Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-09 / 184. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFŐ, 1999. AUOÍ programok Ma • A Somogyi-könyvtárban 14 órától könyvről könyvért vetélkedő. • A Juhász Gyula Művelődési Házban 17 órakor a népi díszítőművészeti szakkör kiállításának megnyitója. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józseftől), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Bartók Béla Művelődési Központban a budapesti Planetárium hologram kiállítása. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. 0 A Dugonics téren kézműves vásár váija a látogatókat. Hangverseny • Munkatársunktól Szöllősy József (hegedű), Jarosiewitz Margit (ének), Natalia Gorbunova (hárfa), Andrássy Gertrúd (orgona) és Darina Gorbunova (hárfa) ad hangversenyt augusztus 10-én 19.30 órakor a Honvéd téri református templomban. Az est műsorán Perish-Alvaren, Massenet, Dagueen, Bemard, Rossini, Puccini Debussy és Bizet egy-egy műve hangzik el. ÍTFLI ITT a DM írta „Az ablak mögött ülő postásnak sok kellemetlen megjegyzést kell a fiile mellett elengednie. Mert hű a sok rosszindulatú megjegyzést mind „mellreszívná", rövid idő alatt felmondaná idegrendszere a szolgálatot. De ők gyorsan, nyugodtan, ügyesen végzik felelősségteljes munkájukat. A posta munkájából mindössze ennyit ismerünk. Pedig mennyi munka van az egyszerű levélke mögött. Hány kézen megfordul, mtg a levélírótól eljut a címzettig" H. Zs„ 1957. július 17. • Offenbach operája a szabadtérin Hoffmann meséi Frankó Tünde (Antónia) és Kiss B. Attila (Hoffmann) Offenbach operájának Dóm téri bemutatóján. (Fotó: Karnok Csaba) Megkegyelmeztek az égiek: Offenbach fantasztikus operája, a Hoffmann meséi mindkét előadása néhány perccel az esőfelhők megérkezése előtt véget ért. Kerényi Miklós Gábor monumentális produkciója pénteken és szombaton is nagy sikert aratott. A korábbi gyakorlattal szemben, amikor igyekeztek nemzetközileg is jegyzett sztárokat megnyerni a szabadtéri opera-produkcióihoz, mostanában inkább a hazai erőkre számítanak, és a fiatal tehetségeknek adnak lehetőséget. Ezért mintha a rendezői színház felé tolódna a Dóm téri operajátszás: tisztes színvonalon, magyarul éneklő szólistákra, a legapróbb részletekig kidolgozott játékra és csapatmunkára építő látványszínház igyekszik pótolni az elementáris erejű énekes egyéniségek hiányát. Kerényi Miklós Gábor Hoffmann-előadása az 1990-es operaházi bemutató óta mit sem vesztett frissességéből, modernségéből, részletesen lehetne elemezni a térszervezés, a szfnészvezetés, a világítás, a kórus és a hetven fős statisztasereg mozgatásának bravúrjait. Az azóta elhunyt Makai Péter nagyszerű díszletét - ami a színház a színházban megoldással jó lehetőséget ad a felvonásonként változó helyszínek és a kerettörténet összekapcsolására - Csikós Attila hozzáértö gondossággal adaptálta a monumentális színpadra. Hoffmann szerepét egy sokat ígérő tehetségre, az egyre kiforrottabban éneklő fiatal kolozsvári tenoristára, Kiss B. Attilára bízták, aki zilált, bohém, az alkoholt és a testi örömöket sem megvető hús-vér figurának mutatta a költőt. A főszereplő könyvekbe foglalt három meséje tulajdonképpen látomás: egy szerelem három különböző alakban. Az első szerelmet, Olympiát Pánti Anna alakította, akinek játékával sikerült érzékeltetnie a baba hidegségét, gépiességét, mesterkéltségét, miközben a bravúráriát imponáló magabiztossággal, muzikálisan énekelte. A Spalanzanit remekül játszó Gyimesi Kálmánnak, az egész groteszk masinériának és futurisztikus robotseregnek köszönhetően az Olympia-felvonás keserűen mulatságos szatírává vált. A rendező a második felvonást tette az előadás csúcspontjává: az Antóniát bensőségesen, rendkívüli szuggesztivitással életre keltő Frankó Tünde végső soron a köznapi élet és a művészet összeegyeztethetetlenségének tragédiáját mutatta meg elbűvölő finomságú, érzelemgazdag és muzikális énekléssel. Drámai erejűvé nőtt Antónia, Miracle és a megelevenedett, festményből kilépő anya (Szonda Éva mély átéléssel, szép dallamformálással énekelte) tercettje, bár a Lindorf-Coppelius-Miracle-Dapertutto négyes szerepét játszó Tóth János inkább csak a színészi játék, mint a hangi megformálás szempontjából volt telitalálat. Az időnként rendezésre is vállalkozó baritonnak nagy praxisa van a démonikus, félelmetes, hipnotikus erejű figurák megformálásában, ez most is sikerült neki, ám éneklése mindvégig fakó, egyhangú és jellegtelen maradt. Négy szerepet játszott Derecskei Zsolt is, aki különösen a második felvonásbeli parodisztikus, komikusan ügyefogyott Frantzcal aratott megérdemelten nagy tapsot. A katartikus Antonia-mese után nem volt könnyű a harmadik felvonást is kellő hőfokra izzítani. A velencei bacchanáliát a színek, fények, formák kavalkádjával képileg sikerült kifejezőbben felidézni. Giuliettát Vajda Júlia alakította, aki a szólamot perfektül, kifejezően énekelte, és Jánoskuti Márta pazar jelmezében egy végzetes vonzerejű kurtizánt játszott. A további szereplők közül Kovács H. István ideális karaktertenorjával, és a Stellát játszó Bacsa Ildikó artisztikus mozgáskultúrájával tűnt ki. A Szegedi Szimfonikus Zenekart dirigáló Pál Tamásnak a színpadi és a zenei megfogalmazás összhangját a második felvonásban sikerült legtökéletesebben megteremtenie, amikor értő, érzékeny formálása nyomán Offenbach muzsikája zenedrámai magasságokba szárnyalt. Hallási Zsolt • Jövőre a kőszínházban is Hoffmann Premiervendégek a Dóm téren Offenbach egyetlen operája, utolsó müve, a halála után bemutatott Hoffman meséi állandó repertoárdarabja az operaházaknak. A muzsika víziós ereje, démoni nyugtalansága, a mű boldogtalan romantikus költöisége minden alkalommal nagy sikert aratott. A szegedi szabadtéri bemutató sikere mégis az utolsó pillanatig kétséges volt, hiszen csak a premier előtti percekben oszlott el a szervezők aggodalma, hogy megtelik-e az operaelőadásra a Dóm téri lelátó. Végül mégis megtelt. Korognai Károly igazgató nemcsak azért aggódott az előadás előtt, mert szokatlanul rosszul fogytak a jegyek, hanem azért is, mert az utolsó próbán, amit szerdán látott, szerinte nem állt össze a darab. - Beültem az előadásra, és borzongtam a gyönyörűségtől. Csodálatosan megvilágítva, hihetetlen egységben a masinéria profin működött. Minden benne volt, amit két nappal korábban még nem tudtam beleképzelni. El kell ismerni, Kerényi az Kerényi. • A sikeren felbuzdulva Korognai az előadás után azonnal ígéretet tett, a következő évadban viszontlátja a közönség a Hoffmann meséit a kőszínházban Kerényi rendezésében és lehetőség szerint ugyanebben a szereposztásban. Ugyancsak mély benyomást tett az opera és a Dóm tér miliője a dán nagykövetre, Claus Juul Nielsenre, és a finn nagykövetségi tanácsosra, Heli Kanervara. Mindketten dr. Bartha László meghívására, baráti látogatásra érkeztek Szegedre. Nielsen úr fél évvel ezelőtt kapta meg megbízólevelét, azóta Pécs után ez a második vidéki útja, Kanerva asszony féijével azonban nem először jár városunkban, de idejéből először tellett magánprogramra. - Nálunk, Finnországban nincs a szegedihez hasonló nyári fesztivál. Az egész országban csupán egyetlen helyen, Savonlinnában, egy ódon kastélyban rendeznek nyaranta kéthetes operafesztivált, mivel az időjárás is korlátozza a szabadtéri rendezvényeket. Papp János jelmeztervező a rendező, Kerényi Miklós Gábor kedvéért jött el a premierre, hiszen őszi első munkájuk a Nemzetiben, Terence Williams: Az ifjúság édes madara összeköti majd őket. A Szegedről induló tehetséges jelmeztervező lenyűgözőnek tartotta Jánoskuti Márta ruháit, és ami kollegák között ritka, gratulált neki. - Ezek a jelmezek tíz évvel ezelőtt készültek, lévén ez a darab felújítása az operaházinak, mégis a mai napig időtállóak. Hogy másként tervezném-e meg, ha felkérést kapnék rá? Bizonyára, azonban Kerényi rendezésében csak így képzelhető el. Makláry Lászlót, egykori szegedi karnagyot, az Operett Színház zeneigazgatóját zenekara már Münchenben várja, ahová a Strauss év kapcsán egy 40 előadásból álló A cigánybáró-turnéra indultak. Nem utazott el azonban addig, amíg az operaházi Kerényi rendezés után nem nézte meg a szegedit is. - Az érdekelt elsősorban, hogyan lehet kinyitni ezt a darabot, hiszen a Hoffmann intimebb nagyjelenetei dacára tipikusan nem szabadtéris darab. Kerényi azonban most is csodát varázsolt belőle. Jó az előadás, kiváló a szereposztás, Pál Tamás karnagynak pedig továbbra is nagy tisztelője vagyok. J. Mezé Éva napos oldal A pohár mellől S

okan tudják rólam, hogyan állok a pohár színe előtt- Bt úgy hozza az alkalom, minden rendes ember egés/ff re megiszom eggyel, de aki a másodikat is belém akarja leni, hiába fáradozik. Kocsmárosokkal se vagyok ennélfop* megingathatatlan barátságban. Akiről most szólok, kivétő Kollégám nyúzott, ugorjunk be pacalra. Hatalmas a cd bítás, világjó az étek, ennek csak a kódisnyugdíj tud eÜeM>> ni. Egy libafröccsöt csak, ne mondja senki, hogy potyánfá lalom a helyet. Ezeréves ismeretség révén odajön hozzánk maga a galf* Mindent tud. Az öregátkos előtt akár suszter is lehetett voP ilyen körültekintéssel, a jövendőbeliben talán köztársasági elnök is. És inni még őt se láttam. Kiforogja a szó, hogy valaki beteg lett. Meg azt is,*0?, ritka baját nem ismerték föl mindjárt. Azt mondja, jó tudja már, hogy baj van vele. - Be-be szokott jönni néha-néha, meg-megivott egjl lest, aztán ment a dolgára. Az utóbbi időben nem kellett* neki az se. -Hát Jóska? - Az előbb volt itt. Megette az ebédjét, és elment. Val* benne is bujkáL 6 is el szokta kérni a maga felesét MoS^l nában nem kéri. - Mindenkin észreveszed? Ha orvos lennél? - Aki az utóbbi harminc esztendőben komoly bajba redett, minden észrevettem. Rítusa van a pohárnak. n megissza, rá van írva az arcára, hogy jól esett Akik most ott kinn gajdolnak, azokra ez nem vonatkozik. Aztán eg?S* csak elmaradnak a rajzok az arcon. Hogy a fejében vj valami, vagy a gyomrában, azt én nem tudhatom. Sajnos, pult mellé még nem tehetünk be fejbe néző tökgyaluh " nem mondhatom senkinek, feküdjön fői a vasalódeszkár*, kemence szájába, de szívesen mondanám. Isten áldása lenne az ilyen kocsmáros. Hirtelen nem " dom eldönteni, az orvosoknak kellene kocsmárost póíw lésben részesülniük, vagy a kocsmárosoknak orvosiban, itt a példa, amikor a két pálya egészen közel sodródik tff máshoz. Akár arra is gondolhatok, hogy orvos létére <s valaki kocsmai betegségbe. HorvMh Da"* Napfogyatkozás, zenéve • Munkatársunktól Új kiadvánnyal lepte meg az instrumentális komputerzene rajongóit a Periferic Records. A Force Majeure albuma a Totál solar eclipse, azaz a Teljes napfogyatkozás címet viseli. A kéttagú zenekar anyaga bár egyéni hangzású, természetesen felfedezni benne a műfaj óriásainak - Vangelis, a Pink Floyd, Jean Michel Jarre, és elsősorban a Tangerine Dream - hatását. Kovács László és Vidonyovecz Zsolt a keleti hagy" nyokra a nyugati csúcste2 ka segítségével fölépített ditatív muzsikája a mai2 hangzásvilágban elfeledd® donság. Az alapvetése1 nem szakíthattak: a mo* szintetizator-ntmust síkjd] helyre komponált eff* emelik térbe. Egyfajta & munkát végeztek, ám az * mény valóban új érték sz> tése. Albumukat a napfog kozás előtti éjszakán, Ve> rémben, a várban mutatják11 • Gyulai Várszínház Marat, Sade, Szá A legtöbb s: Wori Sándor J keiből az 1961-t tragédiája eh származik. Majo Raksányi Geller született talán a genda. Ez az eset e éjszakai Dóm után történt vei a feszült munkát Jégkunyhóban / Csütörtökön mutatta be Peter Weiss Marat/Sadeként emlegetett klasszikus darabját a Gyulai Várszínház. Szász János rendező idén is merész, már-már sokkoló játékkal lepte meg a közönséget. Nem mindennapi a helyszínen, az egykori Gyulai Vízgépészeti Vállalat szerelőcsarnokában rendeztek be elmegyógyintézetet Peter Weiss Marat/Sade című darabjának gyulai bemutatójához. Az intézet igazgatója a kapu előtt fogadja a látogatókat, majd zavartan a művészet szabadságára hívja fel a figyelmet, „amelyet az emberi jogok nyilatkozatának aláírásával mindannyian elismertünk". Részeivé váltunk az előadásnak, 1808-ban vagyunk, a charentoni elmegyógyintézet előtt, melynek lakói De Sade márki betanításában Marat haláláról szóló darabot mutatnak be. Nem véletlen tehát a félelem, amit a néző a színházi térbe lépve érez. Három padsor, előtte a lábnyomok után felgereblyézett vizes homok, majd egy hatalmas ketrec, benne a rongyokba öltözött, démoni tekintetű ápoltak. A rács megnyugtat. Aj az igazgató kinyitja, kiváíj rognak a betegek és k eA het az előadás. A hangi egyértelműen a beteg') van: hogyan szabadítj' őket a játék, mit hoz ki' lük Sade önmagát sem kí^ tanítása. Szász János rendezés2 lyamatosan szembesíti a " saját gondolataival, köt"1 születő megvetésével, ^ mével és együttérzés^ Amint magával ragadná ' radalmi lelkesülés, belefj kezne Charlotte Corday Marat-t védelmező Siro2 párbeszédébe, egy boloD® fereg el a mámoros tö előtt gúnyosan mutogatva ző alkarját, vagy Sade uú sa szakítja félbe a játék2 helyezi vissza 1808-as s1 ba. Az előadás alatt nei" a bolond-színészek, a A folyamatosan változik: ' gyulai színészek, hol a rentoniak munkáját fig) Távozóban pedig aggódd kint fel a feje fölötti 7.uf rózsára, amiből az előző f natban még a forradaliün őrültté, őrültből színéss^ emberré tisztult „társaira lött a víz. Minden, am "apfogyartcoM re»wiesztö sze !udni kell: rá Wemezhetd a: proely a Napvi 1°Voltából jelen A Napfogyatk »'teljességében 1 csillagász aklk bevallottan t fonek a ritka és t jelenségnek. klválóan összefi re!"' amit a laiku £ 61 tud raktárc 'ékezetében, és gUsztu» H-i ese ^ sokat^ érzékelteti, mi ^gélni ezen a ne ^ausi napon. A könyv imm; Teását éli me 1-ből való), é mty and Telescot •^szerkesztője, L , n foa az előszót ei)ése óta ez a tud kúnyvar 6?20 Szeged , balogh gáboi •j °"usa-v itágbaj, JÁTÉKSZAB !> Először is ni megfelelő s; 2> Az SMS Baji hetente felte a következő 2> A helyes me hasznos és A játék végé Az SMS-baji Tehát neve: Akkor nincs További inforr