Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-29 / 175. szám

JÚL. 29. CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚL. 29. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 9 arország és •,ához, hog) k, akik me­lődéssel kő­tűvelésiigyi a a szakta­y ennek re­>ot is, mely• •z őgazdasá­a hivatalok létesültek. en eddig >s hangoltam zdatársada­kehiányje­hetünk. De ttságnak is p ebben se­en változik, térni. Mit* t megválto­tok regisíi' is új intéí­gunk meg­de mielőbb sznára lem l változató' iük kielégi' irt kerítünk szervezésé' idást segl'ó inek jele el rendszere­ik, haszom :e is gyűjti* í legyenek el hozzánk * • Átfogó rendezési terv készül Teendők vízkár ellen fe* a hódmezövásár­fey; Hód-Mezőgazda Rt. feleteinek 85 százalé­fe feü9yi szempontból s február óta fö'yomatosan üzemelnek 'fe'vattyúk, a belvíz °feta kár így is több milliós veszteséget fe a térség egyik leg­fetösebb mezőgazdá­éi termelőjénél. Ha csak a számadatokat ,-fe. akkor is megdöbben­"a he'yzet. A Hód-Mező­ffea Rt. termőföldjeit 1999. 17*1-és július 12. között a8 214 milliméterrel több . fejék áztatta, mint egy vel korabban. A vajháti te­I fe ezen belül is 334 mil­év e,er esett, ami az előző cSs képest 254 százalékos , apadékmennyiség növeke­Húzára a tenyészideje sz'ntén kétszer annyi mm) eső esett, mint a ta­jyi esztendő hasonló ido­mában. 5 Az *t. használatában álló 59 hektár bérelt szántó te­,'fenek 21 százalékán, a fe hektáron a tartós belvíz etésállomány, azaz őszi fezos, álló lucerna, új tele­8 fe lucerna és egyéb kalá­fes nagymérvű károsodását, Pusztulását okozta. A ked­tezőtle ózsef, M gyei Hivatal la Rt áés. matt; (714, ól lehetett les kínálat sítménye t idén az ,2, az Élet ísz, és a M' , --.en időjárás miatt 635 • ár terület vetetlen maradt, fea'a Mihály termelési ve­a feazgató-helyettes szerint °zamkiesés a termények feödött, illetve betakarítási °s2akra jegyzett tőzsdei ha­feós elszámolói áron csak feti kipusztult, illetve ve­r'ten területeken 230-280 fe'ó forintra tehető. Az elő­es felmérés szerint a káro­fett területen a kiesés mér­. e az átlagos hozamhoz ké­ód-Mezőga^fe a 33 százalékot jóval ilászos fajta*V feladja majd. Pedig a iden eddigi<V Mezőgazda Rt. eddig lődés mutatk',- r Wbb mint 14 millió fo­egy 350-eo' tot költött kárelhárításra, cellákat, genetikai tuP ndelkező anv ató területén" vízelvezetésre. A vásárhelyi részvénytársaság azt is felmé­rette, mi kellene ahhoz, hogy az ilyen károk megelőzhető­vé, vagy könnyebben elhárít­hatóvá váljanak. Az elképze­lés szerint a nagytérségi teen­dőket csak több lépcsőben, a különböző.vízkezelő szerve zetek összehangolt, egymásra épülő munkájával lehetne el­végezni. A vízügyi igazgató­ság feladata lenne első lépés­ben a nagytérségi befogadó belvízcsatorna rendszer hely­reállítása, míg az ezekbe csat­lakozó, úgynevezett társulati csatornáknál ugyanez a víz­gazdálkodási társulatokra várna. Az FVM-hivatalok, az önkormányzatok és a gazdál­kodók is belépnek a körbe, az ő dolguk a gazdálkodók meli­orációs rendszerének felül­vizsgálata, az új birtoktestek­hez igazodó új csatorna- és úthálózat megtervezése, majd megépítése. A szakértői cég felmérése szerint a részvénytársaságnál a meliorációs művek felül­vizsgálata mintegy 5 millió forintba, a teljes helyreállítása - beleértve a drén-rendszer, a műtárgyak javítását, a három­évenkénti lazítózást és a szi­kes területek talajjavítását -, közel 100 millió forintba, s a még szükséges 26 kilométer­nyi új csatorna kiépítése ugyancsak közel 100 millió forintba kerülne. Erre azon­ban még a termelési és piaci szempontból jó években sincs elegendő forrása a gazdaság­nak. A megye egészét tekintve a meliorációs rendszer felül­vizsgálata 73 millió forintba kerülne, s ehhez jönne még a helyreállítási, illetve a szük­séges új létesítmények költsé­ge. Mindebből kitűnik, hogy nélkülözhetetlen az összefo­gás, mert csak így valósulhat meg a nagytérség belvízkár okozta problémáinak megol­dása. Szakmai nap "nkatársunktól mag-kínálatával és csávázá­sával foglalkozó szakmai na­pot tartunk. A részletes programról a későbbiekben adunk tájé­koztatást. rt. a vetői® $ Csongrád Megyei zánt fajták® fefenácsadási Központ i, valamint3 , vJa az érdeklődők fi­tyeinek tud® ^ írektől kap" z"-án a kalászosok vető ilapján vála® olyan fajták Az oldalt szerkesztette: almaz, mely3 igényeket 6'(^ Fekete Klára minőségű6' ;ben. A part"] s>"\ "yóri hónapokban • Jubiláló gabonakutató Ismét szinen a szegedi fajták Ezekben a hetekben or­szágszerte napraforgó- és kukorica bemutatókat szerveznek a nemesítő cé­gek. Magyarország legna­gyobb és a szántóföldi nö­vényfajok legszélesebb választékával rendelkező intézményének, a 75 éves fennállását ünneplő sze­gedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-nak is bőven akad mutatni valója. A GK Kht. nemesttett nö­vényfajai: kenyér- és durum­búza, tritikálé, rozs, tavaszi ár­pa, őszi árpa, zab, kukorica, seprűcirok, szemescirok, siló­cirok, szudánifű, napraforgó, őszi káposztarepce, olajlen, szója, vöröshere, köles, földi­mogyoró, ricinus, sütőtök és amarant. A hazánkban elismert 120, a külföldön 23 országban minősített 80 GK és közös faj­ta évente átlagosan körülbelül másfél millió hektár vetésterü­letet foglal el. Magyarországon az elmúlt években a napraforgó vetéste­rület meghaladta a félmillió hektárt, s ezzel a kukorica és a búza után a harmadik legelter­jedtebb növény. Jelenleg 24 saját és közös nemesttésű, álla­milag minősített hibriddel ál­lunk a termesztők rendelkezé­sére. Külföldön 17 különböző országban 54 saját és közös hibridünk kapott állami elis­merést. A kiszombori bemuta­tó parcellákon 14 államilag el­ismert és 13 fajtajelölt napra­forgó hibrid mutatkozik be. Az Ex-399 kategóriájában eszten­dők óta az élvonalban szere­pel, s koraiságának köszönhe­tően nagy eséllyel kerüli el a csapadékos időszakban tám­adó gombabetegségeket. A ha­zai és külföldi köztermesztés­ben évek hosszú során át veze­tő, kiváló alkalmazkodó ké­pességű Viki jó általános re­zisztenciája révén biotermesz­tésre is kiválóan alkalmas. A intenzív körülményeket meg­háláló, jól sűríthető és nagy szárszilárdsággal rendelkező U-55 E évek óta stabil eleme a kínálatnak. Az 1996-ban elis­mert Sonrisa a modem, ideális hibridtípus megtestesítője, napjaink perspektivikus fajtá­ja­Az idén három új hibriddel gyarapodott a választék. Az amerikai sikerek után magyar minősítést kapott igen korai érésű Magóg kiváló termőké­pességével és kiegyenlítettsé­A kiszombori tenyészkertben virul a napraforgó. Az eső sem bántotta. (Fotó: Karrtok Csaba) gével tűnik ki. A korai érésű Madryn nagy termőképessége jó ellenálló képességgel páro­sul. A középérésű Masa extra magas olajtartalommal és jó rezisztenciával jellemezhető. A Magyarországon és egyben Európában is elsőként minősí­tett étkezési hibrid, a Marica-2 pedig az 1997-es szélsőséges időjárás nagy felfedezettje. Hektáronkénti termésátlaga 2 tonna körül alakult. A korábbi évek sikeres munkája mind hazai, mind külföldi vonatkozásban tovább folytatódik, évente átlagosan 8-10 új hibrid kerül hazai és külföldi hivatalos bejelentésre, 2000 tavaszán 4-5 új hazai mi­nősítés várható. A nemesítési programban a klasszikus fel­adatok (termőképesség, olaj­tartalom, koraiság) mellett kü­lönös hangsúlyt fektetünk a fo­kozott betegségrezisztenciá­ra. Külföldi partnereinkkel együttműködve olyan restorer vonalakat állítottunk elő, me­lyek biztosítják az új hibridek (Masa, Macha, Mayol, Mani­tou) valamennyi peronoszpóra rassz elleni rezisztenciáját. Ne­mesítési programot dolgoztunk ki a napraforgó két másik fő betegsége (Szklerotinia és Phomopsis) ellen, s figyelem­mel kíséijük az egyéb betegsé­geket. A másik növény, a kukorica iránti megkülönböztetett figye­lem is mindenképp indokolt, hiszen normál évjáratokban az őszi búza után a második leg­nagyobb területen, évente 1­1,1 millió hektáron vetnek sze­mes kukoricát. Ráadásul a szeszélyes időjárás következ­tében az idén még listavezető is válhatott belőle. A kukorica élettani igényeit legjobban ki­elégítő termőhelyekre a követ­kező hibrideket ajánljuk: az igen koraiak közül a Sze TC 277-et és a Borbálát, a korai­akból az Ellát, míg a középéré­sűek közül a Veronikát, a Sze TC 465-öt és a Katinkát (Sze SC 435). Ezek a hibridek az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján a legkorszerűbb fajták so­rába tartoznak. Intenzív, de csapadékban közepes ellátott­ságé termőhelyeken a fentiek közül a Borbála, Ella és Sze TC 465 hibridek szerepelnek jobban. A Sze TC 277 a csapa­dékosabb körzetekben, a las­san felmelegedő talajokon ki­váló, rekordtermésekre képes hibrid. Fővetésben a Sze TC 277, Borbála és Ella hibridek­kel érhetjük el az alacsonyabb betakarítási szemnedvesség tartalmat. A Veronika gyors szárazanyag beépüléssel jelle­mezhető, így a 20 százalék kö­rüli nedvességtartalmat gyak­ran korábban éri el, mint a vele azonos virágzású hibridek. A Bella, Gabriella és Sze TC 367 hibridek elsősorban a közepes adottságú termőhelyeken sze­repelnek jól. Azoknak a gaz­dáknak, akik hagyományosan termelnek kukoricát, és a ter­mést góréban tárolják, ideális a Sze DC 488-as hibrid. A Sze DC 488-hoz hasonló, de ko­rábbi a Sze SC 348 és a Sze SC 465 hibridünk. A homokta­lajokon gazdálkodók is sok­szor gondban vannak, mely hibridet válasszák A szegedi fajták közül a Sze DC 488, Sze SC 348 és a Bella hibridek ho­moktalajokon is jó ered­ménnyel termeszthetők. A szarvasmarhát tenyésztő gazdaságok tömegtakarmányát a kiváló értékű szilázs alapoz­za meg. A mai gyakorlat egyre inkább különbséget tesz a sze­mes és a silókészítésre alkal­mas kukorica hibridek között. Silótermesztésre a szegedi ajánlat a Sze TC 513 (késői), Sze TC 465 (középérésű) siló, illetve kettős hasznosítású hib­ridekre épül. A Sze TC 513 igényű az intenzív feltételeket, míg a Sze TC 465 a kedvezőt­lenebb termőhelyeken is jól szerepel. Silótermesztésre gyakran választják a Sze DC 488-at is. Aki pedig korábbi hibrideket keres, figyelmükbe ajánljuk a Sze TC 367 és Bella korai, illetve a Sze TC 247 igen korai hibrideket. Késői-, illetve másodvetésre több év egybehangzó eredménye alap­ján a Sze TC 259 (Anita) és a Sze TC 247 hibrideket tudtuk javasolni. Bemutatóinkról, fajtáinkról és a vetőmagbeszerzési lehető­ségekről a GK Kht. 435-235­ös telefonszámán kérhető to­vábbi információ. Táth Szeles István, Gabonatermesztési Kutatóintézet Szeged A minimálár nem megoldás A szerződésen kívüli sertések értékesítése még mindig nem indult meg. A megszabott mi­nimálár önmagában e kérdést nem oldotta meg. A felvásárló vágó­hidak nem kötelezhetők saját üzleti érdekük el­len való felvásárlásra. A kormányzatnak más tá­rolási vagy exporttámo­gatást kell adni, hogy a felvásárlás meginduljon. A gazdák beszélnek olyan felvásárlókról is, akik a mi­nimálár rendeletet nem tart­ják be. Ennek bizonyítására azonban nem vállalkoznak. A felvásárló cégek, amelyek egyáltalán felvásárolják a szerződött állományt, 2-3 hét elteltével fizetik ki az át­vett állatok árát. Ez különö­sen egy olyan tőkeerős cég­nél, mint a Pick, meglehető­sen visszatetsző. Véleményem szerint a sertésprobléma nem a mező­gazdasági kormányzat és a termelők, felvásárlók kizáró­lagos ügye. Ezért ennek megoldása nem csak ezektől a szervezetektől kérhető szá­mon. A jelenlegi 5-6 millió sertés egy normális belső fo­gyasztással, egy megfelelő külkereskedelemmel nem je­lentene problémát. A belső fogyasztás 1989-hez képest 40 százalékkal csökkent. A világpiacon a magyar termé­keknek egy magasan támo­gatott nyugati árral kell ver­senyezniük. A keleti piacok fizetés­képtelenek. Ha a kereskede­lem hibájaként még megem­lítem az indokolatlan, ráadá­sul gyenge minőségű húsok­ból álló importot, nem csoda a piaci zavar. Egyébként meggyőződésem, hogy ne­künk először a belső piacot kell rendbe tenni és azt meg­védeni. A fogyasztás nem csak a fogyasztói igény, ha­nem a fogyasztói fizetőké­pesség függvénye is. A szi­gorú inflációellenes politika helyes, de egyben veszélyes is, mert megfelelő fizetések híján nincs belső fogyasztás, de előbb-utóbb termelés sem lesz. Nem csak a fizetések emelkedésének mértékét kellene figyelni, hanem az áremelkedéseket is kordában kellene tartani. Dr. Tóth László, elnök, Csongrád Megyei Gazdakörök Szövetsége *t>en. A pao1' j. -"jvin nunupunuun iák megfe®' „ , ®"attartó telepeken, aS, ho*t«iji gazdaságok­sajnos, lakása­A Hód-Mezv^oqn 's kellemetlensé­korszerű ve* fe okoznak a nagy ;s szakembofeon megjelenő le­Hkezik, hoíjfe* Környezetünkben rendkívül s^ tfeos légyfaj él, ezek s mellett is leggyakrabban a vetőmagot * .fe » Állattenyésztők figyelmébe Hogyan védekezzünk a legyek ellen? légy, a szuronyos 'ólégy és a különbö­"ögölyfajok jelente­I 1 olykor szinte meg­batatlannak tűnő léniát. : kell vef". A legyek által okozott ká­hogy hiába"3 feözül az egyik legfonto­ajó válasz^ y, az állatok állandó zak­;lőző agrote® j|jSa. ami miatt egyrészt az naximumra'\,at°k termelése csökken, k a szemlél61 feészt az állandó védeke­ivetni a ten® ^ "űatt az állatok sérülése­latát, mert c® y( Szenvedhetnek, az ideges únőségi áru' fe°kkal pedig a gondozók­in. Az időjá® ,s meggyűlik a bajuk. :llenéreaH% ,égyirtó készítmények nél betakarít )a >ariyaguk, hatásmódjuk, yagok 5 tot® .Suk gyorsasága, tartóssá­;gű termésé''1 k e.s alkalmazásuk módja zögazda ^ '' A permetezéssel kijut­ki Plán csoportokba sorolha­tatható készítmények közül az egyik legelterjedtebb a NEO-STOMOSAN koncent­rátum, amely csak állatpati­kákban, állatorvosi receptre kapható. A készítmény 5 ml­es, 200 ml-es, 1 literes és 5 literes kiszerelésben kapha­tó. A legyek elleni kezelés során az állatot és annak környezetét is egyenletesen permetezzük le úgy, hogy 2,5 ml koncentrátumot ol­dunk fel 1 liter vízben. Az így lekezelt területen 2-3 hé­tig jelentősen csökken a le­gyek száma, bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a kezelés heti gyakoriságú ismétlése és az oldat töménységének növelése (1 liter vízbe max. 5 ml NEO-STOMOSAN) olykor szükségszerű lehet. Ennek a szernek az egyik előnye, hogy akkor is alkal­mazható, amikor az állatok az' istállókban tartózkodnak. Figyelni kell arra, hogy a ké­szítmény elveszti a haté­konyságát meszelt felületen. A NEOCIDOL 600 EC nevű készítmény szintén csak ál­latorvosi receptre kapható az állatpatikákban, kiszerelése 3x5 ml, 1 liter. Ezzel a szer­rel csak az istállót célszerű kezelni úgy, hogy 5 ml-t ol­dunk fel 5 liter vízben, és ez­zel 100 négyzetméter terüle­tet permetezünk le. Ettől a szertől körülbelül 1 hétig tartó hatást várhatunk. A frissen elkészített oldatot 1 napon belül fel kell használ­ni. Új termékként ebben az évben jelent meg a TICK­TOX-BT, amely a már nem kapható BUTOX nevű ké­szítményhez hasonló, zacs­kós kiszerelésű. Ezt a szert elsősorban a sertések külső élősködőinek elpusztítására és emellett a legyek távoltar­tására ajánlják. Egy zacskó (20 ml) 10 liter oldat készí­tésére alkalmas. Ez a készít­mény rövid hatásidejű, hi­szen a legyek elleni távoltar­tó hatása mindössze 1 napig tart. 2. A felületekre kenhető készítmények közül az AL­FA-MUSTOX a legelterjed­tebb, amely csalétkes légyir­tószer. A készítmény sza­badforgalmú, amely 150 grammos és 1 kilogrammos kiszerelésben kapható. Ez a légyirtószer magához vonz­za a legyeket, melyek a ha­tóanyag felnyalogatása után rövid időn belül elpusztul­nak. A készítmény zárt tér­ben 6-8 hétig megtartja a ha­tását, azonban arra figyelni kell, hogy a felkent irtószer a felületekről víz hatására le­mosódik, valamint meszelt felületre nem kenhető, mert a mész hatástalanítja azt. Fontos, hogy az utasítás sze­rint bekevert irtószert csak a legyek kedvenc tartózkodási helyeire kenjük fel, (gy 1 ki­log'ramm készítmény 500 négyzetméteres istálló egy­szeri kezelésére lesz elég. Gyakorlati tapasztalat az, hogy ha a szert víz helyett cukros tejjel keverik be és naponta a bekent felületet újra átnedvesítik, hatása je­lentősen növelhető. 3. A légyirtók egy másik csoportja a kihelyezhető csa­létkes szerek, mint például a GOLDEN MALRIN MUS­CAMONE is. Ez a szer zárt térben használható, szabad­forgalmú, melyet a legyek kedvenc tartózkodási helye­in kell egyenletesen, lehető­leg papírtálcára kiszórni, ahol a légy felveszi a hatóa­nyagot és szinte azonnal el­pusztul. Ez a légyirtó 4-6 na­pig tartja a hatását, és egy 250 grammos doboz 100 négyzetméteres helyiség légymentesftésére alkalmas. 4. A NEPOREX nevű ké­szítmény az előzőektől ab­ban különbözik elsősorban, hogy a légylárvákat irtja. Ez a szer kifejlett legyek irtásá­ra ugyan nem alkalmas, de a trágyában és az alom azon részében, amit az állatok nem taposnak, elpusztítja a lárvákat és így csökkenti a légyutánpótlást. A NEPO­REX vízoldékony granulá­tum, mely szárazon is ki­szórható, de permetezéssel, locsolással is kijuttatható. Használata során fontos, hogy a legyek költési helyé­re, általában a trágyára jut­tassuk ki, ahol az 2 hétig ha­tékony, így a kezeléseket célszerű kéthetente ismétel­ni. A készítmény 1 kilós for­mában kapható, 40 négyzet­méter egyszeri kezelésére al­kalmas. 5. Az istállókban alkal­mazhatók olyan szerek is, melyek igen hosszú hatással rendelkeznek. Ilyen a BU­TOFLIN, amelynek az a kü­lönlegessége, hogy 2-3 hó­napig hatékony és akár me­szeléssel (!) is felvihető a fa­lakra. Hatékony a repülő ro­varokkal és a mászó rova­rokkal (hangya, tetű, alom­bogár) szemben is. (Csak nagy kiszerelésben, állatpati­kákban kapható). 6. A légyirtó szerek leg­újabb csoportját alkotják az úgynevezett pour on (az állat hátára önthető és onnét fel­szívódó) készítmények. Ezek a szerek kizárólag a szarvasmarhák kezelésére alkalmasak. Segítségükkel hosszabb ideig távol tartha­tók a legyek az állatoktól, így alkalmasak legelőre járó és istállózott szarvasmarhák kezelésére is. A szereket a használati utasítás szerint az állatok hátára kell önteni. Ilyen készítmények a BA­YOFLY és a BUTOX-B 7,5 pour on is, amelyek alkalma­zása előtt feltétlenül ki kell kérni az állatorvos tanácsát. Dr. Filipsx István állatorvos, HÓD Állatgyógyászati Kft., Szeged

Next

/
Thumbnails
Contents