Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1999. JÚL. 28 SZERDA, 1 kommentár Rémregény A levágott lófej, döglött hal és szájba tett virág maffiaszimbólumok mellett, íme, itt vannak a vadonatúj gengszterjelképek: a slrhantba kapart ki­biztosított gránát, a szökőkútba rejtett márvány slr­emlékdarab és a sírdombról lopott fakereszt. Közép­Európában, annak is a Szlovákiának nevezett orszá­gában ilyesformán üzennek egymásnak és a rendőrségnek a bűnszövetkezetek. Azt eddig is tudtuk, hogy a Szlovákiának nevezett hely nem egy életbiztosítás. Ebben az országban ­ahol a titkosszolgálat volt vezetője és a kémelhárítás egykori főnöke raboltatja és hurcoltatja el a volt ál­lamfő fiát, hogy kompromittálja a székében lévő ál­lamelnököt - minden megtörténhet. Azon már nem is csodálkozom, hogy az ifjabb Kovác erőszakos el­hurcolásának, tehát magának az akciónak vélhetően a volt kormányfő, Vladimír Meciar volt az értelmi szerzője. Sötét korszak volt, amiben egyre-másra szer­veződtek és izmosodtak a gengszterklánok a Felvidé­ken, amelyek közül egyik-másik nemcsak otthon, de a környező országokban is szerzett magának hatal­mas pénzzel kecsegtető üzletet és területet. Osztottak, szoroztak, robbantottak, golyószóróztak. Egymást követték a brutálisabbnál brutálisabb események, n evallom, a mostani fakeresztes, gránátos, D szökőkutas jelzéseket nem tudom mire vélni, nem tudom, mi jöhet ezek után. Nagy bumm, vagy bilincskattanás a kézen. Az egész olyan, mint egy Rejtő-regény. Fülig Jimmy a fakereszttel óbégat, hogy övé a hatalom. Kiszámíthatatlan a történet vége. Gránát a maffiafönök sírjában • Dunaszerdahely (MTI) Máig „európai re­kordként" emlegetik Szlovákiában azt a március végén elköve­tett dunaszerdahelyi vé­rengzést, amikor egy bárban máig ismeretlen tettesek gépfegyverek­kel lemészárolták a he­lyi alvilág tíz tagját. A csallóközi város lakóit újabban ismét ezzel összefüggőnek látszó események nyugtalanít­ják. Több kedden megjelent szlovák lap beszámol arról, hogy az alvilági banda főnö­ke, Pápay Tibor sírjában szombaton egy kibiztosított gránátot találtak. A robba­nószerkezet a sír gondozása közben, a felső földrétegben elhelyezett műanyag doboz­ból került elő. Ugyanezen a napon egy 25 éves dunaszerdahelyi fér­fi, a pozsonyi Pravda szerint egy bizonyos R. Csaba ki­húzta a földből a Pápay sír­ján álló fakeresztet, s azt a vállán hordozta végig a vá­roson, miközben azt kiabál­ta, hogy ezentúl ő a helyi maffia vezére. Közvetlenül ezt megelőzően egy duna­szerdahelyi vendéglő kert­helyiségének szökőkútjában egy másik, két éve meggyil­kolt maffiavezér, bizonyos Cs. Mihály márványból ké­szült síremlékének darabját találták meg. A szökőkút alig karnyújtásra áll attól a helytől, ahol két éve egy to­vábbi maffiatag levágott fe­jét találták meg egy utcai vi­rágtartóban. Az új fejlemények a nyugtalankodó helyi lako­sok és a sajtó feltételezése szerint a nyitrai és a duna­szerdahelyi alvilág közötti „területhódító" ellentétek ki­éleződését jelzik. A pozsonyi Pravdának nyilatkozó járási rendőr­főkapitány azt mondta, hogy a rendőrség szemmel tartja a gyanús személyeket. A sírban elhelyezett ké­zigránát talán egyfajta üze­net a volt Pápay-banda élet­ben maradt tagjainak, mi­szerint immár új vezérnek kötelesek engedelmeskedni. A rendőrfőkapitány azt sem tartja kizártnak, hogy az új fejlemények „bizonyos vál­lalkozói körök akciójának" bizonyulhatnak, s hogy az érintett vállalkozók így igyekeznek elterelni a nyo­mozók figyelmét. A nyomo­zók asztalán ugyanis gyűl­nek a gazdasági bűnözés­ről, az egyes helyi vállalko­zói körök és az alvilág összefonódásáról szóló fon­tos adatok. Az érintettek tudják, hogy a bizonyítékok feltárása után a rendőrség határozott lépésekre készül. Az érdekelt körök talán az eljárást szeretnék ellehetet­leníteni, vagy legalábbis késleltetni - írta a pozsonyi Pravda. • Sztyepasin becsületes Oroszországot ígér Erösödik a nemzeti töke? • Washington (MTI) Szergej Sztyepasin orosz miniszterelnök azt ígéri, hogy becsületes, nyitott és a befektetése­ket ösztönző Oroszor­szágot épít, amely soha nem tér vissza kommu­nista múltjához, vagy hi­degháborús politikájá­hoz. Sztyepasin az amerikai üzleti körök legbefolyáso­sabb képviselői előtt Wa­shingtonban mondott beszé­dében leszögezte, hogy sem­milyen politikai vagy kato­nai válság sem veti vissza Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatát a hi­degháborús időkre jellemző szintre. Hangsúlyozta: a ko­szovói válság nyomán bebi­zonyosodott, hogy a legsú­lyosabb problémák ellenére is szilárdak maradnak az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatok. Hozzátette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsola­tai ma már az egyenjogú partnerségen és egymás tisz­teletén alapulnak. Az Oroszország gazdasá­gi fejlődésének stratégiáját és taktikáját felvázoló mi­niszterelnök szerint e kap­csolatrendszerben a stabili­tás és a befektetés a kulcs­szavak. A nemzeti tőke és ipar fejlesztésének, valamint a hazai vállalkozók támoga­tásának hosszú távú je­lentőségét is méltatva Sztye­pasin az orosz kormány leg­Szergej Sztyepasin orosz miniszterelnök (balról) és Al Gore amerikai alelnök Washingtonban. (MTI Telefotó) fontosabb stratégiai feladatá­nak nevezte a további dina­mikus reformokat tartalmazó hosszú távú program végre­hajtását. A taktikai feladatok közül a stabilizációban elért ered­mények megőrzését, vala­mint a gazdaságot megren­dítő tényezők, így a külső és a belső adósság, a költségve­tési deficit felszámolását emelte ki. Az ITAR-TASZSZ jelen­tése szerint Sztyepasin emlé­keztetett arra, hogy az orosz gazdasági válság a vártnál is gyorsabban lezárult, Moszk­va kialakította és egyeztette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal a legfontosabb gazdasági in­tézkedéseket. Aláhúzta, hogy a külföldi befektetések előmozdítása érdekében kor­mánya minden tőle telhetőt megtesz a kedvező feltételek megteremtéséért. Túlzottnak nevezte azokat a jelentése­ket, amelyek az orosz gazda­ság és bűnözés összefonódá­sáról szólnak. Az orosz kormányfő wa­shingtoni látogatásának az a legfőbb célja, hogy új életet leheljenek a gazdasági és technológiai együttműködés összehangolására hivatott amerikai-orosz kormányközi bizottságba, illetve felvegye a személyes kapcsolatot a testület másik társelnökével, Al Gore amerikai alelnök­kel. A találkozóra - akárcsak Bili Clinton amerikai elnök­kel - kedden került sor. A tárgyalásokon a fegyverzet­ellenőrzés és leszerelés kér­déseitől kezdve a koszovói válságon keresztül a gazda­sági és technológiai együtt­működés fejlesztéséig szá­mos összetett kérdéskör sze­repelt napirenden. Sztyepasin kedden talál­kozott James Wolfensohn­nal, a Világbank elnökével és az IMF magas rangú ve­zetőivel is. Az IMF való­színűleg szerdán hagyja jóvá az Oroszországnak szóló újabb, 4,5 milliárd dolláros refinanszírozási hitel folyó­sítását. • Kucina (MTI) A KFOR német egységei szombaton Koszovó déli ré­szén, Kucina település köze­lében több tonna nehézfegy­verre bukkantak, amely ko­rábban az albán gerillák ke­zében volt - jelentette be kedden Pristinában a KFOR szóvivője. A nehézfegyvereket, köz­tük aknavetőket és páncélök­löket a KFOR német egysé­Több tonna páncélököl geinek ellenőrzése alá tarto­zó területen, Prizrentől északnyugatra találták - kö­zölte Lutz Peters szóvivő. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) a történtek­re azt a magyarázatot adta, hogy elfelejtették tájékoztat­ni a KFOR-t ezeknek a fegy­vereknek a létezéséről - tette hozzá. Az UCK demilitari­zálásáról a KFOR-ral kötött megállapodás szerint a*Ko­szovói Felszabadítási Hadse­regnek július 21-én éjfélig valamennyi nehézfegyverét, az azokhoz való lőszerkész­leteket, valamint kiskaliberű automata fegyvereinek 30 százalékát le kellett adnia. A KFOR korábban elégedett­ségét fejezte ki afölött, hogy az UCK eleget tett a három hónapos leszerelési folyamat első szakaszában vállalt kö­telezettségeinek - emlékez­tet az AFP. Lelőtték az olajkárét • Szentpétervár (MTI) Egy nagy orosz üzem­anyag-kereskedelmi válla­lat vezetőjét lelőtték Szent­pétervárott - jelentette ked­den a Kommersant Daily című orosz gazdasági lap. A Baltic Financial In­dustrial Group vezérigaz­gatóját, Pavel Kapist Szentpétervár kellős köze­pén ölték meg kézi rakéta­vetővel és automata fegy­verekkel támadó ismeretle­nek. Két testőre is megse­besült. Kapis cége a legnagyobb olaj- és olajtermék-forgal­mazó Oroszország északke­leti részén - tette hozzá az Interfax hírügynökség. A vállalat az utóbbi időben az egyik legnagyobb üzem­anyag-szállító lett a szent­pétervéri, a murmanszki és a kalinyingrádi kikötőben. A gyilkosság valószínűleg összefügg a jövedelmező kikötői kereskedelemért fo­lyó ádáz konkurenciaharc­cal - írta az újság. Kapis az utóbbi években már volt vizsgálati fogság­ban csempészés és más gazdasági bűncselekmé­nyek vádjával. Az elmúlt hónapokban a benzinárak az országos át­lagot messze meghaladó mértékben emelkedtek Szentpétervárott, és hivata­los vizsgálat kezdődött, esetleges törvényellenes ár­megállapodás földerítésére. A finn Neste olajtársas­ág szentpétervári leányvál­lalatának alelnökét 1997­ben ugyancsak meggyilkol­ták a városban - emlékez­tetett a lap. Francia-német csúcs • Párizs (MTI) Jacques Chirac francia köztársasági elnök kedden Párizsban az Elysée-palotá­ban díszebéden fogadta Jo­hannes Rau német államel­nököt. Az ebédet követő sajtóér­tekezleten Chirac elmondta: nagy örömére szolgál, hogy a német elnök meghívására 2000 júniusában látogatást tehet Németországban. Chi­rac útjára valószínűleg 2000. június 26-27-én kerül sor, néhány nappal az Európai Unió soros francia elnöksé­gének megkezdése előtt. Chirac kiemelte, hogy a közelmúltban megválasztott német elnök első útja éppen Franciaországba vezetett. „Nem lehetséges kiegyensú­lyozott európai építkezés, ha nincs különösen erős kapcso­lat Franciaország és Német­ország között" - idézte az AFP. Rau elnök örömét fejezte ki, hogy hivatalba lépése után ilyen hamar találkozha­tott Chirac elnökkel. A talál­kozó, mint mondotta, nagyon oldott, bizalmas, baráti lég­körben zajlott le. A két poli­tikus már több ízben tanács­kozott egymással - külön­böző tisztségeket betöltve ­az 1980-as évek közepe óta. A keddi találkozón az eu­rópai véderőről, az unió bővítéséről, a balkáni hely­zetről volt szó. A két ország viszonyát illetően a felek egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a közvetlen kapcsolatokat a francia és a német emberek, társaságok, kisebb területi közösségek között. Teréz anya | Elsodort ai • Vatikánváros (MTI] • Szekszárd (MT Kalkuttai Teréz »« Megtalálták Sz boldoggá avatási el]3' annak az idős ass hivatalosan is meg" holttestét, akit a hé dődött egyházmegyei C hőszakadás követi ten. A Nobel-békedíjas '; szőlőhegyről lezúd ca munkásságára vonat] dort magával. A k tanúvallomásokat hm, rendőrség kérésére nak meg, és áttanulmánfj di mentőbúvárok i: zák a követői által kész'jj tek. Mintegy kilón életrajzi anyagot. Henri volságra az eltűnés bastian DSouza kalP'/ed patak hordalék; érsek szerint nem lehet 1 tak meg a 73 éves ni, hogy mikor emeli" temét. Özvegy T. 1 tárra a világ szegény*11* hagyta el a házát, h< megsegítőjeként t,sZjsen annak ; szerzetesnővért, „de a P elsodort gépkocsid szándékai és hívők nul"J tottak. nak kívánsága szerint > meglehetősen hamar so rülhet". A Teréz anya f a „2000. év szentje". Öcalan ügY' Ankara (MTI) , Az ankarai állambi" % sági törvényszék meg^]1 község utcáira. j®s térségére, ennek gyekből hatalma: ^fewygöttaláac te "a legfelsőbb bíróságom egységgel v Abdullah Öcalan P^/fek enyhítését teljes anyagát. A bet' tz több hétvégi h Kurd Munkáspárt ezekből öt sze vezetőjét a bíróság ju"a tűzoltóknak végén hazaárulás és íj elutánra az eső kosság vádjával hal*8yo«,avfz; ítélte. Ha a török ' felsőbb bíróság mege'" a június végi ítéletet, a" a parlamentnek kell d0' "OlUagt nie arról: végrehajtjáM* e9ers«>lók (MT halálos ítéletet a Uj, 2500 négj terrorista felkelőveZ*' ]«pterületű csomag Amennyiben azonban' « Egerszalókon a bírálja a döntést, aktó'Jpági Toruni Köts kell tárgyalni az Öd; ®agyar leányvállala rökországban '; /khelyű Bella-Hu: hajtottak végi* ö céget 1996-ban h feigyelországi pert. Törökországban óta nem lálos ítéletet. Elhunyt Ferenczy Jé^jjf^gionáiis izlo -! rom Kolozsvár (MTI) Életének alakja. Ferenczy Júlia 3 *Meten épüí'fel Á rabás Miklós Céh fiata" arható ' nak „Tizenötök" néve*R0 mertté vált csoportjávi pett először a közönség 1939-ban. Művészi kásságának elismerés®" 8u<JakP„: <MTI 1996-ban a Magyar Kö Min,PB "'JT, :asági Érdemrend TisZ11 öékű esztjével tüntették z°k a2 Vlagyar Nemzeti Gal*1 *ik hétj >an mintegy 30 műve " agy ért lató. cl2t és ittek el Görög kriti*geszitelephelyéré sasagi nroemrena yj- -u zsákmán , resztjevei tüntettek k k >s y Magyar Nemzet. Gal k hétfön k ban mintegy 30 müve 'gy értékű génkol hatÓ' íj'stnűsfal-b, L.k el a BPB Au Ozönv •kismaros (MTI) Ur'ási felhőszak; len a déli órákt kedd, is apadn Kötsze Hlélc, vi móta ;e'tiek hazai érté a Bella-Hunj °vákiában is 11 ' > al 'teieteit. Ma m 91: eV„ fe^lalkoztatnal hétfőn elhunyt Ferenc-) s*ág0n ^ ^ lia kolozsvári festóm"v z*m és raktárbázi a kortárs erdélyi mj ^beruházásként, festomuveszet kiemel* darában POV „4„, 'an egy négj n ' iatd költsége me mi|üó forintot. "írom a ,„., f0l,e8y Audi Qu • Urosevac (MTI) J kSvv e Kosztasz Sztmitisz Je„ Bora személj miniszterelnök Akisz/ , Mondottak el é copulosz nemzetved* ér,ékes műszaki miniszter tarsasagaban^ Valamim ^ napos látogatást tett K^Péoz, is raagukk voban, ahol Uroseva® felkereste a nemzetköz' •> kefenntartó erők kötél*, ^ *omn ben szolgáló görög eg) ^XltlUllkl get A 600 katona * NVi mondott beszedeben SZ C^ m mn t.sz kiemelte: az EÜj £közmunkást fo lasztast követett el, am' 'olyők . nem hárította el a kos* Jü^, f^1^.1 tragédiát. feügyj Igazgatósá p%ázatokon n Í .s d55 millió forir éh/1 mintegy 150 /Minek adnak ki Másuk szerint /adalékát a roir ! adja. A közm ' k természetesei ár- és a belv ty ek fenntartását f8y a töltésdom ,n tanításon, az a műtárgyak ka J az ártéri erdőáf PMetfelújításon. PVC-reluxa / Mufu 990,­Mintás, hurkolt padlószőnyeg Disxperzíl 390,. Padlófíle 4 m szélességben Szakszerű burkolatfektetés 390,- / 390,-m Szolgáltatások: • szőnyegszegés • szaktanácsadás házhoz szállítás , burkolatfektetés pvc-pataó 590,- / 790,­J NYITVA Hő>: 9-19Jg Sz : 9-14-ig : 9-13-ig • XKL.Váci út 152. (Ttl.:S5U741) • V5l.,Hunffiría kit 2t (7^. 303X1747) 1 XI.Budkfoki út 70. (TM 206-1939) lX..Sorokúri út 123. (Tkt.:20000S9) w/i'imw­•uskok,pktttút5 (J<LMI30H3I mm Súnrn4kvimiuttKaktJ53l4tJ3k> Sugkú, VkskrMyt Pktu. 3-5. (TklJOl 49HUI PADL0SZ0NYEG •

Next

/
Thumbnails
Contents