Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-30 / 176. szám

MÚL. 30 PÉNTEK, 1999. JÚL. 30. FESZTIVÁLNYÁR 7 ízban. A Lufi® f] hely a színház van, HoffnW a színpad fon? színházban eh ;g. Ehhez viszo" 1 kicipelni sza maasztalt mej színpadon őri ámad, az éi kés/ urak Utó? lókat, a statisí ak. Félreéi öntés sziik ínak cipeke*J dig felejtheti ikoroli mo0 nek azonban" larsogja a ik: - Ne c inetben mef •iségnek! endő vihogá® nek, talán et kező poén i csoportok ' gyér a viláí legkülönbo®2 , kmgaztkré ővács alatt rt a válasz3 ísvadász mo? 0 usogva,^- „ 'ovácsné"- / bid pornó tun László-ó® Mzott, akkor* lelet: „Ho& i László? W ilött.") Kisvár os, aki a k® ban még A idezőjeként napos oldal Testvérek A színpadot a tértől elválasztó korláton könyö­f* kölünk, a próbához használt lámpák itt már nem "otnak. Jótékony most ez a sötét. Most, pénteken lesz "t /lékműsora a rádióban - mondja az énekművész, [csit pergeti a szavakat, mint mindig felindult­s"gában. Hirtelen visszaemlékszem egy interjújára. eJott a szerkesztőségbe, fiatal volt, magas, jóképű, j/kodó. „Az új basszista!" - súgtak össze mögötte a yok. Valahogyan a családjára terelődött a szó. Csak "em a történész testvére? - kérdeztem, teljesen '"/legesen. Nagyon hasonlítottak egymásra. Azóta se atolkoztam senkivel, aki olyan nyílt büszkeséggel és an"yi szeretettel beszélt volna a testvéréről, mint akkor tokály Péter énekművész - Szakály Ferenc r'énészről. „Sokkal okosabb nálam! Én viszont Jobban énekelek!" - érzékeltette a közöttük lévő /retteljes rivalizálás, az életörömös élcelődés vgkörét. »Együtt nyaraltunk a Balatonon, amikor rosszul "'-hadarja most a Dóm tér sötétjében. De folytatni "em tudja, elfullad a hangja. „Még szerencse, hogy s/repet kaptam a Hoffmann-ban. Elfoglal /"mennyire." Int, megy föl a színpadra. Össze van törve. A/f'' ér ilyenkor a szó? Szakály Ferenc történész /•* akadémikus július 7-én meghalt. Az 57. évében. maradt a rengeteg befejezetlen kézirat. De amit a °r°k hódoltság koráról tudni kell, azt az ő eleven, olvasmányos stílusú munkáiból lehet tudni. ^ '"denki olvassa, aki ebben az országban még úgy él, °gy meg akarja érteni: mi, miért. E. S. dig a negye** Thealter 99 fesztivál :n engedeln? :entiket, Cof naszerte sz tagjait. Kész :ább: egy dás expres' Vologya bácsi iogy kettő, sem ívelt •án. \ek abban :oltak jól k, a komp' s vissza is úgy döntött' kinn alszafJ" 'jelek fölött­Alekszej Merkusev a régi zsinagógában (Fotó: Miskolczi Flóbert) •kok A személyes színházá­éi* ^//'mutatkozott be Alek­InezettaS&My Merkusev. Az orosz színészein, uvész ma 19 órakor Z £ fel a Kisszín­se/nzrco/w ^hzban •kei, feláll/ tberek köré<\ \ g sötétségből •I8S. ­, ször csak nagyon halkan erekek m y várQs egt- , g tan .^/"Tfodik át, elhúzzák a füg­a derengő félho­iXk laSSan láthatóvá vál~ / a világ díszletei: derékig L Papírházak. Majd egy to­. yéra üt, hogy hányat azt 1,1 tudni, és a város nyugo­, tér. Ekkor ébred fel Vo­gya bácsi, kidugja fekete "deres fejét a papírházak 'Sül, csak azért, hogy egy "s't leporolja őket, megtisz­a a kéményeket, és álom­tt szóljon a tetejükre, ő az *aka varázslója, aki miu­tiindent rendben talál, és ''ágítja a holdat, maga is /ni tér. k/zel a képpel indította ^temélyes színházát Alek­/ Merkusev. Vologya bá­^ ezután hazatér a pincébe, fura állatok, például egy ''nias, rózsaszín egér és ja. apró kutya társaságában " 1 napjait. A rádió kicsit ta­°ntörvényű, a villany is "ó életet él, az meg, hogy sz ísáról és k1 ősttanak a gőzerővel bach Hofl operáját. A abba is bea >gy a s: nilyen fejt1 rás. a víz olykor összekeverhető a petróleummal már nem is számít, hiszen a naptár min­dig péntek tizenharmadikát mutat. Egyszer, kegyelemből karácsonyt is, de utána, igen, kétségkívül megint péntek és tizenhárom, hiába minden próbálkozás, utána már na­pok se lesznek különben, így a dolog marad a régiben. Vo­logya bácsi olyan figura, aki mindenkinek ismerős vala­honnét, és azért nem bánja, hogy egyetlen kapcsolata a külvilággal - egy nő, valami­kori szerelem, mely nem is lehet más csak csalóka - nem is létezik, mert nem tud róla. Saját világának minden apró történésére a legérzékenyeb­ben reagál, csupa-érzelem ember, szürke vagy inkább mészporos hajjal, szakadt ru­hával és foghíjas mosollyal. Csak azt a valóságot hiheti el, ami az álom és képzelet határát súrolja, nem is tehet mást. Papírkellékek között, ha­miskás kuplékkal kísérve Alekszej Merkusev minden mozdulata és arcmimikája őszinte. Vologya bácsi lelké­ben a hétköznapi dolgok, ap­róságok.mind egy-egy csil­lag, így lesz az élet banális pillanataiból varázslat. K. L. • Aki ki akarta találni Magyarországot Új civilizáció hajnala Hankiss Elemér: Az ország szépen fejlődik, de nagy a zűrzavar abban a tekintetben, hogy hol a helyünk a világban. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hankiss Elemér szerint nincs értelme ellenállni a fogyasztói társadalom terjedésének, hanem az előnyeit kihasználva fel kell dolgozni azt. Az MTA Szociológiai Intézetének nyugalmazott igazgatója - néhány évvel ezelőtti mozgalmát folytatva ­most ismét segíteni kíván abban, hogyan találjuk ki Magyarországot. • A legtöbben íalán tévé­elnökként emlékeznek ön­re, az utóbbi időben azon­ban egy mozgalom is kap­csolódott a nevéhez, amelynek jelszava az volt: találjuk ki Magyarorszá­got. Nem sikerült kitalálni. vagy más oka volt annak, hogy erről ma már nem le­het hallani? - Egyrészt külföldre men­tem hosszabb időre tanítani, és ezért is gyengült el a mozga­lom. Amikor visszajöttem, úgy tapasztaltam, hogy renge­teg klub és egyesület foglalko­zik az ország felemelésével, s úgy éreztem, nincs már je­lentősége egy általános prog­ramnak. Most azonban megint azon gondolkodom, lehet és érdemes-e valamit csinálni, ami segíthetné az ország kilá­balását. Úgy látom, Magyaror­szág szépen fejlődik, de nagy a zűrzavar abban a tekintet­ben, hogy hol a helyünk a vi­lágban és Európában, illetve miben lehetünk a legjobbak abban az óriási világverseny­ben, amibe mi is bekapcsoló­dunk. Ezer apróságot ki kell találni egy városban vagy egy faluban is, amitől az élet jó. Egyik klubunk éppen Szege­den volt. Ebben a városban is gondolkodni kell arról, hogy a következő tíz-húsz évben miből profitálhat a legtöbbet, hogyan hozza ide a tőkét, mi­lyen kezdeményezéseket te­gyen, hogyan kell az életet ér­dekesebbé tenni, a szenvedést csökkenteni, az örömöt fokoz­ni. • Előadásában azt mond­ta, hogy a jövő évezred nagy harca nem az egymás mellett élő kultúrák, ha­nem a fogyasztói civilizá­ció és a hagyományos kul­túrák között zajlik majd. Ez a küzdelem milyen előnyökkel és hátrányok­kaljár? - Sok benne a lehetőség de a veszély is. Az életnek azokra a kérdéseire, ame­lyekre a hagyományos intéz­mények, mint az egyház, az iskola vagy az értelmiség nem tudnak választ adni, az új civilizáció a maga módján válaszol: alkosd meg a ma­gad életét, legyél boldog, bá­tor és sikeres. Ez egy radiká­lis önmegvalósítási program, amely azonban sajnos csak az egyénnel törődik, és azzal nem, hogy az egyén nem egyedül van a világban, ha­nem több ember között él, és a másikra is figyelemmel kell lennie. Az új civilizáció tehát még nem találta ki, hogyan lehet kombinálni a magam és mások önmegvalósítását, ezért az embereket egymással szemben elvadíthatja. Ameri­kában már kiépültek az ezzel szembeni védekezési mecha­nizmusok: nagyon erős a kö­zösségi munka, a helyi kö­zösségi felelősségvállalás. Európában még nincs ellen­súlya a radikális individualiz­musnak. • Ezek szerint nem kell hinni, azoknak, akik azt mondják, fel kell tartóz­tatni a fogyasztói civilizá­ció térnyerését? - Nem ellenállni kell, ha­nem földolgozni. Aktív prog­rammá kell fogalmazni azt, ami üzenetként sugárzik a médiumokból, és ebben a szülőknek és a tanároknak is segíteni kellene. Hegedűs Szabolcs • Értelmiségi nyári egyetem Az írástudók kritikája Hankiss Elemér, Len­gyel László, Pomogáts Bé­ta, Ágh Attila. Az előkelő névsor szereplői tartották a tegnap megnyílt értel­miségi nyári egyetem ple­náris nyitóelőadásait a JATE aulájában. A sorban a 10. nyári fórum köz­ponti témája: Régiónk Koszovó után. Az „Euroregionális konfe­renciaként" is emlegetett nyári egyetem igazgatója, Besenyi Sándor számos hat­árokon túli magyar politikai és civil szervezet képviselője mellett a román főkonzuli is üdvözölhette a megnyitón. A konferencián ugyanis a ma­gyar kisebbségek helyzete az egyik legfőbb téma. Ma szekciókban és kerekasztal beszélgetések formájában folytatódik a nyári egyetem munkája. Hankiss Elemér tegnapi nyitóelőadásában fűzte to­vább azokat a cikksorozatá­ból már részben ismert gon­dolatait, amelyek az ezredfo­duló globális valóságáról szólnak. Felfogása szerint az ezredforduló valódi konflik­tusa a hagyományos kultúrák és a most kialakuló (Ameri­kából hódító) fogyasztói ci­vilizáció ütközése. Míg ha­gyományosan a személyes életen kívüli forrása volt az élet értelmének (például Is­ten, a jövő, a társadalom jobb léte), napjainkban az önmegvalósítás, a személyi­ség kibontakoztatása, a radi­kális individualizmus lett az alapvető parancs, a múlt és a jövő nélküli intenzív pillanat Érkeznek a vendégek: Lengyel László, Besenyi Sándor, Szecsei Mihály képviselő (Jugoszlávia), Hankiss Elemér (Fotó: Gyenes Kálmán) lett az élet. Ezt sugározza a fogyasztói civilizáció összes eszköze. Tézisének igazolá­sára számos szemléletes pél­dát sorolt az előadó, elemez­ve a szines magazinok és té­vésorozatok által közvetített „üzeneteket", amelyek a vi­lág népességének meglepően nagy százalékára hatnak. Következtetése: mivel még nem tudjuk, hogy a kom­mersz, „locska" irodalom, a tévés trivialitások végképp elhülyltenek vagy segítenek feldolgozni alapvető érzel­meket, komolyabban kell venni ezeket, mint nálunk szokás. Lengyel László azt a nézetét fejtette ki, hogy nincs multipoláris világ, nincs regionális hatalmi me­gosztottság, mert mihelyst ez a rendszer kialakult (1997), azonnal működésképtelen­nek bizonyult. A világ egy­központú, az Egyesült Álla­mok világuralmi helyzete napjainkban nem vitatható. Ebből következik, hogy az egymást követő konfliktusok után nincs általános, csak egyedi rendezés. A balkáni háborúk lezárultával lezárult az amerikai érdekeltség ide­je, súlyosan téved, aki azt hi­szi, hogy az újjáépítés fogja az egész régió gazdaságát föllendlteni. Pomogáts Béla ugyancsak komor képet festett: a rend­szerváltozás utáni kelet-eu­rópai politikai elit erkölcsi állapotáról. Óriási versenyü­ket nem az elvek mozgatják, hanem a hatalom és a pénz megszerzésének és megtartá­sának stratégiája. Az új de­mokráciák „természetes eti­kája" a korrupció. Az új po­litikai elitekből hiányzik a konszenzuskeresés, a gyűlöl­ködés dívik és az érdek- és hatalomvédő gátlástalanság. Ágh Attila a pragmatizmus jegyében kijelentette, hogy a világ minden értelmiségi fa­nyalgás ellenére olyan, ami­lyen, nyavalygások helyett a mindig új problémák megol­dására kell koncentrálni. Je­lenleg itt a „belső" és „külső" Európa (az uniós és az Unión kívüli országok) tartós együttélésére, egymás­tól eltérő szabályrendszeré­nek összekapcsolására kell fölkészülni. S. E. programok Ma • Értelmiség '99 Nyári Egye­tem: ifjúsági szekció, Eko park; kulturális szekció, városháza; re­gionali tás szekció, Eszperantó u. 1.; terület- és vállalkozásfejlesz­tési szekció, városháza. Az előadások 9 órakor kezdődnek. • Thealter fesztivál: Szegedi fegyház és börtön 17 óra, Álló Idő Színháza (Börtönpassió); ré­gi zsinagóga kert, 17 óra Hattyú­dal színház (Kékszakállú); Kis­színház, Alekszej Merkusev 19 óra (Páros-páratlan); régi zsina­góga 21 óra, Mozgó Ház (Cse­resznyéskert); JATE Klub 22 óra Khanchi Dosh-koncert. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matiné­történeti kiállítás, Ohio és kör­nyéke képzőművészetének be­mutatója, Lucs Ferenc kép­gyűjteménye, patikatörténeti, ter­mészettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János gra­fikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotó­kiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Jó­zsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és mun­kássága clmú kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítá­sa a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelődési Központban R. Papp Piroska festőművész kiállítása O A Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat O A Somogyi-könyvtárban: ,3ábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • Lázár Pál festőművész kiállí­tása a Bartók Béla Művelődési Központban. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) O Az újszegedi fiivészkert min­dennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló ked­den és pénteken 19 órától láto­gatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „A Tisza szegedi szaka­szának egyik legveszélye­sebb része a kősarkantyú kőhalmaza - ahol néhány héttel ezelőtt a két egyetem­ista vízbe fúlt -, az alacsony vízállás miatt ijesztően emelkedik ki. (...) Innen fel­jebb, az úgynevezett szabad strandon csónakjában ül a fürdő éber mentője, Csiszár Bandi bácsi. - Jöjjön csak a partra ­kiált hangosan egy piros fürdősapkás nőre. - Hogyhogy, Bandi bá­csi? Hiszen a bolyán belül van és úszik - Úszik, úszik - mondja különös hangsúllyal -, de hogyan? Biztosabb, ha a parton gyakorol..." Horváth Lászlóné, 1963. július 20.

Next

/
Thumbnails
Contents