Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-27 / 173. szám

f júl.27 Kedd, 1999. Júl.27. Fesztiválnyár 7 inak, iz®» m. Itt maga imeg moz»! porcikáját"1 termett. M i a földet.» füstöl-porZI a táj. . r József sa® stásábanv: mai. Válj baleset-e^ áni (pé0 ikította a 9] ,b pillanat* ér József® címú w mosoly?®' s-halász®' nyal, háta ® kitett háló" :t a zsák®2 onty, ne® .valamilyf i „a hal idős az en tvány, h»fj innyebbü]1 intha leg°®1 a mego'Í iá a szaka*! in nyolcifj i-döndül0; as jeg. ;tértően 51. „Ki vag!1 Íja, „eza® ózsef mágf irkas C J napos oldal Szemdagasztás \7e gyerekeskedjünk, mondaná valaki, aki odavan 4 V a magyar filmekért, azért nézzük csak meg, mennyi jó magyar film született az utóbbi években. „Nojszen", ezekből jó néhány produkciót édesen szájára emelt a sajtó, és addig csámcsogott rajtuk, amíg az utolsó csepp nedű is ki nem folyt belőlük - magyarán mondva. Csakhogy aztán az a hatása lett az embernek, hogy e&ket a filmeket valójában nem is a mozikban látta, hanem az újságokban olvasva később, otthon levetítette magának, az ágyban, a fotelben. Mert néhány „bevételes" Produkción kívül szinte semmi nem került a mozik műsorára> például az idei filmszemle filmjei közül is alig-alig, " forgalmazók nem buktak rájuk (nem hazabeszélek), így az "Z eleven érzésünk támadhat, hogy van is magyar film, m«g nincs is. L>e ez valójában ma már nem is annyira érdekes, mint tehetne, az amerikai gumifilmekhez szokott nagyreményű tórzsnézőket ez egyáltalán nem hatja meg, sőt, talán felékesíti. Mint tette azt néhány fiatal a hétvégén, számszakiig hatan, akik negyvenórás mozizással beállították a műfaj világcsúcsát. Minden film között öt perc pihenőjük Volt, s minden harmadik filmre kaptak tizenöt percet, h°gy a természet erőivel kapcsolatba léphessenek, ftfgy tett az övék, nem cserélnék velük egy lyukas alsók V ért sem. Talán annyi könnyítést még kaphattak, h°gy a multiplexben, ahol dagasztották a szemüket, csak,s frankón amcsi filmeket adtak nekik, nehogy az értelem használata kizárja őket a csúcsdöntés lehetőségéből. Nagyon ügyes fiatalok, remélem, ha van közöttük még iskotás, akkor igazgatói dicséretet is kap. Podmaniczky Szilárd let ES sszú távú ÍZÓ1Ó, 11.) Kod11 telmében . teljes h® i működte" íkhez mé" terv. Elóf g végzése )kumentᣠse ellené^ gazdálko^ yázaton ntációt n® I 10032$ s a 1172 ilyán Rai" legkésőbb íámított 9 de. 10 óf] esen a K példányi czi vári" magyar, c napján • Harminckét órányi vers 4 teljes Petőfi • Munkatársunktól , Július 31-én és augusztus 7 és 23 óra között Petőfi andor minden verse hallható a Bartók rádióban. A Magyar „dió Rt. Irodalmi szerkeszége két éves munkával kéltté el harminckét órán át 7110 műsorát, mellyel a kettős "forduló, a szabadságharc és k°ltő halálának emléke előtt 1^teleg. Remekművek sora , ^lt most hangszalagra, vál a<Va ki; ( Va a nemzeti művelődés asszikus értékeinek megőrtet, újrateremtését, rendszeh Zesét. A szerkesztők feloasználták a Magyar Rádió fe]' ?rchtvumának legszebb káVeteleit, hangmémöki munVa' felújítva azokat. A költő rseinek hiányzó többségét °nban az elmúlt két év során nyolcvanegy színész közreműködésével pótolták. Az irodalom és a költészet barátai egyedülálló felvételekhez juthatnak, már a későbbi kiadás előtt, ha az egy-egy órás összeállításokat kazettára veszik. Több mint kilencszáz vers hangzik majd el olyan művészek előadásában, mint: Ascher Oszkár, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula, Csákányi László, Dunai Tamás, Eszenyi Enikő, Gábor Miklós, Garas Dezső, Haumann Péter, Hegedűs D. Géza, Helyey László, Kállai Ferenc, Kern András, Kézdy György, Koltai Róbert, Kubik Anna, Kulka János, Latinovits Zoltán, Mácsai Pál, Major Tamás, Reviczky Gábor, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari. Napvarázslat Munkatársunktól "Napvarázslat" címmel , ndez műsort a Forrás Hoaugusztus 11-én, a teljes fogyatkozás alkalmából. ifogram keretében a szálló djében kerti partit és fákfelvonulást rendeznek. A zenét az erre az alkalomra újra összeállt KFT együttes szolgáltatja; a teljes napfogyatkozást Bornai Tibornak külön erre az eseményre írt zeneművével kíséri a zenekar. A partit 12 és 17 óra között tartják. holtán u. a KVI v* értesítünk nem érik k a kiérti' ieghiúsul" szabályi ílattevők1 i rói arcképek Munkatársunktól „Magyar írók arcképcsarf a címmel nyílik meg fíer Béla festőművész fítása július 28-án délan 5 órakor. A tárlatot, melynek a Juhász Gyula Művelődési Központ ad otthont, dr. Magyarossy József nyitja meg. A kiállítás augusztus 11-éig tekinthető meg. , OKIRATOK, LEVELEK HITELES FORDITASA; biztosíték írni <®ged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-550 • Kossuth és Ferenc József is lakott benne Megújul a Kárász-ház Az 1845-ben épült Kárász-ház Szeged egyik legnevezetesebb műemléke. (Fotó: Miskolczi Róbert) A kiviteli tervek már elkészültek, a közbeszerzési eljárást már meghirdették, a pénz rendelkezésre áll: hamarosan elkezdődik Szeged egyik leghíresebb épületének, a Kárász-háznak a teljes rekonstrukciója. A munka első ütemben a homlokzattal kezdődik, majd az ablakoktól az udvar rendbetételéig a műemléknek 2001-ben el kell készülnie. Szeged egyik legnevezetesebb épülete, a Kárász-ház hamarosan megújul. A mostani ház elődjéről nem tudjuk pontosan, mikor épült, valamikor Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) készülhetett. Az építettető a horgosi Kárász Miklós volt, aki szegedi kúriát akart. A régi ház egy évszázadot sem állt, mert Kárász Miklós dédunokája, tekintetes Kárász Benő (1792-1874) uraság lebontatta és 1845-ben felépíttette helyébe a ma is látható házat. Kárász Benő ekkor Csongrád megye alispánja, három évvel később, a forradalom kitörésekor pedig főispánja volt. Kevéssé ismert nevezetesség - melyre Apró Ferenc helytörténész hívta fel a figyelmet - hogy 1845 október elsején, alig valamivel az épület elkészülte után e helyütt alakult meg a Szeged-Csongrád Takarék Pénztár (lényegében a mai OTP elődje), melyKárász-történelem Szeged modernkori történelmének fordulópontjaiban valamiképpen mindig részt vett a Kárász-ház épülete. Mai állapotába éppcsak felépítették, 1848ban olyan illusztris vendége volt, mint a szabadságharchoz hadakat toborzó Kossuth Lajos, aki 1848. október 4-én hatalmas hatású beszédet mondott a téren gyülekező szegediekhez. Kossuth Kárász Benő főispán vendégeként lakott a házban. A kormányzó a menekülő magyar kabinet élén 1849-ben is visszatért, és - bár szomorúbb körülmények között - július 11én itt mondta el élete utolsó hazai nyilvános beszédét A házat - a hozzá kapcsolódó Kossuth-kultusz ellenére - Ferenc József császár sem vetette meg, hiszen amikor 1857-ben Szegedre látogatott, ő is a Kárász-család hajlékát választotta szálláshelyül... A következő nevezetes dátum egy másik történelmi fordulópont, hiszen 1918. október 31-én a Szegedi Nemzeti Tanács innen jelentette be az őszirózsás forradalom kezdetét, az ünnepi szónok épp az idén 120 éves Móra Ferenc volt. És hogy ne csak egy kormányzó tegye tiszteletét, 1919 júniusában a Kárász-házban jelentették be a Kun Béla-féle vörös diktatúra ellen megalakuló Horthy-kormányt is... nek első pénztárnoka Konrád Keresztély, első könyvvivője Herz (Szivesy) József lett, elnöke pedig az a Klauzál Gábor, aki három évvel később miniszteri tisztséget is vállalt az első felelős magyar kormányban. A történelem során e ház lett az újkori Szeged talán „legtöbbet látott" épülete, a legjelentősebb látogató természetesen Kossuth Lajos volt, aki e ház erkélyéről mondotta el híres szavait: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége..." A Kárász-ház gyönyörű árkádjaival és "ablakaival valószínűleg abban az időben is reprezentatív épületnek számított, ehhez képest azonban elég kevésszer újították fel. A mostani rekonstrukció része a Kárász utca felújításának, s a szegedi önkormányzatnak ezt a törekvését milleniumi alapjából a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is honorálta. Igaz, a teljes rekonstrukció költségének csupán jelképes töredékét kapta meg a város, hiszen munkálatok összköltsége - lévén a Kárász-ház műemlék épület - meghaladja a négyzetméterenkénti 100 ezer forintot. Szöllősi Béla, a felújítást végző ÉKF Kft. műszaki igazgatója szerint a kiviteli tervek már készen állnak, s azokat a műemlékvédelmi hatóság is ellenőrizte. Ez utóbbira azért van szükség, mertt a felújítás során nem lehet változtatni az épület vagy tartozékai eredeti állapotán. Kicserélik, illetve felújítják az ablakokat, ajtókat, helyreállítják a festést, a födém felújítását pedig valószínűleg elemenként oldják meg, és arra is számítanak, hogy bizonyos tennivalók csak a „kivitelezés folymán derülnek ki. A rekonstrukció nemcsak az épültre szól: Szöllősi Béla elmondta, hogy a Kárász-háznak az udvarát és a környékét is rendbe szeretnék tenni, hiszen mindez a Kárász utcai felújítás része lesz. Az önkormányzat már megtette a közbeszerzési eljáráshoz szükséges teendőket, Így a munkák hamarosan megkezdődhetnek. Az első ütemben a homlokzat rendbetétele történik majd meg, majd ezt köveü a teljes rekonstrukció, mialatt az ott lévő üzletekhez nem nyúlnak. Ha minden rendben halad, az utcával egyetemben a Kárász-ház felújításának is 2001-ben el kell készülnie. Panok József • Konferencia a városházán Nemzetiségi törvény - 1848 • Munkatársunktól „A nemzetiségi és polgári szabadságjogok kiteljesedése az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utolsó időszakában" címmel tudományos konferenciát rendeznek július 28-29. között a városháza dísztermében. 28-án 10 órakor dr. Mészáros Rezső köszöntőjével indul a rendezvény. Előadások: 10.30-11.45- Diószegi István: A nemzetiségi politika indítékai Európában a XIX. században; Egyed Ákos: A magyarországi nemzetiségi kérdés a román történetírásban; Katona Tamás: Út a nemzetiségi törvényhez. 14.00-15.40 - Varga János: Utolsó kísérletek a magyarromán megegyezésre; Sokcsevits Dénes: Egy kései felismerés (horvát vélemények 1848-ról másfél évtized múltán); Pelyach István: Magyar-szerb viszony a szabadságharc utolsó időszakában; G. Tóth Ilona: Magyarok és nemzetiségek a Délvidéken. 16.00-17.40 Bona Gábor: Nemzetiségek a honvédseregben; Zakar Péter: A nemzetiségi kérdés egyházi interpretációi 1848/49-ben; Deák Ágnes: A „Gleichberechtigung" eszme szorításában. Kísérletek a nemzetiségpolitikai elvek újrafogalmazására Magyarországon, 1849-1861. A konferencia csütörtökön folytatódik. • Komédia a fürdöudvarban Négy meztelen férfi • Munkatársunktól Mától három estén át a világhírű komédiaszerző, Marc Camoletti Négy meztelen férfi címú kétrészes vígjátékát láthatja a közönség a Tisza Lajos körúti Belvárosi Fürdő udvarán. A Várkonyi Gábor rendezésében színre vitt darabot már évek óta nagy sikerrel játsszák a Vidám Színpadon. A szereplőgárda parádés: Georgette szerepét Kállai Ilona, Bernardot Böröndi Tamás, Spartacust Zubornyák Zoltán, Janine-t Nyertes Zsuzsa, Bertrand-t Straub Dezső, Jacqueline-t Rátonyi Hajnal, Bettyt Mihály Mariann és Jeant Boros Zoltán játssza. „Ha van lakásod és meg akarsz szabadulni az albérlőidtől - adj fel egy apróhirdetést. Ha zongoratanárnő vagy, és nincs tanítványod - adj fel egy apróhirdetést. Ha festőművész vagy és nincs modelled - adj fel egy apróhirdetést. Ha szolgáló vagy egy háznál, és féijhez akarsz menni - adj fel egy apróhirdetést. Ha két órán keresztül egyfolytában nevetni akarsz, nézd meg ezt a színdarabot, mert hirdetésedre jelentkeznek, méghozzá Marc Camoletti sajátos szabályai szerint." A fürdőudvari rendezvénysorozatban augusztusban is bemutatnak egy Camoletti-komédiát, a Hatan pizsamában című bohózatot, amelynek két főszereplője Mécs Károly és Szerencsi Éva lesz. programok Ma • A Dugonics téren 9 órától a Csongrád Megyei Kézműves Kamara III. kézműves vására. 0 A fürdöudvarban 20.30 órakor a Budapester Klezmer Band koncertje, közreműködik: Dunai Tamás. • Thealter-fesztivál: a Régi Hungária Szállóban 20 órától: Andaxinház: Még távolabb '99. 21 órától a Széchenyi téren: Maskarás Céh: Világfa. 22 órától: Utolsó Vonal: ÉS, avagy egy forradalom hamis történte a színház tükrében, vagy fordítva című előadása a régi zsinagógában. A JATE-klubban Dévényi Ádám koncertje 24 órától. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelődési Központban R. Papp Piroska festőművész kiállítása. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 919 óráig látogatható. a DM irta „Az MNDSz ezenkívül külön bemutató bérleti páholyt fizetett elő különböző kisebb üzemek élmunkásai számára. Az élmunkáspáholyokat az MNDSz a színházi évad kezdetétől virággal és zöld ágakkal disziti, minden páholyon megfelelő jelszavas táblákat helyeznek el az élmunkások népszerűsítésére." 1948. július 21. M