Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

9. AUG. ^URTÖK; 1999. AUG. 26:) INTERJÚ 5 dél szimbóluma kis 'dőre van szükarfffr tehat az °ktatálgokat, deasj^ügyi és az egészr tevékenység® | - ^ ""misztérium megferákényszerülök' a| fu"működést tudjon miniC ltani az ISM-mel, meDeutsch min'S; ej - .^...i1 rosszabb osztí magunk között én jövőott magának. <;'®,nisztériumnak Jásztól z ő munkája :k p, romnak neve1Sv;ma«ondolkozásmód a 2&nyos miniszténuEgy bizonyos»• /amara idegen ^ t gyengébb .előzményeket és felk megítélése,® vfi «Jtaak, nem pedig a elfed' it, sy korvonalait. A kökontra ISM fi abból a szemcapcsolatban «*z nehéz a hagyoögezni, hogy a]ára h lsz'óriumok szárnak volt igaz* / ajd' gy sok pénzt át kell en ajánlom niuk a jövőüevi tármert ' jovoügyi táraz igazán hatéw "ak c példaként, f ,y _ c végig: eza^^atcsakígytudjuk ig túl a harn® „ an-Drogmegelőzésr lett, megkez^ Cs J*a|advédelemben, za mellett a ». gugyi prevencióban ;a mellett a ig, f - • F'cvcnciooan ás átalakítói 8 az Ifjúsági és SportoiienféC ,tenum befolyása, pél;„ konkrét kérdésektalálta ellenf' elnökét, a kii ÜUs, dalom egy !gal' ame yeket ön teljes mbefordultv®1 EZ1: a FIFA, s ó®%é ' kaPcsolatban azonzégig kitartót'« d h em °sz'om azt a márpontja mell®1; syomanyossá váló fölíndenkinek * példaul a labda:rnie, a leköszfi először a gyerekfocit Inöknek és a?' z a T^nni, mert abból izövetségekn® m, piotesszionális jövő. tagyar miniszj rizerr , a két folyamatot a. Ilyen nézóP1 tjj,k Jeli menedzselni: ítanék mindé? lés teremteni az iskolá» h°gy példj'tfi f8^ kell ráznunk a gyan kell ^knek 8yütt' Mert a világgal szeff) lónak K minta kell, a szuri saját igazunk] elmeny, a nemzetnek bekövetkezhet1^ogadható válogatott. >da, hogy az utsek"" . tudom, hogy a lehet a vil« ^ ""mszter úr meg tuditt ez egyetlen esztendő tanulságon®? n,^'61 a feladattal, én a figyelme' ISM az ifJüi misztériuma :rvezésének, snak, kábít e bízom benn?. „ °n elődjei közül tati,figynek "em adatott fófn' !ermészeti kataszt. JU< háhn-.:,, is.._.!.„_ Heteken figyC előrehaladás' ttunk. ön által vet ltos)|*ó,. hfiorús következcióknak fel®1 kfi, ™ilyen most a csilUása? al0 'gaz: több rokoében. Törté" ban, ig k. — i'knk i e már, milyen sten,ehet nekünk, hogy a íny a rémé"' % £lgy /er bennünket. Uja magát, kfifitinszkyre hivatke„l Án>ikor a költő tq 'et évesen elpnaszolDolitika melle* gyónás keretében a ilakul az Ifi" %nldéseit, "z atya azt rtminisztériv* fe</ neki: ,Jiam, té"»<dta ri<i n , -az oktatást >' ^ fiSyon szerethet Isműködése " (- JJ ennyit szenvedsz•„" :s, a drogot el is, et> hogy jövőre már :sapatsportok , ^ gy fogom látni, minndenek előtt ".f ip^.^te túl vagyunk a hét ás fejlesztéfi n; Orosz válság, Iaffl II I! m tt, pka, gazdasági ka-Ot) S|.a' mind a kettő naa kormá?; vC)rv y°san érintette Maiq, J-agot, azután megérőszi árvíz, utána a eg, majd a tavaszi ' teellé a tavaszi belvíz, ^ Jugoszláviai háború. <t m?pest a nyári esőzéHé[)tar a nyolcadik csad tarthatjuk nyilván, ta tudom, hogy mennyire vagyunk k természeti és égi tagikai rendbe szertt^,.6 e téren a kétségelCd ett némi reményt is ezek magamban. n elánnal jöttek a fi úgy abban bízom, napfogyatkozással 4 6 ezek meg is szűntarmészet is meg. 'k, s ezek után már pakkal a gondokkal ghirkóznunk, amiket d' lények okozunk '"ak. kj MPP tavalyi vá«b?fSgyőződésem, s ezt t s [ ' ProSramJ" is \ fialúan megerőst' ' h°gy a túlhizott, önfifelé beszélő fővá, ^ . szemben az az or' " vidék esélye, ha ' gazdasági, kulturális, tudományos és morális ellenpontok, centrumok születnek. Győrre, Székesfehérvárra, Pécsre, Miskolcra, Debrecenre és Szegedre lehet itt gondolni. Ön szerint milyen fejlődési pályára léphet Szeged? - A mai napon is láthattam, hogy hiába érkezem egy vidéki városba egyetlen meghatározott céllal, tehát az iskola fölavatására és fölszentelésére, ha egy pártból való a polgármester, akkor nem tudom elkerülni azt, hogy a harmadik udvarias mondat után ne a közös ügyeinkről, gondjainkról váltsunk szót. Nagyon bízom abban, hogy Bartha Lászlótól az őszi frakciónyitó értekezletre megkapom azt a rövid vázlatot, amely pontokba szedve tesz nekem javaslatot arra nézve, mit kell támogatnia a kormánynak. Az ugyanis sohasem jó, ha odafönt döntik el, hogy mi legyen itt. Én falusi ember vagyok, s mint ilyen, abban a munkában bízom, amit magam végzek el. Az összes kívülről kezdeményezett dolog a világ rendje szerint vagy lesz, vagy nem lesz. Mindig gyanakvással kezeltem, ha egyegy téma kapcsán azt hallottam, hogy majd fönt elintézik. Én úgy látom, hogy a szegedi önkormányzatnak az a feladata, hogy közvetítse a szegediek álmait, elképzeléseit, s mi minden olyan ügy mellé azonnal odaállunk, amihez van muníciónk. De ehhez kezdeményezni kell, mert fönt HQhásem intéznek el semmit, vagy ha igen, akkor azt nem a mi érdekünknek megfelelően teszik. Magyarán: biztosan elintézve csak az lesz, amit mi magunk intézünk. Viszonylag fiatal vagyok, de ezt jól megtanultam. Ezért én egyáltalán nem szeretnék egy olyan országban élni, amit Budapestről irányítanak. Abban hiszek, hogy hazánknak megvannak azok az intellektuális erőközpontjai, amelyek meg tudják mondani, hogy ők mit akarnak, sőt azt is meghatározzák, hogy mindezekhez milyen helyi eszközöket tudnak mozgósítani. Ha így érkezik a kormányhoz egy elképzelés, abból biztosan lesz valami, sőt az ilyen helyeket a kormány azzal becsüli meg, hogy olykor erőn fölül is segít. Szeged, az ön által fölsoroltakkal együtt, képes arra, hogy a saját sorsát a saját kezébe vegye. Ilyen módon teljesen szükségtelen, hogy az állam birtokoljon olyan területeket, ingatlanokat, amiket a szegediek sokkal jobban tudnának hasznosítani. Gondolok itt a repülőtérre vagy az üresen maradt laktanyákra. Ha józan paraszti ésszel gondolkodunk, akkor belátjuk, hogy olyan dolgok fölött tulajdonolni, ellenőrzést gyakorolni, ami csak költséget hoz, azzal nem érdemes foglalkozni. Erőt és pénzt emészt föl, ezért oda kell adni azoknak, akik valószínűleg több eséllyel fognak a hasznosításba. • Közbevetett kérdés, mivel épp a Roosevelt téri halászcsárdában ülünk: hogy ízlik az Ásotthalmi Chardonnay? - Rendben van, mint mindig. Úgy látom, hogy Somodi úr változatlan minőséget szállít az asztalokra. Itt jegyzem meg, hogy a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az igazi mesteremberek közül való cukrász, cipész kozmetikus és borász is ka pott magas állami kitünte tést, amitől én azt remélem, hogy helyreáll a régi szak mák tekintélye. Sokáig azt hittük, hogy a kommunizmus színe a vörös, de most már beláthatjuk, hogy az igazán meghatározó szín a szürke volt. Ha mi az élet valódi színeit adjuk, akkor annak gondolatnak is meg tudunk felelni, amit a piarista gene rális épp ma mondott: az élet álom. Az ugyanis színes. • Vissza a politikához: elterjedt, hogy a szerbiai újjáépítés egyik alközpontja lesz Szeged. Azért fogalmazok így, mert a nyilvánosságra került információk alapján ezt a mi szakmánk kezelheti meg nem erősttett, de nem is cáfolt hírként. - A szegedi embereknek azt kell tudniuk, hogy Szerbia újjáépítéséről még semmilyen döntés nem született. Ma Koszovó újjáépítéséről lehet csak szó, annak pedig Pristina a központja. Szerbia újjáépítéséről csak Milosevics távozása után beszélhetünk, addig pedig nem várható el az Európai Uniótól, hogy jelentős összegeket megmozgató, átfogó rendezést finanszírozzon. A magyar diplomácia erősen és folyamatosan dolgozik azon, hogy Magyarország, és logikus módon Szeged szerepet kapjon ebben a munkában Épp ezért még idén, ebben a városban lesz egy világfigyelmet kiváltó nemzetközi tanácskozás, melyen a kormány, a szegedi önkormányzat és az európai újjáépítési megbízott közös szervezésében erről a témáról fogunk eszmét cserélni, természete sen a szerbiai ellenzéki önkormányzati vezetők bevonásával. • Az ön egyik sikeres, azóta is sokat emlegetett Csongrád megyei föllépése a mórahalmi edzőpálya avatóünnepségéhez kötődik, ahol a pályán is valódi irányító volt. Rövidesen debütál a villanyvilágításos nagypálya. Mórahalmi barátaim kérdeztetik: láthatják-e újra Orbán Viktort a kormány, a parlament vagy a Fidesz csapatában? - Nehéz helyzetben vagyok, mert az ilyen jellegű futball-kötelezettségeimnek nem nagyon tudok eleget tenni, hiszen a Felcsút SE, ahol huszonöt évvel ezelőtt tanultam meg szeretni a labdarúgást, följutott a megyei I. osztályba, s nekem minden vasárnap ott kell lennem, a koromat és fizikai állapotomat gyakran meghaladó mérkőzéseken. Ez idáig mindhárom meccsen az edzőm döntése alapján kezdőként pályára is léptem. Két vereség, egy döntetlen, nem túl jó, de újonc csapattól nem is annyira rossz, ezt Szegeden talán nem is kell külön mondanom. Most vasárnap például a lengyel szejm és a magyar parlament játszik egykor, ötkor viszont bajnokim lesz. Az edző pedig megmondta, hogy egy fenékkel egy lovat lehet megülni. Számomra pedig világos, hogy a legfontosabb a Felcsút SE. Ami pedig Mórahalmot illeti: oda nagyon szívesen visszatérek akár hétköznap is, így talán az ottani mecscset az edzőm betudja egy erős edzésnek. Dlusztus Imr* • A város vendége volt a piarista generális A népiskola értékei Magyarország kulturális múltjához hozzátartoznak a piaristák. (Fotó: Sehmidt Andrea) A Dugonics András Piarista Gimnázium tegnapi rókusi iskolaavatására Szegedre látogatott Joseph Maria Balcells, a piarista rend praepositus generálisa. A katalán nemzetiségű általános rendfőnök interjúnkban elmondta: a piarista iskolák alapja a személyes kapcsolatokon nyugvó pedagógia, amely a befogadó ország kulturális értékei-, ben gyökerezik. • Generális úr, elégedett a szegedi piarista iskolaépülettel? - Valóságos csoda, hogy a nehéz átalakulás útján elindult Közép-Európában sikerült átadni egy ilyen épületet. És az iskola helye is kedvező: úgy látom, a város két övezetének határán van, és nagy terek veszik körül. A negyednek ez a része előreláthatólag ezután alakul majd ki, s az iskola és a mellé épülő plébániatemplom új központja lehet ennek a városrésznek. • Az egykori szegedi piarista gimnáziumnak szinte kötelező hagyományai vannak. Mit gondol, mit kell ezekből újragondolni? - Mindig örömmel olvastam arról, hogy a magyar piarista iskoláztatásnak mekkora szerepe volt az ország népművelésében. Ezzel a hagyománnyal nem szabad szakítani, hiszen összeköti a múltat és a jelent. Magyarország kulturális múltjához hozzátartoznak a piaristák. Márpedig az iskola nemcsak arra való, hogy a jelen kihívásaira készítsen fel. A múlt értékei legalább olyan fontosak, ha tartalmat akarunk adni a fiatalok személyiségének. Joseph Maria Balcells piarista generális: Iskoláink mindenki előtt nyitva állnak • A kor legtöbb iskolája akarva-akaratlanul a sikerközpontúság útját választja. Ön szerint meddig lehet elmenni ezen az úton? - Ez nemcsak Magyarországon kérdés, hanem mindenütt a világon. Kétségtelen, hogy sokféle érték létezik, de az emberi szív és lélek értékeinél egy iskola nem ismerhet fontosabbat. Mi azt valljuk, hogy iskoláinknak a személyiség fejlődésére kell leginkább figyelnie. így tehát nem elsősorban nagy tudósok faragására törekszünk, hanem nagy embereket szeretnénk nevelni, akiknek sajátos egyénisége, gondolkodása és kritikai érzéke van. Ezt a szemléletet a piarista iskolának akkor is őriznie kell, ha a társadalom egy kissé elfordult ezektől az értékektől. • Mit gondol, lenne-e lehetőség arra, hogy a szegedi piarista iskola egyszer koedukált módon lányokat is fogadjon? - A koedukáció nyitott kérdés a renden belül: a külföldi piarista iskolák legtöbbjében lányok is tanulnak. Magyarországon azonban a piarista fiúoktatásnak vannak erős hagyományai, és nem mondanám, hogy ezek az iskolák téves úton járnak. A két felfogás egymás mellett is megtartható, példa erre, hogy már magyar piarista iskolákban is van koedukáció, s azt hiszem, a jövőben ez általánossá válik majd. Az együtt nevelés persze nem azt jelenti, hogy egyformán kell nevelni fiúkat és lányokat. Erről a pedagógiai problémáról legalább ötven éve vitáznak már. Magyarországon a vegyes piarista iskola a helyi közösségek számára egy kissé erőltetett még. A piarista rend minden tartománya önállóan dönthét erről a kérdésről. • Mennyire hasonlít a szegedi piarista gimnázium a többihez a világon? - Természetesen nem egyforma a magyar, a spanyol, a latin-amerikai vagy a japán piarista iskola. De a lényeg ugyanaz: a kreatív pedagógia, amely az illető ország kulturális értékeiben gyökerezik. Nem akarunk uniformizált iskolákat. Sajnos Európában a hatvanashetvenes években lezajlott az iskolák tömegesítése, és ez több értelemben színvonalvesztéssel járt. Egy tömegiskolában elvész a személyes kapcsolat, amelyre a nevelés alapozható. # A piarista iskolák egykor a szegények iskolái voltak. Ma van-e hasonló szociális jellege a rend iskoláinak? - Kalazanci Szent József célkitűzése az volt, hogy a leghátrányosabb helyzetű embereket is műveltségre tanítsa. A piaristák soha nem elitiskolákat vezettek. Iskoláink mindig is népiskolák voltak, a szó legnemesebb értelmében, vagyis mindenki előtt nyitva álltak. Bármennyire anyagi kérdés legyen is a működtetés, a rendnek meg kell tudnia oldania, hogy iskolái a legszélesebb társadalom előtt nyitva álljanak. Panak Sándor • Budapest (MTI) A felsőoktatási felvételik aktuális problémái is szerepelnek a Tehetségért Mozgalom tanácskozásának témái között, a budapesti konferenciát csütörtökön és pénteken csaknem száz középiskola tanárának részvételével tartják meg. Neuwirth Gábor a Tehetségért Mozgalom intéző bizottsága nevében közölte: a résztvevő középiskolai tanárok megvitatják majd a fel• Tehetségért Mozgalom Segítik a hátrányos helyzetűeket sőoktatási felvételi előkészítő munka időszerű kérdéseit, illetve a felvételik kapcsán felmerülő esetleges problémákat. Pénteken a tárca Környei László helyettes államtitkár a közoktatás időszerű kérdéseiről tart előadást. Az egyesület immár negyedszázada segíti a hátrányos helyzetű középiskolások továbbtanulását - ismertette Neuwirth Gábor. A szervezet tanfolyamaira az idén 500 iskola hétezer diákja jelentkezett. A Tehetségért Mozgalom 36 oktatótáborában 3100 középiskolás készült a felvételi vizsgákra. A szervezet 1200 fiatalt összesen 4,5 millió forinttal segítette a felkészülés és táborozás költségeinek viselésében. A felkészítést ötven egyetem és főiskola tanárai és hallgatói végezték.