Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. SZEPT. 16. SZEGED 5 A vénasszonyok tenyere A

vénasszonyoknak szép a tele. A vénasszonyoknak szép a tavasza. De legszebb a nyara. Ami tulajdonképpen az ö esetükben nem is nyár az igazából, hanem ősz. Meleg és napsugaras ősz. Amikor reggel még, este pedig már hideg van. A Nap világánál viszont... Munkácsi Bernát szerint a Nap szavunk eredetileg najpi volt, s nő-fit jelnetett, akit a sorsa rendel harcba szállni o sötétség és hideg hatalmaival, tavasszal győzedelmeskedni, ősszel elbukni velük szemben, termékenyítő halálos nászra kelni - és még egyszer ugyanez a mondat, mert Isten hangját hordja ez a dallam -, termékenyítő halálos nászra kelni az évente ugyancsak megújuló Földdel. A Nap a mitológiában rendszerint a férfit személyesíti meg. Aranyos vénasszonyok, bocsássatok meg mind nekem, de most már értem, Nektek is - akik már évekkel ezelőtt elveszítettétek tényleges Nap-párotokat, s azóta egymagátokban, magányosan és elhagyatottan éltek - jár a simogatás. A Nap pedig csak ilyenkor, amikor a Ti nyaratok van, tud olyan gyengéden cirógatni, mint tette azt emberetek egykoron. Kezetekből kihullik a gyűrött zsebkendő, mely puhán földet ér, s lehunyt szemmel, ölbe ejtett kézzel és nyitott tenyérrel szerelmet vallotok. ]i/fert a vénasszonyoknak szép a tele, a tavasza és a IV1. nyara, de a legszebb mégis a tenyere. Szabö C. Szilárd A terheket a tanárok és a szülők állják Testvériskolák, tizenöt országban Leendő bölcsészeknek Munkatársunktól A Tehetségért Mozgalom (TM) szervezésében szeptember 25-én előkészítő tanfo'yam indul a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A bölcsész hagyományos felkészítő kurzusokat indít magyar nyelv és irodalomból, történelemből, angolból, németből, érdeklődés esetén pedig olaszból, lafrnból, francia nyelvből, spanyolból és filozófiából is várják a jelentkezőket. A konzultációk szombati napokon lesznek hat alkalommal. A foglalkozásokat bölcsészkari oktatók és hallgatók tartják. A felkészítés minden olyan felsőoktatási intézményre is vonatkozik, ahol a felvételi tárgyak megegyeznek a fentiekkel. A tanfolyam díja nyolcezer forint, A konzultációk kezdete tíz óra, helye pedig a JATE BTK Auditórium Maximuma (Egyetem u. 2.). Érdeklődni a 62/454-129-es telefonszámon lehet. Szerbül, Szegeden Munkatársunktól Szerb nyelvet Szegeden is tenulhatnak az ifjabbak és Jdősebbek. A Szegedi Szerb Kisebbségi Önkormányzat továbbra is kezdeményezi, hogy városunkban oktassanak kez0 és haladó csoportokban szerb nyelvet. Jelentkezni ál'ampolgárságtól és nemzetidtől függetlenül lehet. Általános és középiskolás korúak számára, kezdő és haladó csoportban a Béke Utcai Általános Iskolában (telefon: 420881) délutánonként szervezik az oktatást. A részvétel ingyenes. Szeged önkormányzata támogatja az oktatást. Szerb óvodai csoport is indul a Rigó utcai (telefon: 420-936) óvodában. Tíz évvel a határnyitás és a rendszerváltozás után a szegedi középiskoláknak több mint 15 európai és amerikai országban van testvériskolai kapcsolat. A viszony fenntartása azonban sokba kerül és nem mindig egyszerű... A tíz évvel ezelőtti határnyitást és a rendszerváltozást követően az iskolák előtt is régen áhított út nyílt meg, és az érdeklődőbbek (valamint azok az intézmények, amelyek már akkor is szakmai kapcsolatokat reméltek) hamar megtalálták az utat a külföldi testvériskolák felé. A fő irányt az UNESCO és a testvérvárosi kapcsolatok mutatták, de hamarosan a legkülönbözőbb csatornákon keresztül találtak egymásra a rokon intézmények, sőt a németországi vagy erdélyi iskolák egymásnak ajánlottak szegedi testvériskolát. A fő cél kezdetben az idegennyelvi környezet volt, hiszen a magyar közoktatás máig érezhetően hanyagolta el az idegen nyelvek tanítását. Tíz évvel a nyitás után több mint 15 európai és új világbeli országból van állandó kapcsolata a szegedi középiskoláknak, ami egyben azt is jelenti, hogy az évente a városba érkező diákok és tanárok el is viszik Szeged hírét, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogyan - és mennyiből - fogadják őket. Az erre a célra való keret általában minden középiskolánknál nagyon csekély, vagy egyáltalán nincs. Volt rá példa, hogy - míg az oktatási és kulturális alap működött - az önkormányzat is hozzájárult egy-egy cserekapcsolathoz, illetve évekkel ezelőtt még a Soros Alapítványhoz is sikeresen lehetett pályázni. Előbbi lehetőség a Nyelvóra a Deák gimnáziumban. Az iskola tizedik éve áll kapcsolatban a darmstadti Eleonorenschule gimnáziummal. (Fotó: Schmith Andrea) polgármesteri alap összevonásával, utóbbi pedig a Soros-féle támogatások átszervezésével halt el. Maradt a szülői hozzájárulás és kisebb részben az iskolai alapítvány, amelyhez a szponzorok (a tehetősebb szülők) hozzájárulhatnak, de persze a szegediek így is csak töredékét tudják a cserére költeni annak, amit a nyugati rokon bír. Ez azzal is járt, hogy a jólétben élő testvérintézménnyel előbb tapintatosan tudatni kellett, hogy a magyaroknak szerényebb anyagi (ámde fejlett szellemi) körülményeik vannak. Ezt áthidalandó az élelmes Radnótiban találták ki a taktikát, hogy mindig itthon fogadják először a testvériskola küldöttségét, hogy saját szemükkel lássák, Szegeden ugyanolyan emberek élnek... A Radnótinak egyébként svéd, dán, finn, német, francia és walesi kapcsolatai vannak, melyeket ma már a tanárok között létrejött baráti viszony alakít és erősít. Az önkormányzat inkább a protokollban segít, hiszen a német vagy dán küldöttségnek sokat számit ha a szegedi alpolgármester fogadja őket. Az intézményes testvériskolai kapcsolat első szegedi fecskéje az újonnan induló Deák gimnázium volt, amelyben kétnyelvű oktatás is kezdődött. A Deák idén ünnepelte a testvérváros, Darmstadt gimnáziumával való kapcsolatának tizedik évfordulóját, s míg a darmstadtiak az ottani tartományi kormány segítségét is megkapják az utazáshoz, a Deákban komoly szervezőmunkát kell végezni ahhoz, hogy a viszony az eddigi intenzív szinten fennmaradjon. Még nagyobb a kontraszt az amerikai testvériskolákkal, melyek közül az egyik gazdag magániskola (legutóbb a szegedi gyerekek repülőjegyét is a vendéglátó fedezte). A nyelvtanulás célja mellett több középiskolánk talált magának erdélyi testvért, főként a Székelyföldön. A Deák a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimáziummal tervezi, hogy egy-egy hónapra gyerekek jönnének egymás iskolájába tanulni. Ahogy a szegedi iskola igazgatója, Révész Mihály fogalmaz, Székelyudvarhelyen nem idegen nyelvet, hanem magyarságot tanulnának a deákosok. Panelt József Genfben keresi igazát a szegedi vízmű francia befektetője, írtuk a múlt héten e9y sajtótájékoztató kaprán, tegnap pedig a vár°s vezetése ismertette, ftósitette meg álláspont|at a közművállalatok kökialakult jogvitában. M'vel azonban a CGE yójcba küldött keresetének vaskos dossziéját Cs«k a tájékoztató előtt "silány órával kapta meg Q* önkormányzat, azt Ölég érdemben nem ta"ulmányozhatta. Bartha László polgármeser hangsúlyozta, információi Szerint 1994-ben félrevezető gerjesztés állt az önkormányzat rendelkezésére. Az 0 kevés volt az alapos tanulmányozáshoz, nem hallgattak a szakértőkre, s anyagi elődök is motiválhatták a képvitelők szavazatait. Ilyen körülmények között született meg a eretmegállapodás a francia éfektetőkkel. További negatívumként emiítette a polgármester az evi 80-100 millió forintos rae"édzsmentdíjat - miközben az ^"kormányzat nem tudta bemásolni a menedzsment !>káját valamint a három °Zös cég egyikének, a kivitefezési kft.-nek szerződésbe °8'alt kizárólagosságát a „Az önkormányzat Svájcban is megvédi igazát" Vízmü-ügy: merevedő frontvonalak munkákkal kapcsolatban. A város túlzónak tartotta a vízművek áremelési törekvéseit • is, s nem egyszer kénytelen volt abból „alkudni". A keretmegállapodás óta nagyon kevés csatorna épült a városban, miközben a vízdíjak folyamatosan emelkedtek. „A város keretmegállapodáshoz fűződő gazdasági érdeke a legcsekélyebb mértékben sem valósult meg, az új önkormányzat hivatalba lépésekor érvényes jogcím nélkül, gazdaságtalanul, s nem a polgárok érdekében üzemeltette a francia befektető a vízműveket" - fogalmazott Bartha László. A cégek bejegyzése mindeddig nem történt meg, s bár arra nem tért ki a polgármester, hogy melyik fél hibájából, azt azonban hangsúlyozta, nekik máris sikerült bejegyeztetni az új önkormányzati társaságot, amely majd szükség vagy lehetőség - szerint átveszi a szolgáltatást. A vízjogi engedély átadása folyamatban van, s szerződést kötöttek a közművagyon használatára is. Az új cég évi 15-20 kilométer csatorna építését ígéri, szembe az elmúlt évek 3-4 kilométerével. Az újágírói kérdések alapján hamar Genfre terelődött a szó. Ezzel kapcsolatban Ádám Attila ügyvéd hangsúlyozta, A

mikor egy héten belül három újságíró kolléga is mondja, mindig annak hisz, aki éppen a sajtótájékoztatót tartja, s a vízügyi vitában hol a franciáknak, hol a városnak ad igazat, az már több mint elgondolkodtató. Minden valószínűség szerint ludas ebben jogi képzetlenségünk is, valamint az, hogy szívesebben hallunk csoportosított érveket, mintsem magunknak kelljen kihámozni az igazságot cégbírósági bejegyzésekből, társasági szerződésekből, közgyűlési határozatok tömkelegéből. A jognál már csak a vízügyekhez értünk kevésbé. Annyi bizonyos, ki volt a város feneke a nadrágból, amikor a frahcia befektetők érkeztek, s olyan előnyös szerződést kényszerttettek Szegedre, amilyet randevú csak tudtak. Egy nagyon nagy cég hozott tőkét, s elsősorban megtérülésben gondolkodott. Pontosan úgy, mint az autópályaépítők, akikkel ugyancsak előnytelen szerződést kötött Magyarország, s ezt ma már minden szakember tudja. Nekünk nem volt pénzünk, a feltételeket ők diktálták, s majd ha jól megy a sorunk, visszavásároljuk a koncessziós jogokat. Az ár kiszámolható. Addig pedig semmivel sem lehet rászorítani az építőket arra, hogy a 2002-es határidő előtt ideérjen az autópálya. Még a múlt héten kérdezte meg egy kolléga a franciákat arról, ez a precedensértékű ügy lehet-e próbapere annak, hogy hasonló, később előnytelennek bizonyuló szerződések újratárgyalására kényszerítsék a külföldi befektetőket. A válasz persze inkább dimplomatikus volt, mintsem világos. A szerződések kereskedelmi feltételeiről persze lehet és kell tárgyalni, s ha ez nem megy, végső esetben ki lehet vásárolni a franciákat. Ehhez persze nagyon sok pénz szükségeltetik, a város mögött pedig már ott kellene topognia egy igazán tőkeerős másik szakmai befektetőnek. Még tgy is olcsóbban megúszhatnánk, mintha a kártérítés mértékéről Genfben döntenének, ahol, bár a tárgyalás nyelve az angol, azért a trafikos franciául szólítja majd meg a város jogi küldöttségét. Kovács András á város megvédi igazát. Ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy jogi úton kell olyan szakmai, kereskedelmi problémákat megoldani, amelyekre évek óta nem tudott választ adni a befektető. Lapunk kérdésére válaszolva Ádám Attila elmondta, az új cég azért köthetett szerződést a közműhálózat használatára, mert a francia befektető olyantól - nevezetesen a várostól - vette bérbe, amelynek azt nem lett volna joga bérbe adni. Mégpedig azért, mert az 1994-es vagyonelvonó határozat nem volt jogszerű. (A város vonta el a tulajdonában álló fürdővállalattól a vagyont, s apportálta az új szegedi-francia közös vállalatba, melyet éppen a szabálytalan vagyonelvonás miatt nem jegyez be máig sem a cégbíróság. A szerk.) Abból, hogy az önkormányzat már meg is alapította az új „vizes" részvénytársaságot, s a franciák Genfben keresik igazukat, nem nehéz arra következtetni, elszakadt a babaruha. Kérdés az, mibe kerül ez Szegednek. A testület 6-700 millióval számol, ám a város vezetése szerint az a fontosabb, miből lehet majd kifizetni. További fontos szempont, hogy tíz év múlva, a keretmegállapodás lejártakor úgyis meg kell állapodniuk a franciákkal, azaz akkor is keletkezhet milliárdos nagyságrendű fizetnivaló. Elképzelhető, hogy éppen az összeg nagysága miatt lenne kénytelen tíz év múlva is szerződést hosszabbítani a város. Ezeket mind-mind mérlegre kell tenni, amikor dönt az önkormányzat, hangsúlyozták a sajtótájékoztató résztvevői. Arról még nincs szó, mikor állítja ki az első számlát az új városi cég a vízdíjról, ám a genfi döntést sem kell feltétlenül megvárniuk a következő lépésekkel - mondta Ádám Attila. Az egyik lehetőség szerint az 1994-es vizes cégek bejegyzését megtagadhatja a cégbíróság, hogy ezután törvény kötelezze a feleket az elszámolásra, s ezt követően az új városi társaság megkezdheti működését. Továbbá, folyamatban van még a birtokvédelmi eljárás, ami az önkormányzat szempontjából kedvezően is végződhet. K. A. Orwadászolcat fogtak? Munkatársunktól Lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés és lopás kísérletének gyanúja miatt indított eljárást három szegedi férfi ellen a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság. Szeptember 12-én bejelentés érkezett a helybéli vadásztársaságtól, hogy a város külterületén egy Golf hátsó ülésén fegyvert találtak. A rendőrség a helyszínre sietett, ahol elfogták az autót vezető, 35 éves T. Sz.-t és a kocsiban utazó, 20 éves M. T.-t az 50 éves M. F.-t. A kocsiban megtalálták a golyós fegyvert, amely távcsővel és hangtompítóval is elláttak. T. Sz. beismerte, hogy övé a fegyver, de a szükséges engedéllyel nem rendelkezik. Azt is elmondta, hogy vadászni szerettek volna a fegyverrel, de vadászati engedéllyel sem rendelkeztek. A gépkocsi alaposabb átkutatása során 38 kispuska lőszert, a fegyverhez tartozó tárat és négy darab betárazott lőszert találtak. T. Sz.-nél házkutatást is tartottak, s további lőszereket találtak. T. Sz.-t őrizetbe vették és előteijesztették előzetes letartóztatását. Baka emlékére Vers- és prózamondóverseny Munkatársunktól Negyedik alkalommal rendezi meg „Én itt vagyok" címmel a Baka István vers-, énekelt vers- és prózamondóversenyt november 13-án a Bartók Béla Művelődési Központban a Baka István Alapítvány. A versenyre Szegeden és környékén élők nevezhetnek középiskolás és felnőtt kategóriában. A versenyzők öt művel (maximum öt perces) jelentkezhetnek: két Baka István-vers vagy -prózarészlet, egy általa fordított vers vagy prózarészlet, valamint két mú a kortárs magyar irodalomból. Jelentkezni szeptember 30ig megcímzett és felbélyegzett borítékkal lehet a Bartók Béla Művelődési Központban Dálnoky Zsókánál. A kiírók a Baka István által fordított szerzők közül a következőket ajánlják: C. M. Bellman, A. Blok, J. Brodszkij, I. Bunyin, M. Cvetajeva, Ny. Gumiljov, V. Hodaszevics, Kasafutgyinov (próza), O. Mandelstam, B. Paszternak, A. Puskin, V. Szosznora, A. Tarkovszkij és T. Venclova. MEGHÍVÓ A GULÁCSI GALÉRIA (6720 Szeged. Kárász u. 17. Tel.: 06-62/425-530) SZERETETTEL' MEGHÍVJA ÖNT ÉS BARÁTAIT ZÁMBÓ KORNÉL festőművész „ILYEN AZ ÉLET..." című kiállításának megnyitójára 1999. szeptember 15-én, 17 órára. A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA MEZEI ANDRÁS író A VENDÉGEKET KÖSZÖNTI SZONTÁGH MIKLÓS, a Képcsarnok igazgatója. A kiállítás megtekinthető: 1999. október 1-jéig.