Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

SZOMBAT, 1999. SZEPT. 11. RIPORT 9 a menet! Hiába is csűrjük-csavarjuk, még egy Opel gépkocsival is be kell térni időnként egy szeivizbe, például a rendszeres, 15 ezer kilométerenkénti vagy évenkénti átvizsgálásra. Azonban nagyon nem mindegy, kinek a gondjaira bízza négykerekű kedvencét! (Nem véletlen, hogy a hivatalos Opel garancia is érvényét veszti, ha a gépkocsit nem Opel márkaszervizben ellenőrzik, illetve javítják!) Tehát, ha Ön azt szeretné, hogy autójáról az Opel oktatási központjában képzett kiváló szakemberek gondoskodjanak, eredeti Opel alkatrészek és tartozékok kerüljenek bele, valamint az Opel előírásainak minden tekintetben megfelelő szervizháttér biztosítson alapot a professzionális szervizmunkához, forduljon a 68 Opel márkaszerviz valamelyikéhez! Két új szolgáltatás az Opel márkaszervizekben: 1. Opel Partnerkártya, amely kíváncsi az Ön véleményére a kapott szolgáltatás után. A magasabb, egységesített szolgáltatási színvonal mellett a partnerkártya kitöltőjére egy kedves ajándék is vár! 2 Opel Hűségkártya, amely alapján bármely Opel márkakereskedés szervizében elköltött összeg 10 százaléka bonuszként újra elkölthető a kereskedés szervizében. Kiegészítők, alkatrészek vagy új autó vásárlásakor is beszámítható! A részletekről érdeklődjön az Opel márkakereskedésekben. Opel márkaszervizek. Gond helyett gondoskodás. OPELS • Parlagfűügyben hiányzik a törvény szigora Nyaranta minden harmadik ember prüszköl A parlagfű hozzávetöle9 hárommillió ember nyári hónapjait keseríti ffleg Magyarországon, nem kis terhet róva a társadalombiztosítás büdzséjére sem. Szegeden három éve végzik a - lahn nevén - Ambrosia irtását a közterületeken, a pollenszennyezettségtál azonban még nem sikerült megszabadulni. A Pénz és a lakossági összefogás hiánya mel'ött a megfeleld jogszabályi háttér is hiányzik ö hatékony védekezéshez. A hazai lakosság 30 százaléka szenved valamilyen Pollentermelő gyomnövény okozta allergiás megbetegedésben. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg minden har"rndik embert gyötör a nyári hónapokban szénanátha, asztmás roham. A nyilván'artott betegek száma évről evre folyamatosan nő, töelynek a társadalom számára igen komoly anyagi következményei vannak. Ennek ellenére úgy tűnik, a Jelenlegi jogi szabályozás nem teszi lehetővé a hatékony megelőzést és védekezést. Korlátozottak a pénzügyi lehetőségek is; a lakosság tájékoztatása, tudatformálása pedig legfeljebb helyi akciók szintjén valósul meg. A szóban forgó növények között a „főbúnös", a legtöbb pollent kibocsátó, Így a legsúlyosabb allergiát okozd gyom a parlagfű, latin nevén Ambrosia. A parlagfű július végétől október végéig virágzik; egy-egy növény több milliárd pollenszemcsét röpít a levegőbe, amelyek a szél útján akár 100 kilométerre is eljuthatnak. Az allergiás küszöbérték köbméterenként és naponta 50 pollen. Ezzel összevetve riasztó, hogy Szegeden a nagyon magas (köbméterenként 100 pollent meghaladó) koncentrációjú napok száma 20 és 35 között változik. Különösen száraz, napos, meleg időben magas a levegő virágpor-tartalma. A lehető leghatékonyabb megelőzés és védekezés tehát vitathatatlanul indokolt lenne. Ambrosia, vagy valami más? Az első problémát a parlagfű felismerése jelenti. Sokan egyáltalán nem ismerik fel, vagy más gyomnövényekkel, elsősorban az ürümmel keverik össze a parlagfüvet. Márpedig egyetlen elnézett ambróziaszál az egész környék szénanáthájáról képes gondoskodni. A felvilágosítás érdekében a különböző civil szervezetek, az ügyben érintett hatóságok, valamint a szegedi közterületek parlagfű-mentesítéséért felelős Környezetgazdálkodási Kht. tájékoztató anyagokat készítenek és akciókat szerveznek. A lakosság széleskörű mozgósítása azonban csak a média és az iskolai oktatás jelenleginél naVegyszerrel irtják a parlagfüvet. Végleges megoldást a parkosítás jelentene. (Fotó: Miskolczi Róbert) gyobb szerepvállalásával lehetséges. Környezetismeret és biológia órákon például a lóhere és a pásztortáska mellett tanítani kellene az allergiát okozó gyomnövényeket is, de a pollenprobléma a tantárgyak közül még mindig hiányzó egészségnevelés része is lehetne. A második akadály természetesen a pénz. A parlagfű elleni védekezésre vegyszeres, valamint mechanikai irtást, gyomlálást, kaszálást lehet alkalmazni. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a város közterületein az idén 29 hektáron végzett vegyszeres gyomirtást, 20 hektáron pedig mechanikai módszereket alkalmazott a parlagfű irtására. Mindez több mint kétmillió forintba került. A végleges megoldás viszont 20 millió forintot venne igénybe; ennyibe kerülne a jelenleg gondozatlan, elhanyagolt területek talajcseréje és parkosítása. A közterület-fenntartásra fordítható' összeg viszont még a már meglévő parkok, zöldterületek gondozására sem elég. Önkormányzatok, pályázzatok! A pénzhiány enyhítését szolgálja az a pályázat, amelyet a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat terhére írtak ki biológiai eredetű allergének koncentrációjának csökkentésére. A pályázatokat az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen keresztül lehet benyújtani. Anyagi támogatásért települési önkormányzatok, civil szervezetek és iskolák folyamodhatnak szervezett, nagy területre kiterjedő, környezetbarát gyommentesítéshez. Annak ellenére, hogy hárommillió embert érint a pollenallergia, a megelőzés jogi háttere korántsem megfelelő. Hiába térképezi fel és szabadltja meg ugyanis a város a tulajdonában levő területeket a parlagfűtől, a magántulajdonban levő telkeken semmiféle beavatkozást nem végezhet a szolgáltató. Ilyen esetekben az önkormányzat jogosult az intézkedésre. Először felszólíthatják a tulajdonost, majd, amennyiben ez hatástalan marad, szabályértési eljárást indíthatnak. Ennek alapja az az 1993-ban született helyi rendelet, amely kimondja, hogy el kell járni a parlagfűvel fertőzött területek tulajdonosaival szemben. A büntetés azonban legfeljebb 10 ezer forint lehet, amely, különösen akkor, ha nem magánszemély a tulajdonos, aligha komoly visszatartó erő. A szakemberek előrelépést remélnek a szabálysértési törvény módosításától. A március elsején életbe lépő jogszabály ugyanis 150 ezer forintra emeli a környezetvédelmi szabálysértés esetében kiróható bírságot. Veszélyessé nyilvánítva? A problémára azonban még ez sem jelentene megoldást, hiszen a három éve tartó rendszeres belterületi irtás ellenére a városban a pollenszám még mindig igen magas. A Szegeden mért szennyezettség forrása ugyanis nem a belterületi fertőzöttség, hanem a külterületeken, a művelés alatt nem álló mezőgazdasági területeken található jelentős mennyiségű parlagfű. Ilyen esetekben az ellenőrzés és az intézkedés a földhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi állomások feladata. Ám intézkedni csak a föld művelésének elhanyagolása miatt lehet, hiszen a parlagfű a jelenlegi jogszabályok szerint nem minősül veszélyes gyomnövénynek. A szegedi közgyűlés már 1997-ben, a parlagfű elleni védekezés hosszú távú intézkedési tervének elfogadásakor kezdeményezte a törvénymódosítást annak érdekében, hogy a parlagfű kerüljön be a veszélyes gyomnövények körébe. Ekkor ugyanis a helyi kezdeményezésektől függetlenül országosan is kötelezővé válna a parlagfű pusztítása. A szakemberektől megtudtuk, hogy készül az új növényvédelmi törvény, fgy lehetőség lesz a régóta sürgetett változtatásra. Ez azért lenne fontos, mert a parlagfű-probléma végleges megoldásához országos szintű összefogás, megfelelő jogi és pénzügyi eszközök, összehangolt felvilágosító munka szükséges. Egyetlen önkormányzat elszigetelt erőfeszítése érdemben nem tud változtatni a jelenlegi helyzeten. Keczer Gabriella Opel - Egy évszázada úton.