Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-17 / 191. szám

9. AUG. 17. Kedd, 1999. Aug. 17. FESZTIVÁLNYÁR 7 a DM irta „Beszédes tények és számok bizonyítják, hogy a Szeged környéki pa­rasztság soha nem tapasz­talt mértékben érdeklődik a játékok iránt. Tavaly ilyenkor még nem beszél­hettünk arról, hogy nyolc­ezer darab jegyet csak a parasztság vásárolt meg a Szegedi Szabadtéri Játé­kok előadásaira, most pe­dig ez a jegymennyiség is kevésnek bizonyult az igé­nyekhez képest. A Dózsa, a Táncsics, a Haladás, a Szabadság, a Felszabadu­lás Termelőszövetkezetek hosszú listán jelölték meg jegyigényüket a játékokra, úgyszintén a hódmezővá­sárhelyi Szántó Kovács és Engels Termelőszövetke­zet, s hozzájuk csatlako­zott Deszk, Algyő, Sándor­falva, s még számos Sze­ged környéki termelőszö­vetkezet parasztsága is." 1960. augusztus 2. programok bérleteket terv emberekben a g)a' zínházba járásra olyan bérlettfp"5 lelyik mindegy® irtalmazza, ezzel i nék elérni, hogy3 jdonosok is váltsa­t további produkcr újítás, hogy » »• megmaradó d j jasbérleteken túl" Kéztörő pillangó A z éjszaka kellős közepén jártuk a várost legközelebbi ro­konaimmal, és már-már bejeztük a fagylaltozásnak in­o gyalogtúrát, amikor eszembe jutott Melocco Miklós •°s emlékműve, A szabadság pillangója, hogy akkor néz­j , , cs mur-mar oejeziuu a jugyiuuucu*""* •» 0 gyalogtúrát, amikor eszembe jutott Melocco Miklós nénk emlékműve> A szabadság pillangója, hogy akkor néz­hel azt meg esti fényben, meg úgy egyáltalán, elég eldugott yen van ahhoz, hogy csak úgy odatévedjen az ember. ne SZ9badság pillangója úgymond nem egy képzeletet jaauvn- imeü°ketÖCím' nem is kelIettsemmit magyaráznom, mind­Hvánnyal vagy 1 '("Jóként esti megvilágításban, monumentalitása elké­szelvénnyel a :t kivételével bar­isik bérlettípus » ékos kedvezméur •olhatómeg.AN'­az előző szezo* ,t csak az infla j értékben emej Iául a nyolc el® iló Nemzeti pre» a legjobb, legdt dszinti helyet' ítba kerül. A af Vaszy Viktor "r 1680 és 5040. j előadásra szol irleteket 805 1 nt közötti árott isárolni. • . iroda munkatárs k a közönség®, amarabb keress" :emélyesen, hogí konstrukciót i* idják választ®"' okok miatt ugy"1 /e, csak az el®' dték meg a bér' sítését, ám a st látva úgy ó a lemaradás izetése és a siffi r lennének elei4 a szezon indul35 bérlet gazdára h.4 gi Központ zállítás SÍ aadóit, hogy a at az ezt kérel­ítás esetén, ató, aki a mun­ahelyük között llítás útján old­csoportos sze­llők lakóhely* illalóknak a la; egközlekedést isa a két órát 1, ha a munka­robusszal, sze­nybe vett szol­útvonalon egy munkavállaló n részesül az a dja meg olyan agy lőzően a mun­:t munkanélkü' nélyszállttással munkahelyéig •letek árának a ilvilágosítással unkatársai áll' .: 62-485-285­.: 63-484-341­cs János u. >-213-553. .: 63-311-587­.: 62-259-381­tan, or vezényelte 1978-ban figedi szabadtérin. Az el­^nekari próbán Vaszy le­:J'!e a zenekart, ám az M énekes (tapintatosan Vf«gassuk el kilétét) az ária tovább tartotta ki a i mint ahogyan az a C!""1 le volt írva Vaszy jfilmesen elölről kezdte a '.ffkerült részt, de az "ény semmit nem váltó­Hra itt a Korda u ruhatársunktól év szünet után is­z'etet nyit Szegeden a ]k^társaság. A római ka­kt . 'ndíttatású egykori "Vv-i bJ p 'es mint emlékmű sem hétköznapi. v jfig mostani állagában. Mert most már nem csak '56 is iJ enne> de éppen a jelen idő abnormális „szoborfaragói" rák e,ík " ^'gyüket. Nem elég szegény kimerevített figu­Hh'h°Sy 6gy ekkora pillangót cipeljenek, de némelyik­fisy.nyzik az összes ujjperce, mi több, az egyiknek az tlan Akkor most ez volt a kép, a csonkolt kép, és ha P°sabban megnéztük, így még félelmetesebb. »tob 0gy "í tartalom nőtt (csökkent) az új formához. A or egySzerii,en részese lett az ittlétnek, ennek, az ilyen­tott'>TÓ1 hírt hirtelen beszélni, hogyan zabálódik fel „ava­kezekben a múlt, hogyan lesz belőle egyszerű kőhal­Wd^lynek bizo"y°s finomabb részeit csak úgy „le lehet hí ' pedi8 először azt gondoltam erről az alkotásról, bon Va" °}yan monumentális, hogy még az érintése is hát­Persze, más másképp gondolja, ezért hasonló a ^'fiünt Dankó Pista hegedűjének, bár kétlem, hogy a f0 j7ság Pillangójának eltörése ugyanolyan, viszonylag el­haló szobormítosszá lesz. Podmaniczky Szilárd 4 hosszú „A" 4 Hunyadi Lászlót Vaszy zott. A harmadik vagy ne­gyedik próbálkozás után a zenészek között mozgolódás támadt, és már Vaszy is el­vesztette a türelmét. Mérge­sen szól fel az énekesnek a zenekari árokból: - Tisztelt uram, nézze meg alaposabban a kottát! Az az „A" csak egy fél hang, nem kell addig húznia, ameddig a szerződése tart! J. M. É. Hyv, e8ytárgy üzlet és "kiadó 1925 és 1950 „ Működött a városban, „"ságot 1919-ben P. Bí­e/enc jezsuita alapította j a céllal, hogy a szoci­sUZságosság és a szoli­daritás jegyében, az Evangé­lium szellemében vegyen részt a katolikus irodalom terjesztésében. A Korda fe­loszlatásáig az ország egyik jelentős könyvkiadó vállala­tává fejlődött és jól felszerelt nyomdával rendelkezett. A Korda szegedi boltja (Gogol u. 6.) ma 11 órakor Gyulay Endre püspök jelenlétében nyílik meg. • Polner Zoltán: Isten zsámolyánál A nép tiltott imái Polner Zoltán: Magányos embereket szólítottam le, hogy álljunk meg és imádkozzunk. (Fotó: Schmidt Andrea) A népi imádságokat felkutató harmincéves gyűjtőmunka eredménye lesz az a könyv, amely jövőre jelenik meg Polner Zoltán tollából. Az újság­íróként is ismert költő be­járta Csongrád megye hatvan települését, hogy magnószalagra rögzítse azokat a népi vallásos verseket, amelyek szájról szájra terjedtek. - Az archaikus népi imád­ságokat a nép emlékezete őrizte meg és szájhagyomány útján teijedtek. Ezek a szöve­gek nem voltak leírva ­mondja Polner Zoltán költő, aki viszont arra vállalkozott, hogy írásban, könyvbe foglal­va gyűjti össze a népi vallá­sosság emlékeit. A szegedi nép vallásos ősköltészetéből ízelítőt adó kötet, amelynek megjelenését jövő év május huszonegyedikére, Szeged napjára időzítették, harmincé­ves gyűjtőmunka eredménye. Polner Zoltán 1960-tól a ki­lencvenes évek elejéig bejárta Csongrád megye hatvan tele­pülését. - Olyan időszakban gyűjtöttem népi imádságokat, amikor olykor nehézségekbe ütközött ezeket gyűjteni. Ház­ról házra jártam az újságírói munkám mellett. Ha valahova bementem, a szomszédok mindjárt odajöttek, és kérdez­ték: ki ez a férfi, aki itt imád­kozik veled. Aztán a szom­szédok vittek magukkal, és mondták, hogy ezt az imádsá­got ók is tudják. Éjjel-nappal ment a magnó. Magányos em­bereket szólítottam le ötlet­szerűen az országúton, hogy álljunk meg és imádkozzunk. Soha senki egyetlen egyszer sem mondta, hogy nem imád­kozom magával - érzékelteti Polner Zoltán, milyen körül­mények között gyűjtötte a vallásos emlékeket. A népi vallásos szövegek felkutatása nem előzmény nélküli. Polner Zoltán példa­ként említi Kálmán Lajos sze­gedi papot és Bálint Sándort, akik felhívták a figyelmet a népi imádságokra. Erdélyi Zsuzsanna „Hegyet hágék, ló­tőt lépék" című, archaikus né­pi imádságokat tartalmazó könyve 1976-ben jelent meg. Polner Zoltán harminc éves gyűjtőmunkájának első felé­ből származó egy részét pedig már 1978-ban kiadták „Föld szülte fáját - Szeged környéki ráolvasások és népi imádsá­gok" címmel. Ezen kívül a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójával közösen hét dokumentumfilmet is ké­szítettek, amelyekben hasonló szövegek hangzottak el az ar­ra még emlékezők szájából. A most készülő kötet arc­haikus, apokrif, vagyis az egyház által tiltott népi imád­ságokat, ráolvasókat, Krisz­tus-legendákat, illetve eredet­mondákat, valamint jeles napi köszöntőket foglal magába. A legrégibb, a középkorban gyökerező szövegek a ráolva­sok, amelyek között vannak Holdimák, ficamra, szemve­résre és más betegségekre gyógyírt hozó versek, vala­mint vihar, forgószél és eső elleni fohászok. - A népi imádságok szövegei sokféle változatban maradtak fenn, s míg a Miatyánkot mindenki egyféleképpen tudja, addig a népi imádságokat szinte min­denki másképp mondja - jelzi Polner Zoltán, hogy mennyire nehéz eligazodni az egy témá­ban született imádságok kö­zött. Mivel a szöveg végén sa­ját magát oldozza fel az illető, és ezzel akár bűnbocsánatot is nyerhet, az egyház tiltotta a népi imádságokat, és ezért sem latinul, sem magyarul nem írták le azokat. Ma vi­szont már az egyház is támo­gatja ezeknek a szövegeknek a kiadását. A Krisztus-legendák közül az egyik például arról szól, mit fog csinálni Krisztus a nagyhét egyes napjain. Az eredetmondák a világ terem­tésével kapcsolatos népi véle­kedések. Ezek közül egyesek azt beszélik el - pajzán ele­mekkel tarkítva -, hogyan szaporodott el az emberiség. A jeles napi köszöntők között van pünkösdölő, névnapi és karácsonyi köszöntő egyaránt. Polner Zoltán újabb, négy­ötszáz oldalas könyve „Isten zsámolyánál" címmel jelenik meg jövőre. A művet Tandi Lajos szerkeszti, és a szöve­gek mellett a népi vallásosság olyan alkotásai díszítik, mint például a tápai bádogkereszt, az Apátfalva határában lévő 13. századi kunkereszt vagy a szegvári temetőben lévő ho­mokkőből készült Krisztus­szobor. A kötet kiadója, Majzik Ist­ván elmondta, hogy a mű a nemzeti kulturális örökség minisztériuma által a millen­nium alkalmából kiírt könyv­kiadói pályázaton három­százezer forintot nyert. A könyv bemutatója a miniszté­rium hivatalos millenniumi programjának része lesz. Hegedűs Szabolcs ^ul$zegedi Demeter hertész unokái és találkoztak az I, hét végén Szege­di Bálint Sándor Mű­Házban. A jelen­Ujjl Demeter rokonok k 7 tabb mint félszá­i^eztek Kanadából, 1 fkából, Hollandiá­ul Isztriából, Gödöl­V Budapestről és ter­esen Szegedről. (7 °si kínai mondás sze­<t, a egy életen át boldog íq 'enni, légy kertész. , a mondattal mutatko­ö „a Demeterek világta­9 °Ján Demeter Dénes, i^'ág minden tájáról Hifiit rokonok közül (y Ü1 vitte tovább, és adta ^ekeinek új szegedi ijs. nagyapa mesterségét. /egedi család gyökerei ad elejéig nyúlnak U' Ekkor költözött be to "riorozsmáról Szőregi he(S2ám alatti birtokukra fyye'' Ferenc és felesége, l''n Julianna. A húszas Demeter-világtalálkozó Szegeden Unokatestvérek - öt országból Az újszeged! Demeter Ferenc leszármazottai. (Fotó: Gyenes Kálmán) évek elejére már 25-30 hol­das gyümölcsfaiskolát és ró­zsakertészetet ápoltak. Tizenhárom gyermekük közül kilenc érte meg a fel­nőttkort. Heten folytatták a kertészkedést, de többnyire elszakadva a várostól. Az öt­venes években egyszerre négy fivért fogtak perbe, és ítéltek börtönre koncepciós eljárással. 1957 elején ezért a börtönből rövid időre kisza­badult testvérek elhagyták az országot: Sándor Kanadában, Ferenc pedig az Egyesült Ál­lamokban hozott létre virág­zó gyümölcskertészetet. Csa­ládjaik ma is gyakran talál­koznak; „legszebb pillanata­im közé tartozik az együtt töltött idő" vallja Demeter Aranka, aki francia nyelvet tanít egy kanadai középisko­lában. Az itthon maradt test­vérek is a kertészkedést foly­tatták kiszabadulásuk után, bár Bélát 1971-ben üzérkedés vádjával újabb négy évre ítél­ték. A per alapja mindössze annyi volt, hogy a kecskemé­ti konzervgyár szemétbe do­bott meggymagjaiból csíra­képes magoncokat nevelt és árukból Budán villát épített. Az akkoriban közismert „meggymagos" pert később Wisinger István dolgozta fel: Törjünk fel egy meggymagot című 1993-as filmjében. Jelenleg húsz unokatestvér él a világ minden részén, van közöttük vegyész, földmérő, tanár, fogorvos és mérnök is. Kiss Ernő szegedi népműve­lő, az egyetlen élő Demeter­gyermek fia egy speciális „Demeter-gén"-ről beszélt, amely mindannyiukban jól felismerhető jellemvonásokat produkált. A találkozó meg is erősítette feltevését: az uno­katestvérek egymásra licitál­tak a munkabírásban. Deme­ter Katalin. Amerikában élő tanárnő még csak napi tizen­két órát említett, Pallai Péter bostoni gyógyszerkutató már tizenkét és fél óránál tartott, a győztes, Demeter Dénes pe­dig egész életét munkahe­lyén, a kertjében tölti. Hozzá­tartozóik jóvoltából egy má­sik vonása is kiderült azon­ban a nagy családnak: ked­velt szokásuk közé tartozik a késés. Abban viszont min­denki egyetértett, hogy felejt­hetetlen élmény volt rég nem látott rokonokkal, unokatest­vérekkel tölteni ezt a pár na­pot. Jenai Rita MA O A Somogyi-könyvtárban 14 órától ,Mesét mondok, mesét játszok", mesés foglalkozás óvodásoknak és kisiskolások­nak. O A Móra Ferenc Múzeum dísztermében 16 órakor Vajda János mutatja be Ópusztaszeri gyökereink című könyvét. A szerző beszélgetőtársa: Ladá­nyi Zsuzsa újságíró. Állandó rendezvények O A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiállí­tás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészeté­nek bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörté­neti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra­emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafi­kusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-ház­ban: A rendszerváltás minisz­terelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Bu­day György grafikusművész élete és munkássága című ki­állítások. Varga Mátyás szín­háztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt találha­tó. O A Juhász Gyula Művelődé­si Házban a népi díszítőművé­szeti szakkör kiállítása. O A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárá­ban: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. O A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Bartók Béla Művelődési Központban a budapesti Pla­netárium hologram kiállítása. • A Kálvária galériában az V. Szegedi Művésztelep alko­tóinak kiállítása. O Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. O A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható.

Next

/
Thumbnails
Contents