Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-30 / 201. szám

AUG. 30. SZEGED 5 WgiJfl imléke jyúja ugatott mint a > legannyi kutyája a Cse' atak mellett, amikor To/ büszke vezér remény"* ül nyeregbeszállott, a fjf I :kkirály sápadt arccal" sapzott szakállal hullán íba hullott. Szeged a allattszott a tompa ren] mellyel az Alföld szíve J :zte, hogy valahol ta» íost temetik Mátyás ^ yarországát. csörög a Pannon GSM 6 szőlő ípzettebb szakembe igzik a kísérleteket. A * g leghatalmasabb gj ölcstelepén kétezernél >bb gyümölcsfajtát f áznak. Jelenleg fagy/ sérleteket végeznek A irackfajtákat honosít' tg. i1^ Kedves olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Tóth Szenesi Attila újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra kö­zött hívható a 06-20-9432-663-as rádiótele­fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, il­letve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik köz­óra kozfitt ,, " zé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 ,s»jtnhá,k ™"80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen ""•azban es hirdetőirodáinkban. laidn!1"6; A baktói kiskerttu­;sz végállomásához létesít­keresz,ii,vezetö Utat az erddn Kitt ' mer1 3 Piheno' , ^'"dig vízben áll, és ar­tudnak közlekedni. ^Jfctonság. Egy hölgyet az úi M yermekét a múlt héten / mikáról jövet két ci­2/z°hy ráncigálni kezdte, /[nem volt hajlandó zok­tV "ht tőlük. Amikor elsza­lefc, 'abálták utána, hogy 5z[ebbagyonvenk.01va­ikos hidegben szóló',3/ egy,., em 'alált a közelben Ül tott^ [ ] en rendőrt sem, akitől se­tudott volna kérni. Fel­Cj^^k hogy a bel­gán ilyesmi előfordulhat. Orbán-telefon. Többen is nehezményezték, hogy nem tudták regisztráltatni magukat azon a telefonszámon, amit a Miniszterelnöki Hivatal tett közzé az Orbán Viktorral személyesen is találkozni aka­rók számára. Egyik olvasónk nevetségesnek nevezte a sorso­lósdit, és úgy vélte, a szemé­lyes találkozás ígérete csupán porhintés, egy újabb fideszes propagandafogás. Szerinte in­kább fogadja meg a kormány az ombudsman ajánlását, rög­zítse pontosan és ezzel tegye az utókor számára hozzáférhe­tővé a kabinetülésen elhang­zottakat. el , - ti *!»•••«. 1 B'blikus konferencia Szegeden Qumrán, Újszövetség >raszám lő csökkentése. Ahh' ogy a pedagógusok fi aphassák kéthetenk/ íásodik pihenőnap0/ ell alakítani a tanév fi „ ezetét. A kormányba1'' 4ijko(.9ed' Hittudományi at lehetővé teszi a he» isij> "Qumrán és az rás munkaidő áltató1" i«g. ,s®9" címmel ma evezetését. . h®tedik (0 ir,tÍQ ko2' bibl«kus konfe­• ói',A találkozón a ma­lnrule,ésü oxfordi Qum­professzor, Ver­G®ía tartja a nyitó 9 órakor. A kon­»da,0afe'!láiáró1 a háli­ibiiaú..: be"yik öybfgy WCÜ.5E: - »»d ályakezdők, valamint f^jjjj16 válaszolt kér­íjasok részére. %nJÓbb Mint ötven éve an­J'h°8y a Holt-tenger kö­bihr" lévő Qumránban a C L időkbö1 nármazó h találtak, s azóta vi­Jyik a tekercsek értel­diClér*L Mit lehet az ed­J' kutatás alapján biztos­9 v'nni? KATONA GYULA, álasztókerület (Mórává/ iselője fogadóórát tart1 ráig a Móra Ferenc A'" ikolában (Kolozsvári tér' HOLNAP A FÜGGETLEN K® Öldmunkás és Polgá? - A zegedi irodájában (T/ te ut[Umráni iratok felfede­.) jogi tanácsadást tar/fit, h()n az első feltételezés az ráig dr. Kopasz Rudo" éd. Itg ügy annak a közösségnek tiel yv'árát találták meg, JJ 'dősebb Plinius és Io­l|v[ féavius írt. Ebből kiin­harmófi első tudósok úgy gon aj egy olyan zsidó szekta [ bukkantak, amely kap t-ld hrs^kntX n ! 1„ 3 hozható a korai ke­lt^/ közösséggel. 50 év el­t. ] azonban, a szövegek is­["én biztos, hogy Jézus , vutnránból jött. Az „igaz­íj, ['tója" és Jézus között : a a,'aPítható meg kapcsolat, flUmráni és a keresztény koztatják. Máté evangéliuma pedig Jézus istensége és messi ás volta mellett éppen így, ószövetségi idézetekkel érvel. A kérdés tehát ez: a keresztény séggel rivalizáló vagy rokon szenvező zsidó szekta volt-e Qumránban? Az idősebb Plini us körülbelül 4 ezer qurnrám követőről beszél. Ez igen nagy szám ahhoz, a keresztények ne találkoztak volna velük. • A konferenciának ven­dégprofesszorok is előadói lesznek. Kiemelne egy-két előadást? - Vermes Géza oxfordi pro­fesszor, Qumrán egyik leghíre­sebb kutatója, az iratok eszkato­lógiáját vizsgálja, Ioachim Gnil­ka müncheni professzor pedig a qumráni közösség étkezési szo­kásait kutatva azzal foglalkozik, vajon a qumráni szent étkezés és a keresztény eukarisztikus la­koma között van-e párhuzam? Érdekesnek ígérkezik Benedikt Schwank, beuroni bencés Qum­rán-kutató előadása is, aki jelen volt az első barlang feltárásánál, régészként és filológusként is végigkísérte a kutatást. Mint pap éppen ellenpárja annak a Millik professzornak, aki Qum­rán hatására nemcsak papságát, de hitét is feladta. Qumrán való­ban megrengette a bibliakuta­tást és a legősibb keresztény iratok értelmezését, s mindez hatással volt a teológusok hité­re. Schwank professzornak is válaszolnia kellett, hogy van-e történeti alapja a hitének. Raj­tuk kívül itt lesz Jaroslav Bro Prágából, s ne feledkezzünk meg Frölich Idáról, a hazai Qumrán-kutatás legtekintélye­sebb professzoráról, az iratok legteljesebb magyar fordítását tette közzé. S. P. S. nben szép: testben, gondolatban." E* ínyos kiállításmegn! ia, a Sonia Szalon a Béke utcai üzlet nüvész-keramikus kre, a falakat Ren/ " képei díszítették, úti Ágnes szegedi llekciója került az ia-manökenek" pi um. a szalon egy hón1 • A szegedi feltaláló sorozatgyártásra vár Rézsa úr rokkaittjármüvei 'l^®nyik György bibliakutató, a nemzetközi biblikus •nferencia házigazdája. (Fotó: Miskolczi Róbert) Aki életében nem volt korlátozva mozgásában, aligha értheti meg azok nehézségét, akik a saro­kig sem tudnak elmenni. Márpedig tolókocsiba kényszerült mozgássérül­tek tízezrével élnek ha­zánkban. Az állam azon­ban csak korlátozottan ké­pes segíteni rajtuk. Több­ségük olyan rokkantkocsit kap a társadalombiztosí­tástól, amelyet kézzel kell hajtani. Egy elektromos meghajtású rokkantjármü ára viszont félmillió forint­tól a csillagos égig rúghat. Ezt csak nagyon kevesen engedhetik meg maguk­nak. Él Szegeden egy hah vankilenc éves mesterem­ber, aki több mint két éve olyan találmányt jelentett be, amivel húsz-harminc ezer forintból segíthet a mozgáskorlátozott embe­reken, s motorral szereli fel a kézihajtású kocsikat. - Egészséges embereknek is azt tanácsolom, próbálják meg kézzel eltekemi a kocsit a saro­kig! Nem is olyan könnyű, fő­leg akkor, ha valaki már idős ­mondja Rózsa Zoltán, az elekt­romos rokkantjármű feltalálója. A nyugdíjas géplakatos és autószerelő mester a szomszéd­ján szeretett volna segíteni, amikor néhány évvel ezelőtt megpróbálta motorizálni a rok­kantkocsiját. - Már 1954-ben konstruál­tam egy benzinmotoros válto­zatot, a paralízises sógorom­nak. Azután, amikor láttam, hogy a szomszéd nem boldogul a kézi hajtású kocsijával, gon­dolkodni kezdtem. Két év alatt meghökkentően egvszerű megoldást talált Ró­zsa úr. De nem is ez a legfonto­sabb, hanem az, hogy szinte Rózsa Zoltán rokkantjárműve: olyan egyszerű, hogy el sem romlik! (Fotó: Schmidt Andrea) fillérekből megoldható egy ilyen jármű mozgatása. - Egy dinamóból átalakított 12 voltos villanymotor, egy autóakkumulátor, némi veze­ték és egy végálláskapcsoló kell az egészhez. Az anyag­költség mindenestül nem éri el a harmincezer forintot. Az ötlet hiába tűnik egysze­rűnek és nagyszerűnek, mégis két évet kellett várnia, míg a Szabadalmi Közlöny és Véd­jegyértesítő júliusi számában végre megjelent a közlemény, hogy ideiglenes szabadalmi ol­talmat kapott a szegedi feltalá­ló ötlete. - A budapesti Danubia Kft. vette pártfogásába a találmá­nyomat. Szeptemberre két újabb prototípust kell elkészí­tenem, mert eljönnek Szegedre megnézni a gyógyászati segé­deszközök gyárából. Azt mondja Rózsa úr, elein­te csónakmotorral is próbálko­zott, ám az legalább ötvenezer forint, s a legtöbb mozgássé­rültnek nem lenne ennyi pénze. - Úgy tudom, teljesen egye­dülálló ez a megoldás. Egy­részt azért, mert a már meglé­vő rokkantkocsira lehet felsze­relni a motort, másrészt olyan egyszerű, hogy el sem romol­hat. Az átalakított járművet egyébként bármikor egyetlen mozdulattal vissza lehet vál­toztatni: ha kimerülne az akku­mulátor, tovább lehet menni kézi erővel is. - Egy feltöltéssel három órás használatot bír ki az akku­mulátor, a kocsi végsebessége tíz kilométer óránként, mert ennyit enged a KRESZ. De a legtöbb esetben még ezt sem használom ki, hiszen idős, em­berekről van szó, s nekik ez már túl gyors tempó lenne. Több mint egy tucat rok­kantkocsit szerelt fel eddig Ró­zsa Zoltán a találmányával ­teljesen díjmenetesen. Hogy miért csinálja? - Nem a haszon reményé­ben. Jó lenne, ha sokéves munkám kamatozna, és segít­hetnék a kispénzű, beteg em­bereken. Bárkinek felszerelem ezután is a villanymotort, csak az anyagok árát fizesse meg. Munkadíjat nem kérek. Abban reménykedem, ha egyszer be­jegyzik a találmányomat, akad rá sorozatgyártó is. Az igazi az lenne, ha később egység­csomagban árulnák ezt a fel­szerelést, s bárki könnyen és olcsón hozzájuthatna. Egy ügyes kezű mester meg pilla­natok alatt fel is tudná szerel­ni. I. G. Az idegen nyelv isme­rete a mindennapi élet­ben is, a munkahelyeken is egyre fontosabb. Sze­geden a legtöbben ango­lul szeretnének megtanul­ni, de a francia és a né­met iránt is van kereslet, A nyelviskolák felkészül­tek a fokozódó igények­re, hiszen a városban évek óta legalább öt he­lyen indítanak nyelvtan­folyamokat. Összeállítá­sunkból kiderül, hol, mit és mennyiért kínálnak. A nyelviskolák piaca jól tükrözi a viszonylag magas szegedi keresletet a nyelvtanu­lás iránt. A városban legalább öt helyen indítanak közoktatá­son kívüli nyelvtanfolyamo­kat. Egyes iskolák országos, illetve nemzetközi hálózat ré­szeként, mások magánvállal­kozásként működnek. Azt azonban nem lehet állítani, hogy ahány ház, annyi szokás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzési formák között több a hasonlóság, mint a kü­lönbség. Ez sokszor megnehe­zíti az érdeklődő dolgát, ami­kor döntenie kell, hová irat­kozzék be nyelvtanfolyamra. A következőkben három is­kola kínálatát és paramétereit vetjük össze: az International Language School (ILS), illetve az Alliance Francaise (AF) szegedi szervezeteit, valamint az Európa Nyelviskolát. Az AF kizárólag francia nyelv­kurzusokat indít. Az ILS-nél és az Európa nyelviskolában is lehet angol, német és olasz nyelvet tanulni, emellett az előbbi francia, az utóbbi spa­nyol nyelvoktatással is foglal­• Továbbra is az angol a legnépszerűbb Nyelviskolai körkép • Munkatársunktól Idegen nyelvet nemcsak iskolában lehet tanulni, ha­nem egyénileg, öntevékeny módszerrel is. Magyaror­szágon több mint ttz éve terjedt el a Relaxa-prog­ram, amely arra épít, hogy ellazult állapotban az em­beri agyba „betöltött" tu­dás megmarad. Ezt a nyelv­tanulási formát elsősorban azok veszik igénybe, akik elfoglaltak, de a munkáju­kat megszakító „holtidőt" Hazavihető ki tudják használni a tanu­lásra. A Relaxa-programból kifejlesztett „villám" mód­szer a dinamikus ismétlésen alapszik. Minden fogalmat magyarázattal és élethely­zetekkel vezet be, s a fogal­makból egyre terjedelme­sebb párbeszéd épül fel. A módszer segítségével elő­ször a beszédértés alakul ki. A legteljesebb kínálat - a gyerekeknek szóló szinttől a marketing programig - an­gol nyelvből érhető el, emellett német, francia, sőt latin nyelvből is készültek „villám" programok. Egy két kötetes programhoz ál­talában két könyv és 14-16 kazetta tartozik, s 14 280 forintért lehet megvásárol­ni. A „hazavihető iskola" előnye, hogy tartós, többen tanulhatnak belőle, hátrá­nya viszont, hogy nincs ta­nár, aki ösztönözzön és megerősítést adjon. kőzik. Messze az angol iránt mutatkozik a legnagyobb igény: az ILS-nél tavaly szep­temberben egy-egy olasz és német csoporttal szemben hu­szonhat angol csoportot indí­tottak, és az Európa Nyelvis­kolában is az érdeklődők het­ven százaléka angolra jelent­kezik. A francia nyelv iránt azért nagyobb a kereslet az át­lagosnál, mert Szegeden több magyar-francia vállalat műkö­dik. A német és az olasz nyelvtanulás egyelőre gyerek­cipőben jár, spanyol nyelvtan­folyam indítására pedig idén először tesz kísérletet az Euró­pa Nyelviskola. Mindhárom iskolában leg­alább nyolc tudásszintet külö­nítenek el a teljesen kezdőtói a felsőfokúig. A jelentkezőket előzetes felmérés alapján oszt­ják be a szinteknek megfelelő tanulói csoportokba. Az Euró­pa nyelviskolában a kezdőtől a középfokig nyolc szintet kü­lönböztetnek meg. Az iskola vezetője, Lukács Zsolt szerint a tudásszintek közti árnyaltabb különbségtétellel elkerülhető, hogy egy-egy tanfolyamot csak a jobbak végezzenek el, a gyengébbek pedig időközben kiessenek. Az általános nyelv­tanfolyamok időtartamát összevetve az ILS és az Euró­pa nyelviskola esetében nincs nagy eltérés: az előbbiben 70-80, az utóbbiban 75 órából áll egy-egy kurzus. Az AF tan­folyamainak rendszere ettől eltér: egy-egy kurzus hét hétig tart és összesen 28 órából áll. Mindhárom helyen hetente négy vagy hat órában oktat­nak. Ha valaki rövid idő alatt akar magas szintre jutni, akkor beiratkozhat intenzív - 100 vagy 200 fölötti óraszámmal meghirdetett - tanfolyamra, amely napi három-négy tanó­rás elfoglaltságot jelent. Egy tanóra díját tekintve még kisebb a különbség az is­kolák között: az általános tan­folyamok költsége 300-320 forint óránként, de például az Európa Nyelviskolában a fel­sőfokú tanfolyamok dfja 400 forint körül mozog. Egy-egy csoportba általában legkeve­sebb öt vagy hat, és legfeljebb tíz tanulót osztanak be. Az ILS-nél két-három fős csopor­tokban is oktatnak, két tanuló esetén azonban nem három­száz, hanem ezer forintba ke­rül egy tanóra. Haiderné Végh Zsuzsanna vezető nyelvtanár elmondta, hogy egyéni nyelv­tanulásra is van példa, több­nyire a cégek közép- vagy fel­sővezetői veszik igénybe ezt a lehetőséget, akiknek nem egyenletes az időbeosztásuk. A „magántanítványok" viszont kétezer forintot fizetnek órán­ként. Az általános tanfolyamok mellett mindhárom iskola indít állami nyelvvizsgára előkészí­tő kurzusokat, a vizsgáztatást azonban nem az iskolák vég­zik. Az AF-nál viszont letehe­tők a DELF és a DALF francia nemzetközi nyelvvizsgák, va­lamint a párizsi kereskedelmi és iparkamara nyelvvizsgái. Az ILS-nél pedig angol nyelv­ből PITMAN nemzetközi nyelvvizsgát lehet tenni. Spe­ciális igényeket elégít ki az üzleti nyelvtanfolyam, ame­lyet az AF és az ILS is indít. Ezeken elsősorban vállalatok közép- és felsővezetői vesznek részt. Mivel a nyelvtanulást nem lehet elég korán elkezde­ni, ezért mindhárom iskola gondol a gyermekekre is. Az ILS már óvodásoknak is indít kurzusokat, az AF pedig szín­házi műhely keretében játékos formában vezeti be a gyerme­keket a francia nyelv világába. A magyar anyanyelvű tan­árokon kívül valamennyi isko­lában, a kezdőnél magasabb szinten oktatnak külföldiek is, de ebben a tekintetben is van­nak különbségek. Az Alliance Francai se-nél és az Internatio­nal Language School-nál elő­térbe helyezik a kommunika­tív nyelvoktatást, ezért a kül­földi tanárok nagyobb szerep­hez jutnak. Az Európa Nyelv­iskolában viszont azonos hangsúlyt kap a nyelvtan és a beszéd, s Lukács Zsolt szerint a külföldi oktatók - amellett, hogy többe kerülnek - nem biztos, hogy tanári diploma nélkül „többet érnek", mint a magyarok. Hegedűs Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents