Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

A DÉL SPORTJA III. Ha Ebedli kosok és a ;ényli, egy jetésen szí­jm velük 2 t. án: - Szur­ígóta vágy­röfi csap*' nzügyi hí; kétségessé jddig lehel yen form2' lás: - Sze­sáért szorf­vyem iga22' !ZEAC w2' iki Kálmát ZLC-nek is ánom, sike­eik, de saj­a szüksége* : - Szurka n nem „H'' z a Szege*1 tartósan ' d­ic: - Köze1 ez a gáré2 gylaki Kál­óknak, hog! egőrizniü' t. mre Pét*1 Kérdőjelek A gg kocsmalakók és csiszolt elméjű meccsbolondok egybehangzóan állítják, van némi hasonlóság a foci meg az alkohol között. Nem arra kell gondolni, hogy mindkettő öl, butít, nyomorba dönt (bár ez utóbbin azért a mi országunkban jó pár vállalkozó meditálhat...), sokkal inkább azt érdemes felismerni: egy bizonyos szeretetfok után egyiktől és másiktól sem könnyű az elszakadás. Hacsak valakik valamiéri ki nem kapják az ember kezéből az üveget, vagy - szerintem ez a kegyetlenebb - a labdát. Hisz' ezzel a gömbölyű csodával együtt eltűnhet a szerdák és a szombatok összes varázslata, a kikönyörgött győzelmek mámora, a józanító pofonok sajgása és hát maga a gól. Ami természeténél fogva mindig is alkalmas volt arra, hogy összehozza a bankelnököt a kisnyug­díjassal, a munkást az értelmiségivel, a parasztot a másik paraszttal. Szóval, hiszik vagy sem, a gólnak minden Időben jutott küldetés. Még itt, Szegeden is. Ki ne tudná, ebben az ölelve taszító városban a futball e pillanatban maga a bizonytalanság. Csupa-csupa kérdőjel. Pedig az SZLC-vel kapcsolatban a magukat szurkolónak nevező (választóipolgárok már csakis felkiáltásokra, de minimum kijelentésekre vágynak. Őket igazából nem az érdekli, hogy errefelé miért nem lát végre valaki üzletet a Jociban, s hogy a hatalom helyi gyakorlói miért nem vesznek tudomást a PNB-ről, nekik egyedül az a fontos, "ogy négy hét múlva ott ülhessenek a Tisza-parti stadion lelátóján, és profinak szólítható labdarúgókat tüzel­hessenek. Tjihelnénk, mindössze arról van szó, hogy több (tíz)ezer -* szegedi apró örömökről ábrándozik. Holott a lényeg "Z- a foci minden normálisan működő minitársadalomban - közügy. Amikor Szalai István dirigálta a Szeged SC-t, harmincmillió forint is elég volt egy első osztályú évhez... (Fotó: Gyenes Kálmán) es legyen. Ha & örökre vége; rúgásnak a vf : utóbbi időbe' a palettáról a női röplabdá :at, a súlyéin1 .. A labdarúg' enthető. No < is, amit a Tisí ocisulinak lás neveléséi sz élvonalbe1 kinek nevelj ,me9 élt a szerződése, ges srácokat? I"1 U- Dózsa kispad­ületeknek? M'h ° vandorolt. Helyettese indás az, ho^^alai István lett, aki Pályaedzőként segí­i ^iára az ]990/91 __ W szerePel» szegedi .„,daru9áísapat az élvo­íg A Szeged SC Ko­5 Ferenc vezetésével ha­.1 fölénnyel szerezte NB ll-ben az jutott fel az mesteredzőnek k ítél, 9 « «kkori lésétf^et, s lalbefr A me itánpótlás nevf^>rdbf>e,n fix esztendőn ke­hetetlenltik tt ' Az, ugye, Wj , önkormányzó ai Főnökét. Arra kér­ni q i a klub mindenkori Főnökét. Arra kér­s*akembert, idézze irólag üzleti al' Szeged LC. (l akkori hangulatot, :rvezetet már áfjr?1!*" az együttes nyári illetékeseknek' dőléséről. zen a kölcsön^ g gvó üzlet becsé feljutást követően jelen­endő. Az egyil f!t* átalakult a játékoske­kert kivívó Szil - kérdeztem a jelenleg a úgói már teljed 'SZa Volán-MÉH Focisuli­rra várnak, ho£ b'"nél dolgozó edzőtől, üzleti partner' ürténtek változások. A on. Természeti c|Csemberek közül Kun Lajos • üzleti alapot ]sfi'U™ba" Szabó Gyula az Új­baj, ha a tiszf "ózsába, míg dr. Kovács sszébe jut, hog a Békéscsabába távozott, edi polgár szód ós-.-U ' '"etve a csapat meg­:k teljessé aí* az , ére a Bp. Honvédból le­Bajnokságb^" uk Sallai Tibort és Árky lő labdarúgóé*,, % Takács Zoltánt a Komló­tkár a költség* \\ ZPró ,slvánt az Sz. Dózsá­;tő - komoly 1 ú '^hét az UTA Aradból, atásával! i\ j!Ur8uly Jánost a HMSE­5z, a csapat raj% Zoltánt pedig a Bé­. Ha nem, hát i> B babó> visszahoztuk, ilküli Bajnoksáí „ 4 klubvezetők beleszóltak ; üzleti alapon lantéry LáS^! '/"tolásokba? ' a , zerző 21 évig i DM munkatársé Megbeszéléseken közö­A, jöttünk. Pontosan ismer­e8yesület anyagi helyze­tét, ennek függvényében nyúj­tottam be az igényemet. Az áron kívül az volt a legfőbb szem­pont, hogy az illető lehetőleg fi­atal legyen, bizonyítani akarjon. • Mekkora volt akkoriban a csapat költségvetése? - Harmincmillió forintból gazdálkodhattunk, erre az összegre dolgoztuk ki a prémi­umrendszert, a fizetéseket. Ez­zel a mezőny alsó kategóriájába tartoztunk; a „nagyoknak" (FTC, Dózsa, Honvéd) 80-100 millió állt a rendelkezésükre. Mondanék a változásokra egy másik példát is: a Ferencváros­tól bő fél évvel ezelőtt távozó edző az én időmben dolgozó Ül­lői úti trénerhez képest éppen a százszorosát kereste... • A város vezetése önök mellé állt? - Ez sem én, sem pedig a csapat nemigen vette észre... • A szurkolók között érez­hető volt a felfokozott han­gulat? - Természetesen, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a csa­pat, már évek óta „tűzben" tar­totta a drukkereket. Gondoljunk csak arra, hogy az előző évben micsoda balszerencsével bukta el a Vasas elleni osztályozót... Rengeteg törődést kaptunk tő­lük, szerettek bennünket, de ez annak is volt köszönhető, hogy egyrészt a gárda zöme ekkor már 3-4 éve együtt játszott, másrészt pedig a keretben sok volt a saját nevelésű fiatal (pl. Kemenes, Tóth Z., Hurguly, Puskás /., Barna, Hegyeshalmi, Török Zs.). Síélpál László • Félpénz a versenysportra, a többi játszótérre és szabadtéri sportlétesítményre Mit (nem) támogat a város? A címben szereplő kér­désre dr. Bartha László polgármestertől szeret­tünk volna választ kapni, de Szeged első számú ve­zetője kerek-perec kije­lentette: sportügyben ke­ressük Csonka Gábor stratégiai alpolgármestert - megtettük. S megtud­tuk, a város vezetésének, az új sportkoncepció alapján, az elsődleges fel­adata az utánpótlás-ne­velés és a szabadidősport hatékonyabb támogatása lesz. Mindezeket a terve­ket, természetesen a ver­senysportnak nyújtandó pénz lefaragásával sze­retnék megvalósítani. • Alpolgármester úr, kezd­jük a beszélgetést egy ké­nyes kérdéssel: van már a városnak sportkoncepció­ja? - kérdeztem Csonka Gábortól. - Van egy vaskos (rásos anyag, amelyet ,a közelmúltban adtunk ki a szakembereknek bírálatra. Remélem, hogy a részleteket a szegedi sportklu­bok hamarosan megismerhetik. Abban világosan benne van az is, hogy mit támogat és milyen feltételekkel a város. • Ön ismeri'már a koncep­ciót? - Természetesen. Az biztos, hogy az eddigi gyakorlat több ponton is változni fog. Sportra fordítható pénze a városnak nem lesz a jövőben sem több. De a pénzelosztás elve lénye­gesen megváltozik. A sport­koncepció vezérfonalának megfelelően, az utánpótlás-ne­velés és a nagy tömegeket megmozgató szabadidósport élvez elsődlegességet a pénz­osztáskor. Ez egyben azzal jár, hogy kénytelenek leszünk az élsportolói támogatás körét szűkíteni. Ez utóbbi csak a pénzre, s nem a létesítmények használatára vonatkozó korlá­tozást jelent. A pénz nyelvére lefordítva így hangzik: ha az idei kerelet nézzük, akkor 50 milliói kap az utánpótlás és a szabadidősport, s ugyanennyit osztunk szét a versenysporttal rendelkező klubok között. Csonka Gábor alpolgármester (balról) és dr. Szeri István, a Tisza Volán SC elnökhe­lyettese, úgy tűnik, a sport terén egy hajóban evez... (Fotó: Karnok Csaba) 0 Milyen sportágak, mi­lyen eredményekkel ren­delkező egyesületek, csa­patok és sportolók élvez­nek majd kedvező elbírá­lást? - Változatlanul öt szem­pont - bajnoki helyezés és nézőszám, nemzetközi poron­don elért eredmények, „mé­diaképesség",, milyen szpon­zorok állnak a csapat mögött, a szegedi tradíciók, az után­pótlás-nevelés minősége, mennyisége és az oktatási in­tézményekkel való kapcsolat - alapján rangsoroljuk a klu­bokat és csapatokat. Ezek alapján már most nyugodtan kijelenthetem: a Pick Szeged kézilabdacsapata és a Tisza Volán SC utánpótlásbázisa (kézilabda, labdarúgó), a Sze­gedi Kajak-kenu SE maximá­lisan megfelel az elvárásaink­nak. • A sportra szánt pénz másik felét konkrétan mire költenék? - Játszóterek létesítésére, felújítására, valamint szabad­téri sportpályák építésére, bő­vítésére, korszerűsítésére for­dítanánk. Ezzel az a célunk, hogy Szegeden, korra való te­kintet nélkül, minden polgár kulturált körülmények között találja meg a mozgáslehetősé­get. • A városban az elmúlt hé­ten elterjedt az a hír, hogy az elmúlt pénteki közgyűlé­sen döntenek a képviselők a 25 milliós bankgaranciá­ról, amelyet a Szeged LC kapna a bajnoki beindulás elősegítésére. Ugyanakkor a közgyűlésen ez nem is szerepelt napirendi pont­ként... - Annyi igaz, hogy az iljú­sági és sportbizottság az elmúlt keddi ülésén megtárgyalta a Szeged LC PNB-be jutott lab­darúgócsapatának támogatási kérelmét, s az alábbi határozat született: „A bizottság javasol­ja a polgármesternek, hogy ok­tóber 15-ig a Szeged LC-t a szereplésétől, gazdasági és anyagi helyzetétől függően, a 2000. évi sportalap terhére, az idei sporttámogatásoknak meg­felelő összeggel, minimum 10 millió forinttal támogassa. Ugyanakkor nem támogatja a Szeged LC azon kérését, hogy az önkormányzat vállaljon 25 millió forint értékű banki hitel felvételére készfizető kezessé­get. A döntést a város jelenlegi nehéz anyagi helyzete és költ­ségvetése, a kért összeg nagy­ságrendje és a bankkölcsön­konstrukció indokolja." Egyéb­ként a városatyák elé nem ke­rült ez az ügy, mert senki sem indítványozta. Ehhez csak annyit tennék még hozzá, hogy a város az idén a focira 38 mil­liót költött. Ha legalább öt cég fejenként ennyit tudna adni, márpedig ilyen kvalitású van is a városban, akkor eredménye­sen működhetne a Szeged LC is. Nagylaki Kálmán rendelke­zésére bocsátottam a város száz legnagyobb cégének a névso­rát, s most már rajta, s a felke­resetteken múlik, hogy lesz-e tartós és eredményes PNB-s csapata a városnak. Személy szerint én támogatom és segí­tem a klubot, de pénzt nem tu­dok adni. 0 Hogyan fogadta azt a hírt, hogy 2002-ben kajak­kenu EB-t rendezhet Sze­ged? - Ez nagy sportdiplomáciai sikernek számít. Ezért már a pénteki közgyűlésen megkap­tam a felhatalmazást arra vo­natkozóan, hogy kezdjem el a Maty-éri pálya tulajdonjogának teljes egészében történő meg­szerzését. A vb-vel ellentétben mi az EB-n már nem asszisztá­lók szeretnénk lenni. Ez nem zárja ki a felhőtlen együttmű­ködést a sportág országos szö­vetségével, hiszen valamennyi­ünknek közös célja: a vb-hez hasonlóan emlékezetes és zök­kenőmentes Eb-t rendezzen Szeged. Süli József Kell-e nekünk PNB-s csapat? Jelenovics Katalin (30, virágkötő): - Biztos, hogy szükség van egy első osztá­lyú labdarúgócsapatra. Ma­gam is fociztam, az általános iskolában beálltam a fiúk közé, de mostanában kiáb­rándultam ebből a szép já­tékból. A sport ugyanis má­sodlagossá vált, s előtérbe került a huliganizmus, a szurkolói botrányok már nem számítanak szenzáció­nak. Remélem, Szegeden nem a balhék lesznek több­ségben, mert jó érzés, ha va­lamire büszkék lehetünk. Remek példa erre a Pick Szeged, s ilyen lehet a Sze­ged LC is. Benedek János (15, ta­nuló): - Kell ez a csápat a városnak! Szeged nem szűkölködik a hírességek­ben, a nevezetességekben, s kívánom a focistáknak, hogy őket is ide sorol­hassuk a következő, 1999-2000-es bajnokság eredményei alapján. A töb­biek mit mondtak? No, mindegy! Én nagyon sze­retem a labdarúgást, de ha lehet, a nézése helyett in­kább űzöm. A suliban is állandó beszédtéma volt a Szeged LC, főleg a remek eredmények miatt, jó len­ne, ha ez ősztől sem vál­tozna meg. Török József (46, bizton­sági szervező): - Foglalkozá­som okán inkább a küzdő­sportokat részesítem előny­ben, de egy első osztályú profi labdarúgócsapat kell Szeged­nek. Sajnos az önkormányzat nem törődik a sporttal, csak a bevételek növelésével. A szurkolók igénylik, akarják ezt a gárdát, s szégyen lenne, ha egy ilyen nagy város nem tudná eltartani. Szeged veze­tése folyamatosan elüldözte tehetséges embereit, művésze­it, sportolóit, jó lenne, ha most már vissza is kapnának vala­mit a polgárok. Ez a PNB-s szereplési lehetőség remek al­kalomnak kínálkozik erre. Dunai László (80, a temet­kezési vállalat nyugdíjasa): ­Szégyen, hogy a város eddig nem volt képes élvonalbeli lab­darúgócsapatot kiállítani, mfg az elitben olyan települések sze­repeltek, amelyeket a térképen is nehéz megtalálni. Korábban, még a negyvenes években volt igazi a foci! Lovas rendőrök jártak körbe, hogy leszedjék az embereket a kerítésről, de akkor még nem a pénz, a játék szere­tete dominált. Kicsit megcsö­mörlöttem emiatt, mert minden csak az anyagiakról, a pozíció­harcról, a helyezkedésről szól. Azért még reménykedem a vál­tozásban, talán a Szeged LC... i. P. Máshol mennyiből jönnek ki? • Munkatársunktól A Szeged LC vezetői rengeteg falba ütköztek már pénzszerző körútjai­kon. Kíváncsiak voltunk máshol mennyiből gaz­dálkodnak. Diósgyőri FC (Fekete Zsu­zsa PR-munkatárs). A klub költségvetése 120 millió fo­rint, játékosvásárlásra 20 mil­lió forint kamatmentes köl­csönt kapott Miskolc önkor­mányzatától, mely 51 száza­lékban tulajdonosa a kft.-nek. Bevételekre még a jegy- és bérleteladásból, reklámból, ál­igazolási díjból, tv-jogdíjak­ból számítanak. A kft. mellett alakul - szintén városi többsé­gi tulajdonrésszel - egy rt. 120 milliós törzstőkével. A tartozásuk meghaladja a 200 milliót. Haladás Milos (Szegner Zsolt ügyvezető). A költségve­tés 120-150 (tavaly 150 felett) millió forint közöttire becsül­hető. Az önkormányzattól már kapott az egyesület 30 milliós rendkívüli segélyt, ősztől vi­szont várhatóan semmire sem számíthat. Játékosvásárlásra nincs pénzük, vagyis ez az el­adás függvénye. A tv-jogdíjak a tervezett 15-20 százalék he­lyett csak 2 százalékot értek el, ez 20 milliós kiesést jelent. A jegybevétel, a névadó szponzor és a kisebb támoga­tók hozzájárulása egészíti ki a büdzsét. Lombard FC Tatabánya (Bíró Péter elnök). Tavaly 50-60 milliós költségvetéssel dolgoztak, az idén ezt 100-ra szeretnék növelni. A helyi önkormányzat csak a létesít­ményt biztositja az egyesület­nek. A büdzsé a jegybevétel­ből (30 százalék), a reklá­mokból (20 százalék) és egyéb támogatásokból áll össze. Játékosvásárlásra a fenti összeg 10-15 százaléka áll a vezetők rendelkezésére. Folyamatosan tárgyalnak a szponzorokkal, a szükséges pénz időarányos részének 60­70 százaléka már zsebben van. Adósságuk, tartozásuk nincs. Nagykanizsai Olajbá­nyász (Farkas Zoltán klub­igazgató). A költségvetést 145 milliósra tervezik, ami több mint a duplája a tavalyi 70 millió forintnak, ez utób­biból 35 milliót állt a város. Az idén már kaptak az ön­kormányzattól 17 millió fo­rintot, s ősszel összesen 36­ra számíthatnak, amennyi­ben szükség lesz rá. A bü­dzsé kétharmad részét a szponzori pénzek teszik ki, de számítanak még bevételre a jegyeladásból (pesszimista becslések szerint 12 millió lesz ősszel), a tv-jogdíjakból (5-től 25 millió) is. Játékos­vásárlásra mindössze egy­milliót költhetnek. Nyírség Spartacus (Kosz­tik József ügyvezető). Tavaly 235 millió forintból gazdál­kodhatott a nyíregyházi klub, az idén azonban még minden bizonytalan és képlékeny álla­potban van. Még a tavalyi baj­nokság összegeivel is többen tartoznak. A vállalkozók sze­repvállalásának 45 százalék körül kellene lennie, a helyi önkormányzattól 25 millió fo­rintot kapnak, folyamatosan. Zalahús ZTE FC (Tóth Géza ügyvezető). A költség­vetést 120-130 milliósra ter­vezik, melyben főszerepet ját­szik a névadó szponzor és az rt. főrészvényese, a város (15 millió). A kicsit is megbecsü­lik - 10 ezer forinttól 15 mil­lióig kapnak támogatást vál­lalkozóktól. Tartozása nincs a zalaegerszegi klubnak.

Next

/
Thumbnails
Contents