Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

6 INTERJÚ HÉTFŐ, 1999. JÚL. 12. Füri A tudomány világkon­ferenciáján Budapesten járt az a tudós, akit mole­kulaszerkezeti kutatásai­ért második Magellánnak neveztek. Sir Aaron Klug Nobel-díjas kémikus, a Királyi Tudományos Tár­saság elnöke. Cambrid­ge-be, ahol eredményei­nek nagy része született, Litvániából Dél-Afrikán át vezetett az útja. • Professzor Úr két éves korában Afrikába került, ott járt iskolába, még egyetemre is. Van-e vala­milyen szerepe az életé­ben, pályájában annak, hogy Afrikában nőtt fel? - Feltétlenül. Az egyik leg­fontosabb dolog, hogy olyan iskolába jártam Durbanban, ahol hagyományos angol stí­lusban oktattak. így amikor végül Angliába kerültem, nem igényelt nagy erőfeszí­tést az átállás. Az iskolában nem a tudomány volt a leg­fontosabb tárgy, hanem a la­tin. A legnagyobb kihívást a latin fogalmazás jelentette. Az iskola filozófiája egyszerű volt: a legjobbak latinra spe­cializálódtak, a kevésbé jók a tudományra, a leggyengébbek meg földrajzra. Ez mókásan hangzik, de van egy nagyon fontos aspektusa. Abban a kisvárosban, ahol laktunk, és abban az iskolában, ahova jár­tam, a gyerekek semmiféle nyomásnak vagy kényszemek nem voltak kitéve a tanulást illetően. Ez jó volt. Teljesen normálisan éltünk, sokat ját­szottunk. Nem is valamilyen erős ösztönzésre kezdtem el tudománnyal foglalkozni, ha­nem mert elolvastam Paul de Kruif Mikroba-vadászok című könyvét, és rájöttem, hogy érdekel a dolog. Nem volt határozott elképzelésem arra vonatkozóan, melyik tu­dományterületre kellene össz­pontosítanom, mert sok min­den érdekelt. Ezért tanultam orvostudományt, kémiát, fizi­kát, matematikát, biológiát. Később ez nagyon hasznos­nak bizonyult. A gén vadász • Amikor 1982-ben kémi­ai Nobel-díjat kapott, Önt második Magellánnak ne­vezték; biológiai térképké­szítőnek. Mit jelent ez? - Ezek a kutatások lénye­gében arra vonatkoztak, hogy milyen a gének szerkezeti fel­építése. Az emberi gének kü­lönféle nukleinsavakból áll­nak, például a DNS-ből. Ezek a savak túl kicsik ahhoz, hogy hagyományos mikroszkóppal vizsgáljuk őket, ahhoz viszont túl nagyok, hogy röntgensu­gárral tanulmányozzuk. Én megtaláltam annak a módját, hogyan lehet elektronmik­roszkóp segítségével megfe­lelő, háromdimenziós képet • Aaron Klug a Nobel-díjból biciklit vásárolt „A kutatómunkában is fontos a képzelőerő" Sir Aaron Klug: Sokan azt gondolják, a tudósok rosszat tesznek a világgal. (Fotó: Kallus György) • Munkatársunktól Aaron Klug 1926-ban született Zelvasban, Litvá­niában. A család két év múlva a dél-afrikai Dur­banba költözött. Aaron Klug első iskoláit itt végez­te, majd a johannesburgi, később a fokvárosi egyete­men tanult. Ösztöndíjjal ke­rült Cambridge-be 1949­ben, itt szerzett doktori fo­kozatot. 1953-ban a londo­Újkori Magellán ni Birkbeck College-be ment, itt kezdte el azokat a víruskutatásokat, amelyek később génszerkezeti ered­ményeihez vezettek. 1962­ben tért vissza ismét Camb­ridge-be. Génkutatásaiért 1982-ben, 56 évesen kémiai Nobel-díjat kapott. A mole­kulák szerkezetének feltér­képezéséért második Ma­gellánnak nevezték. 1995 óta a Királyi Tudományos Társaság elnöke. E székben olyan elődei voltak, mint Sir Isaac Newton, Sir Humphry Davy, Lord Kel­vin vagy Lord Rutherford. Felesége Liebe Bobrow táncosnő, rendező és kore­ográfus. Két gyermekük van: Adam és Dávid. kapni ezekről a molekulákról, és hogyan lehet értelmezni a képeket. Ennek alapján rájöt­tünk, hogyan kapcsolódik össze a DNS (a génnek az a része, amely az örökletes in­formációt átadja) más fehér­jékkel. Ez nem valamilyen látványos felfedezés volt ­meg is lepődtem a Nobel-díj miatt -, inkább azért fontos, mert a gén szerkezetének megismerése jelentősen hoz­zájárulhat a gének és kromo­szómák működésének kikuta­tásához. • Amikor a Nobel-díj át­adásakor megkérdezték, mire fogja költeni a 157 ezer dollárt, azt mondta, vesz egy biciklit. Megvet­te? - Meg bizony. Szerencsére Cambridge, ahol 1949 óta élek, alkalmas a kerékpáro­zásra, és a munkahelyem sem esik távol az otthonomtól. Na­gyon szeretek kerékpározni, és sétálni is. • Van más hobbija? - Nagyon érdekelnek a ré­gi érmék. A kutatói fizetés persze nem elég arra, hogy a legértékesebb darabokat meg­vásároljam, de azért szépen gyarapodik a gyűjteményem. Igyekszem mindent megtudni ezekről az érmékről. A felesé­gem azt szokta mondani, nem is szórakozom, inkább kuta­tok, amikor ezzel foglalko­zom. • Felesége táncosnő, ko­reográfus és rendező. Nem áll távol egymástól a színház és a kutatólabora­tórium világa? - Ha jól emlékszem, soha nem merült fel közöttünk az a kérdés, hogy mennyire áll tá­vol vagy közel egymáshoz a kettőnk hivatása. Engem a tu­dományon kívül sok minden érdekel, ha szabadidőm enge­di, szívesen járok színházba is. Küldetéstudat nélkül Sokan azért lesznek kuta­tók, hogy megváltsák a vilá­got, hogy valami rendkívülit fedezzenek fel vagy hozzanak létre. Hogy híresek és gazda­gok legyenek. Én viszont azért töltöttem az életem ku­tatással, mert élveztem, hogy számomra érdekes dolgokkal foglalkozom. Bennem soha nem volt semmiféle küldetés­tudat, annak a kényszere, hogy feltétlenül nagyon je­lentőset kell alkotnom. Éppen ezért számomra a tudomány világa nem rendkívüli vagy mitikus, tehát nem is különül el az élet más területeitől. Va­lóban gyakori, hogy azonos területen dolgozó emberek kötnek házasságot. Én úgy ér­zem, sokkal unalmasabb len­ne, ha a feleségem is kémiá­val foglalkozna. Soha nem szerettem „hazavinni" a mun­kámat az otthonomba. („Sze­rintem nem az számít, hogy az embernek mi a foglalkozása. A siker titka mindenütt a hiva­tásszeretet és a kreativitás. Ha ez megvan, nem számít, hogy kutatóként vagy koreor­gáfusként dolgozik az em­ber. " - veti közbe Liebe Bob­row, Sir Aaron felesége.) Le­het, hogy furcsának tűnik, amit mondok, de a kutató­munkában is nagyon fontos a képzelőerő. Először egy ötlet­nek, egy gondolatnak kell megszületnie, majd ki kell kí­sérletezni, be kell bizonyítani, hogy a feltételezés helytálló. Ez már valóban sziszifuszi munka, különösen, ha egy tel­jesen új területen kutat az em­ber, ahol a megfelelő módsze­reket szintén magának kell ki­dolgoznia. De ehhez is renge­teg ötletre van szükség, hi­szen nagyon gyakran kerü­lünk olyan helyzetbe, hogy ki kell találni, hogyan tovább. Ha nincs ötlet, ha szegényes a fantázia, hosszú időre elakad­hat a dolog. Szükség van intu­ícióra is, amelyet természete­sen a korábbi tapasztalatok táplálnak. Ezért tartom na­gyon fontosnak a saját pá­lyám szempontjából azt a tényt, hogy orvostudományt, kémiát, fizikát, matematikát és biológiát is tanultam, néhá­nyat ezek közül tanítottam is. Az ember soha nem tudhatja előre, hogy évekkel később mi segíti majd egy-egy prob­léma megoldásában. Gonosz tudomány? • A Királyi Tudományos Társaság céljai között sze­repel, hogy növeljék a tu­domány megértését, elfo­gadottságát ugyanakkor ez volt a tudományos vi­lágkonferencia egyik leg­fontosabb témája is. Mi­lyennek látja a tudomány elismertségét? - A háborúk során a tudo­mány presztízse nagyon sokat nőtt, hiszen kiderült: minden a technikai fölényen múlik, és ez kiemelte a kutatás-fejlesz­tés fontosságát. Mára ebből az elismertségből nem sok ma­radt. Sőt. Igen elterjedt az a nézet, hogy a tudomány go­nosz, a tudósok rosszat tesz­nek a világgal, mert olyan dolgokat fedeznek fel, talál­nak ki, aminek káros követ­kezményei vannak. Nem hi­szem, hogy ez ennyire egy­szerű lenne. Vegyük például az autót. Szerintem az autó je­lentősen hozzájárult az embe­ri jóléthez. Ugyanakkor mint mindennek, ennek is ára van: a gépjárműforgalom szennye­zi a környezetet. A megoldás mégsem lehet az, hogy be­szüntetjük az autózást. Hiszen a tudomány annak a módját is megtalálhatja, hogyan lehet a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a technikai fejlődés káros következmé­nyeit. Például katalizátorral kell ellátni az autókat. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi, tudósok nem hibáz­tunk. Azt hiszem, nem tettünk meg mindent annak érdeké­ben, hogy elmagyarázzuk az embereknek, mit csinálunk, és annak milyen következmé­nyei lehetnek. Talán így le­hetne javítani a tudomány presztízsét is: többet kell törődni azzal, hogy a széles közvélemény megismerje és megértse a munkánkat. Ez most a legnagyobb felelőssé­günk. Kecxer Gabriella Megjavították • DM-információ A Szegedi Vízmű Kft. tá­jékoztatja a lakosságot, hogy a város vízellátását biztosító legnagyobb veze­tékének csőtörésjavítása befejeződött. A vezeték­szakaszon a vízellátást a vízminőséget ellenőrző mérések után tudják hely­reállítani. Várhatóan kedd­től már ismét zavartalan lesz a megfelelő nyomású vízszolgáltatás. Ezrek Kádár sírjánál • Budapest (MTI) Több ezren vettek részt szombaton Budapesten a Fiumei úti temetőben, a Kádár János halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett munkáspárti megemlékezésen. Thürmer Gyula pártelnök, az ese­mény szónoka arról be­szélt, hogy Kádár János nevéhez fűződik „a XX. századi magyar csoda", mivel az ő nevével fémjel­zett három évtizedben a magyar társadalom forra­dalmak és ellenforradal­mak, polgárháborúk és tár­sadalmi megrázkódtatások nélkül, a világgal békében élt. Bevonják a bankjegyeket • Budapest (MTI) A Magyar Nemzeti Bank a régi 500, 1000 és 5000 forintos bankjegyek bevonási határidejét egy­ségesen ez év augusztus 31-ére módosítja — tájé­koztatta a jegybank közle­ményben az MTI-t pénte­ken. Az MNB szerint a már meghirdetett bevonási időpontok előrehozatalát az teszi lehetővé, hogy ' forgalomban lévő régi tí­pusú bankjegyek újakr' cserélődése a vártnál nyegsen gyorsabb ütem­ben zajlik. Ez év június végén' forgalomban lévő bankjt gyeken belül mindössze 13 százalék volt a régi típus® ak aránya, amely a bevo­nás időpontjáig 10 száz? lék alá csökken. VESZÉLYES HULLADÉK és egészségügyi hulladék átvétele, gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása HATOSÁGI ENGEDÉLLYEL. Kérje ingyenes szaktanácsadásunkat! Design Kft. 6000 Kecskemét, Szélmalom u. 40 Tel.: 76/329-926 Fax: 76/483-197 A MEGBÍZHATÓ MINŐSÉG fp m •autó ^PROTECT kft. ÍSSmii-f ISO-9002 CNTTSO. NO 44SI2 MAN, MERCEDES, SCANIA, VOLVO alkatrészek forgalmazása Tel./fox: 62-482-028 kajál A hét ban rei raásodH rópa-b! ver$enj kenus képvisel számba íóba ült 1000 m 1000 ir döntőbe Szóm '000 m-i fellett Ki Utványái világbaj (többek ] hik a viai szm Opa te mindh jelen voli <or, vala roszkiewi ötödik le Perccel 1< tál- A kei vés rajtol rendeztel Maloms< Csapat a rezte mej gedineki J DR. KARDOS MÁRIA szemész szakorvos vleiv ^.forrás Gyógyszálló Szent-Győ telefonon napkö^/^^ tó '"iti -<i Élőké "térköz Tisza-p edzőpá Vezette: res, Báli u Szege °aJi (Mi Major, I Joth Cs uPper (II. I <szulyo5 Slcs, Vas - varga más, u encze. enc. ,Mak< gyors és fájdalommentes kezelésére szolgálnak, melynek során (Ménesi a lézersugár hatására a szaruhártya fénytörése megváltozik, ki, <j2ai igy feleslegessé válik a szemüveg, illetve kontaktlencse viselése^á/, vagy jelentősen csökken annak dioptriája. j ~ ' i i ^zéll ^partom L >- Eds ^ lézeresé Az ignua ^fmer lézeres mútét a & ^lölÁTÁS a TÁVOLLÁ^ CB MEG TART A VASAK Ü0s. ELS0 BETON KFT.( ía («ne SZEGED, DOROZSMAI UT 5-7. »•>. uS j1-báür ' » /. ÉPÍTŐANYAGAINK SZÉLES VÁLASZTÉKÁRA. KEDVEZMÉNYEINKRŐL GYŐZŐDJÖN MEG SZEMÉLYESEN! A Sz 8y ter\ észülés a«át a lyán" k özbe s :sak a f öhetett :esre nei 1 /tájba látszat "öás kö lil mélj -ktér. E Epítőanyagóruhóz: 62/493-428. Gyártóüzemek: 62/470-612. TEGYEN EGY LÉPÉST AZ ÜZLETI SIKER FELÉ, VÁSÁROLJON ÜZLETI VONALAT! 1999. május 31. és július 31. között a DÉLTÁV üzleti vonalak ára mindössze: nettó 29.900,-Ft Az akció csak a szabad kapacitással rendelkező belterületekre vonatkozik! Akciós igényével keresse fel ügyfélszogálati irodáinkat, vagy hívja a 06-80-822-823-as zöld számot! fmwm http://www.deltav.hUtojj1 sor,

Next

/
Thumbnails
Contents