Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

6 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1999. SZEPT. 9. • Szombaton 7-kar az újszegedi színpadon: Jae Murányi és a Storyville „Szegedre mindig örömmel jövök" Joe Murányi: A dixie és a dzsessz száz év múlva is élni fog. (Fotó: Schmidt Andrea) Elhunyt dr. Altorjay István A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem búcsúzik neves tanárától, dr. Altorjay István gyerek­sebész emeritus professzor­tól, aki közel fél évszázadon át volt az egyetem dolgozó­ja. Altorjay István 1921­ben született orvoscsalád­ban a kárpátaljai Rahón. ebben az időben szülőhelye a Cseh Köztársasághoz tar­tozott és a kisebbségi terü­leten eltöltött gyermek- és ifjúkora egész életére kiha­tással volt, aminek köszön­hetően mindig nagy szere­tettel és megértéssel viszo­nyult a hasonló körülmé­nyek között felnevelkedett embertársaihoz. Az orvos­egyetem elvégzése után kórbonctanon dolgozott, majd körzeti orvos és se­bész segédorvos lett Ceglé­den. Jáky professzor meghí­vásának eleget téve 1950­ben lépett a klinikai rang­létra alacsony fokára, majd bejárva annak min­den lépcsőjét egyetemi ta­nárként ment nyugdíjba 1991-ben. A Petri Gábor vezette Sebészeti Klinikán a sebészet szinte vala­mennyi területét művelte és tett szakvizsgát sebészet­ből, ortopédiából, valamint traumatológiából. Münchenben eltöltött egyéves tanulmányút után 1966-ban cserélte fel inté­zetvezető-helyettesi poszt­ját a Gyermekklinika gyer­meksebészeti osztályának vezetésével. Felkészültsége, széleskörű tapasztalata prediszponálta arra, hogy hamarosan elismert, jól működő gyermeksebészeti osztályt alakítson ki. A gyermeksebészet vala­mennyi területén jeleske­dett és végzett rendkívüli műtéteket Nagyszámú közlemény és könyvrészlet megírása után tudományos minősí­tést szerzett és lett elsőként Magyarországon gyermek­sebész professzor. Országos elismertségét bizonyltja, hogy kétszer négyéves pe­riódusban a Magyar Gyer­meksebész Társaság Elnöke volt és nemzetközi kapcso­latainak köszönhetően több külföldi társaság tisztelet­beli vagy rendes tagja volt. Rendkívüli sebészeti készsége, példamutató élet­módja és kellemes emberi tulajdonságai méltán vál­tottak ki tiszteletet munka­társaiban és hálát számta­lan általa gyógyított szegedi és környékbeli betegben. Kegyelettel búcsúzva Tő­le emlékét megőrizzük! Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Újvidéki jógi Szegeden Szombaton 19 órától nagyszabású lemezbe­mutató dzsesszkoncertet rendez az Újszegedi sza­badtéri színpadon a Storyville Jazz Band. A rendezvényen - amely­nek fö támogatója a Délmagyarország - fel­lép a Four Fathers ének­együttes, Audrey Mota­ung dél-afrikai szárma­zású dzsesszénekesnő, valamint Joe Murányi klarinétmüvész. A kü­lönlegesnek ígérkező koncertre a Kárász utcai jegyirodában, az Ifjúsá­gi Házban és a Blues Kert vendéglőben kap­hatók jegyek. A legendás Louis Armst­rong zenekarának klarinéto­sa, a nemzetközi dzsesszélet nagy öregje, a New Yorkban élő Joe Murányi visszatérő vendég Szegeden. A Story­ville csapatához régi barát­ság fűzi, hamarosan megje­lenő lemezük címadó dalát is ő komponálta, de hang­szeres és énekes szólistaként is hallható a CD-n, amely­nek teljes műsora elhangzik a szombati koncerten. Joe bácsi - ahogyan mindenki nevezi - hétfőn érkezett meg Berlinből, ahol az utób­bi hónapokban dolgozott. Arra kértük, életéről és a ze­néhez fűződő kapcsolatáról meséljen: „Apám mezőkö­vesdi parasztlegény volt, anyám pedig egy Győr kör­nyéki kis faluból szárma­zott. Fiatalok voltak, amikor Amerikában találkoztak. Én már ott születtem, és ott jár­tam egyetemre, ezért ameri­kainak tartom magam, de szüleimtől magyarul is sokat tanultam. Anyámék szeret­ték a zenét, szépen énekel­tek, ma is emlékszem né­hány magyar népdalra és nótára, amit tőlük hallottam. Kilencéves koromban köl­töztünk New Yorkba, akkor kezdtem komolyabban zenét tanulni. Amerikában mindig más zene volt a levegőben, mint Európában. A két vi­lágháború között a rádió rengeteg filmzenét sugár­zott, állandóan Bing Crosbyt hallgattuk, otthon lemezről magyar cigányzene szólt, az iskolában pedig a klasszikus zenével ismerkedtünk. Sze­rencsém volt, hogy már gye­rekkoromban sokféle muzsi­kával találkozhattam. Az egyetem után évekig külön­böző lemezcégeknél dolgoz­tam, először az Atlantic Re­cords-nál, ahol akkoriban csinálta Ray Charles a leg­jobb lemezeit. Később az RCA-Victomál a lemezborí­tókra írtam zenei elemzése­ket, közben magam is mu­zsikáltam. Amikor Louis Armstrong híres fekete kla­rinétosa meghalt, írtam Armstrong menedzserének ­akit jól ismertem - egy leve­let, és az ő közvetítésével kerültem a zenekarába. Mostanában épp egy Armst­rongról szóló könyvön dol­gozom. Vagy. tizenöt kötet jelent már meg róla, az utóbbi időben olyan kiadvá­nyok is, amiket a korábbiak­ból ollóztak össze, és a szer­zőjük nem is ismerte Satch­mót. A nőügyeiről, a dro­gokról és az italról sokan ír­tak már, nekem viszont ren­geteg személyes élményem van róla. Ahogy az angol mondja: I know where the bodies are buried. Tudom, hogy a testek hol vannak el­temetve. Hogy miért volt zseni Louis Armstrong? Na­gyon nehéz lenne megmon­dani. A zene miatt. Roppant temperamentumos ember volt: hónapokig csend, majd váratlanul fellobbant. Rég­óta dolgozom már a köny­vön, remélem, a jövőre megjelenhet. A mai fiatalok zenéje nekem túl egyszerű­nek tűnik, sokszor egyetlen akkord van benne, túl han­gos és hiányzik belőle az in­venció. Kíváncsi lennék, hogy száz év múlva hallgat­ják-e majd. A dzsessz és a dixie száz év múlva is élni fog. Szegedre mindig nagy örömmel jövök, mert ez egy gondozott, szép város, rög­tön látszik, hogy van kultú­rája. A szombati koncertünk a Storyville Jazz Banddel készített új lemezünk bemu­tatója lesz. Már a következő lemezt is csináljuk a Men­delssohn Kamarazenekarral és a Stroryville ritmusszek­ciójával." H. Zs. • Munkatársunktól Swami Chidanand a Pa­ramhansa Swami Maheshwa­rananda által alapított Jóga a Mindennapi Életben Rendszer újvidéki közösségének veze­tője először hat éve járt Sze­geden. Swami Chidanand pénteken este hétkor az újsze­gedi Bálint Sándor Művelődé­si Házban tart előadást a jóga iránt érdeklődőknek. Auöi Az Ön igényeihez hangolva. Audi A4 Symphony. 520 000 Ft árelőnnyel. • „A gyakorlati problémák vonzottak" Eötvös-díj dr. Pintér Lajosnak Az Ön igényeihez hangolva tettük még tökéletesebbé az Audi A4-et. A motorváltozattól függően rendelhető Symphony csomagban megtalálhatja a Symphony CD-s rádiómagnót, az automata klímaberendezést, a kilencküllős könnyűfém felniket, a krómozott díszléceket, a bőrborítású kormányt és sebességváltót, valamint a könyöktámaszt elöl. Mindezt akár 520 OOO Ft árelőnnyel. Ráadásul minden Audi A4 Symphony mellé egy komolyzenei CD-t adunk ajándékba. Várjuk márkakereskedésünkben. Dr. Pintér Lajos kedvenc matematikai egyenlete. A tanárság volt számára a legfontosabb. (Fotó: Somogyi Károlyné) Augusztus huszadika alkalmából Eötvös József­díjjal tüntették ki dr. Pin­tér Lajost, a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetének docensét. A matematika tanár nem­csak ezért mondhatja ma­gát szerencsésnek, ha­nem azért is, mert egész életében azt csinálta, amit szeretett. • Kezdettől fogva mate­matikus akart lenni? - Makón jártam gimnázi­umba, ahol matematikából nem különösebben foglalkoz­tak velünk, ettől függetlenül nagyon jó iskola volt. Gyerek­koromtól elhatároztam, hogy tanár leszek. Az egyetemen szerencsésnek éreztem ma­gam, mert akkor csöppentem bele a matematikai intézetbe, amikor olyan kiválóságok ta­nítottak itt, mint Szőkefalvi­Nagy Béla, Kalmár László és Rédei László, s még Riesz Frigyessel is találkozhattam. Harmadéves koromban kerül­tem Szőkefalvi-Nagy Bélához demonstrátorként, és a kandi­dátusi disszertációmat is nála védtem meg. Egész életemben - azt a néhány évet leszámít­va, amikor a makói gimnázi­umban tanítottam - az analízis tanszéken oktattam. 0 Soha nem gondolt arra, hogy jő volna elölről kez­deni vagy mást csinálni? - Amikor idősebb korom­ban megkérdezték: még dol­gozol, mindig elgondolkod­tam azon, hogy amit munká­nak nevezek, az valóban mun­ka-e? Sose éreztem annak, mert mindig azt csináltam, amihez kedvem volt. Úgy éreztem én is, ahogy a bécsi filharmonikusok egyik tagja saját könyvében írta: és ezért még fizetnek is! Bár írtam kandidátusi disszertációt, mégis a tanárság volt szá­momra a legfontosabb. Nem zárom ki, hogy ez azért volt így, mert alapvetően nem vol­tam szorgalmas. Ambíció sem volt bennem, emiatt Szőkefal­vi-Nagy Béla sokat szidott. Nem szerette, hogy túl sok időt töltök a futballpályán. Benne voltam a futballcsapat­ban, bár az edzésekre nem jár­tam, mert annyi időm nem volt, de a meccseken mindig játszottam. 0 Mi olyan vonzó a mate­matikában, hogy ezt vá­lasztotta? - Képzeljünk el egy tész­tát, amit három ember között el kell osztani. El lehet-e osz­tani a tésztát úgy, hogy min­denki megkapja véleménye szerint a tészta egyharmad ré­szét, s egyúttal arról is meg legyen győződve, hogy senki sem kapott véleménye szerint többet? A matematika igazol­ta azt, hogy van megoldás, de nem volt eljárás a kivitelezés­hez. A matematika vigasza az volt, hogy az emberek között szét lehet osztani a dolgokat igazságosan, de borzalmasan nehéz megcsinálni. A mate­matikának közel kell lennie a gyakorlati problémákhoz, és engem mindig ezek a problé­mák vonzottak. Van erre egy vicc, amely a tanáraimnak nem tetszett. Ketten mennek léghajóval és eltévednek. Le­kiabálnak egy kunyhó előtt heverésző alaknak: hol va­gyunk? Az alak bemegy a kunyhóba, majd egy idő múl­va visszatér, és fölkiabál: a léghajó kosarában. Erre az egyik léghajós azt mondja a másiknak: te, ez egy matema­tikus. Mielőtt ugyanis vála­szolt volna a kérdésre, hosz­szan gondolkodott. A válasza tökéletesen pontos volt, és nem jó semmire. Ez kicsit ki­figurázza a matematikusokat. Sok olyan eredmény van a matematikában, amely köz­vetlenül nem hasznosítható, de az igazi matematika na­gyon közel van a gyakorlat­hoz, abból indul ki és oda tér vissza. Hegadás Szabolcs Porsche Szeged 6724 Szeged, Sárosi út 11. Tel.: 62/486 911, Fax: 62/493 368

Next

/
Thumbnails
Contents