Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

ÚL. 12 HÉTFŐ, 1999. JÚL. 12. FESZTIVÁLNYÁR 11 jártak a rradalmi t jött elő, nkább söásnak lát• után Balfogyott a statiszták g gyertek igó, nyolc üvegében '.Ivényen, s i szöveget: ak fel, utámm. nd. Major lek: •ntőket! ultak menegjelent a kéz, aztán föl a Bagó megvillant Ihaló hanhogy utáJ. M. É. mefl napos oldal A hűvösben Márairól AJ ár a múlt héten szerettem volna írni erről, de hát IVM. abban az (szó szerint) észbontó melegben kinek volt kedve olvasni, legföljebb portalanításra vesz kezébe az ember könyvet hőguta idején, és hát Márairól mégis csak jobb akkor írni, amikor utána egyből kézbe is vehető valamelyik könyve. Mint most, ebben az enyhületben. Először a Füves könyvébe pillantgattam bele, mondom agy, ahogy van, és hiába az újbóli kiadás, nekem nem jött be, pedig hasznos, ugye, a bölcselet, az esszenciális kijelentések ismerete, de valahogy mintha nem igazán ez lenne Márai műfaja. Mondom most, most, hogy a naplói kerültek a kezembe. Ez az igazi Márai - nekem, és hát csak olyat ajánljon az ember, ami neki is ízlik. Régóta nem találtam ilyen élvezetes olvasmányt, és elnézést, hogy itt kicsit összemosom a különböző északokban írt naplókat, mert bár minden bizonnyal jól •ekövethető ívük és haladásuk van, ahogyan minden, bosszú életszakaszt letapogató naplónak, de nekem egy bennük az ember, és az a tiszta és érzékletes beszédmód (írásmód) „az egyik legtöbb", amit könyv adhat. Persze, aki előbb a Füves könyvre kapott rá, azért az is csak megtalálja a magáét a naplóban. A naplóírás, azt hiszem, a legőszintébb, és legtöbb reflexióval működő műfaj, """dánnak legpontosabb sűrítménye, ahogy irodalom (mondom inkább: írott változat) lesz az életből. Ugyanakkor ez a legveszélyesebb terep is, mert nem biztos, gy ami puszta élményként jól működik, az írva (olvasva) "gyanazt adja vissza. Márainál viszont abszolút fedésben van, sőt, még érzékletesebbé formálódik az átlagon felüli íapasztalás. l\Jost> így utólag, erősen sajnálnám, ha a Füves IVM. könyvnél letettem volna Márairól, és ezért is írom, most, az enyhületben, több mint érdemes elővenni a Mester naplóit. Podmaniczky Szilérd Napfogyatkozás Szegeden Munkatársunktól Az augusztus 11 -i teljes '^fogyatkozás kapcsán több 'sérőprogramot is kínálnak Zegeden a jelenség iránt értődőknek. Augusztus 4-től fartők Béla Művelődési El,f,zP°nt rendez hologram ki" augusztus 6-tól 11-ig a város éttermeinek Jnűködésével indítanak asztronómiai sétákat a Szébenyi térről. Augusztus 10órakor a Bartók Béla 1Uvelődési Központban a gedl Csillagvizsgáló „Sövegy Glav 1 többször ti írszágban. Ni gyönyörű s; meretem Mari*-- — :s Szaffit-is. nagyobb ki1 ét műfaj kt S siker és nép* Munkatársunktól íke. Egy én" Üsztes Edina és Gróf An[tszerepek áltfjmária fotóiból rendez kiálnépszerűvíPtast ma 18 órakor a régi nézi, amelyi^'nagögában a szegedi >A» lmiszerboltbaráfhely Fotográfiai Alapítást. Operett] ráy és a MASZK EgyesüI nehezebb, >»» össze kell ha® )ndást, a tánc® n* „ • Sokszor a szf "VOSZegi rek olyan jé V^rSZÍnHáZ Munkatársunktól ;neK- t Zalaegerszegi Erdei tUt össze a írf'nház „A falu rossza sora? íszlóval, az állítottuk öss: ohann Straű re darabjail ink, hogy e; onviván val lmu vendégjátékával l zdődött meg a hét vé[jn a Kőszegi Várszínház e' Programja a Jurisics belső udvarán. A váré'nbáz saját produkciója, „ 1 Goldoni: Szmirnai rett-táncos ^ )rnédlások c(mű kétréámáramegfelfes Vfgjátókát július 22. össze. I« föutatja be, további ladatailesznt\q^ok: július 23 24., 31. és augusztus t( "gusztus 3-án ope; estre várják a közönLl(1 Let' 6"án és 7-én pedig agyő ze"ek^ar„svásárhelyi Színia;ü'ökaf évf^mia mutatkozik be : dalcklusok^nthy Frigyes és Rejtő , és vendegek^o Szöveg^M1 összeJál. II p "Bo'ondparádé"-val. tétség délben" címmel mutatja be a várható jelenséget diaképeken. Augusztus 11-én a Szegedi Vadasparkban az állatok viselkedését figyelhetik meg a gyerekek, Ópusztaszeren egész napos családi rendezvényt tartanak. A Szegedi Csillagvizsgálóban részletesen figyelhetik meg a napfogyatkozás menetét a kutatók, a Szegedi Szabadtéri Játékok pedig 20.30 órától „Musical éjszakák" címmel a Princess Nemzetközi Musical Shownak ad otthont. Illúzió let. Mindkét fiatal művész 1998-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi képzésének fotó szakán. Tárlatuk július 20-ig naponta 14 és 18 óra között látogatható. • A negyvenedik év Atilla az Kalapács József (Guntár), Császár Angéla (Réka), Vikidál Gyula (Atilla). (Fotó: Karnok Csaba) Már-már drámai az a helyzet, amibe belesodródott az Atilla, Isten kardja című zenedrámát színpadra állító, minden rendű és rangú közreműködő. Ludas az időjárás. De a valódi dráma az, hogy egy csomó, munka és igyekezet hiábavalónak bizonyult. Az egész próbafolyamat alatt az elviselhetetlen kánikulától szenvedtek a közreműködők, amikor pedig kiderülhetett volna, hogy mi volt a megpróbáltatások értelme, a bemutatót elmosta az eső. A szombati második előadás ugyancsak a zápor miatt nem kezdődhetett időben. Az eső után, féltükben, hogy megint megindulnak az égi csatornák, csak rövid szünettel adták az amúgy meglehetősen hosszú játékidejű darabot. Nem érdemelték a mostoha viszonyokat, hiszen ki-ki megkínlódott azért, hogy a színpadi drámai közeg előálljon. Nem sikerült. Biztos, hogy az időjárási viszontagságok sose jönnek jól, de a valódi akadálya ennek alighanem mégis az volt, hogy az Atilla, Isten kardja - nem dráma. Annak látszik pedig. Vannak benne személyek, akik beszélnek (énekelnek) és különféle helyzetekben fordulnak elő és ha az ember naZerlcón: Jegére silc Csaba. (Fotó: Karnok Csaba) gyon igyekszik, az egymást követő helyzetekből egy folyamatot is föl tud vázolni (cselekmény). Csakhogy ezek a figurák elnagyoltak, vázlatosak, sematikusak, sokkal inkább egy maszkarádba illők, mintsem az aprólékos, míves jellemzést megkívánó másik műfajba, a drámába. Következésképpen képtelenek valódi konfliktusokba keveredni, hiszen ehhez hiteles, hús-vér alakokra lenne szükség. A papírmasék egymásnak feszüléséből előbb lesz paródia, mint drámai konfliktus. A szereplő személyeket ugyebár abból lehet megismerni, amit mondanak és amit csinálnak. Az Atilla, Isten kardja játszó személyei Le zsák Sándor versbe szedett szövegeit éneklik, gyakorta „énekbeszélik" és ezek a versek nem túl mélyenszántók. Magyarul: laposak, közhelyesek, hemzsegnek bennük az előzménymentes kinyilatkoztatások. Szörényi Levente ezúttal olyan gyér számú zenei motívummal dolgozik, amennyi sehogyan sem tetszik elégségesnek egy valóban drámai zenei szövethez. S bár a hangszerelés profi (Németh Zoltán), a technika dettó, nem lehet megmenteni a darab zenei világát az egyhangúságtól, a szürkeségtől. Iglódi István rendező tehetetlennek mutatkozik az áradó sémákkal szemben. Az Atilla előadása: mintha egy legendárium önkényesen kiválasztott elemeiből szerkesztődött volna gyermetegen oktató célzatú leporelló, amelynek statikus képeit egy lusta lapozóember teríti elénk. A rendezőnek nem segít Román Sándor. Táncosai, a produkció illúziórombolóan létszámalatti hunjai igenigen kevés, amolyan magyaros táncmotívum találomra kiválasztott elemeit kénytelenek ismételni és ez az üres színpadi tipegés-topogás fölerősíti a paródiahatást. Nem segít a díszlet sem a dinamizálásban. Csikós Attila szürke-fekete monstruma annyira semleges és „tehetetlen", akár ott se lenne. Rátkai Erzsébet egy koncepciós meséhez képzelt el gazdag gardróbot. Hogy szegény Vikidál Gyulát, a címszereplőt belenyomja a színpadba a sok hun hacuka? Sem a tervező, sem a sztár nem tehet róla, hogy ez a látvány is a paródia határát súrolja. Amiként Vikidál, úgy az összes többi énekes-színész vétlen az eluralkodó unalomban és a helyenként ezt oldó paródia-hatásban egyaránt. A világ legjobb drámai vagy énekes tehetségeit is megbénítaná egy ennyire mesterkélt színpadi mechanizmus. Svlyok Erzsébet évadban? i régi szerei ninát, és rési chon bemutal Premiervendégek a szabadtériről A szabadtéri igazgatóját a premier előtti percekben arról lehetett megismerni, hogy a legaggodalmasabban ö kémlelte az eget. Ami nem is csoda, esö esetén a bukás több mint négy millió forint lehetne, az esánap legfeljebb szépít egy kicsit a dolgon. - Délelőtt nem adtam volna egy fillért sem. hogy ma itt játszunk - így Korognai Károly -, de szerencsére felszakadozott a felhőzet, bár úgy tűnik, ez a remény is korai. Az első felvonás utolsó perceiben elkezdett zuhogni I, a szünetre elállt de a második felvoaz eső ugyan násban folytatta. Beszélgetésünket a bemutató szünetében, a szabadtéri klubban kezdtük újra, ahol pezsgővel koccintottak a díszvendégek az idei évad kezdetére. A kicsit oldottabb hangulatban már az is kiderült, hogy idén ez a darab a legköltségesebb, bár a popfesztivál még nyomába érhet. Összesen 35 millióba került, ebből 15 millió a gázsi, 15 a díszlet, és ötből készültek a jelmezek. - Nagyon látványos a színpadkép, kimondottan eredeti - mondta Korognai -, és az egész darab nehezen szorítható be bármilyen eddig ismert műfajba. Rockopera, mégis van benne extremitás. Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkárát feleségével, és három gyermeke közül a legidősebbel (ő sem múlt el 10 éves) még a díszpáholyban találtam. Evek óta visszatérő vendég, tavaly a Háry bemutatóján találkoztunk. - Iglódi most is bebizonyította, hogy remek rendező, a szereposztás pedig fantasztikus. Azokat a színészeket, énekeseket látni egy színpadon, akikkel felnőttünk, már csak ezért is érdemes volt eljönnöm Szegedre. Kérdeztem tőle, jön-e még az idén a szabadtérire, de sajnálkozva mondta, hogy nem. Rövidesen indul Amerikába, ahová George Czukor filmrendező 100. születésnapjának ünnepségére hivatalos, pedig a Képzelt riportot még szívesen megnézné. Az államtitkárt üdvözölni érkezett Bartha László polgármester, aki eddig csak a tévében látta ezt a darabot, és mint ilyen - mondta nem hasonlítható össze ezzel az élménnyel. A nyári fesztivál programjain eddig még nem vett részt - az utóbbi 10 napban a pénteki közgyűlésre készült. Frenreisz Károly basszusgitáros (Metró, Skorpió, LGT) és Gát György producer (Linda, Família Kft) a szünetben feleségük társaságában a SZOTE büfében söröztek. Az Atilla énekeseivel mindketten régi barátok. programok MA 9 A Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Kárász utcai termében 18 órakor dr. Szatmáry Károly csillagász tart előadást. • A Fürdőudvarban ma 20.30 órakor Túl az Óperencián. Népszerű operettrészletek Oszvald Marika, Vámossy Éva, Csere László és Berkes János előadásában. Állandó rendezvények 9 A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móraemlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása, Orosz István és Keresztes Dóra grafikusművészek tárlata. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. 9 Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. • A Juhász Gyula Művelődési Házban Jójárt Erzsébet keramikusművész és Palotás Mária festőművész kiállítása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. 9 A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. 9 A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. - Láttam már a darabot a Margitszigeten, de kíváncsi voltam Iglódi Pista feldolgozására is - emelte poharát Frenreisz az egészségünkre. - A szereposztás egyértelműen jó, a díszlet is tetszik, nálam összességében győzött Szeged! Gát Györgynek mindkét feldolgozás tetszett, az új szereplő, a bolond ötlete pedig szerinte egész egyszerűen zseniális. - A ruhák lehetnének egy kicsit színesebbek, legalább a főszereplőké, hogy megtörjön a színharmónia. Mindemellett nagyon csodálkoznék, ha a hunok ilyen ruhákban jártak volna. Ezek inkább szamurájruhák. J. Mmö Éva a DM irta „ Szerkesztőségünkbe, ahol naponta sokféle vendég megfordul, tegnap 8 fiatal hölgy tett látogatást. Kiderült, hogy a szegedi színház női tánccsoportjának tagjai, „görlök", ahogyan manapság nevezik a táncoslábu ifjú hölgyeket. Azért jöttek, hogy a minapi operettbemutatóról irt beszámolónk őket érintő részét tegyék kritika tárgyává. Megszoktuk már, hogy a túlérzékeny művész urak és a művésznők nem fogadják zokszó nélkül a sajtókritikát, ezért a görl-küldöttség tagjait is meghallgattuk és visszatérünk ügyükre, mert ugy találjuk, sok tekintetben igazuk van és panaszuk megérdemli a vele való foglalkozást." 1945. augusztus 10.