Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-05 / 181. szám

1999. AUG.5 CSÜTÖRTÖK, 1999. AUG. 5. FESZTIVÁLNYÁR 7 ó/ó Udvar ióruí rtje emzően összefog"1] a zene tekintetébe" olgozottan oldotta & elhangzott Bartók dály műveket ma?) veggel énekelték­is kiderül, hogy a ® ir közönség katlan lelkesedés » ínokat. Odaadóan / ütt éltek a zenével ;n szó bármelyik ku' >1. S ami talán a leg^ ebb: testének mo/rj az is követte a m3j lamot, aki éppen szerint nem éneke lsó részben két kű]1 in szerző műve hang S bár a közönség >bb részének foga! í volt a taps etikettj? órus rugalmasan oblémát és egy P1 K? ÍREC" olgozott, egység] ívonalas hangveri idékozta meg a . ígot. A két ráadás k utolsó a Himnusz lyet a japánok m3-; ilven, tiszta kiejt]5 keltek el a közöm' ütt. napos oldal a Szegeden i* ryar Szó-bú 000 pld. : Vajdaság 5 helyek: SZÁG Kft. inia ÍO. sztöségei. 120-819. Klinker A Zt ítja az újság, hogy egy német forgalmazó a napok­fl ban olyan burkolóanyagot ajánlott a polgármesteri /atalnak, amely megtetszett a városvezetőknek. Vöröses­barna tégláról van szó. A szín melegséget áraszt, folytatja­Joháézi a Dóm tér hangulatát. Ráadásul tartós. Minden­"ek a tetejébe belefér a költségkeretbe. ,Atok ez Szegeden! Ez a tötyörgés. Itt mintha ébren is "tudnának a népek! A Nyugat-Dunántúlon hatalmas ipari Parkok virágoznak a kisvárosokban is, szinte megszűnt a fuukanélküliség, szembeötlő a jómód, a gyarapodás, a le­ngőben is érezni a dinamizmust. Itt meg? Azon tökölnek, /yen színű legyen a díszburkolat!" így háborog az olva­í0' Türelmetlen. Megértem. Aztán mégis elfog a kétely, ke­resgélni kezdek a könyvespolcon. Most ideírok néhány Mondatof Péter László: Mindörökké Szeged című köny­véből, a tudós hely- és irodalomtörténész életműsorozatá­nak negyedik kötetéből Klebelsberg kultuszminiszter úrról tolnak, aki megálmodta és fölépíttette a szegedi Márk te­ret, a fogadalmi templom terét a nemzeti emlékcsarnokkal, "z egyetemi elméleti intézetek épületeit, a klinikasort. "A tervező művésszel, Rerrich Bélával közösen lelték '"eg a klinkertéglát, az Alföld természeti adottságainak egmegfelelőbb építőanyagot. ...Herczeg Ferenc irta: „A Monumentális templomtér elrendezése az ő legegyénibb el­gondolása... Ennek a városrésznek minden egyes kövén Meglátszik, hogy az elmélyedt és gyönyörködő szeretet rak­s a helyére." Szent-Györgyi Albert irta 1938-ban: „Az én szobámban mindég van egy pár cserépnyi élő zöld növény a Mebelsberg gróf képe alatt -jeléül annak, hogy ő még M" 's változatlanul itt él közöttünk." tfedves, türelmetlen olvasó! Kérem, fogadja el, hogy A „az elmélyedt szeretet" egy város építésének legfon­tosabb anyaga. S. E. • Ala; koncert a zsinagógában Húszéves a Canticum i f A Canticum Énekegyüt­""a, csütörtökön 19 r°kor hangversenyt ad s*egedi zsinagógában j^ÍPület rekonstrukciója • "ta. Az együttes húsz­alapítója és müvé­doe,i vezetője Gyüdi Sán­- negyven. n 1 db pénztárostól. •Amint így összenézem az j^okat, azt a magam szá­be,,ra is meglepő felfedezést ^ 'ennem, hogy a fél élete­Beh a Canticummal töltöttem. Ün °Syis akarunk jubileumot Cs-rPe'n' ~ nem szokásunk. K megérintett egy pillanat­y "yen öregek vagyunk! És tsg"nk! A canticum egy ki­|q c változott az idővel, úgy Wanám, kétrétegűvé vált a Jkenysége, Az egyik a ka­akorus-szerű felállás, amit 'obbi években csináltunk: 0 körüli létszám, szóla­e "ként három-négy-öt éne­-l(ji.. A másik rétege a Kodésünknek a szólóének­|ayuitesi. amelyben egy szó­f„ 7 e8y ember. Ez utóbbi te . 'óban lépünk fel ma es­tjc. Zs,nagógában: a hat Can­m-tag közül mindig az ^" darabnak megfelelő szá­e"ekes szerepel. Ez tehát , kamarakórus, hanem n, kegyüttes, ez vokális ka­|önbazene. Körülbelül az a kü­*én a Canticum működé­ig kétfélesége között, mint H v°nósnégyes és egy ka­„ razenekar között. Tulaj­, reppen a gyökereinkhez j„. ez vissza, hiszen minden ^kezdődött, hogy négy fiú iOh.araz°" együtt... Még a ka­el()i(Sag 'dején. az egyetem Dtl ' °e a '83-as Ki mit tud?­Vált1S a "égy fős férfi-quartett Oj , lsmertté. Csak annyi az tq °8y teljes, önálló koncer­fei..nem adtunk még ilyen Jásban blat 3 tovább hagyom maga­4/1 ,bűvölni a számok által, kell látnom, hogy éppen y eVef vagyis az életem ne­ct Pedig a színházi kórus­"Atem, karigazgató-kar­^jtofként. Most, hogy a la °nikusok igazgató-kar­ya 'ettem, eszembe sem jut, hogy lemondjak a kórus­vezetésről vagy a kórusének­lésről. Én nem azért voltam karigazgató, hogy közel le­gyek a tűzhöz, a színházi ve­zetéshez és e cél érdekében, mintegy szükséges rosszként vállaltam volna a kórusveze­tést... Éppen fordítva. Úgy éreztem, a karvezetéshez ér­tek, ezt szeretem csinálni, s ha a kedvtelésemnek az az ára, hogy színházi funkciót kell vállalni, ám legyen. Ezután is énekelni szeretnék, mint ed­dig, maradok az oratórium műfajban, tehát a Vaszy-kó­russal és persze a Canticum­mal. Egyedül a színházi kar­vezetés nem fog beleférni... A következő szezonra még vál­laltam, de keresik az utódomat a színházi kórus élére. Magam pedig a zenekarhoz keresek egy igazi ászt... Mi több, már mondhatom múlt időben, hiszen meg is találtam a magyar karmesterek neszto­ra, Lukács Ervin személyé­ben. Az ő jelenléte lesz a leg­hangsúlyosabb a Szegedi Szimfonikus Zenekar életé­ben. A két bérletben együtt összesen tíz koncertünk van. Azt tervezem, hogy az öt-öt bérleti koncertből kettőt-kettőt Lukács Ervin dirigál, egyet­egyet én, a fennmaradó két­két hangversenyre pedig ven­dégeket hívunk, köztük termé­szetesen Pál Tamást és Oberf­rank Pétert. Nem, dehogyis gondolom, hogy úgymond elterülhetek ebben az új vezetői székben. Ellenkezőleg. Szerencsés va­gyok, mindig is azt csinálhat­tam, amit szeretek. Bár né­hány, számomra kedves tevé­kenységről már le kellett mondanom: négy éve nem ve­zetem az egyetemi énekkart és most véglegesen átadom az egyetemi zenekart is. De sze­retnék közel maradni az egye­temi zenei élethez - csak nem tudok tovább valamilyen ál­landó funkcióban-formában. Az a lényeg, hogy ezután is sokat és sokféle területen aka­rok dolgozni. Amennyit csak bírok." S. E. • Hoffmann: Kiss B. Attila „Két út vezetett Szeged felé" Kiss B. Attila egyelőre nem érez késztetést arra, hogy Erdélyből elköltözzék. (Fotó: Karnok Csaba) Szolnokon énekelte már Hoffmannt a Sel­meczi György-átírásban. Más volt a fordítás, most tehát nagyon kell figyel­nie, a kétféle szövegva­riáció nem keveredhet. A szabadtériről haza­megy Kolozsvárra: Sel­meczi György az ottani opera történetéről készít tévésorozatot, Kiss B. Attila ebben hat mű te­norszerepeit énekli. A kalotaszentkirályi szüle­tésű, 36 éves énekmű­vész Magyarországon először a szegedi szín­házban lépett fel: négy évvel ezelőtti Pinkerton­ja nagy siker volt. Azóta elárasztják főszerep-kí­nálatokkal. O Szinte kapkodják egy­mástól az operaházak. Miért tart ki a kolozsvári mellett? - Nem tettem valamiféle hűségnyilatkozatot, egy­szerűen csak ott vagyok. Voltak már lehetőségeim, kaptam felkéréseket, de ma­radtam. A jövőről persze nem tudok nyilatkozni. • Nem találta eléggé vonzónak az ajánlatokat? - Egyelőre nem érzek késztetést arra, hogy ilyen radikális lépést tegyek és Er­délyt elhagyjam. Ott vagyok otthon. • Amolyan „lassú víz partot mos" típus? - Nem hiszem. Tettem már radikális lépéseket, pél­dául az opera felé. 1990-ig semmi közöm nem volt hoz­zá. • Volt egy „rendes" szakmája? - Több is. Gyári géplaka­tos. Népdalénekes. Színját­szó. • Meséljen! - Amatőr színházat csi­náltam, a népdaléneklés mellett műsorvezető-bemon­dó voltam, tehát mindig is színpad-közeiben ügyköd­tem. Gyakran és sokan mon­dogatták nekem, hogy ezzel a hanggal többet is lehetne kezdeni, de '90-ig Romániá­ban nem igazán volt szá­momra lehetőség. A zene­akadémián olyan kevés hely volt évente, hogy a támoga­tottak is túl sokan voltak rá. Engem pedig nem támoga­tott senki. Próbálkoztam a színészet felé, de ott sem volt-rózsásabb a helyzet. Sem kedvem, sem türelmem nem volt a hosszas várako­záshoz. De '90 elején a Ko­lozsvári Állami Magyar Opera vezetői a kamerák elé állottak és azt mondták, hogy tágítanák a keretet, fia­tal tehetségeket keresnek. És akkor én léptem - egy radi­kálisát. 9 Huszonhat évesen. A zeneakadémiai évfolyam­társai nyilván fiatalab­bak voltak... - És felkészültebbek. Frissen végezték a zeneisko­lát, nekem viszont nem volt zenei előképzettségem. Nem állítom, hogy könnyű lett volna, de annál izgalmasabb. Közben másfél évre elmen­tem Luxemburgba egy ösz­töndíjjal, úgyhogy csak '96­ban fejeztem be otthon a ta­nulmányaimat. • Ezek szerint első sze­gedi fellépésére egyene­sen Luxemburgból jött. - így van. Tulajdonkép­pen két párhuzamos út veze­tett Szeged felé. Itt énekelt egy kolozsvári baritonista kollégám, Bancsov Karcsi, tőle érdeklődött az akkori zeneigazgató, Molnár Lász­ló: nem tudna tenoristát ajánlani? Közben Kerényi Miklós Gáborral két bemuta­tót hoztunk létre Kolozsvá­rott, Vidovszky: Nárcisz és Echóját és Demény Attila: Parafarmját mutattuk be; a sikeres együttműködés nyo­mán ragaszkodott hozzá, hogy a szegedi rendezésében énekeljem Pinkertont. A szá­lak így találkoztak. Éppen a prágai Mozart Akadémián voltam ösztöndíjas, amikor a felkérést megkaptam és rög­tön utána utaztam Luxem­burgba... O Pinkerton után pedig gyors egymásutánban rengeteg jelentős szerepet elénekelt. Kívülről úgy tetszik, szinte nem is volt pályakezdő korszaka, gyorsan és simán rögtön a csúcsra került. Mintha a viszonylag késői kezdés hátrányát akarta volna behozni.. - Nem volt ez tudatos, egyszerűen így alakult. Azt sem mondhatom, hogy túl sírna út lenne mögöttem, hi­szen a feladatok sokszor meghaladták a pillanatnyi felkészültségi szintemet. De ha az ember nem próbálko­zik az úszással, sose tudja meg, tud úszni vagy sem. Most, húsz főszereppel a há­tam mögött már meggondo­lom, megfontolom, hogy mit vállalok és mit nem. • Mit vállalt és mit nem a jövő szezonra? - Kolozsváron természe­tesen számítanak rám, Aida­bemutatóm lesz. A budapesti Operaházban novemberben beállok a Rigolettóba, aztán jön a Pomádé király premi­erje Kerényi Miklós Gábor rendezésében, tavasszal Szi­netár Miklós németországi Carmenje kerül haza. Való­színű, hogy a szegedi Pillan­gókisasszony is fölkerül az Operaházba és talán Szabó István rendezésében éneke­lek, Ötvös Péter Három nővérének ősbemutatóján. Győrben negyedik éve rend­szeresen fellépek, az idén az Aidában. Bármennyire saj­nálom, mindezek mellett már nem tudtam a szegedi Hunyadit és a Köpeny Hen­rijét vállalni. Sulyok Erzsébet szabadtéri történetek A dühös karnagy Réti Csaba ma is kedvelt énekese a szegedi színház ope­ratársulatának. 1964-ben a Hu­nyadi Lászlóban kezdő énekes­ként a hírnököt alakította. Az egyik próbán a dirigens Vaszy Viktor magából kifordul­va, ordítva instruálta a rendre­másra széteső zenekart, és a fi­gyelmetlen énekeseket. Vége volt a próbának. A kezdő Réti, aki egyébként Vaszy kedvenc tanítványa volt, oda­ment a már lecsillapodott kar­nagyhoz és megkérdezte tőle: - Tudom, nagyon pocsék volt ez a próba, de miért kiabált velünk, mester? Mire Vaszy filozofikus böl­csességgel: - Azért, mert én tudom, hogy miért, mikor és kivel kell kiabálni! J. M. É. 9 S MÜffiT) TourMix Kft. viy .nwu/i> utazási Iroda 6722 Szeged, Attila u. 12. Tel./fax: 62-424-776, tel.: 62-323-989. SZEZON VÉGI KIÁRUSÍTÁS a TourMix Utazási Irodában. AKCIÓS BÖRZENAPOK, valamint szilveszteri előzetes 1999. augusztus 6-án és 7-én, 9-18 óráig. Egyes utaknál további kedvezmények! ATLANTIC TRAVEL Olasz-Magyar Utazási Iroda Szeged, Tisza Lajos krt. 58., lel.: 62-486-333. Szegedi indulási!, autóbuszos ajánlatainkból: Akciós olasz tengerparti nyaralóprogram: l.ido di Jesolo szept. 4-1 l-ig 31 300Ft/f6 (luxus autóbusszal, apartmanban, strandbelépővel, velencei kirándulással) Szardínia, Korzika körutazás, nyaralás szept. 16—25-ig 89 900 Ft/fő. !lft|j|| © MEGBESZÉLÉSEK, ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TOLMÁCSOLÁSA! iÉÉi w. \mkl Szeged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-550 O Nyári O lámpavásár Minden lámpára 20—40% engedmény. Mennyezet lámpák óriási választékban. „Otthon-Lux" Dózsa u. 4. O UL N «/) Ü \ V®7 o o programok Ma 0 A zsinagógában 19 órától a Canticum Énekegyüttes ad hangversenyt a zsinagóga re­konstrukciójajavára. O A Fürdőudvarban 20.30 óra­kor Marc Camonetti: Hatan pi­zsamában című kétrészes komé­dia bemutatója. Rendező: Kal­már Tibor, szereplők: Mécs Ká­roly, Szerencsi Éva, Kovács Ist­ván, Bede Fazekas Annamária, Sáfár Anikó és Harmath Imre. Állandó rendezvények O A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matiné­történeti kiállítás, Ohio és kör­nyéke képzőművészetének be­mutatója, Lucs Ferenc kép­gyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vas­co Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnö­ke (Antall Péter fotói Antall Jó­zsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és mun­kássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeü kiállítá­sa a Bécsi körűt 1 l/A szám alatt található. O A Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. O A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. O A Bartók Béla Művelődési Központban a budapesti Plane­tárium hologram kiállítása. O Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) O Az újszegedi füvészkert min­dennap 10 és 18 óra között tart nyitva. O A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától lá­togatható. O A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. O A Dugonics téren kézműves vásár váija a látogatókat. a DM irta „Az építőipari technikum második emeletén kapott he­lyet többek között a Tűzoltó Múzeum tűzvédelmi vándor­kiállítása. A teremben elhe­lyezett 30 tablón beszédes ké­pek sora bizonyítja, milyen következményekkel járhat a tűzvédelmi szabályok megsze­gése, illetve be nem tartása. Az egyik képen például az an­nak idején kiégett szegedi Szi­várvány Áruház fiistüs portál­ja látható, a kép alatt pedig egy villanyrezsó. Egy bekap­csolva hagyott villanyrezsó okozta annak idején a több százezerforintos kárt jelentő áruházi tüzet. S még sorol­hatnánk tovább a különféle tűzeseteket, amelyek mind egy-e8y tűzvédelmi előírás el­mulasztása miatt keletkeztek. „Mindig be fogjuk tartani a tűzvédelmi szabályokat! " ­ezt Irta a kiállítás ötezer láto­gatója közül valaki a kiállítás vendégkönyvébe." 1960. július 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents