Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

8 A HELYZET CSÜTÖRTÖK, 1999. AUG. 12 CSÜTÖRTÖK, • Rendőrfőkapitányból belügyi attasé Jól működő Benelux-kapcsolat Az EU-n belül és Ma­gyarországon működő rendvédelmi szervekkel kapcsolatos szerződése­ket és találkozókat ké­szít elő a Benelux álla­mokban dr. Salgó László dandártábornok, belügyi attasé. A volt megyei rendőrfőkapitány szerint hazánk megítélése e té­ren kedvező az EU-ban, bár a határrendészet és a vízumpolitika területén még közelíteni kell az ál­láspontokat. Több mint hét évig volt Csongrád megye rendőrfőka­pitánya dr. Salgó László, aki két évvel ezelőtt 1997. au­gusztus 17-én pályát váltott, s diplomata lett. Salgó Lászlót ugyanis a Benelux államok­ba akkreditált belügyi attasé­vá nevezték ki, s a Kossuth Lajos sugárútról Hágába tet­te át székhelyét. Salgó Lász­ló nem szakított a rendőrség­gel: megtartotta' dandártá­bornoki rendfokozatát, s új állomáshelyén reprezentatív események alkalmával egyenruhában jelenik meg. A hódmezővásárhelyi szár­mazású, egykori makói rendőrkapitány, most bel­ügyi attasé nyári szabadságát Szegeden tölti, ahol munká­járól faggattuk. • Az ön területe az EU harmadik pillére. Mi tar­tozik ide? - A harmadik pillér az Európai Uniós belül a bel- és igazságügyi együttműködést jelenti, amely az 1991-ben aláirt Maastrichti Szerződés óta létezik. Ekkor jöttek rá az unió politikusai, hogy ez egy rendkívül fontos terület. 1996-ban az Amszterdami Szerződés emelte be a Schengenben megfogalma­zott normákat az EU köte­lező joganyagába, s ezek a jogszabályok tavaly július 1­jén léptek életbe. Ez azért fontos nekünk, mert a csatla­kozni kívánó országok szá­Salgó László: „Magyar vagyok és szegedi". (Fotó: Schmidt Andrea) mára a harmadik pilléres kérdésekben nincs lehető­ség derogációra, átmeneti könnyítésre, vagyis a csatla­kozás időpontjára készen kell állnunk határvédel­münkkel, migrációs és ví­zumpolitikánkkal, belső ke­reskedelmi politikánkkal. 8 A csatlakozási tárgya­lások menetében hogy áll ez a terület? - Idén tavasszal hazánk teljesítette a multilaterális és a bilaterális screening köve­telményeit. Ez azt jelenti, hogy február végén vala­mennyi tagjelölt állammal áttekintették az EU joganya­got az unió vezetői, vagy kü­lön-külön tárgyaltak a csat­lakozni kívánó országok képviselőivel Ezek a tárgya­lások hazánk számára pozi­tív eredménnyel zárultak. Bár vannak még feladataink, de tartani tudjuk azt az üte­met, amit az EU elvárt tőlünk. 8 Melyek a neuralgikus pontok, hol állunk rosz­szabbul? - Az ilyen terület van. Az egyik a határvédelem, hi­szen úgy tűnik, Magyaror­szág saját erőből nem tudja teljesíteni az elvárásokat, de ezzel Brüsszelben is tisztá­ban vannak. A másik terület a vízumpolitika. Magyaror­szág sajátos helyzetben van, hiszen képviselnünk kell a határon túl élő több milliós magyarság érdekeit is, a Schengeni Egyezmény azonban egyértelműen előír­ja a harmadik országban élők számára a kötelező ví­zumot. • Mi a feladata külföl­dön egy belügyi attasé­nak? - A bel- és igazságügyi együttműködésen belül elsősorban a rendvédelmi együttműködés területe tar­tozik hozzám, s ezen túl fontos szerepem van az Eu­ropol-lal kapcsolatos koor­dinációban. Tavaly novem­berben Brüsszelben és Há­gában járt a magyar belügy­miniszter, aki holland és belga kollégájával aláírt egy egyezményt a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemről és a rendvédel­mi szervek együttműködé­séről. Ennek az a lényege, hogy két meghatározó tagál­lammal megteremti az együttműködés alapjait, s ez példaértékű, diplomáciai si­kernek is felfogható. Ezt a szerződést folyamatosan igyekszünk tartalommal megtölteni, szakembereket cserélünk, közös programo­kat szervezünk, s hasznosít­juk egymás ismereteit, mi­közben közvetlen kapcsolat­ba kerülhetünk az EU-jog­szabályokkal és azok alkal­mazóival. 8 Az imént szóba került az Europol. Ez a szerve­zettel milyen jellegű együttműködés képzel­hető el? - A közeli hetekben a ma­gyar tárgyalódelegáció és az Europol küldöttsége talál­kozni fog, s megkezdődik a kapcsolat kialakítása. Mi egy szerződéses kapcsolatot céloztunk meg, s ez a doku­mentum biztosítaná szá­munkra a különböző előnyö­ket, például a megfigyelői státust, a tanácskozásokon való részvétel jogát és egy összekötő tiszt delegálásá­nak lehetőségét. Remélem, mindezt fél éven belül meg tudjuk valósítani. 8 Hogyan ítélik meg a magyar rendőröket Nyu­gat-Európában ? - Hollandiában, Belgium­ban és Luxemburgban rend­kívül tisztelik a magyar rendőrséget, talán jobban mint az itthoni átlag magyar állampolgárokat. Holland és belga kapcsolataink nagyon jók, s rendkívül dinamiku­san fejlődik a luxemburgi együttműködés is. Utóbbiak­ról elmondható, hogy na­gyon érdekli őket a magyar rendőri munka, segítő szán­dékúak, de valószínűleg ez érdekükben is áll. 8 Két éve dolgozik kül­földön. Tudja-e ápolni az itthoni baráti és szakmai kapcsolatait? - Magyar vagyok és sze­gedi, ragaszkodom ehhez az országhoz és ehhez a város­hoz. Valahányszor hazajö­vök, találkozok a megyei rendőrfőkapitánnyal, s ami­kor szegedi vagy Csongrád megyei delegáció látogat a Benelux államokba, akkor mindenben segítek nekik, ta­lálkozókat szervezek, elkísé­rem őket, kapcsolatokat, ala­pítványokat kutatok fel. Sze­geden mindig benézek a rendőrkapitányságra, s na­gyon kellemes beszélgetése­ket folytatok azokkal az em­berekkel, akiknek korábban szigorú főnökük voltam. Arató László Honvédségi csökkenés • Balatonkenese (MTI) Legalább tízezerrel csök­kenhet a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Hon­védség együttes jelenleg több mint hatvanezer fős létszáma a tárcánál zajló stratégiai fe­lülvizsgálat eredményekép­pen - jelentette ki szerdán Balatonkenesén Martinusz Zoltán, augusztus l-jével ki­nevezett védelempolitikai he­lyettes államtitkár. A Honvédelmi Minisztéri­um által szervezett, a napfo­gyatkozás megtekintésével egybekötött hajóúton Marti­nusz Zoltán az új hadsereg­koncepció kapcsán újságírók­nak elmondta: már biztos, hogy a hadseregen belüli ki­adások aránya változni fog. Körülbelül 40 százalék juthat majd a személyi, 30-30 pedig a működtetési, illetve a fej­lesztési kiadásokra. Jelenleg a személyi kiadások több mint 50 százalékát teszik ki a hadsereg költségvetésének. A minisztérium már meg­fogalmazta és elküldte a NA­TO-nak az úgynevezett vé­delmi tervezési kérdőív egy részét, azonban értelemszerű, hogy vannak olyan területek, amelyekről csak a hadsereg közép és hosszú távú koncep­cióját előkészítő stratégiai fe­lülvizsgálat után lehet beszá­molni. • Ha szeretjük, nem ronthatjuk el A gyerekek helye a családban Hol van a gyermek helye a mai magyar családban? Hogyan vé­lekedtek a különböző kultúrákban és korok­ban a gyermekről? Mit mutatnak a legújabb kutatási eredmények? A fenti kérdéseket Körössy Judit, a JATE Pszichológiai Tanszéké­nek adjunktusa tette fel előadásában a TIT által nemrégiben megrende­zett pedagógiai nyári egyetemen. Kőrössy Judit előadásá­nak kezdetén, a különböző gyermeknevelési nézetekkel kapcsolatosan elmondta: a gyermekkel bármit meg le­het tenni, ha szeretjük. A szeretetben felnőtt gyerme­ket nem lehet elrontani. Hogy hol van a helye a csa­ládban, illetve a társadalom­ban, az attól függ, milyen adatokat elemzünk. Ha a születések számát nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a gyermeknek itt és most nincs helye a családban. So­kan nyűgnek érzik a gyer­meket, s azért nem vállal­ják, mert sok pénzbe kerül a felnevelése. Ha viszont a gombamód szaporodó, kü­lönféle rendszerben oktató óvodákat és iskolákat néz­zük, azt tapasztaljuk, hogy a családok áldoznak a gyer­mekre és fontosnak tartják, hogy a gyermeknek megfe­lelő helyet találjanak a kö­zoktatási struktúrában. Er­go: más és más adat tükré­ben más és más következte­tésre lehet jutni. Kőrössy Judit előadásá­ban nagy teret szentelt an­nak, hogy hogyan véleked­tek az elmúlt korokban a gyermekről. Az ókori görö­gök például a jövő szimbó­lumának, a jövő zálogának tekintették a gyermeket, akit egyébként hétéves kortól tartottak oktathatónak. A kor nagy gondolkodója, Arisztotelész egyenlőségje­let tett a gyermek és az asszony közé, mondván, mindkettő vezetésre szorul. A szeretet családépítő, ko­héziós erejével már a görö­gök is tisztában voltak, hi­szen tudták: ha a gyermeket zsarnoki módon nevelik, embergyűlölővé válik. Azt is tudták, hogy a gyermekbe újszülött korában a szokta­tás során oltódik bele az egész jellem. Nincs tehát új a Nap alatt. A középkor nem a gyermekcentrikussá­gáról híresült el. Népek ván­doroltak jobbra és balra, egymást érték a háborúk és járványok, aminek követ­keztében óriási volt a cse­csemőhalandóság. Ebben az időszakban távol álltak egy­mástól a szülők és gyerme­kek. Az anyák vélhetően azért nem akartak közelebb kerülni gyermekeikhez, mert így védték meg magu­kat a fájdalomtól, attól, hogy apróságaik igen korán, néhány hónapos vagy éves korban meghaltak. A ke­resztényi erkölcsök elterje­désével valamelyest javult a helyzet. Egy huszadik századi tu­dós szerint a történelmi, tár­sadalmi fejlődést nem a gaz­daság és a technika fejlettsé­ge, hanem a szülő-gyermek kapcsolat milyensége hatá­rozza meg. Kőrössy Judit el­mondta: az ezredforduló környékén általános tenden­cia a világon, hogy a szülők, sőt a pedagógusok is túlbe­csülik a gyermekek képessé­geit, akikkel szemben egyébként egyre nagyobbak az elvárások. Az adjunktus véleménye szerint gondol­kodásunk, elvárásaink és ér­tékítéletünk függvénye, hogy hol a helye és mi a szerepe a gyermeknek a csa­ládban. Egy közelmúltban végzett vizsgálatból kide­rült, hogy az 5 éves kor alat­ti gyermekek képességeit alá-, míg az 5 éves kor felet­ti gyermekek képességeit túlbecsülik a szülők, s pél­dául egy 7 éves gyermektől már olyan dolgokat várnak el a szülők és pedagógusok, amit egyébként normális esetben csak 9-10 éves korá­ban kellene teljesítenie. A helyzet drámai. Ezt bizo­nyítja egy nemrégiben elké­szült budapesti felmérés is, amelynek során 13-17 éves gyermekeket kérdeztek ta­nulási szokásaikról, szabad­idejük eltöltéséről. A túlter­heltség, a mindennapos stressz komoly szomatikus tüneteket - gyomor- és fej­fájás, émelygés stb. - okoz a diákoknál. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyermekek ezt nem tudják feldolgozni. Nem tudnak ugyanis regenerálódni, mert szabadidejük naponta legfel­jebb egy-másfél óra, s pihe­nésképpen leginkább tévéz­nek vagy számftógépeznek, mert a szülők olyanra, mint családi beszélgetés, nemigen érnek rá... Sx. C. Sx. • Újra zenéi Varázsló KAI NA^>FJ>9YATKOFE i * i i MI íwyy i v VIH^ l/t [Ull/lt O-/ J "naool egy kül< arra keresték a választ a kérdezőbiztosok, hol) rendezvényt, Intenzivebb mintanép A minap napvilágot látott egy statisztika, amelyh'* mennyire elégedett a nép az új kormány első évi tel]1 sítményével. Az eredmény: 2 százalék nem tudja, százalék egyáltalán nem elégedett, 15 százalék kiő elégedett, 40 százalék közepesen elégedett, 10 si&tt lék pedig nagyon elégedett. Vagyis a megkérdett mintanép az eddigieknél sokkal intenzívebben ny/ nít véleményt, ugyanis néhány összeadási műveié11 végzése után kiderül: ha a megkérdezetteket 100 stt zaléknak tekintjük, akkor a kérdezőbiztos kérdésért; fejnykonyhás, fák te'vonulásos, ünnec fe-nüvel aláfestett fenepséget tartott ros Szálló kertje Ilynek érdekessé* ismét e9yutt zenélé megkérdezetteknél többen válaszoltak, összesen százalék. P.SÍ • Az önkormányzatiság dilemtf0 A fejlődés csírái a társulások Nemrég került nyil­vánosságra, hogy az ország településeinek közel egyharmada igényelte az önhibáján kívül hátrányos hely­zetű önkormányzatok­nak adható támoga­tást. Ez azt jelzi, hogy a finanszírozás jelenle­gi formája, a for­rásszabályozás kiful­ladóban van. Ilyen fel­tételek mellett kellene a többségében önálló­sági igénnyel túlfűtött önkormányzatokat ­az uniós csatlakozás közeledtével - regio­nális szemléletre, a társulási lehetőségek kiaknázására ösztö­A közelmúltban Csong­rád megyében járt Balsay István országgy lési képvi­selő, akivel az önkormány­zati és regionális érdekek összehangolásának esélye­iről, az önkormányzati rendszer visszásságainak tükrében beszélgettünk. 8 Képviselő úr, ha a je­lenlegi tendencia tovább folytatódik nem kell at­tól tartanunk, hogy esetleg összeomlik a mostani települési, ön­kormányzati rendszer? - A legnagyobb gondot azon települések okozzák, ahol a lakosság száma nem éri el még az 1100-at sem. Amennyiben valamilyen eszközzel nem sikerül rá­bírni őket a közös intéz­ményfinanszírozásra, reá­lissá válhat a kérdés. A te­lepülések esélyegyenlősége máris csorbát szenved, amelyben fontos szerepet játszik a nagymértékű szét­tagoltság. Ezért elkerülhe­tetlennek tartom az önkor­mányzati rendszer tovább­fejlesztését. A regionális szemlélet elfogadása szük­ségszerű. Azt követően a közös programok készíté­se, azok megvalósítása, il­letve ennek során a helyi érdekek érvényre juttatása persze nem lesz könnyű. 8 Ez testületeken belü­li, illetve azok egymás közötti küzdelemét vetíti előre, amelyen várható­an csak határozott kor­J V "YVUI AN Elmarad ^yüttes volt.. Nemcsak kiváló nap e5 hanem remek szc / >s választottak, ak fegadták Sándor Péter feeto igazgató invitál; . as Szálló kertjét es« vettek a szálloda Jepségén. A Forrás fe a délutánra valószí fged legkellemesebb 'gyatkozásos pontja fea Televízió is ezt a mányzati szerepfe nt választotta Szot alással lehet enyhí" - Tagadhatatlan, h}L mostaninál rendezettet] * Nyugodt áll szágra van szükség' szolgálja majd az igazg2 centrumok létrehozás3) amelyekben a közigaz?5 szolgáltatás hatékony3! A$íegedi Va) válhat. Emellett át kell }e|rkb°n még pár | a programfinanszírozói o totalitás i< elfelejtve az eddigi ősz1"!. " s®ni tudta se tó, sőt a pályázati tánüf. fe számíthat. A: si rendszert is. Priori]feott közönzég re* kell kapnia a működő2 fe végűi hangos gántőke bevonásának, } e|tünöbb volt, gorú ellenőrző, monit°f teegfi0„„u +.**— rendszer mellett utói} vagy társfinanszíroz35 'fe'agos látogatott megoldva a fejlesztés®' Vegi napként élte n amelyek korrupcióm®1111 asPa®k személyz! ségét a kormányzat na?! j8naPt égi jelenségei fontosnak tartja. Az eflil' °kat több bioló célok érdekében módos) }etemista és egyszei a területfejlesztési törvő' Ps nézelődő prót A partnerség elvénekrgf'gyelni, de a gyobb hangsúlyt kell 'j^feáció elmaradt. A nia, ezért új önkormán?1 °k legfőképpen ké; és választójogi törvén?1* reagáltak: a re; szükség lenne, az al2 5Porra és az emberei mány módosításával Pf'r?°s viselkedésére. - többek között - a & Q!ítette meg Buk P tartalmi kérdései válhat 1E Magatartáski egyértelműbbé. kj Zetének munkatárs 8 Véleménye sze/ r * gibbonokat kísér dél-alföldi régió rn'' eséllyel vehet részt szág fejlődését szoK' fekesség, hogy a re Tfe a|att Kaszat, a fi! a lányok énekhai fetálta. Egészen tíz figyelme pedig egyre}, 'szonylag sokat érn programokban ? - Máris példaértékű®1 itteni erőfeszítések. Eu2' piálta. Egészen tíz e ';kVlíiz°nylag sokat ém kább ebbe az irányba,ll ugrándoztak, tíz ve Románia és a BalkáM fe Pedig teljesen te lé irányul. A lehetőség®2 fj _ esen és nyugodtál azonban élni kell. Ugya,: fe'tek a fűben. Örül kor kissé riasztónak tart1 a< , hogy a térségben több zede megkövesedett ét4 . fetságát vették át.* ellentétek még ma is él® ( fet semmi különl tik hatásukat némely ! a"atkert gyobb város között. Az dokolatlan önálló5' n' igényből fakadó széttár^n. il! y®le Iá, temel. Dr. Ujl 'r'a gibbonkutató t °RÜL, Vegének, mindös öltük álló embere •többi ré a'vómozgást leh a flamingókon, a s -> a pandamedvi pedig a fejlődés kofe néhány majomfaj gátjává válhat. Úgy vé" feUó, a hullman „vt megfelelő odafigyel®5 .fem" állítólag kivé Szeged kisugárzása ^em vicsorított a k erősebb lehetne a ma] fe férfiakra, holott i Azaz, bizonyos szemN j,. az ötéves fiúkra i váltásra a Dél-Alföldö2 'antja szükség van ahhoz, hog)| európai gondolkodású ' kisebbség javaslatait gadva, ez a régió az ®'J vetkezendő években V1 ban a fejlődés verseny fe szereplője lehessen. N. Rácz J" Nyaraláshoz, iskolakezdésh MÁRKÁS TERMÉKEK 20-40% engedménny - fürdőruhák - sportcipők - pulóverek EuroSport - táskák - szabadidőruhák - teniszfelszerelcse Szeged, Nagy Jenő u. A tel.: 420-633 ' ^'latokat nem zc (Fotó:

Next

/
Thumbnails
Contents