Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-06 / 155. szám

szán ;yütt fürödnek íkkel, igosan ; és urakat Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Új­ságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra kö­zött fogadja hívásaikat a 06-209-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tár­gyakat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat Hirdetésfel­isságaira és uu- , , ..... j — k között felki eS 0ra ozott a 06"80-820-220-as zöld (ingyenes) szá maí ületVe Személjesen a Sajtóházban és a hirdetőirodáinkban. • stran(j» q js ij-tották a szúnyogokat, de iányaik azonn-, A felszólltotufúze"mi áborában terméf azt kifogásolta, hogy gy volt a méltatlak, akik összetévesztik (jteeum előtt lévő szőkő­t a partfürdővel, mivel k szélén napoznak, illet­et IcOZUfl medencében fürdenek. :z a világ már^g^tók.az éppen Mostmárnyurr^e^őrokmelletta kozhatunk, fft-felugyelők,srá­yien örülünk, Pak a rendbontókra. A : már az a v.lág,^^ ,™z<f azt iga­két nép, félrei/;allando ellenőr­ekeit,azurakorlennefszükség- hiszen gymásra acsaCfenfor/a,ml szezon bJ (l>s kozepen, ez a látvá­íság nem igazán válik ed dicsőségére. A k )Sta" Dr" Z A- szerint JfaraiK adhatatlan, hogy a Szé­t tényleges igénsori postán csak tíz év­igyelembe véve,Előtti budapesti, közü­;zők fantáziáján^ előfizetői névsor áll az cozását erősen Idodők rendelkezésére. i a technológiai tónyog. Többen felhá­iégek. (Ava panaszolták, hogy a -sóstón „megőrülnek" a •Szúnyogtól. Szabó Fe­í TÉ SZEísa Szegedi Környezet­álkodást Kht. ügyveze­L K O Z Ö kérdésünkre elmondta: jzeresen, így a hét végén Téglagyár i Önöket \zi Vásár is 5-U. köz< tására. a kül-, illetve határterülete­ken külön gondot okoz, hogy oda a permetezetlen terüle­tekről is átrepülhetnek a kis vérszívók. Vonat. A 283-292-es te­lefonról egy hölgy arra, hívta fel a figyelmet, hogy a Sze­ged-Miskolc között közleke­dő vonaton nem megfelelőek az utazási körülmények. Ba­kos Csaba személyszállítási osztályvezető-helyettes el­mondta: sajnos a MÁV ­anyagiak hiánya miatt ­egyelőre nem tud korsze­rűbb, esetleg légkondicionált vonatokat beállítani erre a vonalra. A vonatok tisztasá­gának fokozott ellenőrzése érdekében viszont megteszik a szükséges intézkedéseket. Élő zene. A 472-066-ról telefonáló olvasónk azt kér­né, hogy a szórakozóhelyek üzemeltetői nagyobb nyilvá­nosságot adjanak annak, hogy hol lehet élő zene mel­lett szórakozni. N tőzsde 1999. JúPD'1999- JÚL- 6. SZEGED 5 Uj - környezetbarát hűtőig FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. ||||| 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421 637 HsgsS 1135 Budapest. Reitter F. u. 88/a Telefon. 1/239-1777, 1/239-1778 Szegedi Nemzetközi Vásár 1999. július 5-11. "H" pavilon Mikor fütyül az úszómester? s árengedmény ~JenW$ erősödés s árengedmény ] is méretű téglá1 födémbéléstesttipeslű (MTI) ZÁLLÍTÁS! 'udapesti Értéktőzsde ő áron értékest™ részvényindexe, a —. 113,29 pontos emelke­jtíf^jgdP' 6904,52 ponton zárt A pénteki záróértéké­g S EÜQr pest ez 3,18 százalékos KŐI TÉGLACA-S 3 Makó, Járandó Részvénypiac forgalma Tel.: 62-213-350 ált hetek napi átlagának rel./fax: 62-213-lO-int kétszerese, 20 milli­ÍTHET RA^11' értékű volt. 'ignáló, 2540 forinton K kivételével a vezető lyek erősödtek. A leg­mértékben a Richter záróára 12 ezer 250 forint lett, ami 7,45 százalék­kal magasabb, mint a pénteki érték volt. A Matáv záróára 1,58 százalékkal nőtt, 1348 forint lett. A Mol 3 százalék­kal erősödött, 6190 forinton zárt. Az OTP 4,43 százalékos áremelkedéssel büszkélked­het, 10 ezer 735 forint lett a záróára. A kis tőkeértékű rész­vények nem hivatalos mutató­ja, a PSCX hétfői értéke 1024,92 pont, ami csupán 0,29 százalékos emelkedés. A kárpótlási jegyek záróára sem változott péntekhez ké­pest, 450 forint lett DÍTÓ ÁRtemutató koncert MüzktekWy.!?™",10"1 közreműködnek az együttes 5 kg Í t° RÍ ?"anett ,agjai: Blahó A,tila (zo«g°­* Í Című «), Kollmann Gábor (alt sza­[á a; n9 ÓArakor az lm- xofon), Csuhaj-Barna Tibor ^^__Akoncerten (bőgő) és Szabó Csaba (dob) 1 ftll ) ml g tin24g s sör 0,51 DHÍKÍI „•••Ha ®a|om lesz 3" 1* ZÍB( flalogh Larissza termé­Wogyász, bioenerge­J7 "jra rendel Újszege­dé Pillich Kálmán u. IS idatt. Telefonos beje­"Jezés: 06-30-9-675-651. Z/ jlefrt esetekről a termé­jOVógyásznő hiteles vizs­^i, ül. laboreredményeket 3^iensei készségesen áll­ig cikkíró rendelkezésére, yielyesen mondják el •Vulásuk történetét. Milyen problémával resíe meg Larisszát kél 'el ezelőtt? riacra mentem, leugrot­' troliról, és egy ér cm-es darabon meg­a jobb lábamban. Tér­ítésén elmentem orvos­|majdnem tízféle ke­nőcsöt írt fel, jók is voltak pár órára a kenőcsök, de reg­gelre mindig fájt a lábam. A szomszédasszonyom ajánlot­>a Larisszát, aki a többi prob­lémámat is észrevette. Kéz­zsibbadásom, szívproblé­mám volt, alig aludtam, ét­vágytalan voltam. Már há­rom kezelés után elmúlt min­den bajom. • Miért kereste fel most Larisszát? - Két évig nagyon jól éreztem magam, most újra előjöttek a gondjaim. ízülete­im is megfájdultak, kezdtem étvágytalan lenni, a zsibba­dások is újra jelentkeztek. Megütöttem a lábomon a kis­ujjamat, mindezek után dön­töttem úgy, hogy újra meg­keresem Larisszát. Hetente Kö kövön... Egy romániai útkar­bantartó cég gondolt egyet, és a fölújított szaka­szon nem egy kilométeren­ként rakták vissza a kilo­méterköveket, hanem csak kilencszáz méterenként, így a számlázásnál jóval hosszabb útszakaszra szá­molták fel a munkadíjat. Az esetre véletlenül derült fény, ugyanis egy komoly beosztású ember nem a megszokott helyén találta a „kedvenc" kilométerkö­vét. Érdekes, nem? Emlé­keznek önök egyetlen kilo­méterkő helyére is? Mert én nem. Másként talán nem is menne ez nekem, ha csak nem magam rak­tam volna azt oda... P. Sí. Xresák József, alias Jo­ki az egyik legismertebb uszodamester, közkele­tűbb nevén úszómester közel s távol, de Szege­den biztosan. A 49 éves, sportos kinézetű férfi kö­zel húsz esztendeje dol­gozik a strandszakmá­ban. A SZUE-ban 1993 óta fütyüli ki a vízből a csintalankodókat. • Mióta úszómester? - 1982-ben Budapesten tettem le az uszodamesteri vizsgát, amely után a batto­riyai strandfürdőben voltam úszómester. 1993 januárjában Szegedre költöztünk, s azóta a SZUE-ban dolgozom. • Mindig érdekelt, hogy mit csinál az úszómester a hidegebb évszakokban? - Amikor bezár a szabad­téri strand, átteszem a székhe­lyem a Termálfürdőbe. • Szegedet fürdőváros­ként tartják számon. Ta­pasztalata szerint hogyan élnek ezzel az itt lakók? Milyen a szegediek stran­dolási szokása? - Szegeden akkor járnak strandra az emberek, amikor a hőmérséklet eléri a 28-30 fo­kot. Ennél hidegebb időben, amikor pedig jókat lehetne úszni, hiszen nincs tömegnyo­mor, kevesen járnak strandra. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt hét végén, amikor a hőmérő higanyszála jóval túlfutott a harminc fokon, három-négy­Kresók József úszómester rendet tart a SZUE-ban. (Fotó: Karnolc Csaba) ezer ember volt a Ligetfürdő­ben. • A közel húsz év alatt ke­rült-e igazán rázós hely­zetbe? - Három vagy négy évvel ezelőtt megmentettem egy hölgy életét, aki valami oknál fogva letapadt a medence al­jára. Egy, az úszómedence partján napozó fiatal lány szólt, hogy menjek, mert baj van. Azonnal odarohantam, s láttam a hölgyet a medence alján. Kihúztam, s egy úszó­oktatóval maszíroztuk, léle­geztettük mesterségesen. Közben megjött a mentő, s a hölgyet elszállították. Másnap felhívtak a kórházból, s el­mondták: ha nem végzünk olyan szakszerű életmentést, mint amilyet végeztünk, ak­kor könnyen meghalhatott volna a hölgy. Még ugyan­azon a napon jött a hölgy fér­je, elkérte a felesége ruháját, majd sietve távozott. Én nem kívántam volna, hogy hajbó­koljon, hiszen az egyik fel­adatunk a bajba jutott embe­rek életének megmentése, de azért jólesett volna egy kö­szönöm. • Figyeltem, hogy miköz­ben a történetet mesélte, egyfolytában pásztázta a Ray Bain szemüvege mö­gül a fürdőzőket, mint egy titkosügynök. Ez az állan­dó sasolás hozzátartozik a szakmájához? - Nézze, amikor megtanul­tam a szakmát, azt mondta egy ismerősöm: az úszómes­ter foglalkozása jó és sportos, de veszélyes is. Itt mindig és mindenre figyelni kell. Ha egy fulladást rávernek az úszómesterre, abból még bör­tön is lehet, s akkor a lelkiis­meretről még nem is beszél­tem. Én például úgy megyek, mehetek el például vécére, hogy a helyemre ültetek egy úszni tudó embert. • Úgy veszem észre, hogy Hétvégén ismét bené­pesült a szegedi repülő­tér. Sokaknak talán fel sem tűnt, de néhány hó­napja senki nem hasz­nálta a városszéli hatal­mas füves területet. Az ok: a szomszédunkban dúlt háború. A magyar­országi légtérkorláto­zásba egyedül ez a re­pülőtér esett bele, így 3 hónapig kénytelen volt minden szakosztály más városban keresni ideig­lenes gyakorlóterületet. A jugoszláv háború kitöré­sekor komoly légtérkorláto­zást vezettek be Magyarorszá­gon. Az országhatárral párhu­zamosan 80 km-es sávban megszüntették a légi közleke­dést. A harmadik napra azon­ban ezt a tilalmat feloldották, és a „tiltott zónát" már csak a határ menti 18 km-es szakasz jelentette, amibe azonban sze­rencsétlen módon Szeged még pont beleesett. Ez ko­moly nehézségeket okozott a repülőtérnek és az itt gyakor­latozó 4 szakosztály mind­egyikének. Utóbbiaknak iga­zából inkább csak kellemet­önt a fél város ismeri, hi­szen amióta itt ülünk kö­rülbelül húszan üdvözöl­ték. - Mindez onnan van, hogy világéletemben sportoltam, il­letve sport berkekben mozog­tam. Foglalkoztam és ma is foglalkozom úszásoktatással. Battonyán közel háromezer gyermeket tanítottam meg úszni. Az idősebb fürdőzők­kel rendkívül jó viszonyban állok. A fiatalabbak pedig, még az izompacsirták is, a koromnál fogva tisztelnek. • És a nők? - Nézze, nekem feleségem és két gyermekem van. Bol­dog házasságban élek. • De azért csak vet egy­két pillantást a zsebkendő­nyi méretű fürdőruhában flangáló csinos lányokra és asszonyokra? - Rengeteg csinos lány jár a SZUE-ba, akikkel még be­szélgetek is. De ez hozzátar­tozik a munkámhoz, ők kér­deznek, én pedig válaszolok. Egyébként is hűséget fogad­tam, nem vakságot. • Mikor használja a fti­tyülőjét? - Vannak dolgok, amire al­lergiás vagyok. Nálam nem lehet oldalról beugrálni az úszómedencébe, csimpasz­kodni a kötélen vagy az úszó­sávban hancúrozni. Ha ezt lá­tom, belefújok a sípomba, s a vétkes tudja, mi az, amit nem szabad. Szabó C. Szilárd kívülálló könnyen hiheti, hogy együtt repülni a mada­rakkal vagy kiugrálni a gép­ből 2000 méter magasból csak hobbi, az igazság az, hogy ez sport és munka. Sport azért, mert a versenye­ken - melyek valaha az olim­pián is szerepeltek - ugyan­úgy a küzdelem és az egyéni teljesítmény számít, és mun­ka azért, mert innen kerülhet­nek ki, egyebek mellett, évről évre a hivatásos pilóták és a légierő tagjai. Bármennyit is dolgoznak és bármilyen sikeresek is, úgy érzik, mégsem kapnak elég figyelmet. A rendszer­váltás előtt az állam sokat ál­dozott a repülésre, 1989 óta azonban mintha nem lenne számára fontos. Hiányzik a központi figyelem és finan­szírozás. Ennek ellenére a lel­kesedés töretlen. Fényesítge­tik a gépeket, hajtogatják az ejtőernyőket és örülnek, hogy a magasból ismét Szeged épületeit nézhetik. Közben pedig talán arról álmodoznak, hogy a szegedi repülőtér sor­sa és az ott dolgozó szakosz­tályoké mielőbb rendeződik. Timár Kriszta bármikor az életben..." Költöző gépmadarak kívül pedig több szegedi ver­senynek, így a szlovén nem­zeti bajnokságnak és a ma­gyar vitorlázórepülő nemzeti bajnokságnak is más hely­színt kellett biztosítani. Ezzel párhuzamosan felesleges ki­adások is keletkeztek, hiszen az épületeket ez idő alatt is üzemeltették. Most viszont végre helyre­állt a rend, és a szombati ká­nikulában már mindenki a szokott helyén kezdhette meg a munkát. A napi eligazítás után talán a vitorlázóknak akadt a legtöbb dolguk, hi­szen nekik a szó szoros értel­mében össze kellett rakniuk gépeiket, hogy aztán a ma­gasba emelkedhessenek ve­lük. Ez volt azonban a legki­sebb probléma. Mint ahogy Podolcsák András, a repülő­tér vezetője elmondta, itt csak olyan emberek dolgoz­nak, akik mindezt szívvel-lé­lekkel csinálják. Nem titok, hogy a repülősportok jelentős kiadást jelentenek, ezért akik itt vannak, azok komolyan is veszik feladatukat. Bár egy háromszor járok kezelésre, ami csak kellemes zsibbadás­sal jár. Jól alszom, jó a köz­érzetem, jó az étvágyam, mindent meg tudok enni. A lábam sem fáj már. Iszom azt a kezelt vizet, amit Larissza ajánlott, az is használ. Ha bármikor bajom lesz az élet­ben, csak Larisszához jövök, mert-nagyon jól érzem ma­gam hosszú ideig, ha ő kezel. ; (x) Előbb össze kell rakni, csak utána lehet vele repülni. (Fotó: Nagy László) lenséget jelentett, hogy más városba költöztették őket, hi­szen edzéseiket ott zavartala­nul folytathatták. A vitorlázó repülők Békéscsabára, az ej­tőernyősök Szentesre, a sár­kányrepülősök pedig Balás­tyára mentek. A nagyobb gond az volt, hogy ezalatt a 3 hónap alatt a repülőtér ko­moly bevételi forrásoktól esett el. Nem voltak például sétarepülések, nem lehetett családi napot szervezni. Ezen

Next

/
Thumbnails
Contents