Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

SZOMBAT, 1999. SZEPT. 11. BELFÖLD 3 Három kormányfő a határnyitásrál Magyar borral koccintottak. Orbán Viktor, Gerhard Schröder és Viktor Klima a Budai Várban rendezett borfesztiválon. (MTI Telefotó: Rózsahegyi Tibor) jegyzet Befejezetlen mondatok F ölötte izgalmas lehet a perc, amikor egy hivatalba lépő, új miniszterelnök megismeri, hogy mekkora a mozgástere. Kézfogás, mosoly, kattognak a fényké­pezőgépek, villámlik a vaku, majd diszkrét elvonulás, és következik a lényeg. Még emlékszem rá, amikor jó tíz évvel ezelőtt, az 1989-90-es év fordulóján Antall József, az MDF elnö­ke, aki azután Magyarország miniszterelnöke lett, arról beszélt ritka gazdasági pillanataiban: figyelni kell, hogy az egykori NDK felzárkóztatására, gazdasági rendbetételére mennyit áldoznak. Mi ugyanis, a magya­rok, annál csak kevesebbet fogunk majd kapni. Reális értékelés volt, nagyon is. Az egykori NDK ta­tarozására a német szövetségi kormány és a tartomá­nyok ezer milliárd német márkát költöttek el. A német privatizációs szervezet, a Treuhand, a volt NDK állami vállalatainak eladható állapotba hozásáért kifizetett 100 milliárd márkát. Mi is iparkodtunk. A Kádár-rendszer összeomlása­kor nettó 15,9 milliárd dollár volt a magyar államadós­ság - úti csomagunk a szebb jövőbe. Odaértünk-e már, vagy se, ezt mindenki eldöntheti maga. Az viszont tény, hogy a hazai privatizáció befejeződött, amelynek ered­ményeként az adósságunk 12,3 milliárd dollárra „csök­kent". A vasfüggönybontó Németh-kormány vajon kapott-e nagypolitikai intenciókat, és ha igen, milyeneket, arra vonatkozóan, hogy a szögesdrót átvágásának örömteli idejét nehogy megsavanyítsa a magyar államadósság jelentős csökkentésének kérésével? És a szabadon vá­lasztott, rendszerváltó miniszterelnök próbált-e ebben az ügyben puhatolózni, tárgyalásokat kezdeni, s ha igen, ugyan hol akadt el az ügy, milyen körülmények közepette kellett felismernie, hogy ez nem reális problé­mafolvetés? E kérdésekre valószínűleg csak a történészek tudnak majd válaszolni, ha egyszer megnyílhatnak azok a le­véltárak, ahol ezeket az iratokat valószínűleg őrzik. A Z elmaradt támogatás, a könnyítés nem csökkenti a magyar történelmi teljesítmény értékét, hogy Jalta után fél évszázaddal, 1989. szeptember 10-én a második világháború egyik mondatának végére kitettük a pon­tot. De mi lesz a többi befejezetlen mondattal? Építőanyag-vásár BNV alkalmából! MODUL RALI Szeged, Csongrádi sgt. 31. Tel.: 491-022. V Vh "nw Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 466-092. A kormánykabinet a kamarák jövöjéröl Megnyílt a BNV • Budapest (MTI) A 103. Budapesti Nem­zetközi Vásár (BNV) mél­tó a hagyományokhoz és mutatja a gazdaság lehetsé­ges fejlődést - hangsúlyoz­ta Chikán Attila gazdasági miniszter, pénteken a ren­dezvény megnyitóján a kőbányai vásárvárosban. A miniszter felhívta a figyel­met arra, hogy a BNV-t a részvétel széleskörűsége az európai rangú események közé emeli, amely az egész magyar gazdaságot is rep­rezentálja. A szeptember 19-ig nyitva tartó BNV-n 860 kiállító több mint 32 ezer négyzetméteren mu­tatja be kínálatát. Új Zeiss­üzemek • Mátészalka (MTI) Mintegy másfélmilliárd forintos befektetéssel há­rom új üzemet hozott létre mátészalkai gyárában a né­met Carl Zeiss Művek. A termelőegységeket szep­tember második felében avatják fel. A műanyaglen­cse-gyártó-, az optikai-, és a finommechanikai felület­kezelő üzemben együtte­sen 160 dolgozó kap mun­kát. A mátészalkai gyár összes létszáma így eléri ai ezret. Az új gyáregységek belépésével a termelés ér­téke az idén várható 4,3 milliárd forintról jövőre 7,1 milliárd forintra emel­kedik. Hajléktalan­szálló • Balassagyarmat (MTI) Csaknem hárommillió forintos beruházással felú­jították a balassagyarmati hajléktalanszállót, amely húsz rászorultnak nyújt le­hetőséget a tél átvészelésé­re. A felújítás eredménye­ként közfürdővel és fertőtlenítő fürdővel bővült a balassagyarmati létesít­mény. A balassagyarmati hajléktalanokat el tudják helyezni a húsz fős szállá­son, a környező falvakból, továbbá Romhányból és Szécsényből a városba ér­kezőknek viszont már nem jut hely. Tkjemcsak az önmagunk­ig ról kialakított, jól is­mert és hangoztatott kép sugallja ezt, hanem a min­ket jól ismerő barátaink is egyértelműen állítják: a magyar nép egyik - szeren­csére nem meghatározó! ­jellemzője a széthúzás. Ma­gyarán: ahol két magyar találkozik, ott legalább há­romféle vélemény hangzik el ugyanarról a dologról. Nem kettő, hanem legalább három... A nemzeti karakter e sa­játosságát legalább egy kérdéskörben illendő lenne túllépni. Ez pedig a kisebb­ségben élő magyarok ügye. A nemzeti közmegegyezés óhaja nem ábránd - gya­korlati szükséglet, hiszen bármilyen elért eredményt könnyűszerrel le lehet rom­bolni kishitűséggel, felüle­tességgel. Ártó szándékra nem is gondolok... A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított ma­gatartása alátámasztja, hogy az európai integráci­• Tíz éve • Budapest (MTI) A német és az osztrák szövetségi kancellár, va­lamint a magyar minisz­terelnök mondott ünnepi beszédet a határnyitás 10. évfordulója alkalmá­ból rendezett megemlé­kezésen pénteken, az Országházban. Az ünnepségen részt vett Göncz Árpád köztársasági el­nök, valamint Horn Gyula, Boross Péter és Németh Mik­lós korábbi miniszterelnök. Megjelentek a parlamenti pár­tok, a közlélet vezető szemé­lyiségei, valamint a diplomá­ciai testületek tagjai is. Az egybegyűlteket Áder János, az Országgyűlés elnöke kö­szöntötte. Gerhard Schröder beszé­dében felidézte: 10 évvel ezelőtt a keletnémet polgárok - a falak és szögesdrótok mö­gött eltöltött 40 esztendő után - a magyarországi kitérővel először távozhattak Nyugat felé. - Néhány hónap múlva a világ legcsúnyább építménye - a berlini fal - összeomlott az emberek szabadságvágya alatt - hangsúlyozta. A kancellár rámutatott: a menekültek kiengedéséről ho­zott bátor döntés történelmi következménye a német egy­ség volt, ami nem lett volna ós folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyü­mölcsözőbbé tehetik az együttműködést az anyaor­szág és a határon túli ma­gyarok között. Mivel Ma­gyarország az elkövetkező évtizedekben előretolt helyőrsége lesz a NATO­nak és az Európai Unió­nak, felértékelődik a maj­dani „találkozási pont", a schengeni határ. Átnézve a magyar kormányprogra­mot, kiderül, hogy fontos cél a határon túli magya­rok szülőföldön maradásá­nak a segítése. Ennek szel­lemében újították fel febru­árban a magyar-magyar párbeszédet, s hozták létre a magyar állandó értekez­letet, amelynek következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják gedtük ki lehetséges Magyarország nél­kül. Gerhard Schröder felidézte Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető szerepét is, aki „éleslátással járult hozzá ah­hoz a változáshoz, amelyet 1953-ban még a szovjet pán­célosok tapostak el". Hangsú­lyozta ugyanakkor: a berlini falat a keletnémet polgárok bátorsága döntötte le. A német szövetségi kan­cellár - aktuális kérdésekről szólva - közölte: Németor­szág mindent megtesz azért, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban az Európai Unió tagja lehessen. Viktor Klima hangsúlyoz­meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészség­ügy, a szociálpolitika és az európai integráció terüle­tén, amelyben a határon túli legitim szervezetek kép­viselői éppúgy részt vesz­nek, mint a hazai ellenzéki pártok. A magyar kormány - le­hetőségei arányában - po­litikai és gazdasági támo­gatást nyújt a határon túli magyarságnak. Előbbi pél­dájaként a vajdasági auto­nómia-koncepció kidolgo­zásának segítését említhet­jük. Utóbbi kapcsán pedig megjegyzendő, hogy az Illyés Alapítvány költségve­tését a tavalyi 500 millióról az idén 800 millió forintra emelték. A stratégiai célok, így a határon túli oktatási intéz­mények kiemelt támogatá­// ta: 10 évvel ezelőtt sokan nern tudták elképzelni, hogy az úgynevezett háború utáni rendben valami megváltozhat. Az osztrák kancellár állás­pontja szerint a történelmet azok a bátor emberek csinál­ták, akik az 1989. előtti de­mokratikus mozgalmakban szembeszálltak a rendszerrel. Viktor Klima szólt arról is, hogy a hidegháború mély nyomokat hagyott és nagy ká­rokat okozott. Ennek kapcsán példaértékűnek nevezte az el­múlt 10 évet a magyar-oszt­rák kapcsolatok újjáépítésé­nek területén. A kancellár álláspontja sze­rint állandó figyelmeztetés az sának sorában elsőrendű ügynek tűnik az erdélyi magyar egyetem kérdése. Elkülönítettek kétmilliárd forintot - most már csak az a kérdés, hogy lesz-e mit támogatni... A Tőkés Lász­ló-féle kezdeményezés, a nagyváradi Partium Egye­tem lehet az alapja abbéli reményünknek, hogy a ro­mániai magyarok képesek a szülőföldjükön megolda­ni'az anyanyelvi oktatást, a legmagasabb szinten is. Azt már sikerült megér­tetni, hogy az Európai Unió a schengeni egyez­ményt nem a magyarok el­len találta ki, hanem saját külső határainak biztosítá­sára annak érdekében, hogy a belső határokat le­bonthassa. Magyarország ettől függetlenül mindent megtett annak érdekében, // Európai Unió számára, hogy nem szabad új választóvonala­kat építeni, még láthatatlant sem, amelyek ugyanolyan fáj­dalmat okozhatnak, mint a kőből és szögesdrótból épül­tek. Orbán Viktor kifejtette: 10 év elmúltával is felkavar min­dannyiunkat, ha arra gondo­lunk, hogy miféle rendszer volt az, ahol az emberek biz­tos munkájukat, mindennapja­ik nyugalmát, életük minden eredményét gondolkodás nél­kül maguk mögött hagyták a szabadságért. - A 10 évvel ezelőtti ese­mények bebizonyították: sem a történelem rendje, sem az emberi természet nem tűri el az ilyen világot - szögezte le. A kormányfő megfogalma­zása szerint az elmúlt 40 év történelme szorosan össze­kapcsolódik Közép-Európá­ban: egymáshoz illeszkedik az 1953-as berlini felkelés, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, az 1968-as prágai tavasz, 1980-ban a len­gyel szolidaritás, majd a vas­függöny lebontása, a berlini fal széthullása. Felhívta a figyelmet: a fal leomlásával elhárult az aka­dály Németország újraegyesí­tése előtt. Hangsúlyozta: a XXI. század Németországá­nak bölcsőjénél Magyaror­szág is ott bábáskodott. hogy Romániát például át­menetileg vegyék le a ví­zumköteles országok listá­járól. Néha úgy tűnik, hogy a román fél nem méltá­nyolja kellőképpen jóindu­latunkat. Mivel Magyarország NATO-tagsága az összma­gyarság szempontjából tör­ténelmi fordulópont, im­már nem titok, hogy korai, március 12-i felvételünk összefüggésben volt a dél­szláv válsággal. A politika nagy játszmáiban a részvé­telünk elkerülhetetlen - a kérdés az, képesek va­gyunk-e a magunk javára fordítani a néha kiszámít­hatatlant. A kiszámítható változásokat pedig a ja­vunkra kell fordítani. Ilyen a schengeni határ. Felértékelődhet a magyar kisebbséghez való tartozás ténye - ezt kell erősíteni, demokratikus eszközökkel Azért, hogy Schengen árnyékából a napos oldalra lépjünk. Pataki Sándor • Budapest (MTI) A kormánykabinet ­többek között - a gazda­sági kamarák jövöjéröl, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti illetmé­nyalap emeléséről tár­gyalt - közölte Járai Zsig­mond pénzügyminiszter pénteken a kabinetülés után az MTI-vel. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy a kormány to­vábbra is tartja magát a közsz­férában tervezett 8,25 százalé­kos illetményalap-növeléshez. - Az adótörvényekről és a jövő évi költségvetésről nem volt szó a kabinet ülésén, ez utóbbi témát csupán a közszfé­rában foglalkoztatottak kere­setnövekedésével kapcsolatban érintettük - mondta Járai Zsig­• Cserszegtomaj (MTI) Három nagy borvidék és egy szőlősgazda egyesület csaknem kétszáz termelője vett részt a PATE keszthelyi kertészeti tanszékének cser­szegtomaji kísérleti telepén rendezett pénteki fajtabemu­tatón. Több, mint húsz új mond. Kérdésre válaszolva kö­zölte: eddig nem jutott el a pénzügyi tárcához olyan mó­dosító indítvány, amely elle­nezné a biztosítási adó beveze­tését. A gazdasági kamarákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a javaslatot, amely a kö­telező kamarai tagság meg­szüntetését kezdeményezi, a Gazdasági Minisztérium ter­jeszti elő. Mint ismert, a kormányzat elképzelései szerint a kamarák a jövőben is ellátnának közfel­adatokat, és ezekhez költség­vetési támogatásra is számít­hatnak. A kormány június végi kétnapos ülését követően Bo­rókai Gábor arról tájékoztatott, hogy a gazdasági tárca szep­tember 15-ig tesz javaslatot a kamarák finanszírozásáról. borszőlő és tíz csemege hib­riddel ismertették meg a gaz­dákat. A jövő a közepes ­hektáronként 8-12 tonna ­hozamú, ám magas mustfo­kot és nemessavszintet pro­dukáló minőségi szőlőké. Ezt igazolják a fajtaértékelési és próbaszüreti eredmények. Célunk a 2002-es csatlakozás • Budapest (MTI) Ausztria mindig is támogatta Magyarország európai uni­ós csatlakozását - hangsúlyozta Viktor Klima osztrák kan­cellár pénteken, a magyar-osztrák határnyitás 10. évfordu­lója alkalmából rendezett budapesti ünnepség keretében, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gerhard Schröder né­met kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Leszögezte: az unió jogosan döntött amellett, hogy a be­lépési folyamatot individualizálja, így Magyarországnak nem kell bevárnia a csatlakozással más országokat. Ezt az álláspontot osztotta Gerhard Schröder német kan­cellár is . • Magyarnak lenni (10.) Schengen árnyékában Új borszölöfajták

Next

/
Thumbnails
Contents