Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

JÚL. 14. SZERDA, 1999. JÚL. 14. HORIZONT 17 Esőáztatta szabadtéri-virág » Szegedi könyv Klebelsbergről A harmadik évezred minisztere mok izgatója. A k"' hogy a GÖ zerint az id": 1,5 százalékk® izzátette: a ** n alapján kij" ;y a kormá*! >z képest 1-1? al biztosan k* i növekedi A harmadik évezred minisztere címmel nem­rég könyvet adtak ki Sze­geden Gróf Klebelsberg Kunóról. A volt kultuszmi­niszternek nemcsak egye­temi épületeit, klinikáit, iskoláit köszönheti Sze­ged városa, hanem leg­szebb terét, a Dóm teret is, és azt a szellemiséget, amely kiemelte az Alföldi városok sorából. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi mi­niszter tevékenységét, érde­meit ma alig ismerik az embe­rek. Önhibájukon kívül. A szegedi, pécsi és debreceni egyetemek, huszonegy klini­ka, ötezer népiskola felépítő­jét, a Testnevelési Főiskola létrehozóját az elmúlt évtize­dek történelemtanítása reakci­ós kulturpolitikusként tartotta számon és kizárta a történe­lemtanításból. Sőt, még a sze­gedi egyetem professzorai ál­tal állított emléktáblát is eltá­volították a Dóm tér Nemzeti Panteonjából. Ezt a mulasz­tást igyekszik pótolni az a nemrég, Szegeden kiadott könyv, melynek szerzője Hencz Péter szegedi orvos, „amatőr" Klebelsberg-kutató. A könyv bevezetőjében Glatz Ferenc történész, az MTA elnöke a következőt ír­ja: „Úgyis mint oktatásszerve­ző, úgyis, mint az állami tá­mogatású közművelődés rendszerének kialakítója, Kle­belsberg örökre beírta nevét a nemzet történelmébe. Mint tu­dománypolitikus egyik kidol­gozója volt az állam tudo­mánypolitikai szerepvállalá­sásnak Magyarországon. írá­sai, tevékenysége a mai kor tudomány- és kulturpolitiku­sának is számtalan indíttatást és követésre méltó elgondo­lást tartalmaz." Tekintettel arra, hogy Kle­belsberget bensőséges kap­csolat fűzte Szegedhez, és nemcsak a város újjáteremtő­jének, az egyetem felépítőjé­nek, hanem az egész világra kisugárzó tudományos szelle­miség megalapozójának is te­kinthető, a szerző könyvében nagyobb teret szentel a kul­tuszminiszter szegedi alkotá­sainak. így a tanulmánykötet­ben Klebelsberg életrajzának, politikai hitvallásának, egye­temépítő és iskolateremtő munkájának, sportminiszteri és gyermekegészség-védő te­vékenységének bemutatása mellett külön fejezet szól ar­ról a rendkívül gazdag örök­ségről, amelyet Szeged kö­szönhet az egykori miniszter­nek. Szó esik klebelsberg és Szent-Györgyi Albert kapcso­latáról, a Dóm tér felavatásá­ról és a miniszter szegedi te­metéséről is. Könyve végén a szerző összeállítást közöl azokból a Klebelsberg-gondo­latokból, amelyek a harmadik évezred küszöbén is érvénye­sek lehetnek. (Hencz Péter: Gróf Kle­belsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere, Szeged, 1999., Bába és Társai Kft.) K. G. diklós szeri*1 éltó az, hogy1 íg teljesítm" ssan romlik.1 > kisebb volt :n. Úgy vélt" teljesítmény" jkkenésébe® :atasztrofá"' zik szerepe hogy a gaztk' zonytalan, s1 ág irányít' ek megfelel ják az ágaZ" :zető igazg Virág-terasz. Sok Szegedre látogató ül be ide, szabadtéri-előadás előtt. (Fotó: Nagy László) Szabadtéri-szezonban ® yan a Dóm tér, mint az "éktelennek tűnd, az év "a9y részét átszunnyadó koktusz, amely, ha meg­|0" « esd, hirtelen kivi­« Iguí-fc- | . „ ' ddolgozóipfa ;! .E9szinkék bimbót, .. é, mobil nézőteret növeszt, z autóipar nikai ipar} e mögött " ""öld, az első előadás 6„„. eló,t' virágba borul: a ultinacionáü "yu«gö tér ezerszínüen Az ágazatba® j^gtelik. Fordított kak­áltás végb" u.Sz' '9az, a Dóm tér, -techiparara j",nde" hiányzik neki. Ez a foly t jellemző amit mutat ézipar teljesl ;sett. Hegedi vélte, hogy vben a jug' befejeződés" európai ko* indülése jóté lesz a ni agya külső feltét" előrevetíti in és a dél-k* •ól jó hírek sz pedig jav® xportlehetőré ;utató szeri* nagy kérdé* az egyre n" égvetési h' I szerinte f*' tz eredetiig ^ rvezett defi"1 fsak az esd nem - kapott belőle a napokban, tócskán. Még szerencse: °kit a szabadtéri Sze­gedre csábít, nem érzé­ketlen a város egyéb elönyeivel kapcsolatban sem. A minap este, előadás e'őtt. Először szólal a fanfár, "Szegeeed híres vááá-ros...", tótilik a nép a rácson túlra, e Korunk nagy kérdéseinek e8yikére keresek választ, nenL nem arra, hogy van-e ® et a Földön kívül, arra sem, h°gy miként hat a globalizá­a magyarság megmaradá­n a' Azt igyekszem kideríte­" mit csinál ez a Szegedre Jkezett, rengeteg ember, az , °adás-megtekintésen túl? í a már ideautózott-buszo­^ • mi az, amit mindenképp akar iktatni szegedi prog­amjába? Egyáltalán: van-e pr°gramja? Vagy nem csinál ' vc5't? előadás után fölszl" Ár • Az biztos: nem holog­éi.ail,-közönségről van szó, a costat) év végi reá'' yamatok m; c, hogy az (he — ében várhat*_ yek valóságosan fogynak, nagy a brut* (GDP) növ" ég így is telj" ány prognóz1 Belyó Pál ágelemző Intézet (Ecoíj ja. Belyó PJ ostat előrej"' az idén évf'j, ,3 százalék*' írható, míg Megyeri Jánosné, Szöllősi­né Eperjesi Aranka, Mihály László Marosleiéről jöttek az Atilla-előadásra, de nem csak arra. - Most érkeztünk fél órája, megnézzük az előadást, aztán irány a kamionostalál­kozó. Ott lép föl a népszerű, lelei zenekar, az L. K. Beat, őket nézik-hallgatják meg. Reggel indulunk haza ­mondják, miközben másodjá­ra szól a fanfár, a tér fölött molnárfecske, ezernyi ezer. Megtudom még a társaságtól: rendszeresen járnak Szegedre - nincs messzire Maroslele -, mindenekelőtt pénzt költeni. - Azt nagyon jól lehet Szege­den csinálni - mondja Me­gyeri Jánosné, és varázsszók hagyják el száját: Tesco, Met­ró, és így tovább. - A Kárász utcán nem veszünk semmit, nagyon drága. Ott csak szét­nézni szabad - teszi hozzá. A Sági család Kevermes­ről jött Atillát nézni, Békés megyéből. - Akadt volna egyéb programunk is, de az eső elmosta - hallom tőlük. ­A piac is érdekelt volna min­ket, a múzeumba is el akar­tunk menni, nem jött össze. Akárhányszor kiszálltunk az autóból, rögtön esni kezdett, s ernyőink otthon maradtak. Ám azt a kocsiból is meg tud­tuk állapítani: ennyire virá­gos, ennyire szép még sosem volt Szeged - mondják. Térülök-fordulok, tovább. Egy dunántúli hölgy azt még elmondja, hogy az Atillát megnézni érkezett Szegedre (jelzem: ezt sejtettem), ám mikor a nevét kérdem, úgy néz rám, mintha valami egé­szen illetlen dologra tettem volna szolid ajánlatot. Még szerencse: találkozom egy né­met-magyar házaspárral, a féij német, a feleség magyar, mi több: szegedi. Tari Ildikó tizenhat éve él Németország­ban, Vernében (harmincezres kisváros, húsz kilométernyire Dortmundtól), évente egy­szer-kétszer mindig hazaláto­gat, édesanyját és testvéreit meglátogatni. - És ha már itt vagyunk, mindig azt nézem, hol mutatkozik fejlődés - be­széli Tari Ildikó. - Most pél­dául kellemes meglepetésként ért, hogy megújult, és nagyon szépen, a Centrum áruház ­tette hozzá. Sőt azt is el­mondja: miután nagyon sze­reti Szegedet s Vernét egy­aránt, örülne, ha elősegíthetné a két város közeledését. Föl is hatalmaz legott: amennyiben valakik érdeklődének az iránt, hogy Szeged és Verne miképp fűzhetné szorosabbra kapcsolatait, ő szívesen ren­delkezésükre áll - címe, tele­fonszáma a szerkesztőségben. Miközben mindezeket mond­ja, harmadszorra szól a fan­fár, beesteledett, tömötten tar­káilik a nézőtér, teljes pom­pájában kinyílt a szabadtéri­virág. Szól a himnusz, vi­gyázzba merevedik minden­ki, a kezekben ott a perec, s a sörrel telt műanyagpohár. Kezdődik az előadás (és, ez­zel szoros összefüggésben, elkezd esni az eső). Farkas Csaba % Székelyudvarhelyi incidens Kétbalkezes ügynökök ^Aarest (MTI) Román Hírszerző „ 0|9álat (SRI) vezetésé­trnato, nblyatalos magyaró­százalék kö7'b kell adnia a parla­,ntnek a székelyudvar­. .y' incidensről gvetési poli® atni. Szüks' : az is, hogy hónapokb® nűséggel :k az egyenré , amit részt* : a költség*' Sj dolgozók zatette: a n minden b' orsul a növ" z az európ® túra gi feltételek] zgató közöl1® ritézetük sZ" z ipari térin" ékkal, az ép1 ménye peó1 ^ ;kal nő év" 3 Pál kifejtei, ő negyedév" jg, ott szakmai felkészültsé­nutatja, hof' if.'>ll'tatja -, vagy tudatosan ak botrányt kavarni. Egy iq, egy ilyen botrány, ,e ynek számos politikai hang­11- J*ta lonut Gherasim, z europ"h,.^lna9yobb román kőr­is kedv",) nXpárt, a Keresztény­^tóokrata Nemzeti Pa­9(>Sl*Párt (PNTCD) orszá­yezetöségének tagja. " Két variáció lehetséges: er"i tetteket vagy tetten érték ló l» • • közben - ami a szolgálat iigL 8e technikai, de minde­vetülete van, nem hoi SRI becsületére ­aota a PNTCD politikus. QZó ,.0rniánykoalícióhoz tar­5je í ,'tiokrata Párt képvise­ld " SPataru vsak annyit °tt: a SRI-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. Véleménye szerint az ügynek biztosan nincsenek politikai céljai, csak az ország biztonságát érintő alapvető felderítésről lehet szó. A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) sze­nátora, Radu Timofte ugyan­akkor úgy vélte, hogy a SRI akciója teljesen törvényes volt. A szenátor annak a szi­lárd meggyőződésének adott hangot, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik „azoknak a szélsőséges ma­gyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek létez­nek. amelyekről a SRI tájé­koztatta a hatóságokat, köz­tük a Legfelső Védelmi Ta­nács elnökét, Emil Constanti­nescu államfőt is". Mircea Cosea, a Szövetség Romá­niáért párt alelnöke azt hang­súlyozta, hogy az ügynek nem a politikai vonatkozásai fontosak, hanem az, hogy ki­derültek a SRI szakmai hiá­nyosságai. Ennek oka az, hogy a titkosszolgálat tagjait komoly támadások érték. Ro­mániának erős titkosszolgá­latra van szüksége, a SRI tag­jait nem lehet kitenni nyilvá­nos elítélésnek. A szélsőségesen naciona­lista Nagy Románia Párt (PRM) parlamenti képviselő­je, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy a SRI „a magyar revizio­nizmus rendkívül kényes kér­désében bukott le". A SRI ve­zetésének emiatt kell számot adnia, mert az „teljesen termé­szetes, hogy a SRI ellenőriz minden eseményt, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". QKKftD ,TINIMNN ci TQQCDQN I II n I»_M\ i mji iuu Ci- iKhDoni i Q OQNNFIN ODQ^THÍI IITIITIQI L n I FII II IU» I r Knm INUI N IIIU* CCU CCi "fii TCCCCi CCU Cl i Cl CDUC"nrrr O I C»_ I u L l • 1 -J»_ o II C \s C»_ C i\ i l C I Z« C ü! A Pannon Praktikum mostantól rövid szöveges üzenetküldési lehetőséggel* lehet a Tiéd! Sőt, egyetlen feltöltéssel - akár a 3 600, akár a 7 200, akár a 14 400 forintos Praktikum-kártyát használtad fel, - egy egész éven at elérhető leszel!** * Pannon Praktikum előfizetők napi 50 darab rotid szöveges iizenetel küldhetnek, amelynek dija - mar az első uzenel küldéséiül bruttó 15 Ki uz.enetenkenl. " • \zok a Pannon Praktikum előfizetők, akik IW). április 7. után lollollek tél egyenlegüket, a fellolteslol sz.amitva I évig lesznek elérhetők a korábbi 90 nap helyeit, lovabhi rés/letekről ei deklodj lei uleli kep\iselelunkon (Szeged. Széchényi tér 2,a.l vagy a hozzad legközelebbi hivatalos viszonleladookoal! Pannon GSM nonslop ngyfelszolgalat: őt. 20 920 0200 PANNON GSm Ax élvonal.

Next

/
Thumbnails
Contents