Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-24 / 223. szám
2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. SZEPT. 24. kommentár A megbékélés szobra özhelynek tűnő megállapítás, de igaz: a jó hírt 1\ mindig szívesen olvassa az ember. Mert ugyebár az utóbbi időben nemigen „kényeztetett" bennünket sem a honi, sem a nagyvilág történéseiről szóló hírinvázió. Bankbotrány, (értelmetlen) politikai kötélhúzás, reménytelen pénztelenség itthon, földrengések, hurrikánok, ártatlan emberéleteket követelő háborúk, menekültek áradata - határainkon túl. Ezért vesszük most reményteli örömmel az aradi Szabadság-emlékmű sorsáról szóló híradásokat. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf alkotta történelmi szoborcsoport egyik legnagyobb hatású remekmű volt képzőművészetünk történetében, s az aradi tizenhármak emléke előtt tisztelgett. Túlélte a Trianont is, „csak" 1926-ban bontották le, addig Arad főterén hirdette a magyar szabadságharc bátor vezetőinek dicsőségét. Akkor, mint az idő tájt a trianoni diktátumok által megvont magyar határon kívül mindenütt, ideológiai és politikai megfontolásoktól vezérelve, el kellett tüntetni minden olyan köztéri szobrot, emlékművet, esetleg építményt, amely az „új tulajdonost" az ezeréves magyar történelem egy-egy szeletére emlékeztette. Most új időknek új szelei fújnak. Az aradi katonai laktanya udvarán és a helyi múzeumban eddig őrzött(?) szobordarabokat restaurálják, s belátható időn belül - román történelmi vonatkozású szoborcsoporttal együtt - a helyi önkormányzat által kijelölt helyen, felállítják őket. Minderről magas szintű politikai megbeszélések folytak és folynak ma is. A közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök és Dávid Ibolya igazságügyminiszter is tárgyalt román hivatali kollégájával a vértanúk emlékművének további sorsáról. Nem véletlen ez, hiszen az immáron NATO-tag Magyarország, oly' sokszor hangsúlyozta, hogy szomszédját is szeretné ebben a szervezetben látni. Ezt a gesztust mindenképpen honorálni kell, s erre egy ilyen alkalom, mint a közelgő október 6-a, több, mint megfelelő. A magyar és a román miniszterelnök ekkor közös alapkőletétellel jelzi majd a munkálatok szimbolikus kezdetét. A szomszédos országgal való további együttműködést illetően: reményt keltő esemény lesz Aradon, október 6-án. A megbékélés szobrát kezdik építeni. Miután, ismereteink szerint, a várost nem Funar-típusú polgármester irányítja, feltehető, hogy hamarosan tiszteleghetünk is e történelmi emlékmű előtt... Aradon, egyelőre a rendházban Felállítják a Szabadság emlékművet Arad, Bukarest (MTI) Romániában csütörtökön érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy az aradi vár katonai raktárában tárolt Szabadság emlékművet adják át az aradi minorita rendháznak. Zala György és Huszár Adolf hányatott sorsú alkotását a tervek szerint az Aradon kialakításra kerülő román-magyar történelmi megbékélési emlékparkban állítják majd ismét fel. A román kormány szeptember 3-án fogadott el határozatot a szoborcsoport darabjainak átadásáról, s ez a határozat csütörtökön megjelent a román Hivatalos Közlönyben. Ennek alapján a rendház és a román védelmi minisztérium jegyzékben állapodik meg az átadás technikai részleteiről. - Az aradi minorita rendházban már felkészültek a szoborcsoport darabjainak fogadására - közölte csütörtökön Csergő Ervin atya, rendházfőnök. A tervek szerint aradi minorita rendház belső udvarában lévő templom falánál helyezik majd el átmenetileg a darabokat. Csergő atya tudomása szerint a két kormány között olyan megállapodás született, hogy a szoborcsoport a helyreállítást követően - miután végső helyére kerül - lesz majd látható a nagyközönség szár mára. A román védelmi minisztériumban az MTI érdeklődésére csütörtökön azt a választ adták, hogy egyelőre az érvénybe lépett kormányhatározat végrehajtási utasítását várják. Az emlékparkról folytat majd megbeszéléseket pénteken Aradon Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a helyi vezetőkkel. Az emlékpark kialakításának terve a magyar igazságügyi miniszter és román kollégája, Valeriu Stoica korábbi kétoldalú megbeszélésein körvonalazódott, majd Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök július végén tartott marosvásárhelyi találkozóján született meg az elvi megállapodás. Az előzetes tervek szerint a két miniszterelnök október 6-án, a magyar forradalom és szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének 150. évfordulóján tartandó megemlékezések alkalmából találkozik ismét egymással Aradon. Nemzetközi erők Kelet-Timoron Vége az öldöklésnek? A nemzetközi békeerö egyik ausztrál katonája két ártalmatlanná tett indonézbarát milicistára felügyel Diliben. (MTI Telefotó/AP/Charles Dharapak) Dzsakarta, Dili, Genf (MTI) Indonézia csütörtökön föloldotta a rendkívüli állapotot Kelet-Timoron, ahol péntektől vagy szombattól már a nemzetközi eró (Interfet) veszi át a rendfenntartás feladatait - jelentette be Muladi igazságügy-miniszter. Rendeletében Jusuf Habibie indonéz elnök azzal indokolta a szeptember 7-én életbe léptetett statárium föloldását, hogy az apró szigetfélen , javul a helyzet" a függetlenségellenes milíciák tombolása után. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön Genfben nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozására kérte a tagállamokat, hogy bíróság elé állítsák azokat, akik Kelet-Timoron megsértették az emberi jogokat. Mary Robinson az Emberi Jogi Bizottság rendkívüli ülésének megnyitóján szólalt föl, Jósé RamosHorta Nobel-békedíjas kelet-timori függetlenségi harcos jelenlétében. „Információink szerint a különböző milíciák szélsőséges erőszakot alkalmaztak, amelyben a biztonsági erők egyes elemeinek is része volt" - jelezte Robinson asszony, aki szerint „ezek a durva emberijog-sértések Kelet-Timor egész területét és lakosságát érintették". A főbiztos nyolcféle jogsértést sorolt föl: a közrend és a joguralom megbontása, válogatás nélküli öldöklés, erőszakos kitelepítés, emberek eltüntetése, otthonukból való elűzése, nők megerőszakolása, fosztogatás és gyújtogatás, a tömegtájékoztató eszközök tudósítóinak kiutasítása, munkájuk végzésének gátolása és erőszak célpontjává tétele. Robinson hangsúlyozta: Indonéziának az ENSZ-szel való együttműködése kulcsfontosságú valamennyi kelet-timori lakos emberi jogainak védelme szempontjából - a szigetfél jövőjéről május 5-én New Yorkban aláírt indonéz-portugál megállapodás teljes alkalmazásáig hátra lévő időben. Az 53 tagú ENSZ-bizottság valószínűleg pénteken fejezi be a kelet-timori helyzetnek szentelt rendkívüli ülését határozathozatallal. Az ülést Portugália kezdeményezte, amely szerint a kelet-timori módszeres üldözés csakis „etnikai tisztogatásnak" minősíthető. UNESCO-díjos Duna televízió Párizs (MTI) A Duna televíziót színvonalas szakmai, kulturális és tömegtájékoztatási tevékenységének elismeréseképpen CAMERA-díjjal tüntette ki az UNESCO keretében működő Audiovizuális Tanács, mely ezúttal először nem egyetlen produkciót, hanem egy televízió tevékenységének egészét minősítette világszínvonalúnak. A magas kitüntetést Sára Sándor, a Duna TV elnöke vette át csütörtök este az UNESCO párizsi palotájában, ahol az ünnepségen jelen volt Federico Mayor, az ENSZ nevelési, kulturális és tudományos szervezetének főigazgatója, Pataki Pál nagykövet, az UNESCO vb főtitkára, a szervezet, valamint a francia kulturális élet számos képviselője. Hasonló díjat tavaly a japán NHK tévétársaság, előtte pedig a mexikói Canal 22 kapta. Jugoszláv hadgyakorlat Koszovó határán Belgrád (MTI) A jugoszláv hadsereg csütörtökön gyakorlatot tartott Koszovó határán, Prokuplje város közelében. A manőverben egy páncélozott egység és különleges alakulatok vettek részt. A gyakorlaton „megsemmisítettek" egy terrorista csoportot. Nebojsa Pavkovics tábornok, aki a koszovói szerb erők parancsnoka volt a NATO légi hadjárata alatt, közölte, hogy a háború tapasztalatait beépítették a hadgyakorlatba. Pavkovics és más szerb tábornokok azzal fenyegetőztek nemrégiben, hogy csapataik élén ismét bevonulnak Koszovóba, ha a NATO vezette nemzetközi békeerők nem szüntetik meg az albán többségű tartományban a szerb lakosság üldöztetését - emlékeztet az AP amerikai hírügynökség. Ot halottja van a grozniji bombázásnak Orosz-csecsen háború? Groznij (MTI) Orosz katonai repülőgépek csütörtök délután légitámadást intéztek a csecsen főváros, Groznij egyik negyede ellen is. A két korábbi csütörtöki bevetésben csak a város környékén lévő repülőteret bombázták. A támadásnak öt halottja van - közölte a helyi rendőrség. Szemtanúk szerint két gépről tucatnyi rakétát lőttek ki a Zolockoj városrészre, ahol több nagy kőolajtároló és finomító is van. A becsapódások után nagy füstfelhő emelkedett a magasba. Magát a fővárost ez alkalommal bombázta először közvetlenül az orosz légierő az 1994-96-os háború befejezése óta. Az orosz légierő Szu-25ös vadászbombázói csütörtök délután Vegyeno, Szerzseny-jürt, Avtura és Geldagen települések körzetét támadták két hullámban. A bombázás nem szedett áldozatokat, mert e településeket már korábban elhagyták lakóik - közölték a csecsen hatóságok. Vegyeno Sámil Bászájev, míg Szer* zseny-jürt Hattab hadúr központjának számít. Groznijban Aszlan Maszhadov elnök válságtanácskozást tartott a csecsen fegyveres testületek vezetőivel, a parlament és a kormány tagjaival. Az általános készültséget már korábban elrendelte Maszhadov, s most külön parancsokat küldött a csecsen erőknek, hogy rendezkedjenek be védelemre. A tanácskozáson elfogadták Groznij és más fontosabb csecsen települések védelmi tervét. Maszhadov jelezte, hogy a csecsen egységek parancsokat kaptak arra az esetre, ha tovább folytatódnának a bombázások, de nem részletezte ezek lényegét. Kazbek Mahasev csecsen miniszterelnök-helyettes pedig az észak-kaukázusi köztársaságokba indult, hogy a szomszédos területek vezetőivel konzultáljon a kialakult helyzetről. Klíma kórházban Bécs (MTI) Viktor Klíma osztrák kancellár kórházba került csütörtökre virradóra, alig tíz napp"' az ausztriai általános választások előtt. Az osztrák hírügynökség értesülése szerint» kancellár maga ment el orvoshoz, mert súlyos fájdalma' voltak. Az első óvatos diagnózis szerint tüdőgyulladás gyanúja áll fenn. Klimát alaposan kivizsgálták és le kellett mondani minden hivatalos programját, így a választás' kampány eseményein val° részvételt is. Libanoni kivonulás Párizs (MTI) Ehud Barak izraeli minis*' terelnök megerősítette, hogy jövő júliusig Izrael kivonj" csapatait Dél-Libanonbólegyúttal pedig figyelmezte^ a libanoni gerillákat: ne Pr°" háljanak támadást intézni a* izraeli állam ellen a csapatk>' vonás után. Az izraeli kot' mányfő Lionel Jospin franci* miniszterelnökkel való m"g" beszélése után nyilatkozó" egynapos franciaországi '*'" gyalások során felvetődő" kérdésekről. Eszmecseréinek fókuszában a közel-keleti bj kerendezés, valamint Izrael es Európa gazdasági kapcsolat*1 álltak. Ismét diáktüntetés Belgrád (MTI) Az előző napok tiltakozó akciói nyomán csütörtökön ismét több ezer középiskolás diák tüntetett Belgrád kö*' pontjában a szerb oktatási W* niszter egyik rendeletének visszavonását követelve. A* érettségiző diákok Jovo Tod°' rovics azon intézkedését kifj gásolják, amellyel az oktatás' tárca vezetője megtiltott* * külföldi kirándulásokat. Tod"' rovics tavaly novemberbe"két jugoszláv diák halálesete követően hozta e rendelkezés'Szírek és oroszok Damaszkusz (MTI) Musztafa Tlász szíriai védelmi miniszter megbeszélj seket folytatott egy orosz km' döttséggel a két ország kat"' nai együttműködésének leh"' tőségeiről. A szíriai miniszte' és Alekszandr GrabelnyiW' tábornok, az orosz küldöttség vezetője megvitatta, hogy*" lehetne erősíteni a két ország hadseregei közötti kapcsol*' tokát. Az orosz küldöttség kj sőbb találkozott Ali Aszlán *'' tábornaggyal, a szíriai hads"' reg vezérkari főnökével is. Lemondott o miniszter Bukarest (MTI) Benyújtotta lemondásá1 Ion Caramitru román kulturá' lis miniszter, mivel a kot" mány a pótköltségvetésről h°' zott sürgősségi rendeletében * kért 340 milliárd lej kiegész'' tés helyett 2 milliárd lejjel csökkentette a tárca rendelk"' zésére álló idei összeget- A kulturális miniszter a tárc" költségvetésének növelés" egyebek között azzal indok"1' ta, hogy ellenkező esetbe" több tervbe vett idei progra' mot el kell halasztani. Ez" között említette a Budapest"" tervezett Tuculescu- kiállítás" illetve a novemberben esed kes budapesti kulturális het"'-