Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-23 / 195. szám

HÉTFŐ, 1999. AUG. 23. SZEGED 5 kord , mert Hupert H» nagyar, vidéki föl*01 tta be az olimpiai ® ot, hanem azért «• lehetővé tette, hoS sd a saját földjén ® :rsenyezni a legkiva magyar olimpil0' ikat, és lehetővé te® azok az idegen allé ejöjjenek az alf°* >kba, akik a múltb™ nagy nehezen kete> :1a magyar fóvárfo bajnokság tg tizenhárom gifi lel. A szovjet fó>s® k bebizonyított*! kitűnően félkész* Bank, óh! J^emrég azzal kereste meg szerkesztőségünket egy ~ szegedi tízemeletes panelház lakója, hogy az épü­•ftben működő bank - bár irodának öt lakást is bérel, k°zos költséget hét hónapja egy után sem fizet. A la­°k Pénzéből állják a szemétszállítási- és vízdíjat, a Pcsőház-világítás és a takarítás költségét. A huzavo­"o január óta tart, mindenki egyezkedik mindenkivel, a fink hiányzó iratokra hivatkozik, a ház pedig arra, °8y a pénzintézet, ha késve is, de tavaly fizetett - te­tt akkor semmilyen papír nem hiányzott. A tartozás Pfittg csak gyűlik, túl van már a százötvenezer forin­ton. Rögtön megkerestük hát az adóst, de illetékest sehol nem P'dtak adni: aki a társasházzal tárgyalt, szabadsá­gon van - mondták. Az idő azonban mégsem telt ha­szontalanul. Mire megtaláltuk a közös képviselőt, kide­t, hogy a világon semmi probléma nincs, a hét hó­tttpos konfliktus még aznap tisztázódott, amikor a ankot felhívtuk. A pénzintézet tehát fizetni fog. A vi­gvége és az ufótámadás után ez végre talán a napfo­gyatkozás jótékony hatásai közé sorolható... Szögi Andrea irdemelten nyertél.1® Felvételi tapasztalatok tornát. A magyaf ; mindannyian Polt :üzdeni akarásról ™ izonyságot. Többszörös túljelentkezés isztika Jf*"* múlt hétfői szá­1 szemben 1214yJTo^^^' a nőtt a vagyoni étf i « -de, felvete­tetében ötvenezer ° ál nagyobb összeg Tudomány­okozó bűncselek®^™ Szent-Györ­száma. A szakei®*hji Orr°s,"domá­a is rögzítették, hoí i Tfi^^V ^ k°" talkorúak a SZOTE mint tizenöt százd%£? a Juhász ökkent (197'Sfo. Tanarkepző Főiska­,okként. Jnn es a JATE Szegedi Élel­^«*eripari Főiskolai Ka­n « tájékozódtunk. ényel elhetőnek tartja, p nlített új készitmé' tó^ nagyobb túlélés'fo yoen séget biztosít®' a kezeiteknek. A SZOTE Főiskolai Karára 52 jelentkezőből 293 hallga­Vettek fel, vagyis az intéz­oktatott négy szakon foosan mintegy négyszeres Jelentkezést regisztráltak. a Kezei icKneic. „i - „ —<= inhegyi Dénes haflí^ °Zo evekhez hasonlóan a: a hazai lakossági, s,a gyógytornász szakon iban kell lennie a « ;6k a legnagyobb a jelentke­" " raival »e a felvettek aránya: a t-EurtVlyv.en meghirdetett helyre 5sen hogy a Kelet-Eiu1^' ."LCS"irueieu neiyic az utóbbi időbe® téréin! nyúított felvételi ;erűen megnőtt bC*,61 Végül csak 35 hall­i ne legyen jel®" ]a ' Vettek fel, mert eggyel yarországra is. tó "yabb ponthatár esetén főorvos megtté' ]ye ePlék volna az enged­ni továbbra is 50-°' é , ett útszámot. Népszerű­fertőzéssel lehet' második helyen áll a ti évente Magy®' jj-sztó amelyen ötszörös on. Ez az esets^^itkezést tapasztaltak. fetnkás, valamint a diplo­UU. UjZj clZ. caü'" l'/t 1 .. iuj/aoz,iunuiv. ezőnek mondha''fc 0Veti az általános szociál­Ugyanakkor tásU.nkás- valamint a diplo­apoló szak. Ez utóbbi megnőne S-esek aránya, h® elez° tagozaton há­ígban is megjele" „ü Sz°r nagyobb érdeklődés rz injekciózással "V, Kozott> mint nappali ta­;rezők közösség1,tólc>n; A szociális és család­hozzá. tó ,minisztérium kérésére a > x lális munkás szak levelező iri'Vatan Pótfelvételi vizsgát Aj ak augusztus 26-27-én. :öly felvett hallgatók saját ingükre tanulhatnak, az , g felét azonban a minisz­f„m kifizeti. Dr. Boda Már­Ma Holnap l} ''gazgató szerint a felvételi í zökkenőmentesen zaj­SZOCIALISTA A Juhász Gyuia Tanár. iában (Tisza L. krt. Főiskolára idén közel annyi diák jelent­iában (Tisza L. krt 'AT'ö Főiskolára idén közel 122. szoba) dr. B> fi^zoT : ügyvéd ingyenes I fik, mjnt amennyit fel tud­sadást tart 15-16 ór®r " j yenni. A 3555 jelentkező­l f54-en jutottak be az in­enybe összesen százhat­vannyolc lehetséges szakpárra. Ötvenhét százalékuk nappali, a többiek pedig levelező tagoza­ton kezdik meg tanulmányai­kat. A felvett hallgatók közül 471-en, vagyis az összes első­éves 37,5 százaléka fizet költ­ségtérítést, többségük másod­diplomás képzésen vesz részt. A jelentkezések száma alapján a legnépszerűbb képzésnek mutatkoztak az angol nyelvta­nári, a pedagógia és a művelő­désszervező szakok, amelye­ken öt-hatszoros túljelentke­zést regisztráltak. A pótfelvé­teli jelentkezések alkalmával a pedagógia, könyvtár, számítás­technika és a német nyelvtaná­ri szakok bizonyultak a legke­resettebbeknek. A pótfelvételi eljárásban az intézménybe je­lentkezőknek a héten újabb vizsgát kell tenniük. A JATE SZÉF három szakára - élelmi­szertechnológus, élelmiszer­ipari gépész és vállalkozó-me­nedzser - átlagosan kétszeres túljelentkezést tapasztaltak eb­ben az évben. Az 1313 jelent­kező közül 652 hallgató jutott be az intézménybe a felvételi eljárás során, kétharmaduk le­velező, egyharmaduk pedig nappali tagozatra. A legnép­szerűbb szak a idén is vállal­kozó-menedzser volt, amelyre nappali tagozaton a felvehető diákok számánál közel négy­szer többen szerettek volna be­kerülni. A tavalyi jelentkezé­sek számához képest növeke­dés tapasztalható a vállalkozó­menedzser szakon, csökkent viszont az érdeklődés az élel­miszertechnológus képzés iránt, amelynek egyik oka - a Bajúszné dr. Kabók Katalin oktatási főigazgató-helyettes által összeállított jelentés sze­rint - a tavalyi aránytalanul magas pontszám. A jelentke­zésekkel kapcsolatban az in­tézmény vezetése azt tapasz­talta, hogy a középiskolák nem mindig nyújtottak megfelelő segítséget a diákoknak a je­lentkezési lapok kitöltéséhez. Hegedős Szabolcs fciul Heyne előad ló A LA FERENC, a 2' üókerület (Baktó, P* képviselője fogadó ;edden 17.00 órát'1 ^Unkatársunktól Művelődési Házba®. paul FÜGGETLEN KisgT^s Heyne professzor - A - ~—• "u-u jjt isági gondolkodás alapjai c. nunkás és Polgári1 ^Vv szerzője - a Junior Achie­di irodájában (TelelüjfottM^yaroRzág Alapítvány gi tanácsadást tart l^iai táborában. Kőszegen, au­dr. Kopasz Rudolf » fo^s 23-28. között előadás-so­tart. A táborban 30 peda­gógus és 30 középiskolás diák ve­het részt, akik a szituációs- és sze­repjátékokban együtt tanulnak, nem csak az előadótól, hanem egymástól is. A programot a JAM, illetve a Citibank szervezi. Bővebb információ a 06-30-9489­610-es telefonszámon kapható. • Súlyos betegek, orvoslásra váró gondok Körintenzív - a vészhelyzetek osztálya Infarktus, légzési elégtelenség, mérgezés, agyvérzés - a legsúlyosabb belgyógyászati esetek kerülnek a körintenzivre. (Fotó: Karnok Csaba) Az intenzív osztályon soha sincs uborkaszezon, itt a nyáron sem lehet „ritkítani" a beteglétszá­mot, mint tehetik ezt más osztályokon, hiszen ide rendre érkezik a mentő súlyos, életveszélyes álla­potban levő emberekkel. A SZOTE Belgyógyászati Intenzív Osztályán - köz­ismert nevén a körintenzí­ven - a 12 ágyból 11 -en fekszenek, az egyetlen üres helyre is bármelyik pillanatban szükség lehet. A betegforgás itt a leg­élénkebb, hiszen azt, aki ­az intenzív ellátásnak kö­szönhetően - jobb állapot­ba kerül, azonnal normál osztályra helyezik át. Évente 900 beteg fordul meg a körintenzfven, az átlagos ápolási idő 3-4 nap - kezdi be­szélgetésünket dr. Rudas Lász­ló docens, az osztály vezetője, aki, noha szabadságát tölti, na­ponta több órára „benéz" munkahelyére. - Pácienseink 70 százaléka szív-érrendszeri beteg, akiket hirtelen fellépő szívelégtelen­séggel, infarktussal, agyvérzés­sel hoz a mentő. Évente 100 in­farktust kezelünk, részben si­kerrel, részben sajnos sikertele­nül. Gondolja a laikus, hogy ilyenkor, nyáron több az in­farktus, ám nem így van. Ru­das tanár úr több éves tapasz­talata és a számok az ellenke­zőjét bizonyítják: nyaranta ke­vesebben kapnak infarktust, mindig télen van az éves csúcs. Magyarázata, hogy a hideg hő­mérséklet a szívre és a keringé­si rendszerre kedvezőtlenül hat, amihez hozzájárul még a télen jellemző mozgásszegény élet­mód. Az intenzív osztályon ke­zelt másik nagy betegcsoportba a légúti elégtelenséggel küsz­ködők tartoznak. Noha ők számarányukban kevesebben vannak, mint a szlv-érrendszeri betegek, ellátásuk igen nagy terhet ró az intenzív osztályra, s különös gondot azért jelent, mert kevés a hely a légúti elég­telenséggel - egyszerűbben szólva -. a fulladással bekerü­lők számára. - Nyugaton nagy ágyszám­mal lélegeztető egységek mű­ködnek - folytatja Rudas Lász­ló - nálunk a 12 ágy azonban nemcsak légzési, hanem más életveszélyes betegeknek is kell. A szabályok szerint egy intenzív osztály akkor műkö­dőképes, ha az ott fekvők 60 százalékánál kevesebb a gép­pel lélegeztetett. Nálunk, az osztályon nem lenne szabad 5­6 beteget egy időben gépre ten­ni, ennek ellenére előfordult már, hogy 10 embert tartottunk életben géppel. Jóllehet az asztma, a tüdőtá­gulás és egyéb végstádiumú tü­dőbetegség miatt fulladó bete­geknek a tüdőgyógyászati inté­zet intenzív osztályán lenne he­lyük, azonban a helyi tüdő­gyógyintézetben nincs intenzív ágy. Ezért kerül valamennyi légzési elégtelenségben szen­vedő a körintenzivre, ahol vi­szont kevés az ágy és a lélegez­tetőgép. A két korszerű, és a három jó, de kisebb tudású be­rendezés nem elég az osztályra, hiszen van olyan súlyos álla­potban levő, akit több hónapon át kell gépen tartani, s akkor már csak egyetlen nagy teljesít­ményű műszer marad a kiszá­míthatatlan számban érkező fulladó betegek számára. A vészhelyzetek osztályá­nak gondjait szaporítja, hogy nem abban az épületben van, ahol a legkorszerűbb, és sok esetben nélkülözhetetlen diag­nosztikai berendezések - pana­szolja Rudas tanár úr. - A stro­ke-os - magyarul szélütéses ­betegek, méghozzá a legsúlyo­sabb állapotban levők, kerül­nek a körintenzivre. A vizsgá­lataikhoz elengedhetetlenül szükséges CT és MRI viszont az új klinikán van, ezért oda a szegedi mentőszolgálat roham­kocsijával szállítják át a bete­get vizsgálatra. Erre az időre ez a mentő kiesik a város sür­gősségi ellátásából. Rudas László szerint a megoldást csak az jelentené, ha egy úgy­nevezett stroke intenzív osz­tály létesülne, amit az új klini­kai tömbben helyeznének el. Az intenzív osztály betege­inek köre ezzel nem merült ki, hiszen itt kapnak első ellátást az öngyilkossággal próbálko­zók közül azok, akik méreg­gel, gyógyszerrel akarnak vé­get vetni életüknek. - Az utób­bi években némileg könnyebb dolgunk van az öngyilkosok­kal - mondja az osztály veze­tője -, mert megváltoztak az öngyilkossági szokások, s hála ennek, nem permetezőszert isznak a halálba vágyók, ha­nem altatót vesznek be. A per­metezőszert ivókat az esetek döntő többségében nem tudtuk megmenteni, a gyógyszerrel kísérletezőket általában sike­rül. A belgyógyászati intenzív osztály mentési arányára büszke lehet az ott dolgozó 8 orvos és 32 nővér, hiszen min­den nehézség ellenére, az itt kezeiteknek „csak" 20 százalé­kát veszítik el, ezek között vannak a végső stádiumban ide kerülő daganatos betegek is. A gyógyíthatatlan pácien­seknek a világ számos orszá­gában biztosítják az emberhez méltó halál körülményeit. Az intenzív osztály feltételei nem minden tekintetben felelnek meg ennek az elvárásnak. Szükség lenne olyan gondo­zókra, intézetekre, ahol ezek a betegek testi szenvedéseik enyhítése mellett lelki támaszt is kapnának az erre külön ki­képzett szakemberektől. Am, mint ahogyan az ilyen intézetek hiányoznak még ná­lunk, úgy hiányzik a pénz a körintenzív bővítésére, a mű­szertár gyarapítására. Az ön­kormányzat nem támogatja a város legsúlyosabb betegeinek mentésére hivatott osztályt, mint ahogyan csak ígéret ma­radt a kormány sürgősségi el­látást javító terve is. Ennek igazolására Rudas tanár úr az Egészségügyi Minisztérium pályázatát veszi elő, amiben 200 millió forint szerepel - az ország összes intenzív osztálya számára - arra, hogy megte­remtsék a minimumfeltétele­ket. Ez a pénzösszeg végtele­nül kevés, hiszen például egy multifunkcionális, betegőrző monitor 6 millióba, egy léle­geztetőgép 7-9 millióba, egy vérgázanalizátor 12 millióba kerül, s ezekből minden inten­zív osztályra kellene. A szege­di körintenzív közel 50 millió forintra nyújtott be pályázatot Esélyük a pénz megszerzésére csekély. A mentő viszont rend­re érkezik az intenzív osztály bejárata elé. Kalocsai Kcrtaüa Kiváló minősítést kapott Nyomdászok bölcsője az Officina Szeptembertől új he­lyen kezdhetik szak­mai tanulmányaikat a nyomdaipari képzés­ben résztvevő fiatalok. Az Officina Tannyomda ugyanis a jövőben a Vadász utcában, kor­szerűen kialakított üzemben fogadja a nyomdász szakmun­kástanulókat. A képzés színvonalát dicséri, hogy a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara a közel­múltban „Kiváló gya­korlati képzőhely" cím­mel ismerte el az ott fo­lyó oktatómunkát. A rendszerváltás, illetve a privatizáció a nyomdai szakmunkásképzésben is éreztette hatását. Az évtize­deken át e feladat ellátásá­ban résztvevő Szegedi Nyomda ugyanis még 1991-ben - többségi tulaj­donnal - külön kft.-t hozott létre a szakmai oktatás folytatására. Az üzem pri­vatizációjakor pedig a Csongrád Megyei Önkor­mányzat vásárolta meg az Officina Kft.-t. Tavaly áp­rilisban viszont a közgyű­lés úgy döntött: eladja üz­letrészét a kft. dolgozóinak. Ezt az elképzelést támogat­ta a tannyomda bázisintéz­ménye, a 624. Számú Ipari Szakmunkásképző Iskola is. Az Officina Kft. (gy az elmúlt évben a Délép egyik telephelyére költözött. Ezt a lehetőséget - tud­tuk meg dr. Kékes Tiborné ügyvezetőtől - kezdettől szükségmegoldásként ke­zelhették, hiszen a diákok­nak Dorozsmára kellett ki­járniuk gyakorlatra. Emel­lett a gépek számára sem igazán előnyös ipartelepi körülmények miatt is felve­tődött az újabb költözés kérdése. Ideális lehetőség­nek tűnt, hogy egy, a Va­dász utcában lévő - méret és hely szempontjából is megfelelő - ingatlant kibé­reljenek. Előnyös volt az ajánlat azért is, mert a tulajdonos vállalta az épület korszerú­sttésének költségeit. A munkálatok napjainkban is folynak, hiszen igen köze­ledik az iskolakezdés idő­pontja. Az ügyvezető le­szögezte: az Officina Tan­nyomda szeptemberben minden feltételnek eleget téve fogadja a diákokat. Az idén 50 fiatal ismerkedhet a gyakorlatban is a könyvkö­tészet, az ofszetnyomtatás, illetve a számítógépes szö­vegszerkesztés fortélyaival. A tanműhelyben korsze­rű berendezéseken, gyártás­közi oktatás keretében kép­zik a szakmunkástanulókat. A feltételek biztosításához pedig nagy segítséget je­lentett, hogy a korábbi években - reményük sze­rint (gy lesz ez a mostani pályázat elbírálásánál is ­az Oktatási Minisztérium eszközfejlesztésre vissza nem térítendő támogatást adott. N. R. J. csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a Hollósi Zsolttal oszthatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fo­gadja hívásaikat a 06-20-9432-663-as rádióte­lefon-számon. Elveszett és talált tárgyakat keresd olvasóink ingyenes hirdetésben tehe­tik közzé mondanivalójukat Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, il­letve személyesen a Sajtóházban és a hirdetöirodáinkban. Adásszünet. Több al­győi lakó nevében emelt kifogást olvasónk a helyi kábeltévét március óta mű­ködtető szolgáltató ellen. Telefonálónk elmondta: előfordul, hogy napokon keresztül nincs adás, illetve több csatornát nem tudnak nézni. Olvasónk felvetette, hogy hívjanak össze falu­gyűlést. Időhúzás. Jenei János szeretné, ha a Kézműves Kamarában gyorsabban in­téznék az ügyeket. Telefo­nálónk július közepén új vállalkozói igazolványt kí­vánt kitöltetni, ám azt mai napig sem kapta kézhez. A kamaránál az igazolvány kitöltéséhez szükséges program hiányára hivat­koztak, majd szabadság mi­att az egyik munkatárs átad­ta az „ügyet" egy másiknak. Panaszosunkat időközben úgy tájékoztatták, az új iga­zolványt már postára adták, aztán kiderült, hogy még­sem. A telefonáló kérdezi: mi tart ilyen sokáig? Szemét. Olvasónk a 499-546-os telefonszámról arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába helyeztek el a Kárász utcán csodálatos vi­rágosládákat, ha azok tövét elcsúfítja a púposán telera­kott szemétkosarakból le­eső hulladék. Telefonálónk nagyon szégyenkezett, amikor külföldi vendégei­vel arra sétált.

Next

/
Thumbnails
Contents