Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-05 / 154. szám

1999. JÍÉTFŐ, 1999. JÚL. 5. Fesztiválnyár 7 napos oldal t~Ssak csendben, az Atillát. i m m mm m a pa , ú s es csak halkan! rol apro tüzek ( t az innensőre,! z óbudai kiskocsmába aligha térhetett volna be tó bográcsos il* Krúdy. Végigmérték volna a sosem látott férfit, a zi a víz. Úszóbbpo s biccentett volna feléje: „Mondjad!" tiszai lét, part-fló falak mentén játékautomaták, az asztalok ragad­kaeagás; kék-fék az italtól, a sarokban három férfi szerel egy televi­állóhajó (Erktf'. Egyikükön piros kosaraspóló (tizenhármas szá­riával, vacsoríj, a másik fején kötés; sebesülését vélhetően egy y- és holdfénycí vműi verekedésben szerezte. Számításaim szerint, inak a Tiszán,ennyiben valakit hátulról eltalálnak egy kőbányais ázene hullámaidé/, akkor ott kell, hogy felszakadjon a fejbőr, ingye felől a szmost az átvérzett fehér géz éktelenkedik. A har­világító Szőkeáik férfi egy csavarhúzóval a tévét szereli. Figyel­szól, a Liget paf nem osztja meg, hasonlóan koncentrálhat a NASA óhaj száll, kibodamelyik szupertitkos laboratóriumában az űrmér­s arcú lány, lesik, amikor már csak percek vannak hátra, hogy kide­ke haj, mélybafö/i: a nyolcéves munka után a végéhez közeledő e, kontúros szí'b milliárd dolláros project meghozza-e a várt ered­:se. Haladjunk «>*• „Mindenhol a CNN jön be, b... meg" - mondja hagyom a bel-1Pérnökünk és kihúz egy szál Symphoniát a doboz­lvária sugárúti)­ria a másikat hatvanas években apámnak volt egy világvevő l fémnyárson, íkolja, mely a világot ugyan nem fogta, csak annak piros fémszékek' részét, na jó, egy jelentős részét. Moszkvát. Akár­ikkal, föl-fölcitf" állította a keresőt, mindenhol Moszkva beszélt, ilok; mellette c^nagydobra veri, talán kapott volna egy ingyen utat yás fagyi is Ws$cslba- Változnak az idők. Az óbudai kisbüdösben a kinnebb mégy aíiV ?Viking, de már nem sokáig. „Elfogják vinni", amerikai-vad, a csaPos a té™re bökve, majd hozzáteszi: „Ha gású hamburgdemí'í>''eÁ: kocsmába jönnek, ne tévézzenek, mert el­az ipari negyed ű figyelmet az ital elől". s része, még odé» eszélik' hamarosan a rádiót is elviszik. És beszélni •ó vizű bányata1 sem lehet maJd> legfeljebb annyü: „Egy fél barac­ön lapuló rablóbae&> P»hár sört." Utána hangtalan, fegyelme­ink vissza hál tvás következik, mint a legtöbb magyarországi izikus fesiúválrfSlmaba"> akar van tévé> "kár nincs. Mondom, ide ötök Szeged'' $ terhetett volna be Krúdy. hol a Gyertyánk* utca találkozás*" Tőth-Szunusi Attila Elkelt Képzelt riport virágzanak a g) 'ben a gyertyáiké majd egész téleO asz fákon zörög.' izln gerle álmábá deg fény ^IcotáreunMó. üTŐéS^Szegedi Szabadtéri Játé pan,ejfehejar^gtöbb előadására még Jtók jegyek a Deák Fe­•s a Kárász utcai irodák­_ megyédül az augusztusi HlUfOlt riport... musical négy ^sára nincs jelenleg be­^'jÉrdemes azonban min­,fP érdeklődni, mert az SÍ \mAn\r ' i \ ' r^ •jcicniee oe­"rí' t u2riífrdemeS a70nban min­iai H VafP é^klődm, mert az Í.V i^SUUU Olia» t teljesen hűení nak el az előre megrendelt je­gyekkel, így bármikor érkez­hetnek visszamondott, vagy kimaradt belépők. A legnép­szerűbb előadásnak a Képzelt riport, a Musical éjszakák és a Hoffmann meséi látszanak, de kevés a szabadon maradt hely az Attila, Isten kardja rock­opera estjeire és az Állami Népi Együttes fellépésére is. lmezni, a díszig nházat ál t korabeliek, idezésben XVlk,katórsunlttó| nházi konvenc testvérvárosából sznalnak. A dnv.ixi.zi lövészek Okiéból üg látható. '6i Ohióból érkeztek t képek, amelyekből ki­-i nyílt a Móra Ferenc -rumban. Az ötven mű­íépeiből nyílt tárlat vi­'sa egy négy évvel ^íi Ohióban megrende­jiiállításnak, amelyen 'i és hódmezővásárhe­izőművészek mutatkoz­'5- egyetemben a nép­szet mestereivel zik vissza: J nost Szegedre érkező íadás. Az elsőj^ stílusban és hang­láléjában két oU|n egymástól erősen el­k a statiszták. íptket lehet ,átni Ez a uszár Laci « Mpkszínűség azt példáz­myi. Középen p#tgy az amerikai kultú­iId Gyulával Unikumok egymásmel­iáj. Amikor a koágét ki lehet fejezni a irzóban oda""' gaza van, iga*, iszárnak". Hustf művészet nyelvén is. A kiállí­tás megnyitójára Szegedre ér­kező Martin W. Nagy, a Nyu­gat-Erie-tó képzőművészeti alkotótelepének igazgatója el­mondta: - Bár a nagyanyám ma­gyar volt, soha nem jártam még Magyarországon. A hoz­zánk érkező kiállítás képeiből azonban elképzeltem magam­nak. Ha nem is jártunk vala­hol, megismerhetjük tájait, az emberek gondolkodás­módját mások művészete ál­tal. Remélem, ha a szegediek megnézik ezt a tárlatot, érez­ni fogják az Ohióban élő em­berek békéjét, jóakaratát más emberek iránt csakúgy, mint a természethez való ragasz­kodásukat. ESdx$ün9el könyve padi játék szereposztása a következő: Maugli - Mé­száros Tamás, Balu - Ja­kab Tamás, Sirkán - Szal­ma Tamás. Csil - Rácz Ti­Omtves .sanyi rw­uszár meghajt'' nkatársunktól inség felé, közbfjzínházi előadása után it dobált, Sanyi'lőtéren is bemutatják egköszönte az iftK-di színészek köz­ajd a helyére *ödésével Dés Lász- ma Tamás Csil - Rácz Ti \lnpad hatalmin Péter és BngL FekefeGH úat, a közönség jWaljét, A dzsungel Akela - LovUs Tamás, iiűii u , , —J"'. n uzsunge ől mit sem vett *et. A Rudyard Kip fiskolások pedií'^nns című könyvén lenettel mindet* darabot az újsze­on jól sz»rakozt<l*y '?biiálén színpadon ukat ". e'ő Jólius 16. és 18. t három alkalommal kezdettel. A szín­• Császár Angéla szegedi „nyaralásai" Az első asszony Ká - Erdős Borcsa, Tuna - Rácz Rita, Buldeo ­Somló Gábor. Az előadás jelmezeit Földi Andrea ter­vezte, koreográfus: Ladá­nyi Andrea. Rendező: Bal József. ,,Egy nó legyen kellemes megjelenésű." (Fotó: Karnok Csaba) „Ez nekem a nyara­lás... Szeretek Szegeden lenni." - mondja Császár Angéla. Tartásos nagy­asszonyokat játszik a szabadtérin, a zenés da­rabok kiránynéit, soro­zatban (István, a király, A csodaszarvas, A kiát­kozott). Beszédmüvésze­te, a szabadtéri-mére­tekhez alakított játék­kultúrája a legjobb sze­replőgárdából is kiemeli. Az Atilla, Isten kardja című Szörényi Levente-ze­nedrimában Császár Angéla a hun vezér első asszonya, Réka szerepét alakítja. A próbaszünetben pár percig beszélhettünk - pillanatok alatt barátságos tegeződésre váltott. Nyílt, természetes, közvetlen, kedves. Nyugal­mat áraszt. • Megkérte a fotóst, ne fényképezze próba köz­ben. Miért? - Mert a nappali próbán negyven fok van a színpa­don, az izzadó ember pedig nem esztétikus. • Hiú? - Nem nevezném ezt hiú­ságnak, egyszerűen arról van szó, hogy az ember ad magá­ra... Egy nő legyen gondo­zott, kellemes megjelenésű. Miért, te elmész egy interjú­ra smink nélkül? • Előfordul... - Nem hiszem! Egyébként nem vagyok háklis, sem tisz­taság- vagy rendmániás, ugyanolyan vagyok, mint a többi nő, aki dolgozik. • Úgy értsem: bevásár­lás, főzés, mosás, takarí­tás? - Úgy. Nem azt mondom, hogy imádom a klasszikus házimunkákat, de ha nincs aki megcsinálja helyetted? • A színpadon viszont egymást érik a királynő­szerepeid: az Istvánban, A kiátkozottban, s most az Atillában. Milyen figu­ra Réka? - Vázlatos. Érthető, nem ő a főszereplő. Atilla első asszonya, de hírbe hozza, megalázza a vetélytárs, Krimhilda. Befeketíti Atilla előtt is, úgyhogy nincs más menekvése, föláldozza ma­gát. Megmenekül a szégye­nétől, egyszersmind meg­menti Atillát. • A sokoldalú színészek közé tartozol, rengeteg zenés darabban is játszol, énekelsz, sok a szinkron­és a rádiószereped. Van­e kedvezményezett műfa­jod? - A színház. A rádió. A szinkron. A tanítás. A zenés darabokat mindig szerettem. Ez nem sorrend - nem tudok választani. Az a jó, ha min­denfélét csinálhatok. A rá­diójátékokban - amelyek ma már szinte nincsenek - ren­geteget tanultam, nagyon szerettem a rádióban mesé­ket is mondani... Nyolc éve vagyok beszédtanár a Nem­zeti Színiakadémián, ami középfokú színészképző is­kola. Jobban szeretem azo­kat a zenés előadásokat, amelyek élőben mennek, mint például Szegeden volt az István. De azt hiszem, minden színész így van ez­zel. A play back - rizikó­mentes és ezért unalmas. Nem lehet szabadon játsza­ni. • Réka után jön a nya­ralás? - Én most nyaralok. Sze­retek Szegeden lenni. Jó, hogy sok a próba, mert rövid az idő, meleg van... De még­sem egy zárt térben van az ember, próba után nincsenek kötelességek, mint otthon, az Apáthy Kollégiumban úgy élünk, mintha diákok len­nénk. Éppen egy erdélyi körutazást terveztünk a csa­ládommal, amikor felkértek erre a szerepre. Ők Erdélybe utaztak, én Szegedre. Remé­lem, jövőre is jövök, az Ist­vánnal. Sulyok Erxsébot • Zenés esti lubickolás a Ligetfürdőben Medenceparti mulatozás Néhány esztendővel ezelőtt az „új generáció­hoz" is szóltak a megfia­talodott egykori szegedi együttesek. Hogy csak a két legnevesebbet emiit­sük: a Móra és a PRT az­óta is töretlenül fáradoz­nak a régmúlt idők han­gulatának felidézésén, változó sikerrel. Szombaton este rendhagyó koncertre várta rajongóit a PRT. A nézőtér ugyanis más­fél méter mély, és igencsak vi­zes volt. Nem máshol rendez­ték meg ugyanis a hangver­senyt, mint az újszegedi Liget­fürdőben. Az időzítés azonban felemásra sikeredett. Bár az egész nap perzselő hőség után jólesett volna a hűs fürdő, csak kevesen választották esti programnak a legendás zene­kar koncertjét. Ennek oka egy­általán nem az, hogy megko­pott az együttes népszerűsége, csupáncsak annyi történt, hogy a PRT muzsikája a Liget mellett csendült fel, ahol is a szabadtéri színpadon - stíluso­san - a Bikini mutatta be hosszú szünet után elkészített új albumát. Zenés fürdőzés koncertsorozat kezdődött szombaton a Ligetfürdőben; az első vendég a PRT zenekar volt. (Fotó: Karnok Csaba) Bár még a hivatalosan meghirdetett kezdés, azaz este nyolc után is csak néhányan lézengtek a SZUE nagyme­dencéjének partján, azon ke­vesek azonban, akik a Liget­fürdő, és a zenés fürdőzés mellett döntöttek, nem bánták meg választásukat. A rendha­gyó környezetben még hangu­latosabb volt a '60-as, '70-es évek zenei irányzatait és leg­nevesebb előadóit megidéző muzsika. Éppen a remek zene miatt kár, hogy - talán csak egy kis figyelmetlenség miatt - egy­másra szerveztek két, külön külön is nagy tömeget meg­mozgató könnyűzenei koncer­tet. Bár a szervezők remény­kedhettek abban, hogy a Biki­programok Ma • A Szegedi Nemzetközi Vá­sáron folknap: 10 órától meg­nyitó, majorettbemutató; 14 órától hangulatzene, 15 órától koncert, 18 órától divatbemuta­tó. • A Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Kárász utcai ter­mében 18 órától „Veszélyezte­tik-e Földünket kisbolygók, milyen a becsapódások hatása, lehet-e tenni valamit ellenük" címmel csillagászati és űrkuta­tási előadás. • A Százszorszép Gyermek­házban 10 órától Szűcs László bűvész tart bemutatót. • Az Alkotóházban a héten in­tenzív közművelődési tábor. • A Százszorszép Gyermek­házban tánc és szabadidős tá­bor. • A Juhász Gyula Művelődési Központban modern tánc-tá­bor. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" mati­nétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc kép­gyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régésze­ti, magyar szobrászati és nép­rajzi kiállítás, Móra-emlékszo­ba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész al­kotásai, Orosz István és Ke­resztes Dóra grafikusművészek kiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Jó­zsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és mun­kássága című kiállítások. Var­ga Mátyás színháztörténeti ki­állítása (Bécsi körút 1 l/A). • A Juhász Gyula Művelődési Házban Jójárt Erzsébet kerami­kusművész és Palotás Mária festőművész kiállítása. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. ni és a PRT muzsikája más­más korosztályt érint meg, mégis úgy tűnt, a nem sokkal fiatalabb zenekar került ki győztesen a párharcból. Annyi azonban nem kétséges, hogy a nyár folyamán egy másik, kö­rültekintőbben megválasztott hétvégén a PRT meg tudná emelni a medence vízszintjét. K. B. a DM Irta „Ennek a városnak mesemondó fia, aki beteg­sége miatt csak lélekben ünnepelhet együtt Szeged­del, boldog megnyugvás­sal veheti a hírét, hogy jó földbe vetette szíve gon­dolatát. Mert Móra Fe­renc tanított meg bennün­ket arra, hogy jó énekkel végezni a napot... Mintha ennek a tanításnak adott volna szárnyakat Shvoy altábornagy, amikor énekre tanította honvédfi­áit. Nyolcszáz keménykö­tésű, napbarnított, edzett honvédot adott Fichtner Sándor mesteri keze alá és a nóták aranykulcsával kinyitotta a szívüket. Nyolcszáz magyar legény csillogó szemekkel, mo­solygó arccal áll velünk szemben a pódiumon s a honvédszívek orchesztere Hunyadi, Rákóczi, Kos­suth, 48-49, 78-79 és a legújabb kor szebbnél­szebb nótáit zengi." 1933. szeptember 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents