Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-10 / 211. szám
PÉNTEK, 1999. SZEPT. 10. KITEKINTŐ 7 Kedves Környékbéliek! Tja hiszik, ha nem - kívánom a távolból, hogy H minden, földdel bánó embernek „legyen malaca"! Legalább akkora, mint nekem. Értse mindenki úgy, ahogy ezt érteni szoktuk, hiszen ha Isten is megsegít, mire a Kedves Környékbéliek e sorokat olvassák, én már a görög tenger partján süttetem a hasam a Nappal. (Ugye: Ekkora malacot!?) Csakhogy! Ennek ára van. Mivel még sohasem ültem repülőjáraton, bízom abban, amiben minden betoji magyar ilyenkor bízvást bizhat: a gyorsröptű gépmadár vissza is hoz szerencsésen. Mert e sorokat még az indulás előtt írom, az ismert nóta szövegével ütöm el a félszem hevét: „amerre én járok, bámul a világ!", hiszen - szerintem - nagy szó a paraszt életében, ha felülhet a repülőre. (Még tán a „sok pénz" se kell, ha egy cég gavallér...) Mondhatnák a kedves környékbéliek, ha már füle nem is kerekedett igazából ennek a mondandónak, farka azért legyen. Vagyis, tudjuk meg mivégből született e malaccal összefüggésbe hozható írás? Mint a Kitekintő oldal szerkesztője, a szerencsésnek kívánt légbeemelkedésemmel igazából arra vagyok kíváncsi, ha fecske vagy gólya lennék, madártávlatból vajon mit láthatnék? Nos, erre a nem mindennapi kérdésre a következő találkozáskor remélem kielégítő választ adhatok, márcsak azért is, mert már repülni már repültem a falum felett, (helikopterrel) és madárnak is érezhettem magam jópárszor. jn» lőtte azért olvassák el az e heti összeállításunkat -C/ is, hiszen a vágyott szerencséről, a gazdának „kívánt malacról" (a pénzről) írnak benne szerencsés kollégáim: ftlAjertfr ttlljtrr Támad a szövőlepke • Munkatársunktól Ax idén az elmúlt évekhez képest jóval nagyobb mértékben károsítják megyénk haszonfáit egy rég elfeledett lepke hernyói derül ki a Csongrád Me9yei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás •9azgató helyettesének, Surányi Róbertnek a tájékoztatójából. A fák leveleit a lepke hernyói szövedékkel vonják be és alatta táplálkoznak. A szemlélő gazda csak azt veszi észre, hogy a fáiról eltünik a levél, így némely tanya „sivatagi" kéPet mutat. Ezért a pusztításért pedig nem más, mint az amerikai fehér szövőlepke vagy más néven medvelepke a felelős. Ez a lepkefaj először 1940 augusztusában került be egy szállítmánnyal a csepeli szabadkikötőbe. Azóta az egész országban elteijedt. Elsősorban a juharféléken, az eper, a szilva, az alma, a cseresznye és a fűzfákon táplálkozik, de ezenkívül szinte minden lombos fa, eserje veszélyben van. A kártevőt az 5/1988-as MÉM rendelet alapján „veszélyes károsítónak" minősítették, a jelenléte exportkizáró tényező. A megtámadott fákon tarrágást okozhat, ami közvetve a gyümölcs minőségét és mennyiségét rontja. Fiatal fák esetében akár az egész növény pusztulását is előidézheti. A fiatal hernyók a levél fonákján, majd később az egész levélen táplálkoznak. A megtámadott leveleket sűrű szövedékkel vonják be. Ezek a hernyófészkek többnyire a fák, bokrok ágainak a csúcsán helyezkednek el, fgy már meszsziről szembetűnnek. Az eleinte csoportosan élő állatok, ahogy fejlődnek, újabb és újabb leveleket szőnek a fészekhez, sőt még a közelben lévő gyümölcsöket is megtámadják. A teljes fejlettség elérése előtt elborítják a teljes fakoronát. A kártevőknek Magyarországon két nemzedéke van. Az áttelelt bábokból május elején rajzanak a lepkék. A nőstények tojásszáma az időjárás és a tápnövény szerint is változhat. A tavasszal rajzó lepkék kevesebb tojást raknak, mint a nyáriak. A nőstények a levél fonákára egyszerre akár 1300 tojást is elhelyezhetnek. A hosszan elhúzódó, meleg őszi idő esetén kialakulhat egy harmadik nemzedék, ami az idén is várható. Fontos tudnivaló, hogy a szövőlepke nagy távolságokra nem mozog, a bábozódás közvetlen közelében rakja le a petéit. Hogyan védekezhetünk a kártevők ellen? Első lépésként figyelni kell a fészkek megjelenését a fákon. Legkönnyebben a fiatal hernyókat lehet kiirtani. Ilyenkor ugyanis az állatok még együtt maradnak, így csak viszonylag kis területen kell védekezni. A vegyszerek használatánál ügyelni kell a fákra is. Az élelmezésegészségügyi várakozási idő betartása ebben az esetben is a legfontosabb szempont. A permetezést időzíteni lehet a fák egyéb, más hernyókártevők elleni védelemmel is, ekkor a gyorsan ható piretroidok (Decis, Fendona, Karate, Sumi-alfa) használata ajánlott. Ha azonban csak kifejezetten a szövőlepke támadta meg a gyümölcsöst, akkor a Bacillus thuringiensis készítményeket (Dipel ES, Thuricide HP, Bactucid P, Foray 48 B) alkalmazzuk. Az út menti fák esetében a Trebon 10 F rovarölőszer is hatásos. Szórványos vagy gyenge fertőzés esetén célszerű a párleveles hemyófészkeket levágni és eltüzelni. Az amerikai fehér szövőlepke „veszélyes kártevőnek" minősül, ezért az 5/1988-as MÉM rendelet értelmében minden termelő részére kötelező az ellen való védekezés. Aki ezt elmulasztja, arra növényvédelmi hatóság 10 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, vagy 100 ezer forintig szabálysértési eljárást kezdeményezhetnek ellene. A védekezés azért is kötelező, mert a lepke bármely fejlődési alakjával fertőzött növények exportja szigorúan tilos. • Kitúrják a szerencsét? Nem babona, hanem sonka Zádori János büszke malacaira, nem a szerencsevadászat miatt tartja őket. (Fotó: Gyenes Kálmán) A malacot összefüggésbe hozzák a szerencsével. Mondják, kitúrja az ember szerencséjét. Aki megüt egy nyereményt, annak malaca van, tartják. Ilyen szempontból a falusiak előnyben vannak, hiszen ritka az a porta, ahol egy-két disznó nem röfög az ólban. így van ez Forráskúton is. Régi forráskúti bölcsesség szerint a legjobb üzletek a kocsmában kötődnek - világosított fel Zádori János, aki szívesen vállalkozott rá, hogy megmutassa szerencsemalacait. Tizenhármán vannak azok, így a gazda. Komájával, Vass Lajossal küzdöttek egy ideig az ólban, mire kamera elé bírták terelni a két jószágot. A nyugdíjas kovács büszkén tartotta kezében az ugyancsak ficánkoló malacokat. - Fürgék ezek, mint a gazdájuk - hunyorított tréfásan Zádori János. Bizony nem bánná, ha a szerencsét is így megmarkolhatná a hét végén és megnyerné a közel milliárdot érő lottó ötöst. A forráskútiak között is téma volt mostanában a hihetlenül nagy összeg. Talán el sem tudja képzelni az ember, mekkora pénz is ez valójában. Kis számítással kijön: ha valakinek 30 ezer forint a havi nyugdíja, akkor a főnyereményt 32 ezer 333 hónap, azaz 2 ezer 694 év alatt kapná meg. Egy biztos: egyszerűbb megnyerni, mint kivárni... Amikor arról kérdeztem Zádori urat, volt-e már komolyabb nyereménye, akkor lapunkra terelte a szót: - A Délmagyarral nyertem. Több mint 30 éve vagyok előfizetője. Ha jól emlékszem, 8 évvel ezelőtt találtam az újságban piros pecsétet, ez pedig azt jelentette, hogy az újság jóvoltából kiutazhattam Franciaországba. Rengeteg élményt éltem át egy hét alatt. Egyébként volt már ötösöm a lottón. Úgy, hogy több szelvényen volt meg az összes kihúzott szám... Falun az ember nyugdíjasként sem ülhet ölbe tett kézzel. Bizony meg kell fogr ni a munkát, mert különben felkopik az álla. Zádori János disznókat tart, három holdon kukoricát termel. Kell a takarmány a jószágoknak. Amikor pedig valamelyikük beleszalad a nagykésbe, akkor a rokonok is jó étvággyal fogyasztják a kóstolót. Egyébként pedig nem érné meg disznót tartani, mert munka van vele, a takarmány drága, a felvásárló meg bagóért szeretné megszerezni. - Tanyán nőttem fel, gyerekkoromtól úgy neveltek, hogy ne fázzak a munkától. Ma is szoktam még lovakat körmölni, patkolni, ha a helyzet úgy hozza. Ha az ember megtanult egy mesterséget, az nem megy kis soha a kezéből. Hogy mi lenne, ha megnyerné a súlyra is tetemes pénzt? - Alapvetően biztosan nem változnék meg - mondta határozottan Zádori János, ám azt is láttam rajta, nem először játszik el a nagy nyeremény elköltésének gondolatával. - Mindig szerény igényű voltam. Öten vagyunk testvérek, nagy a család, mindenkinek jól jönne az anyagi segítség. Azt már régen megfogadtam, ha egyszer beüt a szerencse, a pénz jelentős részét jótékonyságra fordítom, ha nyerek, úgy is lesz. V. Fekete Sándor Mire költené a lottófönyereményt? i ""S * SííS Kiss Szabolcs, sándorfalvi benzinkutas: - Három kollégámmal közösen lottózom. Amíg nem lesz ötös, addig 300 szelvénnyel játszunk. Ha nyerünk, akkor természetesen negyedeljük az összeget. Mire költeném a rám eső részt? Még nem vagyok nős, így elsősorban a szüleimnek és két testvéremnek adnék a pénzből. Magamnak egy házat vennék Sándorfalván, amihez egy jő kocsi is járna. Persze a barátaimra is gondolnék, egyhetes bulit csapnánk. A maradékot pedig a bankba tenném. Repkó János, forráskúti földműves: - Az életem nem változna meg, ha hirtelen milliomos válna belőlem. Két gyerekem és két unokám van, a pénz nagyobb részét köztük osztanám szét igazságosan. Magamra nem sokat keltenék. Kocsira, flancos, drága ruhára, műszaki cikkekre nincs szükségem. A belvíz igen megrongálta a házamat, azt tenném rendbe a pénzből. A javítás azonban nem sokba kerülne. A fennmaradó összeget természetesen beraknám a bankba. Székesi Erika, zsombói boltos: - Ekkora összegből már nyugodtan megalapozhatom a jövőmet. Eddig többek között a pénzhiány miatt nem tudtam továbbtanulni. Letenném az érettségit, majd elvégeznék egy számítógépes és egy kereskedelmi tanfolyamot. Azért a családom sem járna rosszul, bőven kapnának ők is a vagyonból. Építetnék egy házat, kocsit vásárolnék és bejárnám a fél világot, főleg a tengerparti országokat. Azért felkeresném hazánk legszebb részeit is. Hódi József, szatymazi rokkantnyugdíjas fűtő: - Biztosan megoldódna az én és a családom jövője, de nem lottózom. Ha vásárolnék szelvényt és nyernék vele, akkor biztosan szakember segítségét kérném, mibe is érdemes befektetni ekkora összeget. Még a cégalapítás sem lenne kizárva, de szívesen társulnék egy jól működő vállalkozáshoz is. Régi vágyam is teljesülhetne, elutazhatnék Egyiptomba, Izraelbe és az Egyesült Államokba. Azért bőven maradna különféle alapítványok javára is. Balástya • Munkatársunktól Balástya Község Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány ez év júniusában meghirdette a „Szép falunkért" pályázatot, amelynek célja, hogy a község szebbé, rendezettebbé váljon. A szervezők felkérték a balástyaiakat arra, hogy ingatlanukat, udvarukat, házuk előtti utcarészt tartsák tisztán, ültessenek virágokat, vágják a füvet és gondozzák a fákat. A pályázatta kilenc belterületen és két külterületen élő család jelentkezett. A négytagú zsűri felkeresi az indulókat és pontozza az épületek külső megjelenését, az előkert ápoltságát, az udvar és a melléképületek tisztaságát, illetve az utcarész gondozottságát. Az eredményhirdetésre október közepén kerül sor. A legtöbb pontot elérő család értékes jutalomban részesül. Ópusztaszer • Munkatársunktól A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) idén ünnepli megalakulásának századik évfordulóját. Ebből az alkalomból szombaton és vasárnap centenáriumi CACIB Dél-Kelet Európa kupa nemzetközi kutyakiállítást rendeznek az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A kétnapos rendezvényen körülbelül 2000 kutyát láthatnak az érdeklődők. A versenyt több kiegészítő program is színesíti, így például bemutatkozik a Hungária Dog Klub, lesz magyar fajták CAC kiállítása és mind a két napon tartanak Agiliti versenyt. Szombaton és vasárnap is kiadásra kerül a nap, illetve a kiállítás legszebb kutyája cím. Rúzsa • Munkatársunktól Immáron huszonkettedik alkalommal rendezik meg a rúzsai sportnapot. A helyi sportpályán szombaton reggel 8 órakor kezdődő rendezvény célja, hogy a megye területén élő fiatalok részére mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítsanak, illetve a legeredményesebben szereplő település elnyerheti a vándorkupát. A résztvevők többek között kispályás labdarúgásban, kézilabdában, lövészetben, sakkban és különféle atlétikai ágakban mérhetik össze erejüket, tudásukat. A délelőtt kilenc órás ünnepélyes megnyitó után elkezdődnek a késő délutánig tartó versenyek. Zákányszék • Munkatársunktól A romániai Borszékkel 1992 óta van kapcsolata Zákányszéknek. Ennek keretében a cserkészcsapat, családok és különböző küldöttségek látogatják meg kölcsönösen egymást a két településen. Az erdélyiek legutóbb augusztus elején vendégeskedtek Zákányszéken, ahol cserkészcsapatukat a helyi általános iskolások látták vendégül. Viszonzásként szeptember 3-a és 5-e között egy öttagú küldöttséget láttak vendégül Erdélyben a borszéki falunapokon. A háromnapos rendezvénysorozat programjai között több kulturális előadás, ökomenikus szentmise és néptánc is szerepelt. A zákányszékiek jól érezték magukat, és remélik, hogy hasonlóan színvonalas produkciókkal tudnak előállni a szeptember 25-ei falunapjukon, melyre természetesen meghívót kaptak a borszékiek is.