Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19 / 193. szám

9. AUG. 19 CSÜTÖRTÖK, 1999. AUG. 19. ÜNNEP 9 léig a tanácsüléseket (Folytatás a 8 oldalróL) t. J°??jAszakértelme folytán ros hagyomány" ™asztott Tóth Mihály ának korszerűsít tner dolgozta tása azonban 0 a frissen kinevez* sterre, GamperlA» pesti tanácsnok' fűszer'kegyéből is kiesett , „^fenosfökap.tány áruló atali esküjet 183 m nem lehet kétséges. >-én letévén, 24-" t tanáccsal, hog) ytartósági osztály* provizórikus szen városi tiszti és 0 k teljesen új be'0 te el. 49. szeptember 5-kinevezés pap' itette a szabad®; törvényhatóság igszolgáltatasi sz" emélyi feltétek'1,1' ázza a Magyar 'tárnok belével egyi B Y?m kaPo» bizalmat. A .korszakban nevét Wolfra valtoztató, 1855-ben a Js elgondolkozatók 1861»J alkotmányos hatóbeÍ 2boenyuJt0»- 57 éves, ^'yaalnéSsz°lghlatután tisztviselő maradt VáTOSÍ évi alt SOrai- Az -1848. - rérosSány°S t'S7tújításkor rosi főkapitánynak választ van "íbezebh~ h - kozbe[n] a legnok„7b északban) hivatJJkodtam-(na-, és noha fi)avi Január hóba[n] tarváV szWjitás alkalmával a 2 tsztelt közönség bizaljanuár 1-jei „ * togva meg nem válaszly szerint „Szeg® ^ is, megnyugtatott azon Íróság több hón* ^ "űatom, hogy a nehéz 12 irolja hatóságát,; * alatt, ha polgártársaim áispán rendelke^, n tettleg nem segíthetetnovember I9'e u s> de ártani s sorsukat nezékkel lényeg' Téki nem céloztam, a mérszetételű rögtön" Job et útját követvén, [a] alakult. 1,,,,, békés bevárását taná49. november «*«tf\ elhatározás ^kényuralom kezdeteMagyarorszaSV a Város igazgatásában, tű cs. kir. ide'g.lejéb "0sen annak személyze*ben vsszaálltak az 1848. CérÜ8" dŐttÍ állaPotok, yórgy volt főbíró izervezetet ala® irásbíróságokra.9 nyszékekre, keílLust „ zszékekre és (s<Ve] Polgármester - vezetésé alakult) legfőbb1^ tsszatért a régi jellegű re tagolódott. E estü,°re minden szélesebb sasbíróságok vo* hátterétől - a válasza járásbíróság! Regtől, közgyűléstől yesbíróságként LA Osztott tanács, amely /átélésén - nagí® „e® ru központi felügyelet esetén - az ún-' g ~ intézte a Város árásbíróság társ8 Ha mások, a helyi tárműködött, mégj ^T1 viszonyokkal kevéssé árásra kiterjedő'! r°s, polgártársaik érdekeik ü •1ímÍlyen tekintettel nem 'degen hivatalnokok ve!'k át teet. azonnal a közvetlen íj, ost, még nagyobb károokozhattak volna. Mindez 'álasztók ítélete jj^ —.uiiiUS VOl ;eden szervezed ^ hetesen így sem menti i törvényszék & ^atalvállalók árulását, hiisztályú járásbí® f vo!t más út is, különösen dai kerületi ^adalmat és szabadságilletékességi kÖIy 0t híven szolgálók számáAz űj bírói szed ^menekülés, a bujkálás, a ásakor figyel® ye,)n> majd a rendőri megfihelyi erőket" !® ®- A kiemelkedőbb veLászló addigi f u . közül erre a sorsra jutott ánhelyettes a 1 fo perenc, Kárász Benjátek, Szluha Gá»|5v' Korda János, Oszttíró pedig a jár8' j zky József, Rengey Feraz elnöke. Mi® és főbíró Tóth Mihály. az® j^kan voltak, akik bujdo4' j).an keresték menedéküket, nem a törvény8' 6 bt Somogyi Antal tápéi vélte - a vá" etj képviselő, a szabad íben működött,8 ^ "ég vándorapostola is 1850. s'^'e Bertalan miniszterelis bíróság lyú cs. kir. já ó szoros érteim* yvédjévé vált. ád megyei (b™ lletékességi 6i % ndott a választó1 'tatás a 9. oldal" ;get 1Ö3U. "(tori-én kezdő cs- „ cs belügyminiszter is - a ék számára „a K ™°ronát Orsovánál a Du izonyok piactér1 j fonti füzesben augusztus a Kárász-házat i|> elásatva - az utolsók város; Kárász " hagyta el a hazát, iskodott ekkor. , z°morú ünnep lehetett 50.június 30-iIstván akkori napja, niszteri rendel*1 L 'V a korai századokban i vág nevezették a cs-l^gos törvénykezési na;yészség intéz" s ilyenként rendi orzegedi "állad" gyűlésünk előzménye i törvényszék.' ^ Azé a diétáé, amely kédig az első osz^j Volt megvalósítani 1848/ ság mellé a törvényes forradalzti főügyésze jr / :űnt vádképvisj|„ forradalom és szabadarc a magyar alkotmá:' Sli államiság e legdöntőbb 'attal járó eseménye, mia nemzetiségekről és a íól szóló 1849. június L hegedi törvényekről tar"ilu;. ..Í ux. • tatlanul műkő' 5 törvényszék, 1. február l7'kJúlius végi városházi tamegyefőnök o*'. fozáson 1848/49 mérlege lb Adám elnöki' b" lendülete s záró előadáoktóberben a V, tl<lt' Szabad György is méli parancsnok fi, • arra is tanítja az utókort, .gáczy Dániel v' a vereségekből és a busz elnökletévé °kból is lehet megújulás, etyárvilág fölvi".'Dt az azóta nem egyszer t évről évre rfl' .Vtkezett. ott statárium sZ*U?f *rt érdemes ma e szoaugusztus gyászos emínyuralom váro5V'[ megidézni. A világosi résztvett széf „hosszú, sötét éje után fölött 1860/61'" A az alkotmányosság hajit Hö 'óvetkezhetett. Ruszoly József Néhány évvel ezelőtt avatták fel a Széchenyi téren Kligl Sándor szobrát, amely Szent Istvánt és feleségét, Gizellát ábrázolja. A szoborkompozíció sok vitát váltott ki, s művészi értékelése még ma sem egységes. De meggyőződésem: a páros szoboralak szemléletesen szimbolizálja azt a kiemelkedő történelmi eseményt, hogy az első ezredfordulón két külön világ találkozott az akkori Magyarországon. Gizella királyné Nyugat-Európát, István pedig a magyarságot jelképezi. Gizella a német császári trónon ülő szász dinasztia bajor hercegi ágának sarja, IV. Henrik bajor herceg testvére 996-ban lett Géza nagyfejedelem kijelölt utódának, Istvánnak a felesége. Ez a német-magyar házasság fontos mérföldkövet jelentett a magyar nép Nyugat-Európához történő csatlakozásának útján. Maga az integrációs folyamat Géza idején indult meg azáltal, hogy a fenyegető bizánci veszély hatására a magyar uralkodó nyugat felé nyitott, s politikai szövetséget kötött I. Ottó német-római császárral. A magyar közeledést a Német Birodalomban nagyra értékelték, ezt mutatja az, hogy a császár egyik közeli rokonát adták feleségül a magyar trónörököshöz. Hasonló jellegű dinasztikus kapcsolatra a császárság keleti határán mindaddig nem került sor. A nyugati integráció kétségtelenül leglátványosabb és legjelentősebb külső, formai megnyilvánulása a koronázás volt, amely ugyancsak a Német Birodalom támogatásával ment végbe. Hiszen Istvánt 1000 végén azzal a diadémmal koronázták meg, amelyet kérésére II. Szilveszter pápa a császár, III. Ottó biztatására és egyetértésével küldött a magyar nagyfejedelemnek. (A szobron István fején látható korona nem azonos ezzel.) A német uralkodó egyetértése nélkül István nem • Az összmagyarország nemzeti ünnepe Szilárd kapocs, összekötő híd Szent István király győzelme Keán bolgár és szláv vezér fölött (ábrázolás a Képes Krónikából). jutott volna a pápai koronához, mint ahogyan pár évvel később a császár erőszakkal akadályozta meg azt, hogy III. Boleszláv lengyel fejedelem koronát kapjon Rómától. István király országa teljes mértékben betagozódott a nyugati népek keresztény közösségébe. Az új rend gyökeresen különbözött a régitől: a laza szerkezetű nagyfejedelemség helyét modern, centralizált monarchia foglalta el, a pogányságot legyőzte a ke-v reszténység, a közösségi tulajdont a magántulajdon váltotta fel, s új lendületet vett a szabadok társadalmának átalakulása a szolgák társadalmává. Mindez óriási szervezőmunka és véres harcok útján valósult meg. Nem tagadható: az ige, a szép szó helyett a döntő eszköz az erőszak, a fegyver volt. Az új világ felépítésében s a régi világ lerombolásában az elsó magyar királyt hazai szövetségesei mellett külföldi jövevények, idegen hívei is támogatták. A király nevében készült értekezés, az Intelmek is bizonyítja: István szívesen fogadta földjén az idegeneket, mint a civilizált Európa képviselőit azért, hogy itt országa és népe javára dolgozzanak. Gizella királyné és köre különösen nagy szerepet játszott az ország modernizálásában. Az első állandó püspökség , megszervezését Veszprémben a források kifejezetten a királyné nevéhez főzik. Olasz származású volt viszont Gellért szerzetes, aki az uralkodó megbízásából csanádi püspökként a Délvidéken szolgálta a kereszténység ügyét. (Kevesen tudják: a szent szarkofágja ma is a közeli Csanádon látható.) Külföldi tanácsadók dolgozták ki a király számára a vármegyerendszer kiépítésének koncepcióját. Német lovagok harcoltak István oldalán a lázadó vezérek (Koppány, Gyula, Ajtony) és a külföldi támadók ellen. A magyar származású hadvezérek (Doboka, Csanád, Imre herceg) mellett nekik ís köszönhető, hogy István minden hazai és külföldi háborúját megnyerte. 1030-ban II. Konrád császár diadalmas legyőzése egyenesen a magyar állam függetlenségének megvédését jelentette. Igen fontos nemzetközi siker volt ez, hiszen a térségben éppen ebben az időszakban vált ismét német vazallussá Lengyelország és Csehország, Bulgária pedig a Bizánci Birodalom tartománya lett, s Bizánchoz tartozott Szerbia és Horvátország is. A király - hazai és idegen tanácsadóival együtt kiváló diplomataként sikeresen irányította a magyar külpolitikát. Ennek eredményeképpen a honfoglalás óta először létesültek tartósan jó kapcsolatok nemcsak Németországgal, Bizánccal és a pápasággal, de Oroszországgal, Csehországgal és Velencével is. Magától értedődő: a rendkívül fontos magyar-német viszony alakításában tevékenyen közre játszott II. Henrik császár húga, Gizella királyné is. A jeruzsálemi zarándokút magyar szakaszának megnyitása révén a Magyar Királyság szilárd kapocs, összekötő híd lett Nyugat és Kelet között. Az új világ létrejöttének, mindenekelőtt a Szent Istváni állam megteremtésének máig ható történelmi jelentősége az, hogy a magyarság nem került a hunok és az avarok sorsára, nem tűnt el a föld színéről, hanem önálló állam keretei között megmaradt, és ma is létezik Európa szívében. A magyar csatlakozás azonban a keresztény Európának is érdekében állott, hiszen csak a rendszerváltás teljes sikere biztosíthatta azt, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg azok a kalandozó hadjáratok, amelyek révén elődeink majd háromnegyed évszázadon át dúlták, pusztították a civilizált világot. De arra is utalni kell, hogy a keresztény Magyar Királyság létrejötte nyomán a nyugati kultúra, kereszténység, intézményrendszer és életmód a Lajta vonalától többszáz kilométerrel keletebbre hatolt, s határa a Keleti-Kárpátoknál állapodott meg hosszú időre. A Kárpátoktól keletre egy teljesen más, a nyugatitól lényegesen eltérő világ alakult ki, amely a középkorban nem ismerte a városi autonómiát, a nemesi és a polgári rendet, a paraszti szabadságot, a humanizmust, a reneszánszt, de még a reformációt sem. Es hivatkozni kell arra a védőbástya-szerepre is, amelyet Szent István alkotása, a Kárpát-medence teljes területét magában foglaló Magyar Királyság kezdettől fogva évszázadokon át a keresztény Európa, főleg pedig a keresztény Nyugat-Európa javára töltött be. A XI. század végén a keleti nomád népekkel, a XIII. században a mongol hordákkal, a XIV. század végétől hosszú időn keresztül az oszmán törökökkel szemben - heroikus küzdelemben tragikus áldozatokat hozva - védelmezte a magyarság a keresztény európai civilizációt. A római bíborosok nagy tekintélyű testülete már a XV. század elején hivatalosan ismerte el, hogy „Magyarország a kereszténység védőbástyája". A magyar történelemnek igen sok jeles alakja van. Közülük is kiemelkedik Szent István személye, akiben a valaha élt legnagyobb magyar államférfit látjuk. Szent István oklevelében egész Magyarország királyának tekintette magát. Ezért szentté avatása ünnepét, augusztus 20-át minden magyar - az összmagyarság - legnagyobb nemzeti ünnepeként tarthatjuk számon határokon innen és határokon túl. Makk Ferenc Muravidéki sóhajok Megmaradni - magyarnak Példaértékűnek nevezik a szlovén kisebbségi törvényt. A mintegy 10 ezer magyar nemzetiségű szlovén állampolgár a mai fejlett európai normáknak megfelelően érvényesítheti állampolgári és kisebbségi jogait. Anyanyelvén tanulhat, szabadon ápolhatja kultúráját, nemzeti hagyományait. Ami sok környező országban még elérhetetlen álomnak tűnik... Vajon igy van-e ez? Maradéktalanul érvényesülnek-e a kisebbségi törvény paragrafusai? Erről beszélgettünk Kepe Lillával, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet vezetőjével. - Papíron valóban így van, általános megállapítás szerint országunk kisebbségi törvénye az egyik legkorszerűbb ilyen dokumentum. Néha az európai mércéket is meghaladó jogszabályokat alkottak a törvényhozók - mondja Kepe Lilla. - A gyakorlatban azonban nehezen érvényesülnek a paragrafusok. • Miért? - A kis létszámú közösség Kepe Lilla: Gyakran nem tudunk élni törvény adta jogainkkal. (DM-fotó) nem tud élni a jogaival, de nem is támaszkodik saját erejére. Ez különben azt is jelenti, hogy könnyebben asszimilálódnak ebben a többségi környezetben, mint ott, ahol nagyobb tömbben és nagyobb létszámban élnek a magyarok. Sok a vegyes házasság, s az ebből született gyermekek 80 százaléka már a többségi nemzet nyelvét tekinti anyanyelvének... • Azért, hogy később könnyebben érvényesüljön? - Részben ebből a megfontolásból. Meg azért, mert nincs meg az igazi önazonosság-tudat a muravidéki magyarok többségében.-Tudniillik, a magyar úgy gondolja, hogy ha „egyszerű" szlovénként beilleszkedik a társadalomba, úgy kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerül, mintsem hogy identitása megőrzésének gondjával foglalkozzék... • Az utóbbi időben igen sokat foglalkozott a sajtó a szlovéniai plakátbotránynyal. (A Lendvában kiragasztott palakát szövege: „Augusztus 11. - a magyarság feltámadásának rég várt kezdete" - a szer. megj.) Voltaképpen mi is történt Lendvában ? - Nagyon sajnáljuk, hogy a médiában az első információ nem a muravidéki magyar illetékesektől származik, hanem Bécsből! Az eset nagyon felkorbácsolta a kedélyeket, még mindig nagy a feszültség. Óriási kárt okozott ez a mindennapi életben, mert így a többségi nemzet ezzel az egy esettel „takarózhat", ha a kétnyelvű oktatás, utcanév táblák kihelyezése stb. körüli anyagi kiadások kerülnek szóba! Nagyon rosszkor jött ez a rosszízű esemény. • Ettől függetlenül, a magyar kisebbség nem panaszkodhat a szlovéniai állapotokra... - Szerintem, egy nemzet sem érzi jól magát kisebbségben - mondja Kepe Lilla. - De az a szülőföldünk, ott próbálunk minden erővel megmaradni. Magyarnak. Kisimre Ferenc • Szent István király napján Ünnep Szegeden • Munkatársunktól Ma, csütörtökön a város ünnepünk alkalmával államalapító Szent István királyra emlékezik. Délben a Ligetfürdőben a felújított Géza fejedelem kútját avatják, ahol Tímár László alpolgármester mond ünnepi köszöntőt. A központi ünnepség 17 órakor az országzászló felvonásával és térzenével kezdődik a városháza előtt. A Széchenyi téren Szent István király és Gizella szobránál ünnepi beszédet mond Sutján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke és Gyulay Endre Szeged-csanádi megyés püspök. Pénteken a VI. Stefánia Part'y az immár hagyományossá vált „bogártalálkozóval" (mármint VW-módra!) kezdődik délelőtt 10 órakor a szegedi rakparton. A nap további programjai között szerepel kutyabemutató, tájékozódási futás, aszfaltrajzverseny és aerobik. A fellépők 17 órától a Sugarfree, 19 órától pedig a Firebird lesznek, őket követi a Cristal, majd 20 órától Császár Előd énekel a színpadon. Természetesen nem marad el a fáklyás vízifelvonulás és a tűzijáték sem, melyre a szabadtéri játékok szünetében kerül sor. Az estét a Drink Panthers együttes utcabálja zárja majd. Pénteken reggel 9 órától a Klauzál téren rózsavásár nyílik, melyet a rakparti programok mellett egész nap látogathatnak az érdeklődők. Augusztus 21-én, szombaton délelőtt 9 órakor kerékpáros közlekedésbiztonsági vetélkedő kezdődik, majd rendőrségi, kommandós és katasztrófa-elhárítási bemutató lesz. Délután 3-kor a kassai Kodunka fúvószenekar, majd a Melody mazsorett-csoport lép fel. A Pavane Táncegyüttes bemutatója 4kor lesz, majd az Észak-írországi Coalisland fúvószenekar játszik. Ezután az L&D mazsorettcsoport parádéja, később a Móra és a Blues Bell zenekar fellépése következik. Este 8-kor megválasztják a Stefánia szépét, 9 órakor pedig Friderika lép fel. A szombati program is utcabállal zárul, ahol a Dollár Boys együttes zenél majd. A város vezetősége kéri a lakosságot, valamint a középületek, intézmények, gazdasági társaságok vezetőit, hogy a nemzeti ünnep alkalmából ingatlanjaikat lobogózzák fel.