Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-30 / 201. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1999. AUG.30. íl kommentár Kétmilliárd? jól informált bukaresti lapok tényként tálalják, hogy a J budapesti kormány a jövő évi magyar költségvetésben kétmilliárd forintot különít el egy erdélyi magyar egyetem alapítására. Azt is hozzáteszik, hogy ezzel a pénzzel való­színűleg a Tőkés László református püspök által szorgal­mazott nagyváradi magánegyetem megnyitását támogatnák. Mindegy, hogy pontos-e az információ vagy sem, a kér­dés bizonyára megint belpolitikai üggyé válik Romániában. Amikor Orbán Viktor nemrégiben Erdélyben járt, a kollé­gájával, Radu Vasilével folytatott tárgyalásokat követő saj­tótájékoztató után néhány órán át úgy tűnhetett, elérhető közelségbe került a tervezett Petőfi-Schiller egyetem meg­alapítása. Nem sokkal később jött a hír Vasile óvatos vissza­kozásáról, amelynek az volt a lényege, hogy a következő ro­mán parlamenti választásokig biztosan nem történnek konkrét lépések az ügyben. Ha igazak a budapesti kétmilli­árdról szóló bukaresti beszámolók, akkor mindenképp új helyzet teremtődik. Ha a román kormány nem hagyja jóvá és nem segíti egy magyar vagy magyar-német állami egye­tem megalapítását, akkor az Orbán-kormány támogatása valóban Tőkés Lászlóék törekvéseit erősítheti. Ez azonban megoszthatná az erdélyi magyar értelmiséget, amelynek sok mértékadó egyénisége egyáltalán nem örülne egy reformá­tus befolyás alatt álló, provinciális nagyváradi magánegye­temnek. Ők az új magyar egyetemet Erdély fővárosában, te­hát Kolozsvárott (esetleg Marosvásárhelyen) látnák szíve­sen, vagy egyenesen úgy vélik, nem is egy új létesítése a leg­fontosabb, hiszen ott van már a Bolyai, amit - a Babessal vagy anélkül - csak helyzetbe kellene hozni. Egyes nacio­nalista román elemzők most inkább attól tartanak, a buda­pesti kétmilliárd felbátoríthatja az RMDSZ-t, amely esetleg elérheti a Petőfi-Schiller egyetem gyorsabb létrehozását. / dehaza a magyar adófizető polgár mindeközben csak kapkodja a fejét, és próbál visszaemlékezni, hallotta-e már az Orbán-kabinettől a kétmilliárdot. Alighanem nem. Persze ez semmit sem jelent, mert lehet, hogy a bukaresti lapok hamarabb tudják, miről esik szó a budapesti kor­mányüléseken. Erdélyi magyar egyetem • Bukarest (MTI) A román napilapok szom­bati írásai szerint a jövő évi magyar költségvetésben két­milliárd forintot különítettek el egy erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására. Ezzel Bu­dapest ismételten megerősítet­te, hogy kész komoly anyagi támogatást nyújtani a magyar nyelvű állami egyetem létre­hozásához Romániában - ír­ták. A tervezett magyar költség­vetési támogatásról beszámoló Adevarul és Cotidianul című újságok szerint nyitva van an­nak a lehetősége is, hogy ebből a pénzből a Tőkés Lász­ló püspök által szorgalmazott nagyváradi magánegyetem megnyitását segítsék. Ezt a le­hetőséget az támasztja alá, hogy a támogatást egy „erdé­lyi egyetemnek" szánják, és magyar nyelvű állami egyetem nincs Erdélyben. A magyar kormány mostanáig jóval ki­sebb összegekkel segítette a romániai magyarok felsőfokú oktatását. A most tervezett összeg nagysága meghaladja a romániai magyar vezetők min­den várakozását. Tőkés László püspök korábban úgy nyilat­kozott, hogy a nagyváradi ma­gánegyetemhez mintegy 20-30 millió forintra lenne szükség ­hangsúlyozták a román lapok. A Cotidianul szerint a ma­gyar kormány lépése távlatok­ban azzal a következmények­kel járhat a román belpolitiká­ban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „a meg­lévő pénz fölényes érvével gyakorolhat nyomást" Radu Vasile kormányára a tervezett Petőfi-Schiller egyetem gyors létrehozása érdekében. Az „állampártiak" Jevgenyij Primakov volt miniszterelnök (balról) és Jurij Luzskov moszkvai polgármester az egyesülési kongresszuson. (MTI Telefotó/AP) • Moszkva (MTI) Az orosz állam meg­erősítését, a piacgazda­ság szabályozását tűzte ki célul a Haza - Egész Oroszország választási tömörülés, amely szom­baton tartotta meg egyesülési kongresszu­sát Moszkvában. A magát jobbközépnek mondó szövetség élén ­akárcsak a választási listáju­kon - Jevgenyij Primakov volt orosz kormányfő, Jurij Luzskov moszkvai és Vla­gyimir Jakovlev szentpéter­vári polgármester áll. A kongresszuson mon­dott beszédében az Oroszor­szágban nagy népszerűség­nek örvendő Primakov a ha­zafiság és centrizmus jelsza­vainak megvalósítását mi­nősítette a választási blokk fő céljának. Élesen bírálta a „romboló szélsőségeket", elutasítva a totalitárius rend­szer és az utasításos gazda­ságirányítás visszaállítását is. „Különbözni fogunk azonban azoktól is, akik a kaotikus, kormány és vitorla nélküli - állítólagos - piac­gazdasági átmeneti időszak­ba szeretnék visszafordítani az országot" - szögezte le a volt orosz kormányfő. Ki­tért arra, hogy megfelelő ál­lami szabályozás mellett el lehetett volna kerülni a je­lenlegi benzinválságot is Oroszországban. A Haza - Egész Oroszor­szág blokkban az „állampár­tiak" egyesültek, akik igye­keznének kihasználni az ál­lam irányítási eszközeinek minden lehetőségét és tulaj­donságát, az ország területi épségének megőrzése érde­kében - mondta Primakov. Primakov demokráciát és sajtószabadságot ígért - ki­zárva a cenzúrát, de a nagy monopóliumok uralmát is -, hangsúlyozva azt is, hogy nem céljuk a kialakult tulaj­donviszonyok átszabása. Külpolitikai téren a volt orosz kormányfő azt ígérte, hogy a választási tömb a du­mába kerülve „nem fogja eltűrni, hogy a nemzetközi színtéren lekezelően bánja­nak Oroszországgal", s az ország egyenjogú partnere lesz „a világ hatalmasságai­nak". Mindezt azonban a konfrontáció elkerülésével szeretnék elérni - mondta az orosz politikus, aki hosszú éveken keresztül külügyminiszter is volt. A pápa imája • Róma (MTI) II. János Pál pápa imát íjiondott a 64 éves olasz férfi lelki üdvéért, aki csütörtö­kön a római Szent Péter ba­zilikában, a főoltár közelé­ben lőtte agyon magát - tud­ták meg olasz lapok. A katolikus egyház mé­lyen elítéli az élet önkéntes elvetését, ezért keltett ér­deklődést a pápa és a Vati­kán reagálása a példátlan eseményre. A II. Vatikáni Zsinat óta az öngyilkosoktól sem tagadják meg a feloldo­zást. A pápa az „irgalom és a józan ész" alapján hozta meg döntését - jelezték a Vatikánban. • Német költségen süllyesztették el Bormann csontjai a tengerben • Hamburg (MTI) Német államköltségen a Keleti-tengerbe süllyesztették Martin Bormann csontvázá­nak maradványait - írja a Der Spiegel című hírmagazin leg­újabb számában. Korábban a majna-frank­furti főügyészség névtelenül elhamvasztana a náci párt „bi­rodalmi irodavezetőjének", Hitler titkárának csontjait. A hamvasztás és az augusztus 16-i tengeri temetés költségei 5600 német márkába kerül­tek. A csontok most a Kieli­öbölben, német felségterüle­ten kívül hevernek. A majna-frankfurti főál­lamügyészség vezető nyomo­zója, Hildegard Becker-Tou­issaint asszony a titkos akciót így indokolta: „Mindenkép­pen el akartuk kerülni, hogy valahol emlékhely létesül­jön". A nürnbergi perben Bor­mannt, a „Führer" jobbkezét" távollétében halálra ítélték. Bormann rokonsága lemon­dott arról, hogy a temetésről maga gondoskodjon. A német hatóságok már biztosak ab­ban, hogy Bormann megmér­gezte magát. A múlt év májusában tudó­sok a csontok DNS-elemzésé­vel sikerült megállapítania, hogy az 1972-ben egy berlini építkezés területén talált csontvázrészek valamikor Bormann testrészei voltak. Ez minden olyan korábbi híresztelést megcáfolt, amely szerint Bormann Dél-Ameri­kába, Argentínába vagy Oroszországba menekült. Az „argentin változatot" Simon Wiesenthal „nácivadász" már 1996-ban megcáfolta, az oroszországit pedig még ko­rábban, 1994-ben hivatalosan visszautasította az orosz kém­elhárítás. A Bild című német lap ugyanis olyan hírt közölt, hogy értesülései szerint Bor­mann Moszkva ügynöke volt. Török adatok • Ankara (MTI) A török hatósagok uja/ adatokat hoztak nyiW^ ságra az augusztus^ történt pusztító erejű rengés áldozatairól. ­kumentum arra m" hogy a regisztrált haMJ száma tovább emelke és eléri 13 ezer 893;® természeti katasztrófa^] jelenlegi adatok sz® több mint 27 ezren sebe A leginkább . t-Koceli i» tomány, ahol 7408 szel vesztette életét. A s® szédos Sakarya tartom^ ban 2624, YalovábanP 2371 ember halt m®-­földrengésben. tek meg. tott térség Iznoit--—^ Tüntetés Valievék"'' • Belgrád (MTI) , j A Szerbia nyugat' re lévő Valjevóban este immár a 48. egy^ fid * éföeklődők Íhaz' előadá gversenyen, v ^utason is részt, jtépesten, Debr. Kesfehérvárott. V*lto*«t '•••galo 1 Í^Pest (MTI J/.^-es autóp ^ahétvé péntek követő napon vonu helybéliek az utcákra, Szlobodan Milosev/ 3 goszláv elnök távozás®• veteljék. A Beta Mi belgrádi hírügynökség lentése szerint ezútt® Valjevói Polgári Elté^ nevű szervezet felhív zajlott le a tüntetés, lyen mintegy ezerötsZ®qk vettek részt. „ Ugyancsak a jele" , vezetés menesztését ] . w telő utcai demonstf' rendeztek szombat •Pint Csökk es" 2,ért 2100 fori lométerre délre lévő ^ sinacban is. Zavargás*!* Caracasb*" sp lí • Caracas (MTI) Egymással ellentéte9 litikai véleményen tüntetők vették körű1 végén a venezuelai p1 ment épületét, és 1/ , szópárbajuk tettlegessé] torkollott. A két táb\ dél-amerikai ország c.. kének politikai reforftJ], fejezték ki helyeslő, u bíráló véleményüket felfűtött hangulat ver®, déssé fajult. A rend0/ különlegesen kiképp osztagai könnyfak®/; gránátokat és vízágy11,, ,"eiyböi .rá­vetett be a tömeg szét0®/ fifi ^ozbe. tására. Végül a megm/JJC?:1 allampol lás különösebb baj j véget ért, mindössze hány tüntetőt részesbe elsősegélyben. Zsidó "Véri feszi Budapest (MTI A budapesti ma, ^ onyvnapok m -Vai vasárnap a 1 ®egkezdődöt ezett zsic unó rszeptemb fesztivál J programsort í ° 'degenforg Zervezett fesztiv erzékelhet< este 10 őri otven száz gyx , dnt a Győ! ?Veshalom közöt £,, ®sználati díj víváséi! es c . nem nőtt. &és Hé] Szakaszá ^gépkocsival szili, forintot, RS-. -inib, ^bérautóval nek 900 fo nwZ"tehergépko< P C-8esv°ntatók Halott * kamion ®*rettyóújfah /fminchat ille ^épőt fogtak t5°'di kamion v Cyőújfa,ui rei s^^get, mivel« Crint egy Ca't a kamior -„fd kamionba i%Lá"ampo1 ka • desi és két akart iliegál . "kon s*á ,n keresztül <agba ju • • erében lévő 'pkt, 'pép 1 Jutni. A °Zott. rtí» • Csehország: vajon mi következik? Havel nem kíván „báb" lenni • Prága (MTI) Václav Havel úgy lát­ja, hogy ha a kormány­zó Cseh Szociáldemok­rata Párt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt a parlamentben ke­resztülvinnék az általuk bejelentett alkotmány­módosításokat, akkor ö nem maradhatna meg tovább az államfői tiszt­ségében. „Abban az esetben, ha megvalósulnának ezek a terve­zett alkotmánymódosítások, akkor már nem tölthetném be az államfői tisztséget" - jelen­tette ki Havel szombaton dél­után a közszolgálati rádiónak adott interjújában. Az államfő kijelentette, hogy a jelzett al­kotmánymódosítások „sokkol­ták". Azt azonban Havel egyértelműen nem mondta ki, hogy az említett esetben le­mondana-e, s úgy fogalmazott, hogy „feleslegessé válnék". A Milos Zeman kormányfő és Václav Klaus képviselőházi elnök által vezetett pártok, amelyek kapcsolatait tavaly nyár óta az ún. ellenzéki szerződés szabályozza, beje­lentették: közös erővel úgy kí­vánják módosítani a cseh al­kotmányt, hogy a jövőben ki­sebb legyen az államfő jogkö­re, elsősorban a kormányalakí­tás és a parlament feloszlatásá­nak az ügyében. Korlátoznák az államfő jogköreit a kegye­lemadás területén is. A válasz­tási törvényt mindamellett úgy kívánják módosítani, hogy az többségi elemeket tartalmaz­zon, és nagyobb mozgásteret adjon a választások után az erősebb pártoknak. Havel szerint a két legna­gyobb cseh párt azon igyek­szik, hogy az államfőt „me­chanikus bábuvá" alakítsák, aki bármikor ki, illetve bekap­csolható. Havel határozottan elutasítja, hogy a két párt to­vább kívánja korlátozni jogkö­reit. Szerinte az elképzelések „sértők" az államfőre nézve, mert azt úgy kezelik, mintha nem lenne „nagykorú". A javaslatokból „az államfő személyének irányában egy­fajta gyűlölet vagy a tőle való félelem sugárzik" - jegyezte meg Havel. A cseh alkotmány, illetve a választási törvény módosításá­ban az 1998-as parlamenti vá­lasztások után egyeztek meg szociáldemokraták és a polgári demokraták. A két párt akkor megkötötte az ellenzéki szerződést, amelynek lényege: Klausék a legmagasabb parla­menti tisztségek fejében köte­lezték magukat, hogy négy évig nem engedik megbuktatni a kisebbségi szociáldemokrata kormányt, A szerződés azóta is éles vita tárgya a cseh bel­politikában, s Havel is több íz­ben bírálta. 6720 Szeged. Deák F. u. 34. Tel.: (62) 424-565 * Kedvezményes ajánlatunk az 500.000,- Ft egyedi árfolyamérték feletti megbízások!® vonatkozik és az OMEG A 1999. szeptember 4-í koncertjéig érvényes! **|yázc ^•Vexöfc ^őapest (Ml fii év belsői iy, '"'nyerésére 1 Qatot a Magye lé^fea (MEK) 1 agozata a , '*n magas ss itfy különös tei 1 rendelkezi fc. 6 elismerés l/va jelölhető m íjtés belsőépít ftai és nem ka letve alkotás iy 1 egyaránt 1 (tu zhetik szervi j(sgSnszemélyek tréseket az al L' helye, az c főépítész nevi tofektetésével 1 njl tiv an lehet me fátokat októl L eljuttatni £ U esz Kamara t fta MÉK Belsc 0,8°zata (1088 ftCtesirta utca i temetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents