Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

999. JÚ1: ;OMBAT, 1999. JÚL. 3. JUBILEUM 11 ökenel Aranymosók ok \„Nem. Gyémánt nem volt. Homok volt. De ebben a hó­ikban aranyszemek is csillognak." Különös, de már ab­1 2 ^^ 2 na pillanatban kitágult számomra ezeknek a rövid, ha I Cl I szik gyémántkeménységű mondatoknak a tartalma, ami­r először ötlöttek a szemembe. Péter László írta, Cserzy : zárták: megihály centenáriumára (és beválogatta A szerette város i, mit jelent aftiu gyűjteményes kötetébe). Szeretetteljes, szelíd megfel­collier vagy éhezéseként is Juhász Gyula ítéletének, aki a Délmagyar­Az Írásbelit Szág egykori vezércikkében így kezdte Cserzyről: „Ho­ettetés követtoknak nevezte magát, pedig gyémánt volt." A költő ment­it húztak és %ére: aznap temették a Homok írói néven novellákat pub­válaszoltak aáló szegedi borbélymestert. ek. Beszélniük Azt is mondhatnák, íme az idő hatalma. De az aranymo­i frakkról, a kesban, a homok és az idő temette szegedi értékek előbányá­Majd követkírflTwn oly fáradhatatlan tudós, irodalom- és helytörté­slemben vett s»z Péter László mondatai számomra már az első olvasat­ilőször egyenlő" sem csak Cserzyről vagy Juhász Gyuláról szóltak. Péter gtönzött divatfczlóról is, persze. De leginkább az egész szerette városról. I páros koreoff Ahol kevéssé tudatos, ifjonti korában hajlamos az ember be. - Ez utóbbfóne a gyüttmönt - csakis a homokot érzékelni. Ám az nert a modellt múlásával otthonosodunk a homokon; lehet szálazni, nutatón egyittnnyi ebben a szerepe a megszokással járó renyheségnek élniük, alkaliify mennyi a csakazértis elszánásnak: gyökeret ereszteni a II azokhoz, & talajon. De nem lehet letagadni: ahogyan lassan itthon annak a kifutófcün* és körbetekintgetünk a sajátunkban, föl-fölcsillan­itató ugyanis * előttünk is az aranyszemek... Egyszeriben egyszeri, ér­egy-egy kép, különleges lesz ez a város. Vajon homokjában az agy részt azonl".v«eme<: miatt? Minden bizonnyal: is. Tény, hogy egyre i az összhang értőbbek leszünk - a homok iránt is. Befog Porlód csil­itt - magyarázóra. Az aranymosással foglakozó szép számú helybéli­megfontolt útmutatása alapján a Szegedért Alapítvány k és lányok bejárai évről évre fölmutatják a megtalált aranyszemeket. , végigsétálnak énkor aztán mindenki örül; hiszen a csillogó érték termé­st „vizsgabizoKe tékozló, fénye nem válogat, mindenekre vetül. Jó lenni íegfordu 1 nak,'űvkörében. Élhető lesz tőle ez a kis-nagy hely. Szerette a : és előrejönní™. ndenki kap vató Sulyok Erzsébet : egy naps/.ert1 _ iVgS?A -A* *i elnök: Lednitzky Péter ó végén a vizsg _ Cpjk város |ovöképe Hriíindenkit érdekel" összteljesítfl végül három• irolják; „bukás"! imon nincs. A :nek az „A"-sokl íutatóra és fotj it alkalmasak, riásoknak va zagy a másik l vőjük, a „C"-sd ;rték a tanfoli legtanultak. A| :gtehetségesebbj t résztvevői júlj ürdóudvarban, ndezte divatbelj nakmajd. . _. ' 1 mtxky Peter: A Szegedért Alapítvány az ország egyik legjobban működő alapítványa. (Fotó: Nagy László) Alapítvány - Szegedért ni van a mán) ibreczeni Pál szomba­Lednitzky Péternek át a Szegedért Ala­ány soros elnöki ját. A Déltáv Rt. ve­izgatója a stratégiai, os jövőképével fog­*ó kutatási irányt ^é erősíteni. 'ióta tagja az elnökség­7 .u/árom esztendeje. e' Milyennek ítéli meg az tpítvány munkáját, tevé­Jfyégét, városban betöl­szerepét? ™ f/páom0mra egyértelmű, i Bandi iv'a Szegedért Alapítvány LP-keresked^ a városban' de az or" ig KeresKeu u az egyik ^^ Igykereskedlüo alapítvány. A támoga­latégiáját és kiválasztási CIO ferét mindenho1 elisme­'apasztalatom szerint a legrendelt sok és a díjazottak kivá­tóval, megjutalmazásával '•út egyetért a szegedi lemény. .'Szombaton ön veszi át a t>s elnöki tisztet. Tervez­alamilyen változtatást az ptívány munkájában ? V Szegedért Alapítvány _-<ege es a különböző szak­uratóriumok nagyon jól C, illetve végezték eddig tokájukat, hiszen rendkí­igalapozottan döntöttek a -'ptások odaítéléséről. Ter­hesen az alapítvány fi­fozási, pénzügyi kerete elődjön rtékéről! ncserép s áron val >latok áridőre ény sor 33. -644. véges, Így sajnos nem lehetett minden arra érdemes progra­mot támogatni, de a kiválasztás mindig elvi volt, a döntések pe­dig mindig konszenzussal szü­lettek meg. Strukturális, radiká­lis változtatásokat tehát nem tervezek. Egyébként is a soros elnök igazából primus inter pa­res, azaz nagyon kevés dolog­ban dönt. Úgy gondolom, hogy a Szegedért Alapítvány egyik legnagyobb értéke a döntésho­zatali mechanizmusának a de­mokratizmusa. Szeged egyéb­ként a története során most olyan időszakot él meg - s itt elsősorban a déli helyzetre gondolok amely rendkívül nagy lehetőséggel kecsegtet. Ezt az alapítványnak a maga hírnevével és presztízsével mindenképpen támogatnia kell. Az alapítvány elnöksége a kö­zelmúltban úgy határozott, hogy ezentúl támogat úgyneve­zett stratégiai, a város jövőké­pével foglalkozó kutatásokat is. En ezt az új irányt szeretném erősíteni. • Ön milyen jövőt jósol a Szegedért Alapítványnak? - Az alapítványnak jól meg­alapozott és sikeres a múltja. Ezt kell folytatnia az elkövet­kezendő évtizedben is. Egy ilyen alapítvány jövője a támo­gatóktól agg, ennek következ­tében mindenképpen indokolt folyamatosan bővíteni a támo­gatók körét. Szabő C. Szilárd A gálaműsor évről évre nagy sikert arat. (Fotó: Nagy László) Születtek és elhaltak alapítványok az elmúlt tíz esztendőben. A siker­történetekkel botrány­krónikák feleselnek. Vá­rosunkban közmegbe­csülés övezi a Szegedért Alapítványt, melyet tíz esztendeje, 1989. július 4-én nyolc alapitó cég hozott létre. Az évfordu­ló alkalmat ad a vissza­tekintésre. A Szegedért Alapítvány sikertörté­netének titkát Bádi Györggyel, a civil szer­vezet titkárával, a non­profit szektor elismert szakértőjével beszélget­ve kutattuk. Időben léptek a Szegedért Alapítvány kezdeményezői, ez a civil szervezet tízéves sikertörténetének egyik titka. A másik, hogy konkrét, von­zó és világos volt életre hí­vásának célja: díjakkal elis­merni Szeged szellemiségét, legkiemelkedőbb egyénisé­geit; támogatni a különböző, várost szolgáló kezdeménye­zéseket. Ezekhez szervesen társult a harmadik funkció, a nonprofit tanácsadás. Az eredményesség harmadik oka, hogy az alapítvány el­nökségében, s három kurató­riumában a város meghatá­rozó személyiségei tevé­kenykednek. Lényeges té­nyezőnek tartja Bódi György a nyilvánosságot is, ugyanis tudatosan átláthatóvá tették az alapítvány pénzforrásai­nak eredetét és felhasználá­sának útját. S legalább ilyen fontos, hogy politikamentes maradt a szervezet. A Szegedért Alapítvány díjazottjai olyan személyek, akiknek elismerése eddig ta­lálkozott a város lakóinak akaratával. Az egy évtized alatt összeállt listán olyan személyiségek neve olvasha­tó, hogy a Szegedért Alapít­vány díjazottjának lenni iga­zi kitüntetés! A reflektorfény a díjazot­takra irányul, holott jelentős a Szegedért Alapítvány tá­mogatói tevékenysége is. Az elmúlt egy évtizedben áta­dott 40 díj mellett 481 támo­gatást is kiosztottak. Az ará­nyokat az is jelzi, hogy az alapítvány által eddig elosz­tott 46 millió forintból kö­rülbelül 10 milliót a díjazot­tak, 36 milliót pedig a támo­gatottak kaptak. így aztán a Szegedért Alapítvány bábás­kodott száz külföldi tanul­mányút, ötven könyv, fél­száz tudományos konferen­cia születésénél. Szegeden a legnagyobb mecénás az önkormányzat. De minden nagyobb cégnek megvan a maga mecenatúrá­ja. A nonprofit szervezetek között azonban a Szegedért Alapítvány a legjelentősebb mecénás. E szerepkörre e szervezetet predesztinálja célvagyona: a 9,2 millió fo­rintnyi alapítótőke mára 20 millió forintra duzzadt. A nonprofit tanácsadással is foglalkozó Szegedért Ala­pítvány titkárától megtud­tuk: e szférában is érvénye­sül a Budapest-központúság. Például 1998-ban a körülbe­lül 50 ezer nonprofit szerve­zet 300 milliárd forintos be­vételének kétharmada a fővárosban jelent meg. Saját gazdasági háttere erősítését szolgálja, hogy a Szegedért Alapítvány tulajdonosa a szellemiségéhez kötődő ILS Szeged Nyelviskolának, me­lyet Bódi György - mint a cég ügyvezető igazgató is ­sikeres vállalkozásnak ne­vez. De ez az alapítvány festmények értékesítésével is foglalkozik, reklámbevé­teleket is elkönyvelhet, vagyis nem csupán adomá­nyokból él. Az elmúlt tíz évben az alapítvány háromszor költö­zött. Az első hét évét a Szent Mihály utcában, a Vöröske­reszt albérlőjeként élte, majd az új szegedi Rendezvény­házba került. Jelenleg a Sze­gedi Honvéd Kulturális Ala­pítvány által működtetett helyőrségi művelődési ott­honban, a Victor Hugó utcá­ban tevékenykedik. Tíz év múlva is létezni fog a Szegedért Alapítvány! - jelentette ki a közeljövőről Bódi György, mert itt a gaz­daság, a kultúra, a tudomány szakemberei egymásra talál­nak, a díjazottak és támoga­tottak kezet fognak egymás­sal. A Szegedért Alapítvány továbbra is számít adomá­nyokra. E civil szervezet po­litikamentes, független in­tézmény marad, mely csak az értékeket preferálja. Ú. I. • A régi elnök: Debreczeni Pál MM Szép évet zártunk" A Szegedért Alapít­vány soros elnöke, Deb­reczeni Pál, a Domet Rt. vezérigazgatója szerint az alapítvány azért őriz­hette meg az elmúlt tiz évben aktivitását, mert az elnökségi tagok rotá­ciós rendszerben váltot­ták egymást az elnöki poszton. • Milyen kötelezettsé­gekkel jár a soros elnöki poszt? - A soros elnöknek az egy év alatt nagyobb elánnal kell dolgoznia a pénzügyi és szervezési dolgokban, mint a 16 tagú elnökség többi tagjá­nak, akik egyébként egyen­rangúak az elnökkel. Azért van egyébként az évenkénti váltás a soros elnöki posz­ton, hogy egy személy ne tudjon rátelepülni az alapít­ványra. • Nem rossz a rotációs rendszer abból a szem­pontból, hogy az ember alighogy beletanul az el­nöki teendőkbe, máris a r i Debreczeni Pál: Az alapítvány pénzügyileg stabil. (Fotó: Nagy László) helyére ül az elnökség egy újabb tagja? - Egy alapítványnál az a legfontosabb, hogy zök­kenőmentes legyen az admi­nisztráció. Nos, a Szegedért Alapítványnál Bódi György titkár kiválóan dolgozik. Úgy segít, hogy nem nő rá a soros elnökre. A titkárnak a maga kompetenciájában ön­álló felelőssége van, s ez a rendszer bevált. Minden el­nökségi tagra rákerül a sor, s szerintem a Szegedért Ala­pítvány az éppen ezért tudja megőrizni az aktivitását. • Mi lesz tizenhat év után? - Újra kezdődik a kör. • Hogyan születnek a döntések? - Vannak dolgok, ame­lyekhez elég az egyszerű szótöbbség, másokhoz két harmados többség kell. • Milyen szempontok alapján döntenek a fődí­jas személyéről? - Egy a lényeg: a fődíjas Szeged köztiszteletben álló polgára legyen. Olyan vala­ki, aki erkölcsileg kikezdhe tetlen, és sokat tett a váro­sért. • Az elmúlt tíz évben volt-e vita a fődíjas sze­mélyét illetően az elnök­ségen belül? - Mindig egyértelmű volt, hogy kinek adjuk az adott évben a fődíjat. Persze, akadtak két-három fordulós szavazások, de nem volt vi­ta. • Hogyan értékeli az el­múlt egy évet az alapít­vány, illetve önmaga szempontjából? - Szép jubileumi évet zár­tunk. Az alapítvány pénz­ügyileg stabil. Ez köszön­hető az elnökségnek, a tit­kárságnak és az alapítvány kuratóriumainak. Sí. C. Sx. A díjazottak 1990 Szőkefalvi-Nagy Béla (fődíj). Barabás Zoltán (a tudományos kuratórium dí­ja), T. Nagy Irén (a művé­szeti kuratórium díja), Far­kasinszky Terézia (a társa­dalmi-állampolgári kurató­rium díja). 1991 Gregor József (fődíj). Grasselly Gyula (a tudomá­nyos kuratórium díja), Szecsődi Ferenc (a művé­szeti kuratórium díja), Gyulay Endre (a társadal­mi-állampolgári kuratóri­um díja). 1992 Ilia Mihály (fődíj). Al­földi Lajos (a tudományos kuratórium díja), Kass Já­nos (a művészeti kuratóri­um díja), Darvas Tamás (a társadalmi-állampolgári kuratórium díja). 1993 Varga Mátyás (fődíj). Simon Miklós (a tudomá­nyos kuratórium díja). Mentes József (a művészeti kuratórium díja), Nikolényi Gábor (a társadalmi-állam­polgári kuratórium díja). 1994 Straub F. Brúnó (fődíj). Tandori Károly (a tudomá­nyos kuratórium díja). Nagy Albert (a művészeti kuratórium díja), Liebmann Béla (a társadalmi-állam­polgári kuratórium díja). 1995 Péter László (fődíj). Te­legdy Gyula (a tudományos kuratórium dija), Baka Ist­ván (a művészeti kuratóri­um díja), Szőke Péter (a társadalmi-állampolgári kuratórium díja). 1996 Trogmayer Ottó (fődíj). Kristó Gyula (a tudomá­nyos kuratórium díja), Ka­rikó Terézia (a művészeti kuratórium díja). Molnár Amália (a társadalmi-ál­lampolgári kuratórium dí­ja). 1997 Tóth Béla (fődíj). Fe­renczy Lajos (a tudomá­nyos kuratórium díja), Ber­dál Valéria (a művészeti kuratórium díja), Keszthe­lyi Béla (a társadalmi-ál­lampolgári kuratórium dí­ja). 1998 Venetianer Pál (fődíj). Bor Zsolt (a tudományos kuratórium dija), Király Levente (a művészeti kura­tórium díja), Ónody Sarolta (a társadalmi-állampolgári kuratórium díja). 1999 Füzesi Kristóf (fődíj). Németh András (a tudomá­nyos kuratórium díja), Ju­ronics Tamás (a művészeti kuratórium díja), Csizma­zia György (a társadalmi­állampolgári kuratórium díja).

Next

/
Thumbnails
Contents