Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-03 / 205. szám

SZEPT. 3. PÉNTEK, 1999. SZEPT. 3. A HELYZET 7 • Ma: közgyűlés Szegeden Terítéken a távhö * Munkatársunktól A nyári szünet után ma újra összeül a város képviselőtestülete. A reggel 9 órakor kezdődő közgyűlésen közel harminc napirendi pontot tárgyalnak meg a városatyák. Szabó Ádám kabinetvezető tegnapi Sajtótájékoztatóján elmondta: a jövőben minden közgyűlés előtt tájékoztatja majd a sajtó munkatársait a közgyűlés elé kerülő legfontosabb témákról. A pénteki képviselő-testületi ülésen az egyik leghangsúlyosabb téma 3 költségvetési intézményrendszer - amelybe beletartoznak az óvodák, iskolák és kulturális intézmények - átfogó tervezési, gazdálkodási és szervezési reformja. Ennél talán többeket foglalkoztat az, hogy a város melyik szakmai befektetőt vonja be a távhőszolgáltatás fejlesztésébe és működtetésébe. Szabó Attila elmondta, hogy az önkor mányzat vezetői három altér natívát tárnak a közgyűlés elé Alfa-Nova Kft., Démász Rt vagy egyik sem. Az utóbbi egyben azt jelenti, hogy az említett cégekkel történt tárgyalásokon eddig is résztvevő Béres Géza igazságügyi sza kértő veszi kézbe az ügyet aki alaposan megvizsgálj: majd a pályázatokat és elemzi a Szetáv működését. A tájé koztatón megtudtuk: a város eddig körülbelül 600 millió forintot nyert el különböző pályázatokból. • Lesz-e építményadó? Sarc vagy arányos költségviselés? Még meg sem született « döntés, máris ellenállt és felháborodást válföft ki az a hír, hogy Szeded közgyűlésének mai ülésén - többek között "opirendre kerül az építményadó idei bevezetésről szóló javaslat is. A tervezett rendelet napokon belüli esetleges életbe lépését ugyanis sokan - nem csak váratlansága miatt, hanem más szempontból is - a lakosság érdekeit sértőnek ítélik. Szeged közgyűlése még egyik márciusi határozatával utasította a polgármesteri hivatal közgazdasági irodáját, hogy végezzen előkészítő felméréseket annak érdekében, hogy 2000. január elsejétől be lehessen vezetni az építményadót. Ezek után meglepetést okozott az a javaslattervezet, amelynek lényege: már az 'óén kivetné az önkormányzat ezt az adót, amelyre vonatkozó rendelet azonban csak decemberig lenne érvényben. Januártól ugyanis egy újabb /(tményadó-rendelet lépne 6'etbe. Az Ingatlantulajdonosok és Birtokosok Csongrád begyei Egyesületének ügyvezető alelnöke, Miklós Mátyás a szervezet szakértőinek aggályait összegezve mutatott rá a döntés-előkészítés néhány elgondolkodtató részletére. Észrevételeik között elsőként emelte ki azt az indokot, amely alapján bevezetnék az új adót. A közgyűlési előterjesztés szerint ugyanis a közgazdasági iroda felmérései Uem jártak eredménnyel, mi- v vel sem a KSH-nál. sem a földhivatalnál nem állnak rendelkezésre a szükséges és "egbízható adatok, valamint a vállalkozások építményterü'etéről, az adókötelezettség tárgyáról szintén nem tudtak beszerezni elegendő információt. Ezért a tervezet előkészítői úgy gondolták - bár erre nem utasította őket a közgyűlés kötelezni kell az érintetteket az építményükre vonatkozó bevallás elkészítésére, amel!yel „mellesleg" még Pénzhez is jut az önkormányát. Ugyanakkor: „Kötelező adóbevallást elrendelni csak adókötelezettség-megállapító önkormányzati rendelet alapján lehet, így nem marad más megoldás, mint az építményadónak az év hátralévő részére történő bevezetése" - olvasható az előterjesztésben. Azaz: vessen ki egy adót az önkormányzat azért, hogy az iroda végre tudjon hajtani egy korábbi közgyűlési határozatot, és mindezt a választópolgárok fizessék meg! A javasolt építményadó egyik variációja ugyanis kiterjedne a 150 négyzetmétert meghaladó, hasznos alapterülettel rendelkező lakásokra, függetlenül attól, hogy abban hányan élnek! Adót kellene fizetni továbbá a kisebb lakások azon részére is, amelyben vállalkozói tevékenységet folytatnak. Adókötelezettség terhelné még a nem lakás, hanem vállalkozás céljára szolgáló épületeket, épületrészeket. Míg az előbbi sértheti a kormányzati családpolitikát, addig a rendelet másik pontja a vállalkozói kedvet csorbítaná a városban. Egyenlő mértékben sújtaná ugyanis a luxus telephelyen működőket és a kényszervállalkozóként, egyszerű feltételekkel, de azonos alapterületen tevékenykedő vállalkozókat. Azt viszont senki sem vitatja, hogy a város működőképességének fenntarásához hozzá kell járulnia az állampolgároknak, csupán annak mikéntjét, ha az sérti a lakosság érdekeit. Természetesen az is elkerülhető lenne előzetes érdekegyeztetésekkel, amelyekben szívesen lennének partnerek a lakosság érdekeinek védelmében megalakított civil szervezetek szakértői csoportjai. Mivel ez egyelőre elmaradt, ma már csak a képviselők reális ítélőképességében lehet bízni, hiszen nekik kell mérlegelni: néhány nap leforgása alatt megtudhatja-e minden érintett, milyen új adófizetési kötelezettség terheli? Lehet-e erkölcsi alapja bizonyos büntetési szankcióknak, amelyekre vélhetően számítania kell majd a rendeletben foglaltakat nem teljesítőknek, hiszen ellenkező esetben ez a próbálkozás is kudarcra ítéltetik. N. Rác* Judit Útlezárás * DM-információ Gázvezeték-felújítás miatt teljes szélességében leírják a Dugonics tér 1-5. számú épületek előtti útszakaszt (a Kárász utcától a Tisza Lajos körútig) szeptember 4-én, szombaton 6 órától szeptember 6-án hétfőn 5 óráig. Eltérő vélemények a központosításról A csőd ellenszere Operapróba a szabadtérin. A Hoffmann meséi volt az utolsó? (Fotó: Karnolc Csaba) Egyenesen kártékony lenne, ha összevonnák a költségvetési művészeti intézményeket - vélekednek az érintett igazgatók. A képviselők megosztottak. A kulturális bizottságban nem, viszont a pénzügyiben támogatják a városházi elképzeléseket. A mai közgyűlésen tárgyalják dr. Tímár László gazdasági alpolgármester előterjesztésében a költségvetési intézményhálózat gazdálkodási struktúrájának átalakításáról szóló javaslatot. Ennek az iskolákra vonatkozó részével a szerdai lapszámunkban ismerkedhettek meg, a művészeti intézményekről szóló részleteiről pedig tegnapi számunkban tájékoztattunk. Az elóteijesztés nem foglalkozik a közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel (művelődési házak, Somogyikönyvtár), ezen ágazatok gazdasági átszervezésének témáját az októberi közgyűlés napirendjére tervezik. Az átalakítás egyértelműen az oktatási és a művészeti intézmények gazdálkodásának központosítását jelenti, azzal az indoklással, hogy a központosított gazdálkodás hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb, tervezhetőbb, átláthatóbb. A művészeti intézmények szférájában - ahol az átszervezéssel a Szegedi Nemzeti Színházhoz tartozna az összes többi - ezt sokan vitatják. - A Szegedi Szimfonikus Zenekar jelenleg is elég nagy intézmény - mondja Gyüdi Sándor igazgató-karnagy. Az idei költségvetésünk közel 130 millió forint. Speciálisan szakmai, de több tízmilliós volumenű vagyonnal gazdálkodunk, 76 főnyi a létszámunk. A gazdálkodási feladatokat ellátni képes apparátusunk számítógépes háttérrel dolgozik. Nálunk nincs mit megtakarítani, mert a nem szakmai dologi kiadás a költségvetésünknek mindössze 1,8 százaléka. Nem lehet munkaerőt megtakarítani, mert a 76-ból velem együtt mindössze hat főből áll a nem szakmai apparátus - bár legjobb tudomásom szerint jómagam szakmai feladatokat is ellátok. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez az arány túlszárnyalható, ha szerénytelen lennék, azt mondanám: világcsúcs. Mivel valamennyi foglalkoztatottunk közalkalmazott, nem tudok elképzelni ennél átláthatóbb viszonyokat a személyi kifizetések terén. A hivatásos zenei együtteseket támogató 300 milliós állami keretet, amelyből mi az idén majdnem 34 millióval részesültünk, nem valami automatizmus alapján osztják, mint a kőszínházak esetében, hanem egy kuratórium dönt. Amely, ha megtudja, hogy elvesztettük önállóságunkat és a Szegedi Nemzeti Színházhoz tartozunk, lényegesen kevesebb pénzt fog nekünk ítélni. Itt a vége. Számunkra tehát az összevonásból nem származik előny, forráshiány viszont igen. A jelenlegi hatékony, átlátható gazdálkodásunk átláthatatlanul bonyolulttá válik és erősen tartok tőle, hogy jelenleg finonszírozható feladatainkat a színháznak alárendelt gazdálkodásban nem tudjuk ellátni. A városházi javaslat megszüntetne egy 1931 óta önálló jogi személyként működő művészeti intézményt, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A jelenlegi finanszírozási szisztémában egy 120 milliós költségvetési keretből pályázhatnak produkciós pénzekre az önálló szabadtérik, a szegedi mellett a margitszigeti, a zsámbéki, a gyulai, stb. Közülük eddig a szegedi nyári színház kiemelten a legtöbb pénzt nyerte (tavaly 30, az idén 29 milliót). Ha megszűnik az önállósága, nem pályázhat és ez alighanem végzetes következményekkel jár a szabadtéri előadásokra. - A művészeti intézmények az átalakítással nem kerülhetnek előnytelenebb gazdasági helyzetbe - mondja dr. Ványai Éva alpolgármester. - Most is folynak a számítások, de úgy néz ki, a szabadtéri számára előnyösebb, ha a kőszínházi finanszírozási rendszeren keresztül kapja a támogatást. Nem ez a helyzet a zenekar esetében. A bábszínházra vonatkozó számítások még nem készültek el. Magam csak abban az esetben támogatom az összer vonást, ha anyagilag kedvezőbb feltételeket jelent az intézményeknek. Információnk szerint az illetékes minisztérium a következő gazdasági évben a jelenleginek a duplájára tervezi növelni az önálló szabadtérik támogatására a költségvetésben elkülönített összeget. A városi büdzsé évi 46 millió forintot biztosít a szabadtéri színház felépítésére a Dóm téren. Az összevonás hívei feltehetően úgy számolnak, ha ezt az összeget ezentúl a kőszínház számlájára utalják, ennyivel automatikusan növelik azokat az önkormányzati forintokat, amelyek után a központi költségvetés plusz támogatást ad a kőszínházaknak. Ám nem így van, hiszen csak a produkciós költségekre (és nem működési célfeladatokra) szánt önkormányzati forintok után jár központi támogatás. - Csak úgy lehet elkerülni a csődöt, ha mielőbb központosítunk, teljes és szigorú ellenőrzés alá vonjuk a költségvetési intézmények gazdálkodását - érvel Básthy Gábor képviselő (MSZP), aki három évvel ezelőtt, amikor a város gazdasági alpolgármestere volt, már összeállított egy, a jelenlegi alpolgármester előterjesztésével elveiben azonos javaslatot. Évekkel ezelőtt meg kellett volna csinálni! Sajnos három éve sem a saját frakcióm, sem a Fidesz, sem az MDF nem támogatott. Minél később lépünk, annál nagyobb a deficit és annál közelebb a csőd. Természetesen nem ész nélkül kell csinálni: lehetőleg az összes lehetséges állami pénzt be kell hozni a rendszerbe. Vagyis ha a teljes összevonás állami pénztől foszt meg egy intézményt, akkor meg kell tartani a jogi önállóságát. A finanszírozási rendszer változásaihoz igazodni kell, vagyis nem hiszem, hogy létre lehet hozni egy stabil intézményi struktúrát, de a központosításról nem szabad lemondani. A volt alpolgármester frakciótársa, dr. Kozma József a kulturális bizottság tagja: - Módosító indítványt nyújtottam be az előterjesztéshez. A határozati javaslatait 24 pontban foglalta össze az előterjesztő. Azt javaslom a közgyűlésnek, hogy a 24 határozati javaslatot ne fogadja el. Ha elfogadná eszement dolog lenne. - Előnyösebb helyzetbe kerülünk, ha a gazdálkodást összefogottan intézzük mondja Dobó János, a pénzügyi bizottság elnöke. Hangsúlyozom, hogy az intézmények szakmai önállósága megmarad. Az a cél, hogy kevesebbet költsenek és a centralizált gazdálkodás szakszerűbb legyen. Vagy mondjuk azt, hogy szűnjön meg egyik vagy másik intézmény, mert ke.vés a pénzünk? Októberben sort kerítünk a közművelődési, valamint a közgyűjteményi intézmények gazdálkodásának racionalizálására is. - Igaz-e, hogy ez utóbbi azt jelenti, hogy a Somogyikönyvtárt összevonják a Vadasparkkal? - Nem lehetetlen. Sulyok Erxsébo* Agrárfórum Mórahalmon • Munkatársunktól Szeptember 3-án (pénteken) Mórahalom vendége lesz dr. Tamás Károly államtitkár, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében vesz részt a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbeszélésen. A délutáni program részeként, délután fél 5 órakor megkoszorúzzák a Központi Park 1956-os emlékművét, majd 5 órától agrárfórumot rendeznek a mórahalmi Közösségi Házban. • Közlekedési szakembereket várnak Utak e EU-ba • Munkatársunktól Szeptember 23-24-én nagyszabású nemzetközi közlekedési konferenciának ad otthont Szeged. Az „Utak az Európai Unió felé" című, kétnapos rendezvényre mintegy háromszáz résztvevővel nó majd a Tisza-parti város lélekszáma. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mint a program egyik szervezője - tegnapi, előzetes sajtótájékoztatóján arról számolt be, hol tartanak a szeptember végi rendezvény előkészületei, s milyen programokra számíthatnak a szakmai látogatók. Á konferencia célja, hogy áttekintse a tágabb régió - a szomszédos jugoszláv és román megyék, valamint a hazánk déli területének - közlekedési helyzetét, s összegezve a tapasztalatokat rámutasson arra, hol igényel javítást a forgalom infrastruktúrája. Szeri István, kamara elnöke kiemelten fontosnak tartja a rendezvényt, hiszen hazánk uniós csatlakozásának egyik fontos feltétele - a környezetvédelem és a mezőgazdaság - mellett a közlekedés fejlesztése. A kétnapos rendezvény során több mint húsz előadást hallhatnak majd a szakma képviselői, a programot úgy állították össze a szervezők, hogy az mind a vízi, légi, vasúti, közúti területen dolgozó szakemberek, mérnökök, cégek és vállalkozások számára új információkat tartogasson. MA DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). A MUNKÁSPÁRT Szeged Városi Koordinációs Bizottsága 15 órai kezdettel ülést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). • Munkatársunktól A jövő hét elején és végén tanévnyitót tartanak a szegedi felsőoktatási intézményekben. Szeptember 6-án a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem a színházban, a zenekonzervatórium pedig az intézmény nagytermében rendezi meg azt az ünnepséget, amellyel kezdetét veszi az 1999/2000• Egyetemi és főiskolai tanévnyitók Pokorni a JATE-n es tanév első szemesztere. A József Attila Tudományegyetem tanévnyitóján, szeptember 11-én délután három órakor az aulában Pokorni Zoltán oktatási miniszter is beszédet mond, az első éves hallgatók fogadalomtétele után pedig átadja a SzentGyörgyi Albert-, valamint az Eötvös József-díjakat. Az ünnepséget a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti. A JATE-hoz tartozó Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar diákjai emellett külön tanácsülésen tesznek fogadalmat szeptember 12-én vasárnap délelőtt 11 órakor az Ifjúsági Házban. Ezzel egyidőben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanévnyitóját rendezik meg a Belvárosi moziban. Az ünnepség után az intézmény tanácstermében díszokleveleket adnak át. Utolsóként a Szegedi Hittudományi Főiskola nappali tagozatos hallgatói gyűlnek össze a tanévnyitó alkalmából szeptember 13-án délután hat órakor a főiskola előadótermében.