Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

2 A HELYZET HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 13. IS kommentár Jalta, másodszor \jem véletlenül szemelték ki az elmúlt hét végén 1Y tartott csúcstalálkozó helyszínéül Jaltát. Azt a krími üdülőhelyet, amely 1944 elején szintén egy ta­lálkozónak adott otthont. Csakhogy az akkori hármas csúcson Sztálinnak sikerült elérnie Churchillel és Roosewelttel szemben Európa jövendő fölosztását, A mostani, második jaltai csúcs - amelyen több, mint húsz ország, közülük tizenöt elnöke állal, képviseltette magát - ezzel szemben éppen a „Balti-Fekete-tengeri együttműködés: Elválasztó vonalak nélkül a 21. szá­zad Európája felé" címet viselte. Nos, ami a 21. század egységes Európájába vetett hitet illeti, az éppen onnan, Jaltából nézve tűnhetett jámbor illúziónak. És nemcsak azért, mert a megbe­szélések, sajtótájékoztatók helyszíneit múlt idők szel­lemeként lengte be a birodalom otromba bája, mint például a Göncz Árpád szálláshelyéül szolgáló Rosszija szanatóriumot, vagy az első jaltai konferen­ciának otthont adó Livadia palotát, hanem azért is, mert például Ukrajna gazdasági helyzete lehangoló, politikai, társadalmi állapota legalábbis bonyolult, no meg föltehetően Azerbajdzsán, Örményország és Grú­zia képviselőit sem lehetett éppen könnyű közös asz­talhoz ültetni. Maga a jó szándék azonban kétségkívül figyelemre méltó. És akár érvényesülésében is bízhatunk, ha fi­gyelembe vesszük, hogy Sztálinnak a '44-es találko­zón aratott politikai sikere évtizedekre meghatározta a világ, és benne Európa sorsát. Jó szándékban pedig Jaltában nem volt hiány. Göncz Árpádnak például szombaton reggel, a Rosszija szanatóriumban né­hány méter távolságon belül sikerült találkoznia a moldáv és a román elnökkel, holott korábban a két ország közötti viszony mindennek volt mondható, csak szívélyesnek nem. fi ok tekintetben gesztusértékű volt a második jaltai kJ konferencia. Dehát, mint tudjuk, a gesztusok oly­kor fontosabbak a jövő számára, mint a pillanatnyi állapotok. Nincs hát kizárva, hogy Jalta neve is más­hogy cseng majd fél évszázad múltán, mint mostan­ság. Kohl bírálja Schrödert Berlin (MTI) Helmut Kohl egy lapin­terjúban leplezetlenül bí­rálta utóda, Gerhard Schröder Európa-politi­káját, nagyobb szerény­ségre és visszafogottság­ra intve a jelenlegi német kormányfőt. j '"""/• A Süddeutsche Zeitung hétvégi fámában megjelent terjedelme^ interjúban (amely egyébként az első az­óta, hogy Kohl pártja egy éve eLveszítette az országos vá­lasztásokat és ellenzékbe kényszerült) a volt kancellár kijelentette: csöppet sem érez irigységet amiatt, hogy utóda nyíltan, kertelés nélkül szólal meg európai ügyekben. „Mire kellene irigyked­nem? Az efféle politika tör­vényszerűen fiaskóhoz vezet, természetesen nem 24 óra le­forgása alatt... A német kan­cellárok közül korábban egyik sem politizált azzal a mottóval, hogy £a német eszme majd helyrehozza a vi­lágot'. Ezzel a politikával nem sikerülhetett volna Willy Brandt nyitása kelet fe­lé, miközben meg kellett őriznie az amerikaiak bizal­mát is. Ez az újfajta £hopplá, most jövök én' politika ká­ros. 80 millió lakossal mi va­gyunk Európa legnépesebb állama, és gazdasági téren is a legerősebbek vagyunk, ez igaz. De nem kell mindig a többiek orra alá dörgölnünk, hogy mi vagyunk az elsők. Ezt amúgy is tudják. Inkább az illik hozzánk, hogy úgy bánjunk a többi állammal, hogy azok bizalommal lehes­senek irántunk... Közös jövőt akarunk építeni Európában, s ehhez partnerekre van szük­ségünk. Ezért az erőteljes be­szédek, amelyeket a szom­szédaink hangos beszédként érzékelnek, nem helyénva­lók. Hozzánk a halk hangok illenek: ezek a siker hangjai" -jelentette ki Kohl, Utóda európai hangsúly­váltása (a francia helyett a brit kapcsolat előtérbe helye­zése) dacára a volt kancellár­nak nincsenek aggályai Euró­pa jövőjét illetően. Mint ki­fejtette, földrészünk alapja olyan szilárd, hogy azt a je­lenlegi német kormány sem képes megingatni, akármit csinál is. „A vonat a vágá­nyon van, a mozdonyt felfűtötték. Előfordulhat, hogy a mozdony időnként ki­csit lassabban, időnként' gyorsabban halad, néha talán meg is áll. Csak egy dolog nem fordulhat elő: a moz­donyt nem lehet áthelyezni a szerelvény végére, hogy rossz irányba húzza a vonatot." A koszovói konfliktus tanulsá­gairól szólva a CDU-politi­kus úgy vélte: a Balkán prob­lémáit csak úgy lehet megol­dani, ha megértjük, hogy az Európán belüli határok nem ésszerű határok, mivel hábo­rúk nyomán alakultak ki. Nem eltolni akarjuk ezeket a határokat, hanem átlépni raj­tuk. Mitterrand mondta egy­szer, hogy aki a határokhoz nyúl, az háborút indít el... A megbékítés egyedüli lehetsé­ges módja a felvétel az EU­ba. A volt Jugoszláviában persze annyi borzalom tör­tént, hogy időrendet nem le­het megszabni. Más megol­dást azonban nem látok ­mondta a Süddeutsche Zei­tungnak Helmut Kohl. Csúcstalálkozó a Krímben A jaltai konferencián igen jól érezték magukat a politikusok. Felvételünkön, balról Varia Vita Freiberga lett elnökasszony Leonyid Kucsma ukrán államfővel, míg Aleksander Kwasniewski lengyel elnök Maria Osztapenko ukrán újságíróval lejti a tangót. (MTI Telefotó: Kovács Attila) Jalta (MTI) A krími csúcstalálkozó mérföldkövet jelent mind regionális, mind európai léptékben mérve - hang­súlyozta Leonyid Kucsma ukrán államfő, a balti-fe­kete-tengeri együtt-műkö­dési konferencia második napján, szombaton a jal­tai Livadia palotában tar­tott nemzetközi sajtóérte­kezleten. Ez a fórum tanújelét adta annak, hogy a balti-fekete-ten­geri együttműködés új ötletek­kel serkentheti az európai in­tegrációs folyamatokat - mu­tatott rá az elnök. A 22 ország, közöttük Ma­gyarország és hét nemzetközi szervezet képviselői közös nyilatkozatot adtak ki, amely­ben rámutattak: szándékukban és érdekükben áll a két régió országai közötti gyümölcsöző együttműködés kétoldalú, il­letve regionális alapon történő fejlesztése és a választóvon­alak nélküli Európa jövőbeli létrehozásában való részvétel. Megállapodtak, hogy részt veszpek a délkelet-európai sta­bilitási szerződés végrehajtásá­ban, fejlesztik energetikai, közlekedési, környezetvédelmi és gazdasági együttműködésü­ket. Közösen kívánnak fellép­ni a stabilitást és biztonságot fenyegető veszélyek, így a ter­rorizmus, az illegális határátlé­pés, a kábítószer- és fegyver­csempészet ellen. Elmélyítik a humanitárius együttműködést a demokratikus hagyományok és az európai integrációs fo­lyamatok erősítése érdekében. Együtt-múködésükkel erősíte­ni kívánják országaik lehetősé­geit az európai és euroatlanti szervezetekben való részvétel­ben. A résztvevők nyilatkozat­ban biztosították szolidaritá­sukról a földrengés sújtotta Törökországot és Görögorszá­got, és külön méltatták a két szomszédos ország kölcsönös segítségnyújtását a katasztró­fák következményének elhárí­tásában. - Én hiszek abban, hogy Európa egységét létre le­het hozni, hiszen erre megvan a szándék ezekben a népek­ben, még azokban is, amelyek gazdaságilag eléggé elszigetel­tek - jelentette ki Göncz Ár­pád köztársasági elnök a balti­fekete-tengeri együttműködési konferencia munkáját értékelő szombati jaltai sajtótájékozta­tóján. Magyar újságírók kérdésére válaszolva, Magyarország részvételével kapcsolatban Göncz Árpád rámutatott a konferencia érdekes összetéte­lére. Mint mondta, a visegrádi országok már úton vannak Eu­rópa felé és reményét fejezte ki, hogy az év végéig ebbe Szlovákiát is be lehet számíta­ni. A fekete-tengeri és balti­tengeri országok útja sokkal kevésbé kikövezett, mint a vi­segrádiaké, de mindnyájuk célja az európai uniós tagság, a biztonság és a béke megőrzé­se, a kulturális és gazdasági ja­vak cseréje. Valamennyien gyakorlatilag be akarnak Euró­pába tagolódni és erre a célra még ilyen széles körben nem sikerült ezeknek az országok­nak ilyen fórumot összehívni. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyünk rajta részt és ne fejezzük ki a magunk nézetét" - hangsú­lyozta a magyar államfő. A konferenciát kezdemé­nyező Ukrajna kulcsszerepet játszik Nyugat-Európa és Ke­let-Európa között, földrajzi helyzeténél, katonai erejénél és középhatalmi státusánál fogva - mutatott rá Göncz Ár­pád. Nyilvánvalóan ezt felis­merve önmaga tekintélyét is emelni akarta, de a résztvevők is felismerték Ukrajna szerepét a térségben. Erre a két napra sok magas rangú államférfit si­került mozgósítani és olyan szövegről született egyetértés, amely egész Európa számára kifejező. Az MTI-nek Magyarország térségbeli kapcsolatrendszeré­re vonatkozó kérdésére felelve Göncz Árpád rámutatott, hogy a szomszédos Románia fekete­tengeri ország, Moldávia is a Duna révén. Történelmi ha­gyományaink kötnek bennün­ket Romániához, Moldáviá­hoz, a visegrádi együttműkö­dés köt bennünket Lengyelor­szághoz, Csehszlovákiához, Szlovákiához és a távolabbi múltunk - akár a Báthoryak révén - Litvániához, a finn­ugor közösség pedig köt a je­lenlévő és már EU-tag Finnor­szághoz. Dzsakarta (MTI) JusufHabibie indonéz elnök vasárnap a televízióban beje­lentette, hogy elfogadja külföl­di békeerők telepítését Kelet­Timorba, a válság megoldásá­ra. „Azt a döntést hoztam: hoz­zájárulásunkat adjuk ahhoz, hogy egy békefenntartó erő az indonéz katonasággal együtt tartsa fenn a biztonságot Kelet­Timorban" - mondta az egész Tiltakoznak Miedzulesie (MTI) Tiltakozó lengyel gazdák az alsó-sziléziai Miedzulesie va­sútállomásán a sínekre öntöt­tek néhány vagonnyi árpát, amelyről feltételezték, hogy cseh importból származik. Az akciót a .Paraszt Szolidaritás" országos tiltakozó bizottságá­nak elnöke irányította. Ugyan­csak ő volt az, aki augusztus 13-án, Muszyna vasútállomá­sán híveivel több tonnányi ma­gyar búzát és cseh árpát enge­dett ki a vagonokból. Zagórny már korábban figyelmeztetett, hogy ameny-nyiben a kormány nem állítja le a gabonabehoza­talt, a gazdák ki fogják önteni a sínekre az importált árut szállt­tó vagonok tartalmát. A tilta­kozó bizottság követeli, hogy a kormány tegye lehetővé a mező-gazdasági termékek be­hozatalának ellenőrzését. Mehetnek a országban közvetített beszédé­ben az elnök, aki előzőleg ta­nácskozott kormányának leg­fontosabb minisztereivel, a hadsereg vezetésével, s tájé­koztatta Kofi Annán ENSZ­főtikárt is. Mint közölte, azon­nal New Yorkba, az ENSZ székhelyére küldi Ali Alatas külügyminisztert, hogy ott ki­dolgozzák az ENSZ-békefenn­tartó erő részleteit. Alatas vár­hatóan hétfőn érkezik meg az amerikai városba. Habibie nem szólt arról, hogy mikor kezdődhetne meg a nemzetközi csapatok telepítése, s az erők összetételét illetően is csak annyit közölt, hogy „baráti országokról" lehet szó. Egy el­nöki tanácsadó azonban később közölte, hogy a nemzetközi erők bevetésének időpontja tel­jes mértékben Kofi Annán ENSZ-főtitkár döntésétől függ, s Indonézia a csapatok összeté­telénél sem akar feltételeket szabni, noha örülne, ha a nem­zetközi erőben minél nagyobb lenne az ázsiaiak aránya. Most 2 500 000 Ft kedvezménnyel! imm tLaOMFSsílSc! Az új Chrysler Stratus 2.5 HighWay V6-os (164 LE) csökkentett fogyasztású, kör­nyezetkímélő motorral. Az extra felszereltségek között található automata váltó, AutóStick® funkcióval, blokkolásgátló, dupla légzsák, légkondicionáló, bőr kárpit, 15"-os alumínium felnik, elektromos meghajtás a tükörtől kezdve a vezetőülésig szinte mindenre kiterjedően és még megannyi más. Cím: Chrysler Jeep Wéhli, Szeged, Textilgyári út 3. Te Szerviz: Szeged, Szabadkai út 96., tel.: 62-427­.: 62-458-763. 309. (SSÍSTÖ Minden Chrysler és Jeep modellre 3 év vagy 60 000 km Vlít garanciát és 24 órás európai segélyszolgálatot biztosttunk. Ajánlott kenőanyag: Mobil n Tisztikereszt Peking (MTI) Hámori József kulturális mi­niszter Pekingben átadta az is­mert kínai műfordítónak, Hszing Van-seng professzor­nak a Göncz Árpád elnök által adományozott magas kitünte­tést, a Magyar Köztársasági Ér­demrend Tisztikeresztjét. Hszing Van-seng Petőfi élet­művének lefordításával szerzett egyedül álló érdemeket. A mi­niszter elmondta: A kínai műfordító munkássága egészen rendkívüli, hiszen Petőfi összes művét lefordította kínai nyelv­re. A hat kötetet ki is adtát, az utolsó tavaly jelent meg, és széles körben terjesztik. Rákóczi­ünnepség Yerres (MTI) A párizsi Kölcsönösen Se­gélyző Magyar Egylet (SHSMP) szervezésében a hétvégén a francia fővárostól 40 km-re lévő Yerres város­ban bensőséges hangulatú Rá­kóczi emlékünnepséget tartot­tak a fejedelem halálának 264. évfordulóján. Az évenként rendre megtartott, a francia­magyar baráti kapcsolatok egyik fórumának számító megemlékezésen a Franciaor­szágban élő magyarok, kikül­döttek, Yerres város vezetői és számos lakosa vett részt a St. Honest templomban tartott ünnepi misén, majd a magyar egylet által felújított emlék­oszlop megkoszorúzásán. Mozgósítás Novokuli (MTI) Aszlan Maszhadov csecsen elnök általános mozgósítást rendelt el a szakadár kaukázu­si köztársaságban arra hivat­kozva, hogy Csecsenföld és Oroszország között tovább fo­kozódott a feszültség. Vlagyi­mir Putyin orosz miniszterel­nök viszont közölte, hogy je­len pillanatban nem látja meg­alapozottnak rendkívüli álla­pot bevezetését Oroszország egyes térségeiben. Titkos tárgyalás London (MTI) A The Sunday Telegraph Című brit lap szerint titkos tár­gyalások folynak Robin Cook brit külügyminiszter és chilei, vaíamint spanyol kollégája között a Nagy-Britanniában háziőrizetben tartott és kiada­tási tárgyalására váró Augus­tuo Pinochet volt chilei ál­lamfő szabad távozásáról. A 83 éves tábornok egészségi ál­lapotának rosszabbodása - és az a félelem, hogy az idős po­litikus a hosszas kiadatási eljá­rás során meghalhat a sziget­országban - sarkallta a brit kormáynt arra, hogy megpró­bálja bíróságon kívül rendezni Augusto Pinochet ügyét. Kétmilliárd euró Turku (MTI) Koszovó újjáépítése meg­közelítőleg kétmilliárd euróba fog kerülni a következő 3-4 év során - jelentette ki Yves-Thi­bault de Silguy, az Európai Bi­zottság pénzügyekért felelős főbiztosa az EU pénzügymi­nisztereinek finnországi talál­kozóján. A főbiztos elmondta, hogy a mintegy kétmilliárd eu­róból kizárólag a háborúban el­pusztult házak, illetve ter­melőeszközök újjáépítését fi­nanszíroznák. Októberben Brüsszelben összeülnek a do­norországok, hogy pontosítsák ezt a becslést.

Next

/
Thumbnails
Contents