Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19 / 193. szám

AUG. 19- CSÜTÖRTÖK, 1999. AUG. 19. DM-FOCILÁZ ARCOK 3 Strausz vezényli a „zenekart" Strausz László (is) bizonyára abban reménykedik, hogy lesz fény a szegedi fociéjszakában... (Fotó: Gyenes Kálmán) Strausz. Lászlóval, a Szeged LC vezetőedzőjé­vel, még a bajnoki rajt előtt beszélgettünk életút­járól, terveiről. Az osztrák keringökirály névrokona már azt hitte, az idén csak szünetjeleket írhat focikottájába, amikor megszólalt a mobilja, és Nagylaki Kálmán klubel­nök felajánlotta neki az SZLC karmesteri pálcáját. - A nevelőegyesületem az MTK volt - kezdte mondan­dóját a 43 éves tréner - a kék­fehéreknél 1972-től '75-ig voltam. Ezután kerültem Vác­ra, ahol tíz évet húztam le, s az NB lll-as és NB Il-es együttesben játszhattam Both József vezetése alatt. Ezután következett a négyéves ('85­től '89-ig) Fradi-időszak. A „Zöld Sasokkal" egy ezüstöt is nyertem Harminchárom évesen vonultam vissza, azóta edzősködöm. • Az ön nevét, az FTC-si­kér ellenére, mégis a Vác csapatával kötik össze... - Ezen nem lehet csodál­kozni, játékosként és edző­ként is sok évet töltöttem el ott. Végigjártam a tréneri sza­márlétrát az utánpótláscsapa­toktól a felnőtt gárda kispad­jáig, a Pest megyei kisváros­ban lehettem először vezető­edző. • Melyik időszakra gon­dol vissza legszívesebben? - Nem emelnék ki egyet sem, az egész eddigi pályafu­tásom egy nagy és rendkívül kellemes emlék. A nagy lövé­sekből elért gólok? Szeretni kell lőni, sokat gyakorolni a technikát és fejleszteni a láb­izmokat. Csakis így sikerül­het. Aki ismeri a foglalkozá­saimat, tudja: erre nagy hang­súlyt fektetek. • Említette a vezetőedzői posztot, ennek betöltésével - a Szeged LC előtt két he­lyen próbálkozott. A kívül­állók igazán nem értették, hogy miért kellett távoznia Vácról majd Zalegerszeg­ről... - Vácott két esztendőt edzősködtem, s tavaly megke­resett a Zalaegerszeg, úgy gondoltam váltani kell, igent mondtam az invitálásra. Ott is bizonyítani akartam, bár azt, hogy igazán jó edző voltam-e, valószínűleg csak 70 éves ko­romban derül majd ki, akkor ráérek visszatekinteni... A za­lai búcsú? Ezt csak az értheti meg, aki átélte. Olyan hangu­lat alakult ki, amely az elért 6. helyezést kudarcnak ítélte, pe­dig szerintem a maximumhoz közeli teljesítményt nyújtha­tott a gárda. Négy pontot - el­ismerem - elhullajtottunk, ez hiányzott az elérhető toppro­dukcióhoz. • Hogyan került Szeged­re? - Július 27-én, kedden éj­szaka 11 órakor keresett meg telefonon ajánlatával Nagyla­ki Kálmán elnök, azt mond­tam neki, hogy erről feltétle­nül személyesen kell beszél­nünk. Másnap megérkeztem Szegedre, már a Dunaferr el­leni edzőmeccs előtt egyeztet­tünk, utána pedig leültünk a jugoszláv befektetőkkel is tár­gyalni. Este fél °-re létrejött az egy esztendőre szóló meg­állapodás. • A keret már szinte adott volt... - Ezt felmértem, mielőtt igent mondtam. Nekem a ren­delkezésre álló focistákból kell lehetőleg ütőképes csapa­tot formálnom. Mindig az fog játszani - nemzetiségtől füg­getlenül! -, aki a legjobb for­mában van. A közönség sokat segíthet, hogy elérjük a sze­rintem reális célkitűzést, a 6-12. hely valamelyikét. A több ezres tömeg Zalaeger­szegen is csodákra volt képes. Arra kértem a szegedi polgá­rokat, hogy legyenek velünk türelmesek, bízzanak ben­nünk, s ne legyenek csalódot­tak, ha nem a 6. helyen vég­zünk a záráskor. (Azóta a Szeged LC hazai pályán l-l-et játszott a Győr­rel, idegenben pedig 2-l-re kikapott a Haladástól. Mind­két meccsre igaz - a Strausz­legénység nyerhetett volna...) I. P. tartom a döntet­tegedLC egyken nel tölt el, hogy atom nagyszerű re volt képes, onzott a stadion­irián: - Hajtó8 , amelyen egysé­nyomását keltet­küzdött a misi­ére elfáradtunk, eget segített az nbere, a csodála­A játékunkat jó­ik ítélem meg > al tán: - Egyén­eié voltunk > zerencsével akar volna. A kapott , . vagyok, olya" ; ett, amire alapo­nk... ,án: - Közepes­i teljesítménye­félidőben 100° j kadt, ha valan)™ álom, nyertünk :sére a fordulást képp sikerült ja" álmán, a Szegd Elégedetlen va­ll a meccstől azt jvább fokozza a ztalható futbaff helyen, a máso* győznünk keü­vics, klubtulaj­it csalódott va- ; ;t vártam a csa- ; ség viszont egy* j tikus volt. án: - Örülök, tatkoztam be új a szegedieknek j rről a vélemé- . kert kívánok a íz MK-ban aZ : - Az első né­in már tudtam, különösebb baj illenfelet ismer­>nc Szegedben, - véleményem ok csapat távo­al gazdagabban élpál László ínyba változó ugrásszerűen ;ediek teljesít­tiűleg ez tetsz­lezső vállalko­a gárdát - ha* arnán - vendé­rára), egyedül :k kialakítású­dé a kettős (!) iféltől szenve­a Szeged LC: a játékkal, ki­dafigyeléssel alna a Hala­a: - A kiha­es kihatott a; ékunkra, emi­:k a szurkoló­ié: - Szégyei­első félidei íiiatt! Nagy­lműen futbal­őben jött ez a unk belőle, a tég jó csapat . A második tős emberhát­yelmezetten záltal egyen­vé váltunk a érkó'zésén: Szeged LC -0) :s - Horváth óka - Gyáni (Kiss) - Ku­erekes (Pus­zekeres (Sze­István. közül Csűri, nyújtott átla­Sz. L. oldást: hiányzott az elindu­láshoz szükséges pénz. A jú­lius mozgalmas hónap volt! A Szeged LC vezetősége már azt fontolgatta, hogy visszalép a PNB-től, sorsára hagyja a kínnal-keservvel ki­harcolt tagsági jogot. Az ön­kormányzat sem állt a klub mellé, úgy tűnt, a város ve­zetői teljesen közömbösek, nem érdekli őket több ezer (a Győr elleni nyitómeccsen 13 ezren zsúfolódtak a lelá­tókon...) ember szórakozási lehetősége. De dr. Bartha László polgármester az utol­só utáni pillanatban 10 mil­lió forinttal mentőövet do­bott a fuldoklónak, ám az „úszáshoz" ez még mindig nem volt elegendő. A hónap végén aztán sajtótájékozta­tón bemutatták az új befek­tetőt, a szerb üzletembert Mile Jerkovicsot is s szegedi publikumnak. Pontosabban ő nem jelent meg a sajtótájé­koztatón, de az új klubigaz­gató, Kriszto Kaljevics és a szakmai igazgató. Borbély László a nevében is nyilat­koztak a tervekről, az elkép­zelésekről. Az új „megváltót" tehát Mile Jerkovicsnak hívják Szegeden. A jugoszláv üz­letember - búzafelvásárlás­sal, export-importtal foglal­kozik, de érdekelt a vendég­látóiparban is - többségi (51%) tulajdonosa lett az SZLC-nek és az ő tőkeinjek­ciójának, illetve az utolsó percben érkezett tízmilliós önkormányzati segítségnek köszönhetően élhetett a klub a zöld gyepen kiharcolt jo­gával, indulhatott a PNB­ben. Kiderült: hosszú távra tervezi a szegedi kirándulást. A játékosoknak már csak focizniuk kell, s reméljük, a szegedi futball a jövőben nem botrányairól lesz híres... Imre Péter Nagylaki végigcsinálta A Szeged LC labdarú­gócsapata a 1998/99-es NB l-es pontvadászat Ve9en a 3. helyen vég­s ezzel kiharcolta a |«got a Professzionális Nemzeti Bajnokságban való indulásra. Ez volt a . 7/ de előtte és utána ls "hajlott az élet" az e9yesület háza táján, akadtak olyan periódu­sok "s, amikor még az Sem Vo>t biztos, hogy az e9yüttes befejezi a baj­nokságot. Damoklész kordja - üres buksza és Ov.osok formájában ­s*'nte végig ott lebe­gett az SZLC felett. Ez ma már történelem, így fékezni is kony­ább... 1 Szeged LC-kaland - a PNB-ig A Szeged LC az elmúlt aJnokságban pazar őszt Produkált; látványosan és eredményesen játszottak Ke­"eseiék. Pedig a rajt akkor sem volt sima, egy-másfél "ettél az első sípszó előtt állt °ssze keret és érkezett meg a esaPathoz az osztályváltó specialista tréner, Gergely •károly. A menetelő csapatot az Erd és Kecskemét bom­zta 32 MLSZ-hez benyúj­tott óvásokkal - 6 pontot ja­nuar elején le is vontak az "eő körben" a gárdától - és a legnagyobb riválisnak szá­mító Soproni Matáv sem ke­feste a Tisza-partiak kedvét. téli, alapozó időszak is vi­harosra sikeredett. A focis­. nem kapták meg a járan­dóságukat, közelgett a kará­cs°ny és a nagy anyagi bi­z°oytalanságban többen "?asfelé tekintgettek, az edző Gergely Károly is tárgyalt a ySC-vel. Decemberben, még az ünnepek előtt, veze­toségváltás történt a klub­"31, Nagylaki Kálmánt D|usztus Imre követte az el­A Szeged LC. Ülö sor (balról): Kurucsai András, Urbán Flórián, Mikler Lajos, Vörös Péter, Bencze Zsolt, Herczku Szabolcs, Faragó Ist­ván, Vjacseszlav Jeremejev, Popovics Lajos. Vezetők: Kurai László technikai vezető, Zakar János szakosztályvezető, Kriszto Kaljevics klubigazgató, Nagylaki Kálmán klubelnök, Strausz László vezetőedző, Beszédes Sándor pályaedzö, Borbély László szakmai igazga­tó, dr. Erdélyi Endre csapatorvos, Jónás László gyúró. Álló sor: Oláh Lóránt, Ivan Kirsner, Dejan Godar, Dobó Csaba, Szulyovszky Ákos, Nenad Markovics, Nagypál Tibor, Tamás Attila, Igor Kozos (időközben távozott az együttestől). Legfelső sor: Miljan Markovics, Palágyi Szabolcs, Vladimír Kovacsevics, Udvari Szabolcs, Major László, Németh Norbert, Kenesei Zoltán. (Fotó: Miskolczi Róbert) nöki székben, munkáját a CSLSZ akkori főtitkára és főtitkár-helyettese, dr. Kó­nya Sándor és Kormányos Gábor segítette. Hitt(ek) a szirénhangoknak: többen azt állították, ha Nagylaki távo­zik, jelentős összeggel támo­gatják az éledő szegedi foci képviselőjét, a Szeged LC-t.. A szó elszállt... Dlusztus Im­re csalódottan adta fel (bár azt kétségtelen sikerként könyvelheti el, hogy együtt­maradt a csapat és megkezd­te a tavaszi pontvadászatot) a kilátástalannak tűnő küz­delmet, március 18-án fel­állt, s a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség elnöki funkciójától is megvált. A porondra visszatért Nagylaki Kálmán, de úgy tűnt, nem lesz folytatás. Komlóra el sem utazott az együttes, s a Matáv-meccs is botrányszagúan húzódott-ha­lasztódott. De folyamatosan pengeélen táncolva, állandó­an a visszalépés rémétől kí­sértve, a játékosok járandó­ságát a felére csökkentve, a régi-új president, „végigcsi­nálta" a bajnokságot. Való­színűleg, ha most rákérdez­nénk, hogyan, ő maga sem tudna erre a talányra pontos választ adni. A gárda ugyan kevesebb sikert aratott, mint az ősz folyamán, de a végül - a visszaszerzett hat pont­nak köszönhetően - az NB I 3. helyén „kötött ki" és PNB-s együttesnek vallhatta magát. A Soproni FAC elle­ni 2-0-ás siker után pezsgő­ben és csokitortában fürdött szinte az egész Felső Tisza­parti stadion, de Faragóék biztosan... Azt azért sejteni lehetett, hogy a vesszőfutás ezzel a diadallal nem ért véget, a problémák csak elodázódtak. Az már a zárás előtt nyílt ti­tok volt, hogy Gergely Ká­roly és Vasas Zoltán Győr­ben folytatja tovább, s az anyagiak terén sem találta meg a klub a végleges meg­Nagylaki Kálmán, a *eged LC klubelnöke na9y harcos. A feladás ismeretlen a számá­nincs benne a szótá­rt>ban- hogy van a Jtöfosnak élvonalbeli Qbdarúgócsapata, má­sok szerepét nem kiseb­be, elsősorban neki köszönhető. Miután a Szeged LC - az v"3 I utolsó fordulójában a Soproni FAC-ot legyőzve ­^harcolta a Professzionális ™emzeti Bajnokságba jutást, Hugylaki a következőket Mondta: „Minden erőmmel a*on leszek, hogy megte­renitsem annak feltételét, °§y Szegeden maradjon a c$apat, s elinduljon a PNB­en. Csak ez a cél lebeg a Bernem előtt! De egyedül kevés vagyok ehhez. Az el­következő napokban körbejá­r°m a város legnagyobb adó­fizetőit, cégeit és azokat a Magánembereket, akik eddig ls támogattak bennünket, ^mennyiben nem járnék si­kerrel, nem marad más vá­'asztásom, elviszem innen a csapatot. Ez pedig azzal jár­"a, hogy nekem is el kellene költöznöm a szülővárosom­hői, a gyermekeimet ki kelle­"e vennem az iskolából. Az egyszerű szurkoló nem isme­r' a hátteret, épp ezért nem "rtené meg a lépésemet; ő a perencvárost akarja a Felső üsza-parti stadionban látni. Egyet azért még el szeretnék Mondani: márciusban, ami­kor a megszűnés fenyegette a2 együttest, rajtam kívül "em volt még egy ember, aki "daállt volna a játékosok elé, kogy azt mondja nekik: ,Srá­cok, csak azért is megcsinál­Nagylaki Kálmán, a nagy harcos. (Fotó: Miskolczi Róbert) juk!' Erre tettem rá mindene­met, anyagilag és erkölcsileg egyaránt..." Látva a Győri ETO FC el­leni mérkőzésen a tizenhá­romezres tömeget, a stadion­ban egyedül ő gondolt vissza arra a három héttel korábbi beszélgetésre, amikor arról értesült dr. Bartha László polgármestertől, az önkor­mányzat nem most, csak ok­tóberben támogatná tízmillió forinttal a klubot. Ez pedig azt jelentette, az SZLC-nek vége, visszalép a PNB-től! Nagylaki ugyanis közölte: csak a kezdéstől fél, egyedül az induláshoz kér anyagi se­gítséget a városi vezetőktói, a többit bízzák rá, majd ő meg­oldja. Hitték is ezt, meg nem is, a lényeg viszont az, hogy a várostól kért tízmillió forint végül mégiscsak megérkezett a klub pénztárába. - Azok az ígérvények, amelyek arról szóltak, ha se­gít az önkormányzat, akkor mi is támogatunk bernieteket, most realizálódnak majd. Ezeken kívül más szponzori „előszerződések" is a birto­komban vannak, úgyhogy mindenkit szeretnék meg­nyugtatni, szereplésünkkel nem hozunk szégyent a vá­rosra - mondta sejtelmesen Nagylaki. Nos, hamar kiderült, a Szeged LC elnöke nem be­szélt felelőtlenül, július 27­én, tíz nappal a nyitány előtt, bejelentette, a Mile Jerkovics vezette jugoszláv befektetői csoport beszáll a Szeged LC­be. Ettől a naptól új időszá­mítás kezdődött a kék-fehér­feketéknél. Nagylaki Kálmán most már nyugodt lehet... Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents