovó határán Belgrád (MTI) A jugoszláv hadsereg csü­törtökön gyakorlatot tartott Koszovó határán, Prokuplje város közelében. A manőverben egy páncé­lozott egység és különleges alakulatok vettek részt. A gyakorlaton „megsemmisí­tettek" egy terrorista csopor­tot. Nebojsa Pavkovics tábor­nok, aki a koszovói szerb erők parancsnoka volt a NA­TO légi hadjárata alatt, kö­zölte, hogy a háború tapasz­talatait beépítették a hadgya­korlatba. Pavkovics és más szerb tábornokok azzal fenyege­tőztek nemrégiben, hogy csapataik élén ismét bevo­nulnak Koszovóba, ha a NATO vezette nemzetközi békeerők nem szüntetik meg az albán többségű tar­tományban a szerb lakosság üldöztetését - emlékeztet az AP amerikai hírügynök­ség. Ot halottja van a grozniji bombázásnak Orosz-csecsen háború? Groznij (MTI) Orosz katonai repülő­gépek csütörtök délután légitámadást intéztek a csecsen főváros, Groznij egyik negyede ellen is. A két korábbi csütörtöki bevetésben csak a város környékén lévő repülő­teret bombázták. A támadásnak öt halottja van - közölte a helyi rendőr­ség. Szemtanúk szerint két gépről tucatnyi rakétát lőttek ki a Zolockoj városrészre, ahol több nagy kőolajtároló és finomító is van. A becsa­pódások után nagy füstfelhő emelkedett a magasba. Magát a fővárost ez alka­lommal bombázta először közvetlenül az orosz légierő az 1994-96-os háború befe­jezése óta. Az orosz légierő Szu-25­ös vadászbombázói csütör­tök délután Vegyeno, Szer­zseny-jürt, Avtura és Gelda­gen települések körzetét tá­madták két hullámban. A bombázás nem szedett áldozatokat, mert e települé­seket már korábban elhagy­ták lakóik - közölték a cse­csen hatóságok. Vegyeno Sámil Bászájev, míg Szer* zseny-jürt Hattab hadúr köz­pontjának számít. Groznijban Aszlan Masz­hadov elnök válságtanácsko­zást tartott a csecsen fegyve­res testületek vezetőivel, a parlament és a kormány tag­jaival. Az általános készült­séget már korábban elrendel­te Maszhadov, s most külön parancsokat küldött a cse­csen erőknek, hogy rendez­kedjenek be védelemre. A tanácskozáson elfogadták Groznij és más fontosabb csecsen települések védelmi tervét. Maszhadov jelezte, hogy a csecsen egységek paran­csokat kaptak arra az esetre, ha tovább folytatódnának a bombázások, de nem részle­tezte ezek lényegét. Kazbek Mahasev csecsen miniszter­elnök-helyettes pedig az észak-kaukázusi köztársasá­gokba indult, hogy a szom­szédos területek vezetőivel konzultáljon a kialakult helyzetről. Klíma kórházban Bécs (MTI) Viktor Klíma osztrák kan­cellár kórházba került csütör­tökre virradóra, alig tíz napp"' az ausztriai általános választá­sok előtt. Az osztrák hírügy­nökség értesülése szerint» kancellár maga ment el orvos­hoz, mert súlyos fájdalma' voltak. Az első óvatos diag­nózis szerint tüdőgyulladás gyanúja áll fenn. Klimát ala­posan kivizsgálták és le kel­lett mondani minden hivatalos programját, így a választás' kampány eseményein val° részvételt is. Libanoni kivonulás Párizs (MTI) Ehud Barak izraeli minis*' terelnök megerősítette, hogy jövő júliusig Izrael kivonj" csapatait Dél-Libanonból­egyúttal pedig figyelmezte^ a libanoni gerillákat: ne Pr°" háljanak támadást intézni a* izraeli állam ellen a csapatk>' vonás után. Az izraeli kot' mányfő Lionel Jospin franci* miniszterelnökkel való m"g" beszélése után nyilatkozó" egynapos franciaországi '*'" gyalások során felvetődő" kérdésekről. Eszmecseréinek fókuszában a közel-keleti bj kerendezés, valamint Izrael es Európa gazdasági kapcsolat*1 álltak. Ismét diáktüntetés Belgrád (MTI) Az előző napok tiltakozó akciói nyomán csütörtökön is­mét több ezer középiskolás diák tüntetett Belgrád kö*' pontjában a szerb oktatási W* niszter egyik rendeletének visszavonását követelve. A* érettségiző diákok Jovo Tod°' rovics azon intézkedését kifj gásolják, amellyel az oktatás' tárca vezetője megtiltott* * külföldi kirándulásokat. Tod"' rovics tavaly novemberbe"­két jugoszláv diák halálesete követően hozta e rendelkezés'­Szírek és oroszok Damaszkusz (MTI) Musztafa Tlász szíriai vé­delmi miniszter megbeszélj seket folytatott egy orosz km' döttséggel a két ország kat"' nai együttműködésének leh"' tőségeiről. A szíriai miniszte' és Alekszandr GrabelnyiW' tábornok, az orosz küldöttség vezetője megvitatta, hogy*" lehetne erősíteni a két ország hadseregei közötti kapcsol*' tokát. Az orosz küldöttség kj sőbb találkozott Ali Aszlán *'' tábornaggyal, a szíriai hads"' reg vezérkari főnökével is. Lemondott o miniszter Bukarest (MTI) Benyújtotta lemondásá1 Ion Caramitru román kulturá' lis miniszter, mivel a kot" mány a pótköltségvetésről h°' zott sürgősségi rendeletében * kért 340 milliárd lej kiegész'' tés helyett 2 milliárd lejjel csökkentette a tárca rendelk"' zésére álló idei összeget- A kulturális miniszter a tárc" költségvetésének növelés" egyebek között azzal indok"1' ta, hogy ellenkező esetbe" több tervbe vett idei progra' mot el kell halasztani. Ez" között említette a Budapest"" tervezett Tuculescu- kiállítás" illetve a novemberben esed kes budapesti kulturális het"'-

Next

/
Thumbnails
Contents