Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-12 / 160. szám
A DÉL SPORTJA III. Ha Ebedli kosok és a ;ényli, egy jetésen szíjm velük 2 t. án: - Szurígóta vágyröfi csap*' nzügyi hí; kétségessé jddig lehel yen form2' lás: - Szesáért szorfvyem iga22' !ZEAC w2' iki Kálmát ZLC-nek is ánom, sikeeik, de saja szüksége* : - Szurka n nem „H'' z a Szege*1 tartósan ' dic: - Köze1 ez a gáré2 gylaki Kálóknak, hog! egőrizniü' t. mre Pét*1 Kérdőjelek A gg kocsmalakók és csiszolt elméjű meccsbolondok egybehangzóan állítják, van némi hasonlóság a foci meg az alkohol között. Nem arra kell gondolni, hogy mindkettő öl, butít, nyomorba dönt (bár ez utóbbin azért a mi országunkban jó pár vállalkozó meditálhat...), sokkal inkább azt érdemes felismerni: egy bizonyos szeretetfok után egyiktől és másiktól sem könnyű az elszakadás. Hacsak valakik valamiéri ki nem kapják az ember kezéből az üveget, vagy - szerintem ez a kegyetlenebb - a labdát. Hisz' ezzel a gömbölyű csodával együtt eltűnhet a szerdák és a szombatok összes varázslata, a kikönyörgött győzelmek mámora, a józanító pofonok sajgása és hát maga a gól. Ami természeténél fogva mindig is alkalmas volt arra, hogy összehozza a bankelnököt a kisnyugdíjassal, a munkást az értelmiségivel, a parasztot a másik paraszttal. Szóval, hiszik vagy sem, a gólnak minden Időben jutott küldetés. Még itt, Szegeden is. Ki ne tudná, ebben az ölelve taszító városban a futball e pillanatban maga a bizonytalanság. Csupa-csupa kérdőjel. Pedig az SZLC-vel kapcsolatban a magukat szurkolónak nevező (választóipolgárok már csakis felkiáltásokra, de minimum kijelentésekre vágynak. Őket igazából nem az érdekli, hogy errefelé miért nem lát végre valaki üzletet a Jociban, s hogy a hatalom helyi gyakorlói miért nem vesznek tudomást a PNB-ről, nekik egyedül az a fontos, "ogy négy hét múlva ott ülhessenek a Tisza-parti stadion lelátóján, és profinak szólítható labdarúgókat tüzelhessenek. Tjihelnénk, mindössze arról van szó, hogy több (tíz)ezer -* szegedi apró örömökről ábrándozik. Holott a lényeg "Z- a foci minden normálisan működő minitársadalomban - közügy. Amikor Szalai István dirigálta a Szeged SC-t, harmincmillió forint is elég volt egy első osztályú évhez... (Fotó: Gyenes Kálmán) es legyen. Ha & örökre vége; rúgásnak a vf : utóbbi időbe' a palettáról a női röplabdá :at, a súlyéin1 .. A labdarúg' enthető. No < is, amit a Tisí ocisulinak lás neveléséi sz élvonalbe1 kinek nevelj ,me9 élt a szerződése, ges srácokat? I"1 U- Dózsa kispadületeknek? M'h ° vandorolt. Helyettese indás az, ho^^alai István lett, aki Pályaedzőként segíi ^iára az ]990/91 __ W szerePel» szegedi .„,daru9áísapat az élvoíg A Szeged SC Ko5 Ferenc vezetésével ha.1 fölénnyel szerezte NB ll-ben az jutott fel az mesteredzőnek k ítél, 9 « «kkori lésétf^et, s lalbefr A me itánpótlás nevf^>rdbf>e,n fix esztendőn kehetetlenltik tt ' Az, ugye, Wj , önkormányzó ai Főnökét. Arra kérni q i a klub mindenkori Főnökét. Arra kérs*akembert, idézze irólag üzleti al' Szeged LC. (l akkori hangulatot, :rvezetet már áfjr?1!*" az együttes nyári illetékeseknek' dőléséről. zen a kölcsön^ g gvó üzlet becsé feljutást követően jelenendő. Az egyil f!t* átalakult a játékoskekert kivívó Szil - kérdeztem a jelenleg a úgói már teljed 'SZa Volán-MÉH Focisulirra várnak, ho£ b'"nél dolgozó edzőtől, üzleti partner' ürténtek változások. A on. Természeti c|Csemberek közül Kun Lajos • üzleti alapot ]sfi'U™ba" Szabó Gyula az Újbaj, ha a tiszf "ózsába, míg dr. Kovács sszébe jut, hog a Békéscsabába távozott, edi polgár szód ós-.-U ' '"etve a csapat meg:k teljessé aí* az , ére a Bp. Honvédból leBajnokságb^" uk Sallai Tibort és Árky lő labdarúgóé*,, % Takács Zoltánt a Komlótkár a költség* \\ ZPró ,slvánt az Sz. Dózsá;tő - komoly 1 ú '^hét az UTA Aradból, atásával! i\ j!Ur8uly Jánost a HMSE5z, a csapat raj% Zoltánt pedig a Bé. Ha nem, hát i> B babó> visszahoztuk, ilküli Bajnoksáí „ 4 klubvezetők beleszóltak ; üzleti alapon lantéry LáS^! '/"tolásokba? ' a , zerző 21 évig i DM munkatársé Megbeszéléseken közöA, jöttünk. Pontosan ismere8yesület anyagi helyzetét, ennek függvényében nyújtottam be az igényemet. Az áron kívül az volt a legfőbb szempont, hogy az illető lehetőleg fiatal legyen, bizonyítani akarjon. • Mekkora volt akkoriban a csapat költségvetése? - Harmincmillió forintból gazdálkodhattunk, erre az összegre dolgoztuk ki a prémiumrendszert, a fizetéseket. Ezzel a mezőny alsó kategóriájába tartoztunk; a „nagyoknak" (FTC, Dózsa, Honvéd) 80-100 millió állt a rendelkezésükre. Mondanék a változásokra egy másik példát is: a Ferencvárostól bő fél évvel ezelőtt távozó edző az én időmben dolgozó Üllői úti trénerhez képest éppen a százszorosát kereste... • A város vezetése önök mellé állt? - Ez sem én, sem pedig a csapat nemigen vette észre... • A szurkolók között érezhető volt a felfokozott hangulat? - Természetesen, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a csapat, már évek óta „tűzben" tartotta a drukkereket. Gondoljunk csak arra, hogy az előző évben micsoda balszerencsével bukta el a Vasas elleni osztályozót... Rengeteg törődést kaptunk tőlük, szerettek bennünket, de ez annak is volt köszönhető, hogy egyrészt a gárda zöme ekkor már 3-4 éve együtt játszott, másrészt pedig a keretben sok volt a saját nevelésű fiatal (pl. Kemenes, Tóth Z., Hurguly, Puskás /., Barna, Hegyeshalmi, Török Zs.). Síélpál László • Félpénz a versenysportra, a többi játszótérre és szabadtéri sportlétesítményre Mit (nem) támogat a város? A címben szereplő kérdésre dr. Bartha László polgármestertől szerettünk volna választ kapni, de Szeged első számú vezetője kerek-perec kijelentette: sportügyben keressük Csonka Gábor stratégiai alpolgármestert - megtettük. S megtudtuk, a város vezetésének, az új sportkoncepció alapján, az elsődleges feladata az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport hatékonyabb támogatása lesz. Mindezeket a terveket, természetesen a versenysportnak nyújtandó pénz lefaragásával szeretnék megvalósítani. • Alpolgármester úr, kezdjük a beszélgetést egy kényes kérdéssel: van már a városnak sportkoncepciója? - kérdeztem Csonka Gábortól. - Van egy vaskos (rásos anyag, amelyet ,a közelmúltban adtunk ki a szakembereknek bírálatra. Remélem, hogy a részleteket a szegedi sportklubok hamarosan megismerhetik. Abban világosan benne van az is, hogy mit támogat és milyen feltételekkel a város. • Ön ismeri'már a koncepciót? - Természetesen. Az biztos, hogy az eddigi gyakorlat több ponton is változni fog. Sportra fordítható pénze a városnak nem lesz a jövőben sem több. De a pénzelosztás elve lényegesen megváltozik. A sportkoncepció vezérfonalának megfelelően, az utánpótlás-nevelés és a nagy tömegeket megmozgató szabadidósport élvez elsődlegességet a pénzosztáskor. Ez egyben azzal jár, hogy kénytelenek leszünk az élsportolói támogatás körét szűkíteni. Ez utóbbi csak a pénzre, s nem a létesítmények használatára vonatkozó korlátozást jelent. A pénz nyelvére lefordítva így hangzik: ha az idei kerelet nézzük, akkor 50 milliói kap az utánpótlás és a szabadidősport, s ugyanennyit osztunk szét a versenysporttal rendelkező klubok között. Csonka Gábor alpolgármester (balról) és dr. Szeri István, a Tisza Volán SC elnökhelyettese, úgy tűnik, a sport terén egy hajóban evez... (Fotó: Karnok Csaba) 0 Milyen sportágak, milyen eredményekkel rendelkező egyesületek, csapatok és sportolók élveznek majd kedvező elbírálást? - Változatlanul öt szempont - bajnoki helyezés és nézőszám, nemzetközi porondon elért eredmények, „médiaképesség",, milyen szponzorok állnak a csapat mögött, a szegedi tradíciók, az utánpótlás-nevelés minősége, mennyisége és az oktatási intézményekkel való kapcsolat - alapján rangsoroljuk a klubokat és csapatokat. Ezek alapján már most nyugodtan kijelenthetem: a Pick Szeged kézilabdacsapata és a Tisza Volán SC utánpótlásbázisa (kézilabda, labdarúgó), a Szegedi Kajak-kenu SE maximálisan megfelel az elvárásainknak. • A sportra szánt pénz másik felét konkrétan mire költenék? - Játszóterek létesítésére, felújítására, valamint szabadtéri sportpályák építésére, bővítésére, korszerűsítésére fordítanánk. Ezzel az a célunk, hogy Szegeden, korra való tekintet nélkül, minden polgár kulturált körülmények között találja meg a mozgáslehetőséget. • A városban az elmúlt héten elterjedt az a hír, hogy az elmúlt pénteki közgyűlésen döntenek a képviselők a 25 milliós bankgaranciáról, amelyet a Szeged LC kapna a bajnoki beindulás elősegítésére. Ugyanakkor a közgyűlésen ez nem is szerepelt napirendi pontként... - Annyi igaz, hogy az iljúsági és sportbizottság az elmúlt keddi ülésén megtárgyalta a Szeged LC PNB-be jutott labdarúgócsapatának támogatási kérelmét, s az alábbi határozat született: „A bizottság javasolja a polgármesternek, hogy október 15-ig a Szeged LC-t a szereplésétől, gazdasági és anyagi helyzetétől függően, a 2000. évi sportalap terhére, az idei sporttámogatásoknak megfelelő összeggel, minimum 10 millió forinttal támogassa. Ugyanakkor nem támogatja a Szeged LC azon kérését, hogy az önkormányzat vállaljon 25 millió forint értékű banki hitel felvételére készfizető kezességet. A döntést a város jelenlegi nehéz anyagi helyzete és költségvetése, a kért összeg nagyságrendje és a bankkölcsönkonstrukció indokolja." Egyébként a városatyák elé nem került ez az ügy, mert senki sem indítványozta. Ehhez csak annyit tennék még hozzá, hogy a város az idén a focira 38 milliót költött. Ha legalább öt cég fejenként ennyit tudna adni, márpedig ilyen kvalitású van is a városban, akkor eredményesen működhetne a Szeged LC is. Nagylaki Kálmán rendelkezésére bocsátottam a város száz legnagyobb cégének a névsorát, s most már rajta, s a felkeresetteken múlik, hogy lesz-e tartós és eredményes PNB-s csapata a városnak. Személy szerint én támogatom és segítem a klubot, de pénzt nem tudok adni. 0 Hogyan fogadta azt a hírt, hogy 2002-ben kajakkenu EB-t rendezhet Szeged? - Ez nagy sportdiplomáciai sikernek számít. Ezért már a pénteki közgyűlésen megkaptam a felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy kezdjem el a Maty-éri pálya tulajdonjogának teljes egészében történő megszerzését. A vb-vel ellentétben mi az EB-n már nem asszisztálók szeretnénk lenni. Ez nem zárja ki a felhőtlen együttműködést a sportág országos szövetségével, hiszen valamennyiünknek közös célja: a vb-hez hasonlóan emlékezetes és zökkenőmentes Eb-t rendezzen Szeged. Süli József Kell-e nekünk PNB-s csapat? Jelenovics Katalin (30, virágkötő): - Biztos, hogy szükség van egy első osztályú labdarúgócsapatra. Magam is fociztam, az általános iskolában beálltam a fiúk közé, de mostanában kiábrándultam ebből a szép játékból. A sport ugyanis másodlagossá vált, s előtérbe került a huliganizmus, a szurkolói botrányok már nem számítanak szenzációnak. Remélem, Szegeden nem a balhék lesznek többségben, mert jó érzés, ha valamire büszkék lehetünk. Remek példa erre a Pick Szeged, s ilyen lehet a Szeged LC is. Benedek János (15, tanuló): - Kell ez a csápat a városnak! Szeged nem szűkölködik a hírességekben, a nevezetességekben, s kívánom a focistáknak, hogy őket is ide sorolhassuk a következő, 1999-2000-es bajnokság eredményei alapján. A többiek mit mondtak? No, mindegy! Én nagyon szeretem a labdarúgást, de ha lehet, a nézése helyett inkább űzöm. A suliban is állandó beszédtéma volt a Szeged LC, főleg a remek eredmények miatt, jó lenne, ha ez ősztől sem változna meg. Török József (46, biztonsági szervező): - Foglalkozásom okán inkább a küzdősportokat részesítem előnyben, de egy első osztályú profi labdarúgócsapat kell Szegednek. Sajnos az önkormányzat nem törődik a sporttal, csak a bevételek növelésével. A szurkolók igénylik, akarják ezt a gárdát, s szégyen lenne, ha egy ilyen nagy város nem tudná eltartani. Szeged vezetése folyamatosan elüldözte tehetséges embereit, művészeit, sportolóit, jó lenne, ha most már vissza is kapnának valamit a polgárok. Ez a PNB-s szereplési lehetőség remek alkalomnak kínálkozik erre. Dunai László (80, a temetkezési vállalat nyugdíjasa): Szégyen, hogy a város eddig nem volt képes élvonalbeli labdarúgócsapatot kiállítani, mfg az elitben olyan települések szerepeltek, amelyeket a térképen is nehéz megtalálni. Korábban, még a negyvenes években volt igazi a foci! Lovas rendőrök jártak körbe, hogy leszedjék az embereket a kerítésről, de akkor még nem a pénz, a játék szeretete dominált. Kicsit megcsömörlöttem emiatt, mert minden csak az anyagiakról, a pozícióharcról, a helyezkedésről szól. Azért még reménykedem a változásban, talán a Szeged LC... i. P. Máshol mennyiből jönnek ki? • Munkatársunktól A Szeged LC vezetői rengeteg falba ütköztek már pénzszerző körútjaikon. Kíváncsiak voltunk máshol mennyiből gazdálkodnak. Diósgyőri FC (Fekete Zsuzsa PR-munkatárs). A klub költségvetése 120 millió forint, játékosvásárlásra 20 millió forint kamatmentes kölcsönt kapott Miskolc önkormányzatától, mely 51 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Bevételekre még a jegy- és bérleteladásból, reklámból, áligazolási díjból, tv-jogdíjakból számítanak. A kft. mellett alakul - szintén városi többségi tulajdonrésszel - egy rt. 120 milliós törzstőkével. A tartozásuk meghaladja a 200 milliót. Haladás Milos (Szegner Zsolt ügyvezető). A költségvetés 120-150 (tavaly 150 felett) millió forint közöttire becsülhető. Az önkormányzattól már kapott az egyesület 30 milliós rendkívüli segélyt, ősztől viszont várhatóan semmire sem számíthat. Játékosvásárlásra nincs pénzük, vagyis ez az eladás függvénye. A tv-jogdíjak a tervezett 15-20 százalék helyett csak 2 százalékot értek el, ez 20 milliós kiesést jelent. A jegybevétel, a névadó szponzor és a kisebb támogatók hozzájárulása egészíti ki a büdzsét. Lombard FC Tatabánya (Bíró Péter elnök). Tavaly 50-60 milliós költségvetéssel dolgoztak, az idén ezt 100-ra szeretnék növelni. A helyi önkormányzat csak a létesítményt biztositja az egyesületnek. A büdzsé a jegybevételből (30 százalék), a reklámokból (20 százalék) és egyéb támogatásokból áll össze. Játékosvásárlásra a fenti összeg 10-15 százaléka áll a vezetők rendelkezésére. Folyamatosan tárgyalnak a szponzorokkal, a szükséges pénz időarányos részének 6070 százaléka már zsebben van. Adósságuk, tartozásuk nincs. Nagykanizsai Olajbányász (Farkas Zoltán klubigazgató). A költségvetést 145 milliósra tervezik, ami több mint a duplája a tavalyi 70 millió forintnak, ez utóbbiból 35 milliót állt a város. Az idén már kaptak az önkormányzattól 17 millió forintot, s ősszel összesen 36ra számíthatnak, amennyiben szükség lesz rá. A büdzsé kétharmad részét a szponzori pénzek teszik ki, de számítanak még bevételre a jegyeladásból (pesszimista becslések szerint 12 millió lesz ősszel), a tv-jogdíjakból (5-től 25 millió) is. Játékosvásárlásra mindössze egymilliót költhetnek. Nyírség Spartacus (Kosztik József ügyvezető). Tavaly 235 millió forintból gazdálkodhatott a nyíregyházi klub, az idén azonban még minden bizonytalan és képlékeny állapotban van. Még a tavalyi bajnokság összegeivel is többen tartoznak. A vállalkozók szerepvállalásának 45 százalék körül kellene lennie, a helyi önkormányzattól 25 millió forintot kapnak, folyamatosan. Zalahús ZTE FC (Tóth Géza ügyvezető). A költségvetést 120-130 milliósra tervezik, melyben főszerepet játszik a névadó szponzor és az rt. főrészvényese, a város (15 millió). A kicsit is megbecsülik - 10 ezer forinttól 15 millióig kapnak támogatást vállalkozóktól. Tartozása nincs a zalaegerszegi klubnak.