Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-14 / 214. szám

KEDD, 1999. SZEPT. 14. HAZAI TÜKÖR 9 A magyarok nagy hazafiak, de,., Habsburg ötté a „hungaro-pesszimizmusról" Csoda ez az országi A »hadak útján" fekszik, fengeteg csapás érte történelme folyamán, mégis Megmaradt, él, söt, minden remény adott, hogy virágozzék. Így kezdte előadását Balatonszárszón egy politikai fórufflon dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnökeaki a Magyarország helyzetérdi, a magyar ember „hungaro-pessziMizmusáról", a gazdasági fejlődésről és az EU-ba való belépésünk kilátásairól tartott előadását követően exkluzív interjút odott lapunknak. Az Európai Parlamentben a magyar ügyek előadójaként Habsburg Ottó mindig igyekezett bennünket „előre toln'", a nyugati politikusoknak úszta képet festeni az országról, hangsúlyozva azokat az éttékeket, amelyekről külföldön, érthető okokból, ez idáig nem tudtak. Megítélése szerint Magyarországot, különösen az '56-os forradalom u(án, mindig előnyben részesítették a keleti blokk más országaival szemben. A magyarok nagy hazafiak, állítja Habsburg Ottó, méghozzá előbb hazafiak, csak utána Pártemberek. - Itthon sokan úgy ítélik meg, hogy a magyar ember nem igazán hazafi... - Vannak emberek, akik nem tudom, miért - nem menk őszintén kifejezésre juttatni ezt az érzést. Higgye el, hogy más nemzeteknél jóval „visszafogottabbak" vagyunk a hazafias érzelmekkel való megnyilvánulásokban. A mi nemzetünk nagy többsége azonban hazafias érzelmű. Már az a körülmény is, hogy minden ünnepi eseményen elénekeljük a Himnuszt, felvonjuk a magyar zászlót, ezt bizonyítja. A németek, az osztrákok erre kevesebb gondot fordítanak... - Előadásában szót ejtett az úgynevezett hungaropesszimizmusról. Valójában mit takar e kifejezés? - Hajlamosak vagyunk magunkat, valós értékeinket alábecsülni. Pedig nem szabad mindig a földre néznünk, szinte pironkodnunk akkor, amikor Magyarország sikereket ér el. Ki gondolta volna, hogy, alig 10 évvel a rendszerváltozás után, ez az ország a NATO tagja lesz? S ki remélte, hogy egyszer mi is az Európai Unió népes táborához csatlakozunk? - Ezzel kapcsolatban Ön igen derűlátó. - Kérem szépen, minden magyarnak ez a feladata! Hinnünk kell ebben. De elsősorban magunkban. Annyi nemzeti büszkeség szoruljon már belénk, hogy a jövőbe tekintve ne csüggedjünk, hanem mi magunk toljuk saját szekerünket... Legyünk tehát mindannyian optimisták! - A magyar polgárt az elmúlt egy év során annyi csapás érte, hogy nehezen tud „szárnyalni", a puszta létére kell gondolnia. A természeti csapások egész sora mellett itt volt a koszovói konfliktus, amely rengeteg kárt okozott az országnak. Ön hogyan tekint e problémára? - A további megoldások kulcsa a nyugati hatalmak kezében van. Ha ők elismerik azt a, sokat hangoztatott jogot, amely szerint a beígért önrendelkezést biztosítani kell Koszovóban, akkor minden jobbra fordul. S ha ők a gyakorlatban is bizonyítják, hogy a koszovói albánoknak jár az autonómia, akkor hamarosan béke lesz azon a területen. - S a vajdasági magyarok esetében? - Ha jó megoldás születik Koszovóban, akkor ugyanez lehetséges a délvidéki magyarság esetében is! Úgy érzem, nem kellene túl sokat beszélni a nagy nyilvánosság előtt erről a kérdésről, mert ezzel csak provokáljuk a szerbeket. - Elnök úr. Ön igen magabiztosnak tűnt, amikor kijelentette: 2002-ben Magyarország mindenképpen tagja lesz az Európai Uniónak. Mire alapozza e magabiztosságát? - A körülményeinkre, a feltételeinkre és a tehetségünkre! Ehhez azonban el kell végeznünk a feladatainkat. Hiánytalanul. S közben le kell vetkőznünk kishitűségünket, csak akkor lehetünk sikeresek. Kisimre Ferenc Mégiscsak otthon a legjobb kp«nzt*r Találjon o«Hon-ra lakástakarékpénztár a bauMax-ban! txrt« „a baufílax Szeptember 1 5. és 20. között minden nap játékkal és különféle ajándékokkal várjuk Önt az ország összes bauMax-áruházában! Söt: ha Ön a helyszínen köti meg Otthon elötakarékossági szerződését, most egy 3000 Ft értékű bauMax vásárlási utalványt is adunk ajándékba. Ha nem akar azonnal dönteni, egy Otthon-kupont vehet át, amelyet október 31-ig, szerződós kötés esetén beválthat. Visnu követei a balástyai tanyavilágban Hindu templom Nendcsfalvén Találkozzunk Otthon - Bármely áruházban! Mégiscsak otthon a legjobb. Iak6.takar«kp«nct*r A Balástya és Forráskút közötti tanyavilágban új teI e p ü I é s van kialakulóban. Nandafalva - ahogyan „polgárai" elnevezték - nem egy szokványos község, hiszen nincsenek utcái, nincs önkormányzata, lakosságát az elszórt tanyákon lelki közösségben élő hét család alkotja. Valamennyien Visnu isten földi követei, azaz a Magyar Vaisnava Hindu Misszió tagjai. Épülő templomuk a tavaly Szegeden bejegyzett vaisnava egyház magyarországi központi anyatemploma lesz. Az első vaisnavák a hetvenes évek végén jelentek meg a balástyai tanyavilágban, amikor még a tűrt és a tiltott, a jóga és a vallás határán kellett egyensúlyozniuk. A Forráskút és Balástya között található területen amit egymás között ma már Nandafalvának neveznek - már hét család tagja a bhakti jóga, azaz az istenszeretet jógája hitelvei alapján szerveződő közösségnek. Zaklató házkutatósok - Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1979 szeptemberében találtuk meg ezt tanyát, amely épp megfelelt az életstílusunknak mondja takaros otthonában Csépke Imre, a nandafalvi közösség egyik alapító tagja. - A környékbelieknek sejtelmük sem volt arról, hogy mivel foglalkozunk. Először csak annyit értettek meg, hogy vegetáriusok vagyunk, és gondolkodásunk kicsit különbözik az övékétől. A kommunista rendszer államvédelmi hatósága két év múlva figyelt fel ránk, rendszeresen zaklatásszerű házkutatásokat tartottak. Nyilvánvaló céljuk volt, hogy megfélemlítsenek és elűzzenek bennünket. A legváratlanabb időpontokban civil ruhás nyomozók jelentek meg, feldúlták a lakást, kiszórták a ruháinkat a szekrényekből. Kezdetben még összegyűjtötték és tanulmányozásra elvitték a tanainkról, filozófiánkról szóló könyveket, később ezzel már nem foglalkoztak. Nyugati kapcsolatokra utaló államellenes dokumentumokat pedig A vaisnavákról A hat-nyolcezer éves múltra visszatekintő, sok ágra tagolódó hinduizmus egyik legrégebbi ága az egyistenhívő vaisnava vallás. A vaisnavák Visnu isten követői, meglehetősen szigorú erkölcsi rend szerint élnek, vegetárius életmódot folytatnak, komolyan veszik a házasság szentségét, elutasítják az abortuszt, az erőszak-nélküliséget és az Isten minden anyagi érdektől mentes szolgálatát hirdetik. A szellemi mozgalom magyarországi történetének fontos állomása volt, amikor tavaly decemberben a bíróság új egyházként - szegedi székhellyel - bejegyezte a Magyar Vaisnava Hindu Missziót. Az alapító nyilatkozatot száznál többen írták alá, de több ezren vannak, akik támogatják az egyházat. sohasem találtak, lassan rájöttek, hogy nem jelentünk veszélyt a társadalomra. A gyakori zaklatással épp az ellenkezőjét érték, el: hozzászoktunk. Mindig barátságosan fogadtuk őket, sőt egy idő után a feleségeink saját készítésű süteményeket, édességeket csomagoltak a nyomozóknak, hogy vigyék haza a gyerekeiknek. Egyre zavarodottabban és kelletlenebbül végezték a munkájukat, nem mertek a szemünkbe nézni, éreztük, hogy egyre szimpatikusabbakká válunk számukra, de kényszerűségből teljesíteniük kellett a parancsot. Végül, amikor különböző ismeretlen szekták bukkantak fel Magyarországon, bennünket is megkérdeztek, tudunk-e róluk, ismetjük-e a tanaikat. Egy ilyen beszélgetés után az egyik államvédelmi üszt kifakadt: ha azok a szekták is úgy élnének, mint mi, akkor semmi gondjuk nem lenne. Közösségünk élete a rendszerváltás után csak annyiban változott, hogy megszűnt az állandó szorítás, szabadabban élhetünk, visszakaptuk a bevont útleveleinket. Szubkultúrából tradíció - Korábban a tiltott gyümölcs édesebb volt, ezért a környékbeliek jobban érdeklődtek irántunk, a tanaink iránt - veszi át a szót Bencsik Ferenc, aki feleségével és három gyönyörű kislányával az egyik szomszédos tanyán él. - Ma annyi információ zúdul az emberekre, hogy közönyössé válnak, csak a pénz után hajtanak. Egyházunk errefelé még fiatalnak számít, szeretnénk ha nem csupán néhány ember által ismert szubkultúra lenne, hanem idővel ezen a vidéken is tradícióvá válna. Azt tapasztalom, az embereknek elegük van már az üres szentbeszédekből, meggyőzőbb számukra az, amit saját szemükkel láthatnak. A személyes példánk, az itt eltöltött tíz-húsz év meggyőzte a környékbelieket. Elismernek és tisztelnek bennünket, mert azt tapasztalták, hogy állhatatosak vagyunk, és komolyan vesszük, amit hirdetünk. Egyik tanítómesterünk is azt mondta: az embereket először barátoddá kell tenned, utána lehet csak prédikálni nekik. Az igazi bizalmat, barátságot pedig nem lehet egyik pillanatról a másikra megszerezni. - A vaisnava életmód mennyiben más, mint az errefelé megszokott? - Túl sokban nem különbözik, jobbára családos emberek vagyunk, mindenkinek van valamilyen pénzkereső foglalkozása. Az eszményeink persze alapvetően mások, s ez a mindennapok gyakorlatában is megnyilvánul, hiszen szertartásokat, foglalkozásokat, előadásokat, felolvasásokat tartunk. Óvoda a tanyán - Azt hallottam, a nandafalvi gyerekek számára óvoda is működik az egyik tanyán... - Sok kisgyermek van a közösségünkben, számukra valóban szerveztünk egy óvodát mondja Márta, Ferenc felesége, aki tanítói diplomával rendelkező képzett pedagógus. - A legnagyobb lányom első osztályos, őt is én tanítom otthon. Szeretnénk, ha az egész alsó tagozatot valamennyien (gy végeznék majd el. Ötödiktől viszont bejárhatnának a falusi iskolába, mert nem szeretnénk teljesen elszigetelni őket. így érzelmileg, pszichésen sokkal stabilabbá, érettebbé válhatnak, már kialakult értékrenddel rendelkeznek, mire iskolába kerülnek, az új közösség sem tudja őket átformálni. Bár később kerülnek majd ki az életbe, kiegyensúlyozottabban vehetik az akadályokat. Erre már több jő példa is akad, az egyik nandafalvi gyerek már természetvédelmi szakkört vezet az iskolában. Úgy illeszkedett be a közösségbe, hogy nem idomult mindenben a többiekhez. Anyatemplom csokrával A vaisnava közösség tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy templomot épít Nandafalván ezt már Szváml Bhakti Kamala Tirthától, a szellemi mozgalom magyarországi vezetőjétől és lelki tanítómesterétől tudom meg. - Szigeti Gyula székesfehérvári építész vállalkozott a megtervezésére, aki komoly előtanulmányokat folytatott a hindu templomépítészetről, majd egy olyan épületet álmodott meg, ami a hindu és az alföldi építészeti hagyományokat ötvözi. A templom 70 négyzetméteres belső terét egy kerengő fogja körül, a szerkezet különlegessége, hogy az oltár kifordítható lesz, azaz szabadtéri istentiszteleteket is tarthatnak. A keletre tájolt templom körablakán a fény az oltárra sugárzik, a torony tetején lévő csakrával együtt az épület 16 méter magas, a harang szavát valószínűleg Forráskúton is lehet majd hallani. Hagyományos építőanyagokat használtak fel, a beruházás végösszege így körülbelül 12-15 millió forint lesz. - Milyen szerepet szánnak ennek a templomnak? - Alma materünknek, a vaisnava szellemiség magyarországi fellegvárának, a központi anyatemplomunknak tekintjük mondja Szvámí. - Az augusztusban megtartott előszentelés után hivatalosan jövő tavasszal adjuk át. Nyitottságra törekszünk, szeretnénk, ha ez az épület is segítene bennünket az előítéletek eloszlatásában. A környékbeli embereket nagyon érdekli ez templom, már sokan megkérdezték, hogy eljöhetnek-e szertartásainkra. Mindenkit örömmel várunk, hiszen Körösi Csorna Sándor gondolatát ma is időszerűnek tartjuk: „Keressetek, kutassatok, mert a világ egyetlen nemzete sem talál kultúrájának gyarapítására annyi kincset, mint a magyar az indiai kultúra kincsestárában." Hallási Zsolt A nandafalvi vaisnava közösség tagjai. Mögöttük az épülő templom. (Fotó: Karnok Csaba)