Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-30 / 176. szám

JÚL. 30 PÉNTEK, 1999. JÚL. 30. BELFÖLD 3 i szoboi Szegedi vásár (mt,) „ni idor megeső® -ligetfalui rúztak csütört var® h^recen (MTI) Közúton szállították Deb'kenbe azt a mozdonyt és temelyvagont, amelyeket a ákiai magy* W> évtől állít forgalomba a 're „csonk®" "ebreceni Erdei Kisvasút rnál a költő » ML a két felújításra szoruló évfordulója ozlekedési eszközt hullaMagyar Ko* aekvas áron, mintegy 600 iyi nagyköve"! ter forintért Szegeden vásárális Intézet^tU meg egy debreceni vál. i Magyar ^ a mozdonyt és a ' Magyarok] temeiykocsit üzemeltetésre ge, Somorja ^Jaatakht.-nak. A kisvasút a önkormá®fJC|enleg Debrecen és HárJai Magy* ^hegyalja között május 1a Cserkészi október 1-jéig köziekezett el koszolt- Az elmúlt évben több i ""tízezer utast szállított. >t# ság* Jász Expá (MTI) , Sdött Buk* JQszberény (MTI) ar-román *jA hazai kis- és középipar egyes bizHT^Plőinek vásári jelenléte lése. A maghatározó fontosságú, öttség Mad0^ ert ezek a vállalkozók tud'mimszter, a k a térségükben olyan íg magyar t» őots fejlődést produkálni, ésével érkezej"neiy motoija ,ehet a k|sebb osba. A mer'upülések életének is tőén a 11 "°"dta Torgyán József csüi ültek tárgyatokon Jászberényben, lg Martonyi, ol megnyitotta a II. Jász külügymin®r*Pot, a Jászság idei legnaián kollégájaj'Oob üzleti rendezvényét, ival kezdett íásokat. lánctalpasok dkÖté^ Szolnok (MTI) Lánctalpakat szerelnek a :usz (MTI) ^'""bajnokra Jász-Nagykunk abban azel '^nok megyében, hogy ily két Izraellé °úon mentsék a gabonát az izraeli mi®' ^sedett földekről, ám a mdelné a ® ">szermegoldás ellenére tkivonástafmarad búza a táblákon, •ól - közödig a megye 85 ezer heki főnök eg) ,/tyi búza vetésterületének apnak adott£ ^"tegy kétharmadáról taka:rjújában 0,ták be a kenyérnekvalót, trnok az "rmésátlag 3,3 tonna könyilatkoza'^ A rizsaratáskor haszik lehetőséi", speciális lánctalpakkal •ági megálW, terelt kombájn sem csohatnák a te'^zer, mert a leginkább elkivonást. 1esedett, elgyomosodott - , J^"01 gazdaságosan nem kárá* , learatni a termést. A I M megyei hivatalában MTI) jjjj> becsülik, hogy 8-10 ezer irtokon fel*1 *tár0n marad lábon a búENSZ-főtit** lefolyását, 1* k az iraki ® Biobarack vezetben vek kai és brit 1" s*ob (MTI) Mohamed Sí it fenyegeti* at okoznak öeéi Tett a gyümölcs az orraki külügy'T'g egyjk legnagyobb ősziilben kért«K""ckosában, az Euró Trust kárát: „Jáfl .""sült Kft. 138 hektáros erikai és a1 "M ültetvényén. A sok hogy vége' %>s lényegében nem tett esszív ak"' £ a gyümölcsösben, a hirraki gazdáin lezúduló vizeket gyortbagába szívta a zöld 'Vegtakaró. A gyümölcs"tek azonban a sok ned -^isé; ;g miatt nagyra nőttek, | VUUs|Sak> sietni kell a szedésA niost beérett Red Ha•A I • biobarackot a szedd mais csak rriO^u. akc'ó keretében is szűreid etik azok, akik az egészes táplálkozásra nagyobb ^•ot fordítanak. Kilónként f°rintért vihetik haza a levIERA rművek )0 FM 1 oo.oo1 ancia! 'ett gyümölcsöt. Az ülvény naponta reggel 8 5'ól délután 5 óráig tart itva. Gáterösítés ®sárosnamény (MTI) A terveknek megfelelően ad a felső-tiszai gáterősí.'j "melyre az idén 2 milli50 millió forintot fordíts.a térségi vízügyi igazga8- Az idén biztonságos I M-J.tfl j,r?,lire építik ki a TiszaIrVVJl^^t Kisar, Milota, Tisza„ ' ' árpa, Olcsvaapáti, TiL^sécse, Gulács és Tivadar étében. Menekult-körkép Indulnának haza A NATO-bombázások befejeztével fellélegeztek a magyarországi menekült táborokban (hivatalosan: befogadó állomásokon) tartózkodó menekültek: indulhatnak haza szülőföldjükre, kényszerűen elhagyott otthonaikba. A kezdeti eufória azonban gyorsan alábbhagyott, méghozzá akkor, amikor kitűnt, hogy a legtöbb menekültnek nincs megfelelő személyi irata. Enélkül pedig nem indulhat útnak. Az említett probléma mellett jelentkezett még néhány „kisebb gond" is: a jugoszlávok nem engedik át területükön a koszovói albán menekülteket. Az alábbiakban az illetékesek mondják el, hagy mi a jelenlegi helyzet hazánkban - menekült-ügyben. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal szegedi irodájában dr. Bárkányi Gábor igazgató arról tájékoztat bennünket, hogy a háború bejezése óta mintegy 50-en fejezték ki hazatérési szándékukat. • Milyen nemzetiségűek a visszatérők? - Vegyes. Van közöttük vajdasági magyar, szerb, de koszovói albán is. Közös jellemvonásuk, hogy közülük senki sem volt menekült táborban, hanem rokonoknál, ismerősöknél, vagy albérletben vészelték át a háborút. . • Milyen eljárást folytatnak ilyenkor? - Rövid kérelmet ad át az illető, amelyben kifejezi hazatérési szándékát, azt követően mi vissza adjuk útlevelét, eredeti okmányait, megszüntetjük a folyamatban lévő eljárást, erről adunk egy bizonylatot, azzal igazolják a magyar határszerveknél, hogy milyen célból tartózkodtak Magyarországon. A szegedi irodán egyébA rács mögül a szülőföldre készülnek. A kérdés: mikor és hogyan? (Fotó: Schmidt Andrea) ként 687-en fordultak meg a 78 napos háború alatt, ennyien kértek menedéket hazánkban a délszláv háború elöl. Dr. Bárkányi Gábor azt is elmondta, hogy a hivatal most végez egy felmérést a hazatérni szándékozókról, s ha annyian jelentkeznek, hogy egy repülőt „megtöltenek", akkor így szállítják majd haza a menekülteket. Tudniillik, a jugoszlávok „papír" nélkül, illetve a magyar hatóságok által kiadott igazolványokkal, nem engedik be a koszovóiakat az országba. Debrecenben, Szilágyi Zoltánné igazgató tájékoztatása szerint, körülbelül 560an voltak az úgynevezett csúcsidőben. Most mindössze 400-an. Nagy volt a mozgás, jöttek, mentek. • A koszovóiak is? - Ez minden nációra vonatkozott, a legnagyobb számban lévő koszovói albánokra is. Közülük azonban sokan azzal a céllal érkeztek, hogy valamelyik nyugati országból beutazási vízumot kapjanak. Ha ez megtörtént, akkor azonnal eltávoztak a befogadó állomásról. • Önöknél vannak-e délvidéki magyarok? - Igen, 56-an. Körükben nincs semmi mozgás, kivárnak. Békéscsabán a háború idején újabb épületet kellett nyitni a menekülteknek, annyian voltak. Székely Béla igazgató szintén a chartergépet említi, mint hazatérési lehetőséget. A koszovói albánok, törökök, romák száma egyébként 105, zömmel családos emberekről van szó. Eddig mintegy 30-an fejezték ki szándékukat a hazatérésre. A többiek kivárnak. Azt mondják, amíg Milosevics országlása nem szűnik meg, addig bizonytalan a helyzetük. • Vajdasági magyarok vannak-e a táborban? - A mintegy 100 délvidéki magyar is várakozó álláspontra helyezkedett. Közülük eddig mindössze egy nő tért haza - mondja Székely Béla. - A férfiak többnyire a zöldhatáron keresztül jöttek, tehát ők sem rendelkeznek semmilyen személyi okmánnyal. Ez pedig igencsak megnehezíti a hazatérést. Kisimre Ferenc • Csepel (MTI) „Tudjátok, ki vagyok, semmit sem veszíthetek!" - a fültanúk állítása szerint ezzel a felkiáltással rabolta ki egy fegyveres férfi csütörtökön, nem sokkal 15 óra után a Budapest XXIII. kerületi GrasTudjuk, ki ö? salkovich úton az OTP-fiókot - értesült az MTI a helyszínen. A tettesnek sikerült egérutat nyernie. Földön, vtzen és a levegőből is, mintegy 400an kutatják azt a férfit, aki csütörtökön délután kétmillió forintot zsákmányolt a XXIII. kerületben, a Grassalkovich úti OTP-fiókból - közölte a BRFK sajtóügyeletese az MTI érdeklődésére. Mint elmondta, a BRFK vezetője elrendelte a fokozott ellenőrzést a Csepel-sziget egy részén, illetve a Molnár-szigeten is. • Magyar Államkincstár: a legjobb fiók a Csongrád megyei Svájci típusú ügyfélfogadás Az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Államkincstár Csongrád megyei fiókja tegnap, csütörtökön délelőtt a szegedi Deák Ferenc utcai kincstári fiákban sajtótájékoztatót rendezett. Ezen ismertették többek között az állampapír-forgalmazói verseny eredményét is. A legjobb fióknak járó elismerő oklevelet Rantal Zoltán Csongrád megyei igazgató vette át. A Magyar Államkincstár 1996. november l -jén vette át a Magyar Nemzeti Bank egyes fiókjait, megalapozva ezzel saját, 19 fiókból álló értékesítési hálózatát - mondta el tájékoztatójában dr. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános igazgató-helyettese. Ezeken a helyeken a Kincstár az állampapírok vétele és eladása mellett teljes körű szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek. Az állampapír-forgalmazásban azért jár élen a kincstári hálózat, mivel a kisbefektetőt a legkisebb összeggel is fogadja, nincs limit, hogy az milyen értékhatáron alul nem vásárolhat állampapírokat. Aki a Kincstárnál vesz értékpapírokat, az tökéletes biztonságban tudhatja befektetését, mivel a kibocsátó és a vásárló között nem áll közvetítő. A hálózat által kezelt ügyfélállomány 1999. május 31-én 127 milliárd forint volt. A Magyar Államkincstár bruttó értékesítése 1999 első félévében elérte a 1814 milliárd forintot, amelynek 3 százalékát, 64 milliárdot a fiókhálózat bonyolított le. A Magyar Államkincstár a hálózat megyei állampapír-forgalmazó munkatársainak ösztönzésére évente egy alkalommal három hónapig tartó értékesítési versenyt rendez. Az ideit a februártól áprilisig terjedő időszakra hirdették meg. A verseny azt célozza, hogy az állampolgárok közül minél többen éljenek a számukra biztosított közvetlen állampapír-vásárlás és az állami számlavezetés lehetőségével. Az egyes fiókok ezt az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálásával és tájékoztatásával képesek támogatni. Mivel a „részlegek" között a konstrukciók és a marketing területén nincsenek különbségek, az értékelés során mérni lehet a saját teljesítményeket. A tavalyi első versenytől eltérően idén több mérőszámot határoztak meg az egyéb szempontok mellett a Kincstár munkatársai. Mérték például a fiók egy lakosra jutó állampapír ügyfélállományának 1999. január 31-hez képest bekövetkezett százalékos növekedését is. A versenyben a Csongrád megyei fiók végzett az első helyen (a második Békés, a harmadik Baranya megye lett). Az oklevelet dr. Borbély László András általános igazgató-helyettes adta át Rantal /Zoltánnak, a magyar Államkincstár Csongrád megyei fiókja igazgatójának. A fiókban 1999 első öt hónapjában 1 milliárd forinttal emelkedett az állampapír portfolió összege - mondta Rantal Zoltán. Csongrád megyében a legkedveltebb befektetési forma a kamatozó kincstáijegy, amelynek aránya a teljes ügyfélállományon belül 1997 vége óta 27ről 40 százalékra emelkedett. A fiók büszke az úgynevezett svájci típusú ügyfélfogadására, amelynek lényege, hogy a befektetőkkel egy-egy munkatárs külön foglalkozik, az igényeknek megfelelő megoldást kínál. Az épületet különben jelenleg újítják föl, az átépítés végén december közepétől az ügyfélfogadási időt is meghosszabbítják. F. K. jegyzet Csepp o tengerben A

biztosítók betartották ígéretüket, azaz segítettek és lejegyezték a számukra felajánlott ötmilliárd forint értékű, tízéves futamidejű államkötvénycsomagot. Az, hogy ez a megoldás mennyire van köszönőviszonyban azzal az eredeti „dorgálással", amellyel Orbán Viktor miniszterelnök úr illette nemrégiben a biztosítókat, szemlélet, pártállás, - némi cinizmussal vízállás kérdése. De nem járhatnak messze az igazságtól azok sem, akik az ügyben a kecske szerepét a kormányfőre, a káposztáét pedig a biztosítókra osztanák. A történet vége természetesen: hepiend. Egy kis ország miniszterelnöke is kérhet, s a nagy - néhány százesztendős múltat felmutatni képes - biztosítótársaságoknak ezt illik komolyan venni. Komolyan is vették, tényleg az évszázad vize zúdult alulrólfelülről az országra, bár némileg beárnyékolta az ügyet, hogy sokáig és fenyegetően lebegtette a kormányzat a biztosítási adókedvezmények drasztikus csökkentését. Ma már nem lebeg, a biztosítók segítettek, csak azt szeretném tudni, a kettő között van-e valami összefüggés? Maga a szokásos tranzakció nem érdemelt volna ekkora figyelmet, az ország tíz esztendőre kapott ötmilliárd forint hitelt a biztosítóktól. Kamatfizetés menet közben, tőketörlesztés tíz év múlva, egyben. A segítség szót közgazdaságilag csak akkor lehet használni, ha a jegyzők a piacinál rosszabb feltételek mellett, kisebb kamatra adtak hitelt a költségvetésnek. Egyik megközelítés szerint ez így van, hiszen a biztosítókon kívül más befektetők nem nagyon tolongtak a tegnapi jegyzésnél, azaz ennyiért nem kellett nekik az állampapír. Persze miért is tették volna, hiszen ezzel a fix, 9,56 százalékos átlaghozamú kötvénnyel szemben a hasonló állampapírok hozama 10,2 százalék körül volt a hét közepén. Orbán Viktor valamivel több mint két hete, szerdán, szokásos rádióinterjújában nevezte elfogadhatatlannak, hogy az egyik legnagyobb hasznot felmutató ágazatban működő társaságok úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne az országhoz. Az élőbeszéd hangsúlya, szóhasználata nem lehetett túlságosan piackonform, hiszen a biztosítók kénytelen voltak hangsúlyozni, hogy jogszabályok alapján működnek s csak érvényes szerződésekre fizetnek. A malmok elkezdtek őrölni, miközben a demagógiára fogékony elemzők azt is kiszámolták, hány nagyfröccsöt vásárolhatott magának a sarki becsületsüllyesztőben egyéves vagyonbiztosításának árából a vízkárosult, míg absztinens szomszédja időről időre befizette a díjat. r

anulságokkal minden szereplő gazdagodott, s ez fontosabb annál a néhány tized százalék kamatnál, ami a biztosítókat természetesen nem vágja földhöz, az államnak meg csepp a tengerben. Észrevették, a dorgálás óta egyfolytában esik. • Az ígéret szép szó A biztosíték jegyeztek • Budapest (MTI) A magyar biztosítók betartották a hét elején tett ígéretüket, és a csütörtöki rendes, nyílt piaci aukción 5 milliárd forint értékben jegyeztek a 2009/B jelú, 10 éves futamidejű államkötvényből közölte Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános igazgató-helyettese. A csütörtöki aukción a kincstár 5,250 milliárd forint értékben ajánlott fel államkötvényt, erre 6,414 milliárd forint értékben érkeztek ajánlatok. Az ÁKK illetékese elmondta, hogy a megállapodás szerint a biztosítók 9,56 százalékos, félévente fizetendő, éves kamatú, 10 éves államkötvényhez jutottak, amelynek bevételeit az árvízkárok enyhítésére fordttja az állam. A fizetési határidő, ami egyben a tőzsdei bevezetés napja is, augusztus 5-e. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára elmondta: minden tagvállalatuk részt vett benne, azon biztosítók is, amelyek közvetlenül nem érintettek a víz- és viharkárokban. A főtitkár nem árulta el, hogy melyik biztosító mekkora összegű kötvényt jegyzett. Korábban az ügyben érintett biztosítók azt közölték az MTI-vel, hogy piaci részesedésük arányában jegyeznek a kötvényből. Borbély László András a jegyzéssel kapcsolatban közölte, hogy az ÁKK-nak joga van plusz-mínusz 25 százalékkal változtatni az eredetileg aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiségen, ám az Államadósság Kezelő Központ csak 250 millió forinttal emelte a meghirdetett mennyiséget, amely így 5,250 milliárd forint lett. Elmondta, hogy a meghirdetett mennyiséghez képest 1,4 milliárd forintos többletajánlat érkezett, ám ebből csak 250 milliót fogadtak el. Ezt az államkötvény mennyiséget más befektetők jegyezték le. A piacon 37 milliárd értékben már forog a 2009/B jelű államkötvény a korábbi kibocsátásokból.