Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

JÚL. 16. PÉNTEK, 1999. JÚL. 16. KITEKINTŐ 9 m lji1'iij''gl zámlákat el­idatokat is je­stól számító" változásokat ezt követően i az alábbi cí­za Lajos krt eszedőinknél íben: csütörtökön: megtehetik '.5-én Sziksó­i minden kis­t 1 Itségeibe, IZIFUVAR imetnyelv-tudós ztalat kommunikáció* tegzes használói szirt® es etrajiokat eligére. jeligét! Kedves Környékbéliek! T?nnek már a fele sem tréfa! Itt a víz! Ha nem vigyá­M2j zunk, teljesen elönt bennünket. Ha nem is olyan robajjal, mint a folyók mentét a gátszakadáskor, de alattomosan azért hozzánk is beszivárog. S teszi látsza­tát olyan hadiállapotnak, mint akit alulról is támadnak, meg fölülről is bombáznak. E harci képzavarral mond­hatnánk: két tűz közé szorulva, térdig vízben - nyakig a pácban! Merthogy... A víz már jó ideje környékez bennünket. Látjuk a tet­teit máshol, hallunk a pusztításáról, mégis távolinak hittük. Olyannak, ami csak másnak csinál bajt. Özönvi­zek katasztrófái hál' istennek elkerülnek bennünket, s így nem is kellett készülnünk rá, de az apróbbakat - kis­"izeket - megelőző munkálatoknak híján voltunk és még mintha híján is lennénk. A magyar vizek - benne az alföldi s még azon is ben­tebb a kisteleki - útjai nincsenek rendezve. Ne mond­jam, Önök is látják: a csatornák el vannak hanyagolva. 5 nincsenek összeköttetésbe egymással. Ismerősen cseng mindnyájunknak, s vészharang kondulásának is hallhatnánk, amit a laposabb részen lakók már évek óta Mondanak: nem folyik el a víz a faluból! Mivel az idei "Késség jóval nagyobb a szokásosnál, a baj várható "°lt. (A negyvenes években voltak hasonló állapotok, akkor egy óriás folyómederré változott a környék, s a vlz "itt mindent, ami az útjába került.) Mégis, mi ilyenkor a teendő? Állni és várni, hogy Majd csak lesz valahogy? Elmegy a víz, helyét fölfújja a szél... s minden maradhat a régiben? /Csakhogy! Otthonok mennek tönkre. Házak omla­"ak össze. Télire való élelem pusztul. Kiöntik szennyüket a kertvégi derítők... hogy csak a legkellemet­lenebbjeit említsük a nem kívánatos vizességnek. Le­szakad a villany vezetéke, és ha nincs áram, nincs erő, "incs semmi. Es nincs szivattyú sem, amivel odébb le­hetne terelni a vizet. No, de én beszélek, akinek parton "an a tanyája... Emiatt is ajánlom a kedves környékbé­lleknek, hogy olvassák el a többi írást is, s hallják meg azok hangját is, akinek most a „háza ég", vagyis tele­szaladt az udvara vízzel. Remélem megbocsátják, hogy Most nem a kertipartiról meg a piknikelésről szól olda­l"nk, de bízvást bízzunk, eljő az ideje annak is. • Belvízkörkép Ahogy a polgári KÖT védelem látja kakörbe. akirányú gyakorlattá' helyi a pol­l fonon ÍVÜLI .AT"! s csak rrtoüt' tíERA rművek 10 Ft-tó 100.000 ancia! tüf ,n,*9yei és a 'Ul9ltók mellett u w' véde'"i"sek is ki­| J[ek részüket a kisté­rig belv'zveszély elhá­°sában. Szerda óta doí1'® rne9Óllás nélkül '9oznak az utcákon, 4.£l1árk0t ÓSnak' de ?! szivattyúznak. dá| ®d, a járványok kiala­sának a megaka­Vozása is az ő fel­tük. ^ város minden ré­^ n akad valamilyen ban ezekben a napok­4 , ~~ mondta Kerepeczki Po] < őrna8y- a kisteleki tsés védelmi kirendelt­Sfazetője. A település fek - lévo« mélyebben káht? házak vannak legin­Sz ,b veszélyben. A Fel­Dabadulás, a Mező Imre, a l , tójanich és a Tömör­kény ... és az udvarokba [éSzy'k be a víz. A város hej'3 "észén sem jobb a fa yzeL az Orgona, a Dió­cmbs a Remény utcában e^k és gépek együttes km 6 mélyítik a csatorná­viz;h°gy elvezessék a bel­la„et A déli részen, a Csil­lái' U Zrinyi és a Kossuth tóind utcában is a11 a víz PéiH - nhoL A focipályán ho. akkr>rn utcában az árkok akkora víz áll, hef/.nyugodtan rendez­te "enek akár vfzipóló­^set is. °0-3snsszerte mintegy f? " házat vesz körbe lekL82 udvarokban, ker­en akár csónakázni is lehetne. Két ház, az egyik a Fekete József, a másik a Damjanich utcában pedig összedőlt. A két épület pusztulását közvetlenül nem a mostani nagy mennyiségű eső okozta, hanem a korábbi elázások következtében megrogy­gyant falaknak ez volt az utolsó löket. Szerencsére egyik helyen sem történt személyi sérülés, viszont az anyagi kár jelentós. A helyi művelődési házba hat olyan családot költöz­tettek, akiknek életve­szélyessé vált a háza. Ekkora esőzés 1941 óta nem volt Kisteleken. A felhőszakadás első hullá­ma szerda délután fél hat felé zúdult a városra, a má­sodik pedig este kilenc kö­rül érte el a települést. Az­óta kisebb szünetekkel tíz szivattyú dolgozik város­szerte. A tűzoltókkal egye­temben utakat vágnak át, csatornákat építenek, hogy elvezessék ezt a töményte­len mennyiségű vizet. A vízzel való küzdelem mellett a polgári védelmi­seknek az esetleges járvá­nyok kialakulását is meg kell előzniük. Az istállók­ból, az emésztőkből a bel­víz a kutakba moshat min­denfajta szennyeződést, ami könnyen járványokat okozhat. A megyei ÁNTSZ-szel közösen egy fertőtlenítési programot dolgoznak ki, mellyel megakadályozhatják a ka­tasztrófát. K. T. • Felhőszakadás után Kisteleken Képviselők is jártak a vízen Szabóék Fekete József utcai háza szerda este kártyavárként omlott össze. (Fotó: Miskolczi Róbert) Hajnali hírnök jö, ke­nyeret hoz s vele a csü­törtöki rossz hírt: Kiste­leket elöntötte az éjjel a víz. Esett egész este, át­törte a Tóalj utcát. Tér­dig áll a Remény és a Bercsényi utca sarkán. A Bocskai és a Bem tábor­nok utca járhatatlan. Az új negyedekben szinte már csak ladikkal közle­kedhetnek. A kisbenzin­kúttól keletre egyadta sík víz minden. Czéku­séknak már csak ház­sarka lóg ki. Lezárták az európai ötös utat. Tenger fedi a focipályát is. A fölös vizet traktor­ral, markolóval indítot­ták útjára, de mivel tele a szék, nincs hová foly­jon, ott poshad, ahová leesett. Negyven nappal vagyunk Medárd után, és mi lesz, ha nem még­sem akad meg az ösi jóslás szerint az esö fo­lyama? Bibliai özönvíz? No, ne fessük az ördö­göt a falra... Megnyíltak az ég csator­nái szerda késő délután Kis­telek fölött. A sűrű esőfüg­göny miatt csak pár méterre lehetett ellátni, a csatornák megteltek, a mélyebben fek­vő udvarokban néhol láb­szárközépig gázoltak a víz­ben a lakók. Két ház nem bírta tovább a nagy esőzése­ket és összedőlt. Öt-hat csa­ládot ideiglenesen a helyi művelődési házban szállá­soltak el. A tűzoltók, a pol­gári védelmisek és maguk a lakosok is két napja azon fá­radoznak, hogy eltüntessék a vizet a város házaiból, udva­raiból és utcáiból. Darabos Gábor, a fiatal kisteleki képviselők egyike, akihez szerda este érkezett a tapasztaltabb kisvárosi hona­tyák másika, dr. Pálinkás Pál, s ketten indultak a víz útjának egyengetésére, mon­dotta, hogy akkorra már jócskán mutatta magát a baj. A délutáni kiadós zuhancsra érkezni látszott a még na­gyobb. Szóltak néhány moz­dítható gépesembernek, ma­guk is gumicsizmába léptek és irány a legpartosabb kis­teleki rész. Ott kellett ugyan­is átvágni az utat, nehogy az esővíz maga keresse meg a számára megfelelőt s tarol­jon árkon-bokron. Régi ta­pasztalat, hogy az emberek­nek muszáj segíteniük az áramolni vágyó vizek veze­tését. A kisvárosi árkok vi­szik, ahogy tudják, de mos­tanában inkább a kertek alatt, az utcákon és a műuta­kon jár jobban a megtáltoso­dott víz. Ennek kapcsán mondhatni, hogy kis csapa­tunk az évszázad legna­gyobb vizességébe csöppent. - Az alpolgármester úrral, a képviselőtestület nevében fölhatalmaztuk a traktoroso­kat, hogy a magántulajdonra ne legyenek tekintettel. Ahol szükséges, menjenek bele a veteménybe, mivel árvízi állapotok állottak elő ­mondja Darabos Gábor, aki civilben pékmesterként szol­gálja városát. - Omlottak össze a házak a Molnár Já­nos utcában, a Damjanich­ban meg másfelé is. Muszáj volt tennünk valamit. Pali jött értem, s mentünk. Összeszedtük az embereket, dolgoztunk egész éjjel. Dr. Pálinkás Pál, (ha nem árvízi hajós, gyermeket gyó­gyító orvos) átélt már egy két vizességet. Alpolgármes­teri indulását követték a töb­biek. A képviselők közül Bozó József és Gyimesi Zol­tán érkezett hamar a mentési munkálatokhoz. A vejmáros Varga Zoltán a Tömörkény utcából startolt. Markológé­pes helytállása sokunkon segí­tett, akárcsak a többi traktoro­sé, gépkezelőé, akik első szó­ra mozdultak, hagyva a beter­vezett pénzkereső munkát. Butaság lenne rákérdezni, hogy miért tették. Aki a baj­ban másokon segít, tulajdon­képp: magán segít. És, ha nem is hasonlítjuk cseleke­deteiket a bibliai szenteké­hez, de azt ráfoghatjuk: jár­tak a vízen. Uszoda az udvar! Szerda este óta Kisteleken 15 hivatásos tűzoltó, három gépjárműfecskendő, négy szegedi és két algyői szi­vattyú próbálja meg víztele­níteni a város udvarait, utcá­it. A mentést nagyban hátrál­tatja, hogy sok utcában nincs is árok és ha van, az annyira koszos, hogy még pár száz liternyi vizet sem képes el­vezetni, nemhogy több köb­méternyit. A csatornákat már évek óta senki sem tisz­títja, az ott lakók pedig né­hol be is temették, hogy könnyebben tudjanak beállni kocsijukkal az udvarba. Ezért a szivattyúzás előtt a tűzoltók kénytelenek voltak ásót ragadni és kimélyíteni az árkokat, hogy a víz el tud­jon folyni a csatornáig. Az egyik legveszélyezte­tettebb kisteleki utca, a Csil­lag. Itt egy nagyteljesítmé­nyű szivattyú, mely akár egy perc alatt 1000-1200 liter vi­zet is képes átpumpálni, dol­gozott csütörtökön szinte egész nap. Az utcában lévő árkot és az áteresztőket a tű­zoltók a lakosok segítségé­vel kitisztították, hogy le­folyhasson a víz. A Csillagot középen a Zrínyi utca ke­resztezi, ahol egy nagyobb csatorna vezeti tovább a vi­zet. Ez összeköttetésben áll a kisteleki-főcsatornával, on­nan a Fehér-tóba kerül az esőlé, majd Algyő alatt át­emelik a vizet a Tiszába. Kistelek legnagyobb részé­ről így esőzések után a víz előbb-utóbb a Tiszába köt ki. A kétéltű Wartburg - Nálunk minden na­gyobb eső után szinte úszni lehet az udvaron - panasz­kodott Sisak István. A Csil­lag utca 5. szám alatti ház udvarán körülbelül egy fel­nőtt lábszárközepéig érő víz fogadja a vendéget. A kétél­tűvé átvedlett piros Wart­burg alól egy ázott kutya szemlél minket, mialatt gaz­dájával beszélgetünk. A csa­lád kis szivattyúja addig pi­henhet, míg a ház előtt árok­ból továbbfolyik a víz. A családfő szerint szerda este óta három-négy centit apadt az „udvari tó". Úgy véli, hogy a gazdasági épület nem bírja ki, össze fog rogyni. Számolgatása szerint eddig több százezer forintra tehető a kára. Az utca árkát pedig ideje lenne már rendbe tenni, mert ez nemcsak az itteni, ha­nem a fél város esőlevét veze­ti tovább a főcsatornába. Kisteleken szinte nincs olyan utca, ahol ne dolgoz­nának szivattyúk, markolók, lapátoló emberek. A Szeged felől érkezőket a Petőfi utcá­ban, közvetlenül a benzinkút mögött, már szabályos tó kö­szönti. A bekötőút aszfaltját ottjártunkkor épp egy munka­gép vágta át, hogy le tudjon folyni a víz. A Remény utcá­ban is egy markoló küzdött a hínártól, iszaptól és egyéb szeméttől telítődött árokkal. Omlik a ház A Fekete József utcában lakó Szabó Ferencné már nem volt annyira szeren­csés, mint Sisákék. Az idős néni vízzel körbevett, kicsi, sarki háza szerda este nyolc óra felé összedőlt. Az épü­letben nem tartózkodott sen­ki, ugyanis Szabó néni már évek óta otthonban lakik és csak néha jár haza. Tegnap délelőtt megjött Kistelekre a két fia is és ők mutatták meg nekünk a pusztulást. A terméskő alapú vályogház 1932-ben épült. Szabó Fe­renc szerint otthonuk már kibírt egy nagy árvizet. Az 194l-es árvíz során a szom­szédos házak mind meg­roggyantak, csak az övék maradt talpon. Pedig akkora víz volt, hogy ladikkal jártak a kertek alatt az emberek. Eddig csak a tévéhíradók­ból és napilapok hasábjairól szerezhettünk tudomást az országot egy hete sújtó ha­talmas esőzésekről. Szerda délután óta azonban már saj­nos megyénkben is .Jcézzel­fogható" közelségbe került a házakat, lakásokat elárasztó belvíz. - A megyében szinte minden településen, a legki­sebbtől kezdve egészen a legnagyobbikig, szakadt az eső ezekben a napokban ­tudtuk meg Csiszár Tamás őrnagytól, megyei parancs­nokhelyettestől. Még a sza­badnapos kollégákat is be­rendelték, így összesen kö­zel négyszáz tűzoltó küzd megyeszerte a belvízzel. A kilenc gépjárműfecskendő és a több tucat kisebb-nagyobb szivattyú alig győzi a mun­kát. De azért mindnyájunk­nak szárazon kell tartani a puskaport, hogy igazán ki le­hessünk a vízből... Kormos Tamás -Majoros Tibor sorokban Domaszék • Munkatársunktól Több mint húsz embernek munkalehetőséget biztosító kovácsműhelyt nyitnak meg ma, pénteken délután 4 óra­kor Domaszéken. A műhely­ben egyebek közt mezőgaz­dasági gépek és laprugók gyártásával és javításával, valamint gépi forgácsolással foglalkoznak majd, az or­szágban egyedülálló módon számítógép-vezérelt hőkeze­lő kemence segítségével. Az ünnepségen Börcsök Lajos polgármester mond köszön­tőt. Bordány • Munkatársunktól A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség Miénk a tér ctmű rendezvénye július 17-én, szombaton délután öt órakor kezdődik a bordányi faluház parkjában. A vasárnap hajna­lig tartó bulit Tanács Gábor, a szövetsége elnöke nyitja meg. A programban többek között gombócevő és sörivó bajnokság, divatbemutató és szabadtéri diszkó szerepel. Immár negyedik alkalommal választják meg a Miss Dögös DALISZ-t, vagyis a tér szé­pét, a tombolasorsolás fődíja pedig egy mountain bike lesz. A rendezvényre egye­bek közt Kisszállásról, Föl­deákról, Mórahalomról, Pusztamérgesről, Öttömös­ről, Mélykútról, Palotaszál­lásról és Tiszakécskéről, de a Dunántúlról is érkeznek ven­dégek. A Győr melletti Börcs és a Balaton széli Győrvár már évek óta küld küldöttséget a „Miénk a tér"­Csengele • Munkatársunktól Megjelent a Csengelei Krónika című információs lap idei 14. száma. Az újság­ból többek között megtud­hatják az V. csengelei sport­nap és búcsú tervezett prog­ramját. A falugazdász rova­tában a tarlóhántás jelentősé­géről olvashatnak, és megta­lálják annak a cikknek a for­dítását is, amely egy német lapban jelent meg a bajor testvérközség látogatásáról. Rövid tudósításban számol­nak be a focibajnokság éremosztó ünnepségéről, va­lamint egy betörési kísérlet­ről. A Visszatekintő rovat­ban 60 évvel ezelőtt megje­lent, Csengelével kapcsola­tos cikkeket találnak. Tiszaszigut • Munkatársunktól A tiszaszigeti képviselő­testület több fordulóban tár­gyalta a helyi szeméttelep sorsát és a lakossági kommu­nális szemétgyűjtést. A telep igen sok problémát okoz, a környéken már mindenhol bevezették a központi gyűj­tést és bezáratták az illegális lerakókat. A falu szélére hordja mindenki a szemetét, míg más településekről is, így az Újszentivánnal közö­sen működtetett vízműben és a településeken végzett vizs­gálatok azt mutatják, hogy szennyezett az ivóvíz. A sze­mét elszállítása és a lerakó bezárása, talajának kicserélé­se több tízmillió forintba ke­rülne. Tiszaszigetnek nincs ennyi pénze, ezért augusztus l-jétől bevezetik a központi szemétgyűjtést. A kukákat pedig szerdánként a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. autói ürítik.

Next

/
Thumbnails
Contents