Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-21 / 168. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR SZERDA, 1999. JÚL. I SZERDA, vendéglátás • Éttermek és halászcsár­dák - Alabárdos étterem (Os­kola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484­217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1., 479­155); Kiskőrössy halászcsár­da (Felső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói halász­csárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a ten­gerben" halászcsárda (Sza­mos u. 4., 478-520); Arany­labda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420­130); Mix szerb étterem (Ma­kai út 218., 405-170); HB Ba­jor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Os­kola u. 4., 420-910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno élterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268­751); Doppel Adler Oszt­rák-Magyar étterem (Sóhor­dó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók - For­rás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475­275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424­400); Tisza Hotel (Wesselé­nyi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8„ 426-866); Petró Hotel (Káliay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441­802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata pan­zió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). a DM irta „Munka után édes a pihe­nés - tanulás után a szórako­zás. A fiatalok nyári pihenését és szórakozását több szerv szá­mos intézkedése szolgálja, kezdve az úttörőktől, akik tá­borokba utaztak vagy a hely­beli napközis táborban töltik az időt, folytatva a középisko­lásokon, akik munkatáborok­ban, túrákon, üdüléseken vesz­nek részt. E számtalan lehető­ség mellett most a KISZ egy újabb, és biztosan nagyon nép­szerű tervvel állt elő: táncklu­bot szervez a Magyar Tanács­köztársaság útján lévő Ifjúsági Házba. Sót, már folyik is a klub szervezése, csak még ke­vés a jelentkező, mert kevesen tudnak róla." 1963. július 17. • A cigánybáró karmestere: Molnár László „A fontos, amit a közönség vár" Molnár László a Dóm téri próbán. (Fotó: Nagy László) Molnár László vezényli Johann Strauss A cigány­báró című operettjét, ami csütörtöktől három estén át látható a szabadtérin. A Szegedi Nemzeti Szín­ház elsó karmestere a népszerű műfaj kiváló szakértője; nemcsak ide­haza dirigált számos ran­gos produkciót, hanem Németországban is rend­re nagy sikert arat ope­rettmü sorával. • Nem ez az első találko­zása A cigánybáróval.. - Még Gregor József volt a zeneigazgató a Szegedi Nem­zeti Színházban, amikor egy elmaradt prózai bemutató he­lyett kellett meglehetősen gyorsan színre vinnünk. Az a produkció nagyjából mege­gyezett ezzel a változattal, amit az Operaházzal közösen mutatunk be. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az operet­tek esetében gyakran előfor­dul, hogy a rendezők, karmes­terek felcserélik a dalok sor­rendjét, egyeseket kihagynak. másokat más darabokból be­építenek. Mi most egy nagyon jó színvonalú, hagyományos és monumentális produkciót igyekszünk létrehozni, azaz pontosan azt szeretnénk nyúj­tani, amit a közönség vár. • Németországba, Fran­ciaországba, Japánba elő­szerettel hívnak magyar muzsikusokat operettet ját­szani... - Általában úgy tartják, hogy azok a muzsikusok, akik megőrizték a régi, monarchia­beli zenei képzésből a tradí­ciókat, sokkal autentikusab­ban tudják megjeleníteni ezt a műfajt, zenei stílust, mint má­sok. Az olasz, a francia, az an­gol vagy akár a német zenei hagyományban nem igazán is­mertek és begyakoroltak azok a különleges megoldások, amelyek kifejezetten erre a műfajra jellemzőek. Gondolok például a finom visszatartá­sokra, izgalmas, szokatlan tempókra, a háromnegyednek nem pontos egy-két-hár' meg­fogalmazására. Zenei tanul­mányaink során ezek valaho­gyan belénk ivódtak. Egyéb­ként bevallom, főiskolás ko­romban messze elkerültem az Operettszínházat, csak a ko­moly operák és a szimfonikus koncertrepertoáron szereplő művek izgattak. Csak akkor kezdtem az operettel komo­lyabban is foglalkozni, miután Szegedre kerülvén több dara­bot is dirigáltam. Felismer­tem, hogy ennek a műfajnak is rendkívüli értékei vannak, és vitathatatlan a népszerűsé­ge­• Akkor miért hiányoznak a szegedi színház reperto­árjáról? - Manapság egy színházve­zető vagy egy fiatal rendező operettprodukcióval nem iga­zán tud kiugrani a szakmában, ezért megpróbál inkább vala­milyen más műfajban érde­keset, különlegeset, figyelem­felkeltőt felmutatni. Ennek el­lenére úgy hiszem, egy vidéki nagyváros nemzeti színházá­nak kötelessége ezt a műfajt is ápolni, repertoárján tartani, hi­szen a közönség igénye rá nyilvánvaló. • A cigánybáró előadásai után hogyan tölti a nyarat, mire készül? - A családdal Spanyolor­szágba megyünk nyaralni, majd készülök a következő színházi szezonra. Kovalik Balázs Sevilla, se borbély cí­mű produkciójával ősszel Bu­dapesten vendégszerepelünk a Thália Színházban, utána fel­újítjuk a Turandotot, majd részt veszek a Hunyadi László előkészítésében is. Ebbe a produkcióba csak később ál­lok be, mert közben Németor­szágba utazom Mozart-kon­certeket dirigálni. Januárban ugyanott vendégszerepelek: a Strauss-év és az ezredforduló kapcsán nagyszabású ünnepi Strauss-koncertsorozatot ve­zényelek. Amikor nyolc évvel ezelőtt Szegeden járt a Turkui Szimfonikus Zenekar, meghí­vást kaptam tőlük, amit már régen elfelejtettem. A napok­ban váratlanul telefonáltak, hogy jövőre várnak egy hang­versenyre, így örömmel ké­szülök Finnországba is. Hollósi Zsolt A gyerek merjen önmaga lenni A legújabb közvéle­mény-kutatásokból az derül ki, hogy a szülök számára nem az a fon­tos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az is­kolában, hanem a fel­készülés a sikeres élet­re. Az értékek átrende­ződéséről, az életben való érvényesülés tanít­hatóságáról tartott elő­adást a Pedagógiai Nyári Egyetemen Lóránd Ferenc, az Országos Köz­oktatási Intézet főmun­katársa. • Kimutatható, hogy az a gyerek érvényesül majd az életben is, aki az isko­lában? - Az iskolában való érvé­nyesülés ma egyértelműen a jó bizonyítványra korlátozó­dik. Véleményem szerint pe­dig a dolog ennél sokkal bo­nyolultabb. Vannak nagyon jó tanulók, akiket az iskola közvéleménye nem fogad el, strébernek tart. Ez a gyerek nem pozitívan éli meg a jó szereplést, mert a kortársi mezőny megtagadta. Lehet Loránd Ferenc: A jelenlegi oktatási rendszert, majd a mai fiatalok öngyilkossági statisztikája értékeli. (Fotó: Schmidt Andrea) ugyanakkor egy közepes ta­nuló vezéralak, vagy brili­áns szellemiségű egy másik, csak ő meg nagyvonalú. Nem érdekli, hogy hármasa van biológiából, miközben zseni matematikából. Az a baj, hogy ma az iskolákban az érvényesülés egységesítő. Kizárólag a mindenből egy­formán jól teljesítő gyerekek érdemeit honorálják. • A szülők értékrendje napjainkra teljesen átala­kult, elvárásaikhoz pedig a kialakult versenyszel­lemben alkalmazkodnak az iskolák. Meddig lehet ezt még fokozni, hogy ne sérüljön a gyerek? - Ezek a gyerekek már rég sérültek. De hogy med­dig fokozható? Azt majd csak ennek a generációnak az öngyilkossági statisztiká­jával lehet kimutatni. Tisz­tán látja mindenki, hogy egy neurotikus ifjúsággal van dolgunk. Olyan gyerekekkel, akik napi 14-16 órát dolgoz­nak, hogy a saját, vagy szü­leik céljait elérjék. Ne mondja azt nekem senki, hogy ez normális dolog! • Mit lehetne tenni a gyerekek érdekében? - A megoldás kulcsa az iskola kezében van. Merjen ellen állni a szülők nyomásá­nak. Nem határozott vissza­utasításra gondolok, hanem olyan beszélgetésekre, ame­lyekben a pedagógusok kiáll­nak a gyerekek mellett. A szülőket kell meggyőzni ar­ról, hogy nem az iskola a fontos, sokkal fontosabb a gyerek. A gyerek ép lelke, harmonikus világa, félelem nélküli élete. Meg lehet taní­tani a gyerekeket a nagyvo­nalúságra is. Nem kell min­denből kiválóan teljesíteni­ük, mert nem is lehet. Vala­miben minden gyerek jó. Próbáljon meg a szülő és a nevelő örülni annak. J. Mező Éva szabadtéri történetek A biztató szó Esett már szó Major Tamás és az akkori szál téri igazgató Tari János közötti alkuról, amely előzte egy darab színpadra állítását, de Sándor J* nos emlékezete szerint Major is került hasonlóan® héz helyzetbe, amikor a feltételeket neki kellett «*'j tálni. Raksányi Gellért, becenevén Kutya a nyarait sfl rette pihenéssel tölteni. Senki nem vehette rá, hog) munka kedvéért elhagyja a nyári szünetben a N«] zeti Színház siófoki üdülőjét Egyik nyáron azonb® nagyon meg volt szorulva, ezért felkereste Majort' - Major elvtárs, én ezen a nyáron lemennék j gedre, és eljátszanám a Tragédiában a szerepe®! adósságom van, pénzt akarok keresni. Mondott egy összeget, amelyre gondolt, de Mát csak a fejét ingatta. - Értse meg Major elvtárs, én nyáron senunit le­szoktam elvállalni. Ez egy különleges eset. Ha egy esi vei többet ígérne! Major azonban továbbra is hajthatatlan mara® - Major elvtárs, az adósságaim visszafizetés® kell a pénz, legalább valami biztatót mondjon! Major erre a tőle megszokott fanyar hangon ennyit mondott: - Hajrá, Kutya! J Vtv-terasz A Fesztivál Terasz mai adá­sában arra keresik a műsor ké­szítői a választ, vajon mit je­lent a sokat hangoztatott „fesz­tiválváros" kifejezés Szeged életében. Vendége lesz a mű­sornak Keszthelyi Béla nyu­galmazott főgyógyszerész, aki időutazásra invitálja a közön­séget. A nézők ma sem marad­nak A cigánybáró nélkül, a Te­raszba váiják a két főszereplőt, Pitti Katalint és Berkes |J] Az írás több ezeréves tö] tébe is bekukkanthatnak, jj zetül pedig a hétvégi gálából láthatnak részletek lifég bővi jyj. hány i téri legújabb foglalólag is, pest. Úgy da de összefogl előre az emb zetben, hogy Picit persze mert egyrész meS egy pilla Mindenne kérdés után szabadtéri ös többnyire bt bajban vagyi Mintha eztitt amit látok. I r°s Józsefje fölé, tudtán, mondja, esik mám, ha jól < O e válasz badtéri Eélfüllel az ötös lesz. De gondoljak, n, nézvést, hog: éppen az egy badtéri hirdt hallottam a I 1en felszerel mit elvonatki VTV SZEGED V Alapítva: 1986 Anna-napi búcsú Algyőit tes 17 óra 30 pertől, után] dig az Algyő jugoszl® testvértelepüléséről, M' nosról érkezett hagyó®®' ző csoport ad műsort. " kak által csak a tévéből f budapesti BM Duna M® együttes bemutatkozása" fél órán át nyújt színv<® szórakozást. Az Anna-1 búcsú buli 20 órakor sta® szabadtéri színpadon. . A templomhoz közeli < egész nap várják a ír®1 nyosok és vásárosok • Munkatársunktól Algyőn hagyomány, hogy az Anna-naphoz közeli vasár­napon együtt ünnepel a falu. Az idei Anna-napi búcsú programja július 25-én, vasár­nap a római katolikus temp­lomban 8 órakor a háziasszo­nyok miséjével kezdődik; Holló István püspöki tanácsos vezeti 10 órától az ünnepi szentmisét. Valószínűleg so­kakat vonz a Búcsú téren 17 órától a mazsorettbemutató, majd a táncosok a Kastélykert és a Géza utca alkotta útvona­lon vonulnak a faluházhoz, a szabadtéri színpadra. Az Al­győi Hagyományőrző Együt­népét. Búcsúfia lehet a v* ban árusított, minap ®cj lent kiadvány is, mely Á jelképeit mutatja be. Thealter '99 • Munkatársunktól Hat helyszínen közel húsz társulat mutatkozik be július 26. és augusztus 1. között Szegeden a „Thealter '99" Szabad Színházak IX. Nem­zetközi Találkozóján. A talál­kozót július 26-án a régi zsi­nagógában Szemző Tibor és Forgács Péter Örvény című oratóriuma nyitja meg. Idén bemutatkozik az Utolsó Vonal társulat, az Andaxínház („Még távolabb '99"), a Mas­karás Céh utcaszínháza, a Be­• Teljes t\ Honi Az augus "Qpfogyatko ták csak az akik a tá'y-Siófok­tád-Makó kö . '2 km vast táznek akko A sáv közép jfasodpercig ta, a sáv szé a fokozatosan z 'dőtartam. ;ak pillanatny es> a sávon klv es2%es napfo gye'hető meg, d an határnál is Zazalékát elfedi A budapestié * .tálatonhoz t. L ' a ''hányi 1 ^azis láthat , .Hold árnyék feledve vég, íf'nén Balatc 0ki8- A mete, fí'kai adatok keletre, a ] tegvalószínűbl &°ZÓ NaP°' töl a felh( L eS eső sem fa1 az évben regszászi Illyés Gyula M® Nemzeti Színház (Wf Imre: Az ember tragéd® s cvoen ne Alexej Merkucsev („Volf j,^- Sokan ter bácsi" és „Páros-páratlaí Szkéné Színház („Népi j lét"), a Picaró Művészeti hely („Hollófernyiges"'' Újvidéki Színház („C8< dek"), a Krétakör Szí] („Szerelem, vagy amit tok"), a Hattyúdal Sz'1 („Kékszakállú"), a M1 Ház társulata („Cseres: kert") és Halász Péter. k alapján n 'vek C-fa de erre a et°ség a várhal SZERZŐDÉSEK, OKIRATOK, LEVELEK HITELES FORDIG feli ^ 7 in f A md11 MEGBESZÉLÉSEK, ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TOLMÁCSOL] fwé ctjntoca mn1 ta! mi .rá Szeged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481^ 8 ;'ui».„ A napfc 1997. é

Next

/
Thumbnails
Contents