Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

FÚL 23. PÉNTEK, 1999. JÚL. 23. FESZTIVÁLNYÁR 7 l ttila piáik mi pedig'1 ybárótasz* lajdonképp® arter, vagf adkét intéz ra roppf" let az Ed'' npadánf •iát szobai m úgy fe'f tani a dísz" e a Dóm *f i színpadi"' ényt okozz"" , mintha & ilt volna. N* :tett haszna" i Háry János s elemeit." kadozott," lt álmodni"1 ;yanis temesi láp* 1 méteres forgószínr lel az ErP idának, ez"' llszlet be"1 sére elég * itívak az e" jelmezek, r •etét, így iást, igazi V lünk kiállt iből. iriilt a ned testi p napos oldal KrumpKsors Amikor átklikkelek egyik kereskedelmiről a másikra, Hankiss Elemér beszél Mint általában, most is érdekesen, éleslátással, meggyőzően. Arról, hogy miért szeretjük Esmeraldát, a most futó - talán szintén brazil - szappanopera hősnőjét. Legalább annyira, mint egykor Isaurát, ezt a rabsZolgasorban tartott szépséget, akinek fölszabadítása céljából, emlékszünk, gyűjtést szerveztek a szabad magyar tévénézők. Azért szeretjük, mert Esmeralda jó - mondja az okos ember. Mert a saját való világunkban is a jókat szeretnénk szeretni csak az a bibi, hogy nem találkozunk veAkikről kezdetben úgy hisszük, hogy jók, utóbb azokbon is rútul csalatkozunk. RUkábban fordítva. Mindenesetet meg vagyunk keveredve, káoszban érezzük magunkat. "agyunk éhezve az átlátható világra, a tiszta viszonyokra• így leszünk pamlagkrumplik. (Az angol kifejezés ma&ar tükörfordítása azt jelenti, olyan emberek, akik folyton " 'évé előtt ülnek és nézik amit látnak, szinte moccanatlanul Megkrumplisodva.) Hankiss kisvártatva cédulákat húz elő és fölolvas jónéhány mondatot, amiket a szóbanforgó szappanopera szereplői mondtak volt. És Hankiss azt "rónája: ezek a mondatok szépek. Mivel én nem jegyzetellem, most nem tudok idézni legföljebb egyet. „Ne sírj, kicsim!" - mondja Hankiss, illetve idézi a folytatásos egyik ferfiszereplőjét és kifejti, mennyi gyengédség, egyszersmind férfias gyámot búvik meg ezen egyszerű szavak mögött és mennyi bensőséges szeretet és mennyire vágyják ezt a nők. •>Hát mond ma valaki ilyeneket?" - kérdezi a filozófus köllöileg. A műsorvezetők érzékenyen reagálva a kérdés jellegere meg se mukkannak, de azért a tények szigorú tisztelelében metakommunikatlve nemmel felelnek, azaz tagadóig rázzák a fejüket. A pillanat drámaisága elemi erővel sarkall a könyörtelen önismereti konzekvenciára: számkivetett vagyok, a világom idegenje. De minimum törpe kisebbség. Egy: nem is">*rem Esmeraldát! Kettő: nekem mondtak már ilyent! Most mi legyen? Sulyok Erzsébet Albániai képek akció hoss :raház egf saként sze" >n, a diszk" rátom és • Kiállítás az Impala Házban akihez ói szen hal: nai és effl' . Amikor P •ábor tav»l< őpróbája & dezte, haji" gíteni a szabadi® mi, úgy ér® azzal Pét' iy tisztessé n. Bruzák Noémi albániai felvétele «Az elzavart nép" eímr"e| nyílt kiállítás az BruA?LC Noémi fotóriporter *joániában készült képeiöl Impala Házban. A fo. ®9y albán határ menti í®r®s táborában készül"» nem a politikáról és 0 katasztrófáról, hanem ' azt megélt emberekről Gólnak. Bruzák Noémi tíz napot tölaz albániai Kukesben, az fj án-koszovói határ közeiéin fekvő városok egyik legnamenekülttáborában. A ®ves fotóriporter a székesfehérvári Magyar Speciális Men* csapatával együtt dolgo*°tt. akik a Koszovóból érkező ^nekülteket látták el. A májasban készült képekből összeütött kiállítást Dorogi Sán°r. az MTI Rt. elnöke nyitotta "ig, aki beszédében irigységszólt, arról, hogy a fotók . ármikor hitelesebben beszéltnek a szövegnél. Bruzák °émi képei is hitelesen ábrázolnak egy olyan vidéket, ami gyönyörű hegyekről és zöld vidékről is szólhatna. Az előtérben viszont olyan emberek vannak, akiknek arca szenvedésről és nélkülözésről tanúskodik. Nincs vér és nincsenek gépek. Helyette az van, amit egy fiatal nő lát: infúzióra kötött kisfiú, öreg asszonyok batyuikkal, tejtől maszatos kilencéves fiúarc. Akad olyan kép, amely akár egy kiránduló gyerekcsoportról is készülhetett volna, csak a teherautó és a riadt arcok árulják el őket. A katasztrófákról készült megdöbbentő fotók általában fekete-fehérek, növelve a művészi hatást. Noémi színes képei erősítés nélkül fejezik ki azt, amit ő látott. A színek itt kiemelik a háttér szépségeit, de élezik az emberi sorsok és a környezet kontrasztját. Kamerája előtt nem a koszovói nép tragédiája jelenik meg, hanem azok az emberek, akik átélik ezt a tragédiát. J. R. Vtv-terasx kapható A Fesztivál-terasz mai adásán először Lékó Péter ^""nagymesterrel láthatnak "5s*élgetést, majd megmutatja a műsor készítői Szeged eJtett zugait. Szó esik a köe'gő napfogyatkozásról, egtudhatják, mi történik a grafikai művésztelepen, és programajánlatot kapnak a hétfőn kezdődő Értelmiségi Nyári Egyetemről. Ma is lesz játék, s hasznos tanácsokat kapnak a hétvégi időtöltéshez. A műsor kezdési időpontja ezúttal is este 10 óra. • A hun-székely hamisítástól a kínai bibliáig Bábel a Somogyi-könyvtárban A könyvtár kiállításának jó része az eredeti Somogyi Károly-féle hagyaték része volt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Bábeli nyelvzavar címmel érdekes kiállítás nyílt a Somogyi-könyvtárban: az egzotikus idegen nyelvű könyvritkaságok nem mindennapi látnivalót nyújtanak. A Bábeli nyelvzavar tárlata kiváló alkalom arra, hogy a nagyközönség közelről láthassa a könyvtár kincseit, melyek jó része még az eredeti Somogyi Károly-féle hagyatékból származik. A tárlat rendezője, dr. Csúri Károlyné, a könyvtár tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a Bábeli nyelvzavar természetesen a sokféleségre értendő: a látogató megismerkedhet a kihalt írásokkal, a föníciai, egyiptomi hieroglifákkal, a skandináv rúnákkal, a székely rovásírással, illetve a gót és angolszász írással, majd igazi könyvérdekességekkel. Kiállítottak 1516-os könyvet a héber nyelv hangsúlyairól, arab csillagászati tudományos és földrajzi munkákat, illetve francia-arab-perzsa-török szótárat, eredeti szansztkrit írásokat, köztük egy szanszkrit-tibeti-mongol háromnyelvű kiadást a buddhizmus alapfogalmairól. A tibeti nyelvről szól Körösi Csorna Sándor híres tibeti szótára is, melyet szintén láthatnak az érdeklődők. Ugyancsak láthatunk 1856-ban Sanghajban kiadott bibliát, Napóleon által szponzorált kínaiA nagy hamisítás A múlt század végén a Somogyi-könyvtárban felfedeztek nyolc régi könyvoldalt, székely rovásírással sűrűn teleírva. Mivel a rovásírásból addig csak töredékeket találtak, nem csoda, hogy a szegedi lelet óriási szenzációt keltett. Több évnek kellett eltelnie, és sok tudós kompromittálódott, amíg kiderült, hogy Somogyi Antal (aki nem állt rokonságban a könyvtáralapító Somogyi Károllyal) ügyes hamisításáról van szó. A székely-magyar kultúra lelkes csodálója így szerette volna felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy élő irodalmi nyelvről van szó... A szerző még arra is vigyázott, hogy régi gubacstintát és régi papírt használjon, illetve hamisítását aprólékos, körültekintő „tudományossággal" végezze és a székely nyelvezetnek megfelelő kifejezéseket vessen papírra. A „hun-székely" rovásírási hamisítás eredeti oldalai is láthatóak a Somogyi-könyvtár kiállításán. francia szótárat, illetve egy illusztrációt a ju nevű legrégebbi kínai írásemlékhez, melyre a mai kínai írásjeleket vezetik vissza. Az örmény nyomtatványok közül igazi érdekesség az a könyv, amelyet a 18. század végén a Velencéhez tartozó Szent Lázár kolostorszigeten nyomtattak: ezen a szigeten az örmény szerzetesek a mai napig könyvnyomtatással foglalkoznak. A cirill betűs írást egy 1760-ból származó mű, Lomonoszov könyve, a Középkori Oroszország története képviseli. A kiállításon nemcsak a klasszikus nyomtatott írás kapott szerepet, hanem a látogató megismerkedhet az angol, német, amerikai, francia, sőt orosz gyorsírásokkal is. Gyorsírással jelentek meg könyvek is, a századfordulón az írógép elterjedése előtt regényeket is adtak ki, sőt a kiállításon látható egy angol parlamenti gyorsírásos kiadvány a királynak a parlament előtt elmondott beszédéről. A másik nem mindennapi írás a vakok számára készült: a ma elterjedt Braille-írás mellett több típus is ki van állítva, köztük a Zsoltárok könyvének német nyelvű régi átírt változata is az Egyesült Államokból. Az igazi könyvritkaságok felől érdeklődők három igazi könyvcsemegét is találnak: egy 16. századi, Antwerpenben készült poliglott biblia, melyet a világ egyik legszebb könyvének tartanak, s mely nyolc nyelven jelent meg, többek között arabul, héberül, és khaldeus magyarázatokkal. A másik kiadványból 1657-ben Londonban mindössze 12 példány készült és a szír vagy arab nyelv mellett közli az illető kifejezés pontos latin fordítását, valamint a latinba ültetett szöveget is. E bibliakiadáshoz a 17. század közepén egy Cambridge-i professzor, Edmund Castelli készített tudós szógyűjteményt, a könyvre azonban ráment a vagyona, a várt bevétel sem jött, így a szerző az adósok börtönében végezte, a szótárt pedig lefoglalták, majd a megmaradt példányokat megsemmisítették. A Somogyi-könyvtár kiállításán található példány egyike azon keveseknek, amelyeket sikerült eladni, így ez ma rendkívüli könyvritkaságnak számít! A Bábeli nyelvzavar című tárlat a Somogyi-könyvtár aulájában egész nyáron nyitva tart, a látogatók bizonyosan érdekes élményben részesülnek majd. Panek József Nemzetiségi olvasótábor Szegeden, a Tábor utca 7/B szám alatt, egy két teremnyi helyiségben működik évek óta a Csongrád Megyei Nemzetiségi Báziskönyvtár. Az intézményben idén nyáron is olvasótábort rendeznek határon túli magyar fiatalok számára. A belépőt rend, tisztaság és igazi könyvtárcsönd fogadja. A polcokon nyelvek szerint felosztva sorakoznak a könyvek és a lexikonok. Van lehetőség helyben olvasásra, kölcsönzésre, és idegen nyelvű folyóiratok böngészésére is. De lehet egyszerűen csak itt lenni, beszélgetni, találkozni. Ábrahám Vera, aki a könyvtár vezetője, alkalmazottja és ügyintézője egy személyben, lapunknak elmondta: náluk mindig családias a hangulat. A könyvtárnak tavaly 225 tagja volt, zömében nemzetiségiek, de egyre többen a nyelveket tanuló egyetemisták közül is. A könyvtár híre szájról-szájra jár, ennek ellenére sajnos kevesen tudnak róla. A tagok átlagosan évente ötször látogatnak el a Tábor utcába, és válogatnak a 4215 darab könyv között. A legtöbb kötet szerb, német, szlovák és orosz nyelvű, de van néhány roma, görög és vietnami is. Tavaly a 99 kölcsönző 221 könyvet kölcsönzött ki. A könyvtár legtöbb kötete más könyvtárak és a JATE szláv tanszékének adományából, valamint olvasók és követségek ajándékaiból származik. Saját anyagi lehetőségeik meglehetősen szűkösek. Állandóan járó folyóirat itt csupán a Délmagyarország, a Déli Apró és a német követség által biztosított, magyar nyelvű Deutschland. A többi, zömében idegen nyelvű lapot a Somogyikönyvtár küldi számukra többletpéldányaiból. A báziskönyvtár anyagi ellátását a megyei közgyűlés, üzemeltetését a Bibliotéka Könyvtár biztosítja. Költségvetésének bevétel oldalán csupán évi mintegy másfél millió forint áll, ezt azonban a rezsi szinte teljes egészben felemészti. Egy könyvtár ugyanis nem lehet sem sötét, sem hideg. A rendezvényekhez és a kötetbeszerzéshez szükséges pénzt különböző alapítványokhoz küldött pályázatok útján igyekeznek megszerezni - általában sikertelenül. Pedig jó néhány kulturális rendezvényt tartanak itt minden évben. Megfordultak a könyvtárban neves írók, költők, volt amatőr felolvasóest, pszichológus, pedagógusok és környezetvédők adtak elő. Évek óta, így ezen a nyáron is, a határon túli magyar fiataloknak szerveznek olvasótábort. Idén az 1848-1849-es szabadságharcra emlékeznek. A tábor programjai között személyiségfejlesztő tréningek, történelmi, kultúrtörténeti emlékhelyek látogatása, sziksóstói fürdőzés, tábortűz és vetélkedők szerepelnek. Sarnyai Tibor programok MA • Közéleti Kávéház: 18 órakor a Royal szállóban a szegedi napfogyatkozásról dr. Szatmáry Károly csilagásszal beszélget dr. Kiss László fizikus. • A Juhász Gyula Művelődési Központban 18 órakor R. Pap Piroska festőművész kiállításának megnyitója. • A Dugonics téren 17 órakor a Csongrád Megyei Kézműves Kamara III. kézműves vásárának megnyitója. • Szegedi Szabadtéri Játékok: 20.30 órakor a Dóm téren Johann Strauss: A cigánybáró című operett. • A fürdőudvarban 21.30 órakor Mrozek: Striptease című komédiája Epeijes Károly, Gáspár Sándor és Szabó György előadásában. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 11/A szám alatt található. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. •A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. •Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „Közöttük van Galgóczy Piroska szegedkörnyéki parasztlány, aki elmondja, hogy a Szabadságharcos Szövetségben ismerkedett meg a motorokkal és azóta minden vágy az volt, hogy autót vezethessen s most végre sikerül. - A népi demokrácia egyenjogositott bennünket a férfiakkal és én meg is akarom állni a helyemet - mondja Galgóczy Piroska, majd büszkeséggel mondja el, hogy ő tudja legjobban a kerékgumit felszerelni." Nagyvári, 1951. július 3.