Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-16 / 216. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. SZEPT. 16. BELFÖLD 3 röviden Fehér könyv Budapest (MTI) A Horn-kormány működésének hibáit feltáró úgynevezett Fehér könyv egy részét, átszerkesztve, a Magyar Nemzet című napilapban jelenteti meg a szerző, Tellér Gyula szociológus, a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Politikai elemző főosztály vezetője - tájékoztatta a szerző döntéséről az MTI-t Navracsics Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal Információs Főosztályának munkatársa. Azt is elmondta, hogy Tellér Gyula az egész kötetet a jövő év elején kívánja könyv formájában megjelentetni. Cseh kilép? Budapest (MTI) Cseh Sándor kilép a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési képviselőcsoportjából - erre az MTI értesülése szerint a politikus által vezetett Kisgazda Szövetség elnöksége kötelezte őt szerdai ülésén. A tanácskozás egyik, neve mellőzését kérő résztvevője szerint ezzel azt kívánták megelőzni, hogy a frakció, amelynek vezetésével Cseh Sándornak hosszabb ideje konfliktusos a viszonya, fegyelmi úton távolítsa el soraiból a honatyát. Gétépitési szemle Gulács (MTI) A Felső-Tisza árvízvédelmi szempontból legkritikusabb, 16 kilométer hosszúságü Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán az előirt batáridőre, november 15-ére befejeződik a gát megerősítése - közölte Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára Gulácson, miután megtekintette a töltésépítési munkálatokat. Debrecenben járt az osztrák államfő Klestil és a befektetések Bölcskei Gusztáv püspök (jobbról), a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a református kollégium előtt köszöntötte Göncz Árpádot és Thomas Klestilt. (MTI Telefotó: Oláh Tibor) Debrecen (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában szerdán a kora délelőtti órákban Debrecenbe érkezett a Magyarországon kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodó osztrák köztársasági elnök. Thomas Klestilt és kíséretét a megyeházán tájékoztatta a térség helyzetéről a Hajdú-Bihar megyei, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Debrecen és Nyíregyháza polgármestere. A két államfő és kísérete ezután a debreceni református kollégiumba és a Nagytemplomba látogatot, ahol Bölcskei Gusztáv református püspök fogadta őket. A Thomas Klestil kíséretében tartózkodó osztrák vezető gazdasági szakemberek a debreceni Arany Bika szállóban találkoztak Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék azon cégeinek képviselőivel, akik érdeklődnek az osztrák befektetési lehetőségek iránt. Budapest (MTI) Eddig a holland ING Bank és a német DG Bank a Takarékbankkal együtt világította át a Földhitel- és Jelzálog Bank Rt.-t - tájékoztatta a komoly érdeklődést tanúsító lehetséges privatizációs partnerekről Gyuris Dániel, a bank vezérigazgatója az MTI-t. A vezérigazgató rosszindulatúnak és alaptalannak nevezte azt a sajtóban is napvilágot látott feltételeLakáshitelügyek zést, hogy az FHB vezetésének „nincs ínyére a privatizáció". Ugyanakkor hangsúlyozta: a banknak van saját forgatókönyve arra az esetre is, ha a vevőjelöltek megjelenése ellenére mégis állami tulajdonban maradna a pénzintézet. Az FHB-nál úgy látják, hogy a kormány formálódó lakáspolitikai koncepciója alapján szakmailag indokolható lenne az állami tulajdon fenntartása, hiszen még nem kiforrott a jelzálog-hitelezés és a földjelzálog intézményrendszere Magyarországon, így az állami tulajdon fenntartása révén a pénzintézet szakmai felkészültségével hozzájárulhat az esetleges jogszabályi változtatásokhoz. Gyuris Dániel az FHB tevékenységéről elmondta: a július óta bevezetett lakáshitelek után nagy az érdeklődés, az FHB az elmúlt két hónapban megduplázta addigi lakáshitelei számát. A lakáskölcsönök értékesítése iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a takarékszövetkezetek. így a jelzálogbanknál a már partneri szerződéssel rendelkező lnter-Európa Bank hálózatával együtt az értékesítési helyek száma megközelíti a százat. - Tartható lesz az a terv, hogy év végére a bank lakáshiteleit az országban legalább 500 helyen lehet majd igényelni - mondta az FHB vezérigazgatója. Rekordtermés - dömpingárral? Tengernyi lesz a hazai tengeri Rekordtermést remélnek a gazdák az idén {cukoricából, ami annyit jelent, hogy a takarmánynövény ára újabb mélyrepülésbe kezdhet Qz év vége felé. Ráadásul, a hazai állatállomány sem lesz képes a yárt hétmillió tonnás termést megenni, így közel 3 millió tonna kukoricafelesleggel lehet számolni idehaza. Ennek ellenére Csongrád megyében előzetes várakozásnál jóval kevesebben jelentkeztek be a garantált áras felvásárlási •"endszerbe. - Mindössze hatvan termelő jelezte augusztus végé'g, hogy élni kíván az állami felvásárlás lehetőségével mondja Szakái Sándor, az FVM Hivatal megyei vezető-helyettese. Egyelőre nem tudni, lesze kukoricabotrány, hiszen a délvidéken még a bő termés sem mindenütt garantált. A belvíz ugyanis sok helyütt „beleharapott" a kukoricatáblákba. A feketeföldeken tgy csak nehezen számítható Id előre, hogy mekkora lesz a termés? Hat tonna körüli átlagot várnak hektáronként a megyében, de akadhat °lyan térség is, ahol akár a tfz tonnát is elkerülheti a betakarított mennyiség. Ha bejön a várt rekordtermés, akkor tízezer forint körüli árra is visszazuhanhat a gabonapiacon a kukorica tonnája. - Hetvenezer hektáron vetettek a megyében tengerit az idén. A napsütéses vénasszonyok nyara ellenére azonban még vizes a termés, így legalább két hét kell még az aratásig. Igazából akkor derül majd ki, milyen is lesz a termés. Az viszont máris biztosnak tűnik, hogy az idei kukoricatermés harmada felesleges lesz idehaza. Ennek ellenére meglepő, hogy a 14 ezer forintos tonnánkénti garantált árral csak kevesen éltek. A minisztérium szerint 3 és fél millió tonna kukorica állami felvásárlását kérhették volna a termelók, ezzel szemben ennek csak harmadára akadt jelentkező országszerte. A termelők most még a kereslet élénkülésében bíznak. Ám a realitás az, hogy a szabadpiacon jelenleg 12500 és 13500 forintos ársávban akad vásárló. Exportálni sem tűnik jobb üzletnek, hiszen egy tonna kukoricára maximum 21600 forintos áron akad ma világpiaci kereslet, ám a szállítás és a kivitel járulékos költségei tonnánként elérik a 9600 forintos árat. így a termelőknek mindössze 12 ezer A kukorica terméseredménye Csongrád megyében (1994-1998, ezer tonna) • oo cn CD gabonafélék összesen ebből kukorica cr> ráaj rácr> LD Cvl co co C\J a> cvi II co r1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: KSH forintja marad, ami jóval kevesebb a hazai garantált árnál. - Egy tonna kukorica megtermelése 13-14 ezer forintba kerül - mondja a makói Kossuth Szövetkezet főmezőgazdásza. Török Miklós. Nem is csoda, hogy ők maximálisan kimerítették a garantált áras felvásárlási kvótát. - Ezerszáz hektárral a megye egyik legnagyobb kukoricatermelói vagyunk. Elsősorban korai fajtákat termesztünk, így a jövő hét elején már megindulnak nálunk a kombájnok. A termés víztartalma azonban még magas, 22-23 százalékos. A szárítás viszont tovább növeli majd a költségeinket. Makó környékén rekordtermést várnak ott, ahol a belvíz nem pusztította ki a gabonanövényt. A Kossutban még tíz tonna fölötti hozamot is remélnek. A termés nagyját egyelőre közraktárba szeretnék vinni, bár kisebb mennyiségre - valamivel 14 ezer forint fölötti áron - már jelentkezett vevő. A szegedi Tisza-Maros Szög Szövetkezetben csak október elején kezdik meg a kukorica betakarítását. Egyelőre a napraforgó betakarításával és a cukorrépa szedésével vannak elfoglalva. Kállay Péter elnök szerint a rekordtermés sem lesz jó, hiszen akkor dömpingárral kell számolniuk a termelőknek, s végül azok járhatnak jól, akik nem a piaci felárra spekuláltak, hanem megelégedtek a szerényebb, ám biztos államilag garantált felvásárlási árral. A Hód-Mezőgazda Rt. termőterületein jelentős pusztítást végzett a belvíz. Hatala Mihály vezérigazgató-helyettes szerint a termés 30 százaléka teljesen kiesett. Úgy véli, a túltermelési válságon elsősorban a baromfi tenyésztés gyors felfuttatása segíthetne. Ha a hűsátvételi árak emelkednének, a termelési kedv is megélénkülne, s akkor idehaza elkelne a kukoricatermés nagy része. Erre azonban egyelőre semmi esély. Rafai Gábor r jegyzet Betakarítás n efellegzett a téeszeknek a rendszerváltás után. A szöD vetkezeti forma az elmúlt rendszerhez, a szovjet mintához, az erőszakos kollektivizálás rémemlékéhez kötődött, így napjai megszámláltattak. Aztán jöttek a földlicitálások, megannyi tragikomikus elemmel. Az egykori magángazdák, kulákok emelgették buzgón a táblákat. Vissza a régi jusst, majd ők megmutatják. A szándékkal semmi nem hibádzott, csakhogy: amikor a gazdák a nagy közösbe bevitték lovaikat, jószágaikat, földjüket, akkor erejük teljében lévő férfiemberek voltak. Huszonöt-harminc év nem múlt el nyomtalanul, az idő ekéje megszántotta az arcokon a barázdákat. Sokuk gyereke városra költözött, magukra maradtak az idősek. Visszakapták az 5-10 hold földet, aztán próbáltak vele kezdeni valamit. Mondhatni, a legtöbben a nulláról indultak a '90-es évek elején. Rissz-rossz vetőgépekkel, traktorokkal próbálták művelni a földet. Újra felfedezték a lovakat, amelyek a kiskerti munka karámjából kiszabadulva a szántókon is megjelentek. Aztán a muszáj rávitte a gazdákat akiket hiába igyekeztek farmereknek titulálni, a szó csikorgott volna a falusi ember foga között -, hogy a szomszédok összefogjanak. Akinek zetorja volt azzal segített, a másik meg fogattal viszonozta a kölcsönt. Tény, hogy az elmúlt 5-6 esztendőben beállt a rendszer. Manapság mintegy 250 ezren élnek a mezőgazdaságból. A kisgaz-. dák - nem a politikai párthívekről van szó - legnagyobb baja mostanság az, hogy nehezen tudják eladni termékeiket. Az idén csak rátett egy lapáttal a rengeteg eső, ami sok növény sorsát megpecsételte. Vetnek ezt, vetnek azt, kísérleteznek. Akkor sem dörzsölheti elégedetten a tenyerét a termelő, ha valamiből szép eredményre számíthat. Bizonyos szőlőfajták dagadó puttonyokkal kecsegtetnek, ám ha a ráfordítást beleszámolják, akkor annyit tudnak kivenni belőle, mint amennyit anyagiakban év közben ráfordítottak, belepumpáltak. És akkor még a munkát nem is veszik számba, hiszen az „ingyen" van. Egy forráskúti parasztember sorolta el a minap, milyen lehetetlen helyzetben vannak azok, akik a földből keresik a család kenyerét, és „alig találják". Nem jól van ez így, mondta, de mit csináljunk, ha máshoz meg nincs tehetségünk. A földet vétek lenne parlagon hagyni. £

z igaz. így nem tudná kivenni belőle betakarításkor azt a pénzt, amit egyébként vetőmagra, vegyszerre, üzemanyagra költ év közben. (A Megkötötték az agrármegállapodást Soha nem látott lehetőségek Budapest (MTI) Megszületett a megállapodás szerdán a mezőgazdasági termelők Szolnokon megválasztott tárgyaló-delegációja, továbbá a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének tárgyaló-delegációja, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tárgyaló-küldöttsége között. A megállapodás szerint a földművelésügyi tárca lépéseket tesz a termelők likviditási gondjainak enyhítésére és a piaci zavarok megelőzése érdekében javltja a jogszabályi környezetet. Á megállapodás javaslatokat is megfogalmaz a 2000. évi költségvetés számára az agrártermelési és -fejlesztési támogatásokra vonatkozóan. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az aláírást követően, az egyezményt kommentálva újságírók előtt kijelentette: ez a megállapodás soha nem látott lehetőségeket jelent az egész magyar agrárium számára. Orbán a rádióban - Surányiról Budapest (MTI) Az eltelt egy évben jó együttműködést sikerült kialakítani Surányi György jegybank-elnökkel az olyan meleg, nehéz, embert próbáló pillanatokban is, mint az orosz válság, a 70 milliárd forint azonban 70 milliárd forint - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő úgy vélekedett: a nemzeti bank bécsi leányvállalatának ügye szövevényesebb és bonyolultabb, mint a Postabank esete volt. ACWAG Bank és a titkosszolgálatok esetleges kapcsolatáról szólva a miniszterelnök közölte: nincs olyan helyzetben, hogy cáfolhassa ezeket a híreket. - A kormány nem jogosult és semmilyen eszköze nincs a nemzeti bank vizsgálatára, ezt csak a parlament teheti meg utalt Orbán Viktor arra, hogy az ügy kivizsgálását az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának albizottsága fogja lefolytatni. Megfogalmazása szerint az említett 70 milliárd forint már nincs meg, a pénzintézet ugyanis meg nem térülő üzletekbe helyezte ki ezt a pénzt. - Surányi Györgynek folytatnia kell munkáját, amtg az albizottság ki nem alakúja álláspontját - fogalmazott a miniszterelnök.