Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-21 / 168. szám

16 EGY SZÁZALÉK • A Beva pénze Ötszázmilliós kárigény a CB-nél • Budapest (MTI) A Befektető-védelmi Alap (Beva) a tagoktól befolyt pótbefizetések ellenére várhatóan 320 millió forintos hiánnyal zárja az évet - nyilatkozta Farkas Péter, az alap ügyvezető igazgatója. Az 1998-99-ben sorozatosan tönkrement brókercégek ügyfeleinek kártalanítása miatt az alapnak idén áprilisban elfogyott a pénze, és több folyamatban lévő kártalanítási ügynél félbemaradtak a kifizetések. Az alap igazgatósága ezért májusban elrendelte a tagonként meghatározott éves tagdíj (maximum 2 millió forint) háromszorosának megfelelő pótbefizetést. A brókercégek többsége a június 15-i határidőig befizette a pót-tagdíjat, így összesen 424 millió forint folyt be az alap kasszájába mondta el Farkas Péter. A folyamatban lévő hat kártalanítási ügy teljes lezárásához azonban ez az összeg is kevés. A CB-Bröker, a Globex, az Égszi-Börze, a Pannonbróker, a LaSalle és a DDNex ügyfeleinek jogos követeléseit az idén már nem tudja teljes mértékben kielégíteni a Beva. Közülük a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező CBBróker esetében mintegy 500 millió forintra tehető a teljes kárigény. Az ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy az alap ebben az évben már nem számíthat újabb pénzforrásra, a háromszoros pót-tagdíj beszedésével ugyanis kimerítette a törvény adta lehetőségeit. Elvileg módja van ugyan hitelt fölvenni, de sem a jegybank, sem más bankok nem hajlanak arra, hogy ebben támogassák. Farkas Péter úgy véli, az értékpapírpiaci szabályozás jelenleg folyó reformján belül szükséges lenne a Befektetővédelmi Alap jelenlegi díjrendszerének a felülvizsgálata. Véleménye szerint a mostani 2 millió forintnál magasabb felső díjhatárt kellene szabni, hogy azon belül mód nyíljon az arányosabb díjstruktúra kialakítására. Hozzátette, az alapnak nem az a feladata, hogy a tagok pénzéből az értékpapír-piac teljes körű kockázatát kezelje, a brókercégek csődjének elkerüléséhez hatékony törvényi szabályozás és felügyeleti ellenőrzés szükséges. • A 2000. év és a számítógépek Ezredforduló, szökőévvel SZERDA, 1999. JÚL. 21 SZERDA,] Hölgyek és gépek. A problémák később kezdődnek. (Fotó: Karnok Csaba) A számítástechnikai rendszergazdáknak és informatikai főnököknek valószínűleg nem lesz oly felhőtlen ünnep az ezredforduló, mint nekünk, „civileknek". A vad pezsgőzés és petárdadurrogtatás közepette ugyanis azon főhet a fejük, okos kis masináik vajon hogy reagálnak a 2000. évre. Hacsak meg nem előzik a bajt, és fel nem készítik a számítógépeket a szaknyelven Y2K-ként emlegetett „katasztrófára". Ebben az esetben viszont a pénzügyi vezetőknek főhet a fejük, a felkészítés ugyanis csöppet sem olcsó mulatság. A kétezredik év és a számítógépek tekintetében minden bajok forrása - az ember. Aki úgy csinálta meg a gépek hardverét, és úgy írta meg az alkalmazásokat, hogy a kompjuterek egy része az évszámokból egyszerűen elhagyja az első két számjegyet. Mondván, teljesen mindegy, hogy 1999-ből vonunk le 1996-ot, vagy 99ből 96-ot, az eredmény így is, úgy is 3 lesz. Egészen addig, amíg egy évezreden belül mozgunk. Igen ám, de mi történik, ha december 31-én éjfélkor 2000-re vált a számítógépek agya? Bizony furcsa dolgok sülhetnek ki a dátumszámításból, ha a kompjuterek nem tudják kezelni a problémát. 00-ból 96-ot levonva ugyanis már nem 4-et, hanem mínusz 96-ot kapunk. Ez pedig számos területen komoly gondot okozhat; gondoljunk csak például a banki kamatszámításra. Egy átlagos banki rendszer hozzávetőleg 10 millió számítógépes programsorból áll, melynek teljes átvizsgálása utólag 70 ezer munkanapot, vagyis 273 évet venne igénybe. - Utólag szinte lehetetlen ellenőrizni, hibázott-e valahol a rendszer az átállásnál mondja Marón György, a szegedi Zenon Kft. ügyvezető igazgatója, aki az utóbbi időben - cégével együtt - az ország egyik legelismertebb Y2K szakértőjévé vált. - Különösen az olyan vállalatoknál, ahol nagy számú gépet használnak, hálózatba kötve. A legtöbb esetben maga a cég sem tudja, hogyan reagálnak majd a kompjuterek az évezred-váltásra. Először tehát célszerű letesztelni a gépeket, majd ahol szükséges, „gyógyító" szoftvert kell telepíteni a gépre, melynek segítségével a kompjuter 2000-állóvá válik. A tesztprogramok viszonylag széles kínálata ingyen letölthető az Internetről is. A szakember szerint ezekkel csak az a probléma, hogy senki nem vállal értük felelősséget. Vagyis, ha az ezredfordulón mégis megzavarodnak a gépek, a következményeket egyedül a felhasználónak kell viselnie. Ugyanez igaz azokra az esetekre is, ahol az újonnan vásárolt gépeket 2000-állónak mondja a forgalmazó, így a felhasználó biztonságban érzi magát az Y2K-val kapcsolatban. Később mégis kiderülhet: tévedett. A 2000-állóságnak ugyanis különböző szintjei vannak. - A mostani évváltás nemcsak azért különleges, mert egyben ezredfordulót jelent magyarázza Maróti György. Hanem azért is, mert a következő év szökőév lesz, és ezt nem biztos, hogy minden számítógép tudja. A szabály, amelyre a kompjuterek nagy részét programozták ugyanis az, hogy minden negyedik év szökőév, kivéve a százzal osztható dátumokat - így a 2000. évet. Igen ám, de ha egy évszám négyszázzal is osztható, az mégis szökőév, így jövőre 29 napos lesz a február. Ezt viszont egyáltalán nem biztos, hogy a számítógépünk is tudja. Célszerű tehát olyan tesztprogramot használni - még akkor is, ha nem olcsó mulatság -, amely minderre kiterjedően vizsgálja a gépet, és amelyért felelősséget is vállal a forgalmazó. A Zenon Kft. szerződést kötött az angol Computer Experts-szel a cég világméretekben sikeresnek bizonyult Millennium Bug Toolkit nevű tesztprogramjának magyarországi forgalmazására és alkalmazására. (A program olyan referenciákkal rendelkezik, mint a Coca Cola, vagy az amerikai államkincstár, amelyik egyenesen 150 ezer darabot vásárolt belőle.) A Zenon büszke arra, hogy szegedi vállalkozásként „felnőtt" az ország első öt cége közé Y2K-ügyben. —Szerződést kötöttünk a Matávcom-mal, melynek értelmében mi készítjük fel teljes, telefonos tarifarendszert üzemeltető PC-állományukat. Ez 1500 gépet jelent, 1500 különböző helyszínen. Most építjük ki diszpécserközpontunkat, és hamarosan „kirajazanak" az embereink. Mi vagyunk a felelősek az S&C Áruházlánc teljes gépparkjáért, 27 helyszínen. Mi készítjük fel a Fornax Rt.-t, a magyar tőzsde információszolgáltatóját; valamint a Pénzjegynyomda Rt.-t„ és jó néhány közszolgáltatót és egészségügyi intézményt - mondja Maróti György. Aki szerint az ezredfordulót túlzás lenne katasztrófának nevezni a számítástechnikában, ugyanakkor nem szabad a jelenséget lebecsülni sem. Az Y2K-t szakmai problémának kell tekinteni, melynek megoldására alaposan fel kell készülni. Keczar Gabriella Kevés cég a hálón • Budapest (MTI) Magyarország száz legnagyobb vállalata közül mindössze 45 rendelkezik internetes honlappal - mondták el a Carnation Consulting stratégiai internet tanácsadó cég elmúlt hét végi sajtóbeszélgetésén. A cég az idén mérte fel a száz legnagyobb árbevétellel rendelkező hazai vállalat internetes infrastruktúráját mondta el Szekfű Balázs ügyvezető igazgató. Kiderült, hogy már mindenhol kiépítették a helyi hálózatot, és az internetes kapcsolat is általánosnak tekinthető. A megkérdezett vállalatok 91 százaléka a mindennapi kommunikációban használja az internetet. A száz legnagyobb magyar vállalatnál hozzávetőlegesen 107 ezer számítógéppel dolgoznak, ebből mintegy 38 ezer rendelkezik internet-hozzáféréssel. • Biztosítók első negyedéve Kevesebb szerződés, több díjjal • Budapest (MTI) Az életbiztosítási szerződések száma több mint 200 ezerrel csökkent az idei első negyedév végére az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a kevesebb szerződésre 37 százalékkal több díjat fizettek be. A társaságok az idei első negyedévben 11,9 millió szerződésre 73,9 milliárd forint díjat szedtek be - derül ki az Állami Biztosításfelügyelet negyedéves tájékoztatójából. Az idei első negyedévben a biztosítók 73,99 milliárd forint díjat szedtek be, ami 22,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi hasonló időszakét. Az életbiztosítási díjak 37,6 százalékkal az 1997. első negyedévi 19,1ről 26,3 milliárdra, míg a nem életbiztosítási díjak ennél mérsékeltebben, 41,27-ről 47,68 milliárd forintra nőttek, 15,5 százalékos növekedést produkálva. Nőtt az életbiztosítási dijak aránya az összes bevételen belül: míg 1997 első negyedévében 32,8-67,2, addig idén március végén 36-64 százalék volt az életbiztosítási és a nem életbiztosítási díjak aránya. Az életbiztosítási szerződések állományvesztése nagyobb volt, mint az új kötések száma - állapítja meg a tájékoztató. Március végén 216 ezerrel kevesebb életbiztosítási szerződést kezeltek a cégek, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban, ezen belül a vegyes életbiztosítási szerződések 222 ezerrel, a halálesetre szólók száma 63 ezerrel csökkent. A csökkenés mögött a régi kis díjas - CSÉB - biztosítások kifutása áll, de a felügyelet elemzése utal arra is, hogy magas volt a díj nemfizetések és visszavásárlások aránya is. Több mint 55 ezerrel, az 1997. március végi közel 48 ezerről több mint 103 ezerre emelkedett viszont a befektetéshez kötött biztosítások száma. A cascópiac konszolidálódására utal, hogy a nem életbiztosítási ágazaton belül közel 30 ezerrel nőtt a cascóbiztosítások száma. Megtöbbszöröződtek azok a szerződések, amelyek különböző pénzügyi veszteségek kivédésére köttettek és 80 ezerrel több tűz és elemi károk esetén fizető szerződést regisztráltak a társaságok. Több mint 27 százalékkal, az 1997. március végi 278,4-ről 354,4 milliárd forintra nőttek a biztosítótársaságok befektetései az idei első negyedév végére. Nagyobb arányban - az összes befektetés 79,8 százaléka - fektették a cégek eszközeiket állampapírba, mint egy évvel korábban, amikor is ez az arány 72,7 százalék volt. Több mint 20 százalékkal nőttek a biztosítók szerzési költségei: míg 1998 első negyedévében 10,4, addig az idei első három hónapban 12,5 milliárd forintot fizettek ki a cégek ügynökeiknek jutalékként. Az életbiztosítást hozó ügynökök 1,1 milliárd forinttal nagyobb összeghez, 5,7 milliárd forinthoz jutottak így, mint egy évvel korábban. A cégek igazgatási költségei csak 3 százalékkal 9,3 milliárdra, a kárrendezési költségek viszont 30 százalékkal, 1,7 milliárd forintra nőttek az idén. • Augusztus 19-22: Szeri Expo • Lezáródt A negyedik vásáS'ocíá £ H Az elmúlt ével Opusztaszeren elmúlt ével 1 tói, gazdasági vi " jövedelmek n fa differenciálód • Munkatársunktól A Dél-Alföldi Média Kft., a Szeri Expók rendezője már 2001-ig elkészítette az augusztusi pusztai vásárok és kiállítások menetrendjét, pontos forgatókönyvét. Az idei Szeri Expo augusztus 19-22. között tart nyitva. Az 1999-es Szeri (Pusztai) Expo és Népünnepély megnyitóját augusztus 19-én, csütörtökön 9 órai kezdettel tartják. Köszöntőre dr. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kapott felkérést, a vásárt pedig előreláthatóan Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára nyitja meg. Majd emlékműsort rendeznek a Megmaradás Falánál, ahol címeravató beszédeket tartanak és koszorúznak. Augusztus 19-e (csütörtök) az önkormányzatok naPiL amelyen szó lesz a szági régiós beruházásai] az eurorégiós agrárcenth] ról. valamint a kistér* Wma, akik cs '"kosság egyes jfatkörülményeii falást gyakore '"lyamatosan programokról. j Augusztus 20., Pen] Szent István napja - szl programokkal. Szórni® « 21-én az agrárium napja'] dezik meg, amelynek ben a harmadik vadg; dási konferenciára kerül a fővédnök dr. Mucsi lf; falis ellátórend: tesztül nyújtott tök segítségév "'Üosítani alapv Földművelésügyi és vidd fejlesztési Minisztérium lyettes államtitkára. Aug"'' tus 22-ére, szombatra ték meg az agrárbéke m , vcvii Ekkor Torgyán Jo7.se] ' , — -Szeri (PusZl SZe'gettünk. Az Állami Szán közelmúltban zái 0zsgálatsorozatot keretében áttekinti l kormányzatok ezz< 'os tevékenységét fagyéi tapasztal AlaPcsik Lászlóv fagyéi irodájánál miniszter, a . , Népünnepély és Ki]" ] fővédnöke megkoszorúz Megmaradás Falát, $ részt vesz az ötödik nclT agrárkerekasztalon 6S' rasztparlamenten. Augusztustól kényszerárverezés • Budapest (MTI) Az OTP Bank az elmúlt hetekben arról értesítette azt a harmincezer adósát, aki három hónapnál régebben nem törleszti lakáshitelét: ha nem rendezi a hátralékot, a pénzintézet felmondja a hitelszerződést és megkezdi a kényszerértékesítést. Az 1989 és 1994 között az OTP Banknál felvett lakáshitelek állománya 37 milliárd forint, ebben az időszakban összesen 280 ezren vettek fel lakáscélú kölcsönt a banktól. Hátralékos adósaink kétharmada, közel húszezer ügyfél megértette, hogy ha sikerül megállapodni az 1989 és 1994 között felvett lakáshiteltartozás hátralékának rendezéséről, illetve az átütemezésről, akkor nem mondjuk fel a hitelszerződést - mondta kérdésünkre Argyelán Gábor, • Az önkormán feladatai köz a szociális cél ható pénzeszk, ko»y felhaszná döntéshozók re, e ehhez elegen, bízható informál ~ Mindenekeh fafaani: a megyei ' települést vo s°igrád, Makó, S z°mbor és Baks e2 ®0s önkormányzat az OTP Bank osztály" összességébe zetője. , !°S tepasztalatokna Akik rendezték a hátúját mutat. Nem jf kot, vagy átütemezték. 4 meghosszabbították a ! midőt, azoknál - a n -r-i uiuiat. Nemje H afa hogy a telep fi lik, m eznének szoci; Csupán az ével adóssal azonos módon -JT,annyal küszködc us elsejétől két százalék1'' 24-25 százalékra csökké11' kamat. Akik felszólítás": "^nációt nyújtó ellenére nem kívántak- T6 Kiszomboror gyalni a hátralékról, ^L"fantes adatszc nem tudják fizetni a ka®*1 t ,pJán igyekeztek illetve törleszteni a tőkét] .Tőségben élők a nak a mintegy tízezer úgr _18 Problémáiról, lünknek felmondjuk a t"1' /J'faarok zöme a szerződést, s így végső t -d statisztikái nem tudják elkerülni lak® kényszerértékesítését. Az Zl «c ínrormácic ció megindult, és várhat" 4 szociális if. augusztus végén es elhítA—x, — kezdődik a lakások árvef® se. Az említett tízezres út félkörnek nyújtott és a !>' által rossznak minős'1' adósságállomány egyebk megközelíti a másfél miU' forintot. Jzi: intézményel r/| fa információ 4 szociális i) ellátásról szól m"jd négy évvé gyermekek védei Vámügyi igi "•egjelent törvén k°r előírja a rá e,v következetes MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységi® forintban Angol font 295,30 angol font 382.38 ausztrál dollár 161.55 cseh korona 6.80 dán korona 33.48 euró 249.00 belga frank (100) 617.25 , finn márka .41.88 francia frank 37.96 1 holland forint 112.99 1 ír font 316.16 német márka 127.31 j olasz líra (1000) 128.60 osztrák schilling 18.10 portugál escudo (100) 124.20 spanyol peseta (100) 149.65 1 japán yen (100) 203.74 1 kanadai dollár 165.33 lengyel zloty 62.92 | norvég korona 30.69 svájci frank 155.00 svéd korona 28.54 szlovák korona 5.53 USA-dollár 245.37 VÁLA Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS AndRA" E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu